Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

A tájékoztatás a pártmunka eszköze CSÖVEKKEL KÖTIK ÖSSZE AZ EGRI FŐPINCEKt. Szüret, történelmi borvidékeinken KEZDJÜK EGY meglehe­tősen kézenfekvő igazsággal. Ahhoz, hogy a párt tagjai képesek legyenek képviselni és végrehajtani a párthatá­rozatokat., a politikai tartal­mú döntéseket, mindenek­előtt ismerniük kell azok szellemét és betűjét. Más szóval idejében pontos és alapos tájékoztatást kell kapniuk a határozatok tar­talmáról, a meghozatalukat indokló körülményekről, ter­vezett hatásukról, következ­ményeikről. Ám bármennyire kézen­fekvő, sőt közhelyszerűen természetes ez a megállapí­tás, mégsem mondható, hogy mindenütt ilyen szellemben szervezték volna a politikai munkát. Még nem is olyan régen, meglehetősen sok pa­nasz és bírálat hangzott el ebben az ügyben: különösen a helyi tájékoztatás gyengé­it érte számos helyen — és mi tagadás, általában indo­kolatlan — erőteljes kriti­ka. , , Örömmel nyugtázható, hogy az utóbbi időben erő­teljes a javulás ebben a te­kintetben. Az irányító párt­szervek szinte mindenütt rendszeresen és gondosan in­formálják az alapszervezetek titkárait, vezetőségeit a fel­sőbb határozatokról Ezek az információk a pártélet fó­rumain, a taggyűléseken, a pártcsoport-értekezleteken keresztül mindinkább eljut­nak a párttagsághoz. A po­litikai vitakörök, a pártna­pok is fontos csatornái a tá­jékoztatásnak. De a politi­kai oktatás foglalkozásait is egyre több helyen használ­ják fel arra, hogy ne csak a központi, hanem a helyi határozatok összefüggéseiről is képet kapjanak a hallga­tók. Ez a fejlődés kiterjed arra is, amiben talán a leg­több volt a panasz: a koor­dinációs jogú pártszerveze­tek erőfeszítései következté­ben most már a gyáregysé­gek, telephelyek párttagjai­hoz is jobban eljutnak a vál­lalat egészét érintő döntések, elhatározások. A párton belüli tájékoz­tatás fontosságát tehát mind­jobban megértik a pártszer­vek és az alapszervezetek; az ezt szolgáló mechanizmus egyre inkább olajozottan működik. Ám ennek az ola­jozott működésnek árnyol­dalai is vannak. Ügy tűnik, mintha némelyik pártszer­vezet vezetősége megeléged­ne azzal, hogy az informá­ció fogaskerekei pontosan illeszkednek egymáshoz, s saját szerepét a politikai munka irányításában leszű­kíti a kapott tájékoztatás továbbadására. Mozgalmi zsargonunknak van egy kiirthatatlan kife­jezése: „levisszük” a határo­zatokat. Nos, ez a szóhasz­nálat pontosan kifejezi e szemlélet és gyakorlat lé­nyegét. Eszerint a feladat abból áll, hogy a valahol feljebb, magasabb szinten született határozatokat „le­vigyük” a végrehajtáson közvetlenül munkálkodókhoz, s amikor már „lent” vannak, akkor teendőnk be is feje­ződött, fordulhatunk vissza a következőért, hogy „lehoz­AZ ALAP5ZEKVEZET ve­zetősége azonban nem te­kintheti magát valamiféle postásnak, akinek pusztán az a dolga, ho^y az üzenetet eljuttassa a címzetthez, de hogy ez. utóbbi megértette-e a benne foglaltakat és egyet- ért-e vele az már nem őrá tartozik A pártmunkában, a politikai munkában a tájé­koztatásnak szinte minden esetben együtt kell járnia a megmagyarázással és a meg­győzéssel. Erre magán a pártszervezeten belül is szükség van: a tömegpoliti­kai munka kiindulópontja vagy inkább első állomása az, hogy a kommunisták egyetértésre jussanak az adott kérdésben. A párttagokat természetesen a pártfegye- lem kötelezi arra, hogy a párt. minden állásfoglalását és döntését képviseljék és végrehajtsák, akkor is, ha netán nem értik teljesen, vagy nem értenek vele egyet. Ám nyilvánvalóan másként állnak ki, másként agitál­nak, ha pontosan értik a döntés indokait és azonosul­ni tudnak vele. Ellenkező esetben érvelésük nemigen léphet túl az „ez van, ezt kell szeretni” szintjén. Hadd idézzem fel ezzel kapcsolatban egy személyes élményemet. Egy felsőbb párthatározatot ismertető taggyűlésre készültek az egyik alapszervezetben, melyhez — tekintettel a té­ma bonyolult voltára — írá­sos anyagot is adott az irá­nyító pártbizottság. Az alap­szervezeti titkár gondosan el is olvasta előre a sokszoro­sított szöveget, s kék, piros és sárga ceruzával aláhúzta a fontosabb mondatokat, aszerint, mennyire kívánta felolvasás közben hangsú­lyozni azokat. A taggyűlés előtti beszélgetésünk közben a párttitkár elmondta, hogy a párttagok jó része már hallott a témáról, s külön­böző kérdések, ellenvélemé­nyek is megfogalmazódtak némelyikükben. Ám kérdé­semre, hogy ezekre kitér-e a beszámolóban, válaszol-e rájuk, kissé csodálkozva in­gatta a fejét. Mint szavai­ból kitűnt, ő feladatának pusztán a tájékoztató „levi- telét” tekintette, s meg sem fordult a fejében, hogy ne­tán megbeszélje a munkahe­lyi pártbizottság titkárával, hogyan kellene reagálni az általa már ismert aggályok­ra és véleményekre, miként lehetne már ott a taggyűlé­sen együttesen kialakítani a mindenki által elfogadható és képviselhető, közös állás­pontot. APRÖ DOLOGNAK IS tűnhet ez, pedig valójában a pártmunka több lényeges követelményével függ össze. Amikor néha elhangzik, hogy az alapszervezet nem pusz­tán végrehajtó szerv, hanem a maga működési területén a politikai munka felelős irányítója, a politikai élet központja, akkor nem vala­miféle „misztikus” fogal­makról van szó, hanem ép­pen nagyon is gyakorlati|te- endőkről. Vagy kmikor azt emlegetjük, hogy az agitá- ciót ne tekintsük a párt­munka elkülönült, reszortjá­nak, hanem az kapcsolódjék szorosan össze az egyéb munkaterületekkel, akkor ugyancsak az ilyen és ha­sonló dolgokra gondolunk. S ha azt mondjuk, hogy az agitáció legyen tervezett és átgondolt, akkor ennek szin­tén ilyesfajta követelményei vannak. Épp ez utóbbival kapcso­latban szükséges vitába száll­ni azzal a néha hallható vé­leménnyel, mely szerint a politikai munkának az a menete, hogy „előbb tájé­koztatunk, azután agitálunk”. Papíron persze lehet efféle szakaszokat tervezni, az élet valóságában azonban ez nem válik és nem válhat ilyen mereven ketté. Legyen szó akár a párttagságról, akár a pártonkívüliekről, az embe­rek a tényeket vagy terve­ket hallva rögtön értékíté­letet is fogalmaznak, azon nyomban mérlegelik, hogy jó-e ez nekik avagy rossz. Aki idejében akarja befolyá­solni a véleményeket, annak a közlést azonnal párosíta­nia kell az érveléssel, a meggyőzéssel. MINDEZ NEM MELLÉKES kérdése pártéletünknek, po­litikai életünknek Égető gazdasági teendőinkről szól­va. egyik vezető közgazdá­szunk egy rangos fórumon így fejezte be előadását: ,.A jövőben nagyon megnövek­szik a pontos tájékoztatás jelentősége, növekszik a színvonalas agitációs munka szerepe. Tudomásul kell vennünk, hogy gazdasági célkitűzéseink teljesítése leg­alább annyira politikai ter­mészetű, mint közgazdasági jellegű feladat”. Hozzáte­hetjük, ez minden bizonnyal érvényes életünk egyéb te­rületeire is. A színvonalas tájékoztatás és agitáció egy­ségére ezért mindenütt ér­demes és szükséges nagy fi­gyelmet fordítani. Gyenes László Ma már évtizedes múlt áll a gyöngyösi szüreti napok rendezvénysorozata mögött. Ennek a programnak is meg­van a maga sajátos történel­me, amit többen többféle­képp értékeltek már eddig de a végén mindig csak az derült ki, hogy a gyöngyösi szüreti napok nélkül elkép­zelhetetlen ez a mátráalii település. A legfontosabb kérdést úgy fogalmazták meg a rendező szervek a szüreti napokkal összefüggésben, hogy: mit és hány papon át? A hagyományos szüreti felvonulás megrendezése so­ha nem volt kérdéses. Ahogv szinte természetesen, magá­tól érthetődően tartozik a programba a természetkiállí­tás is, a tudományos tanács­kozás is a szőlőről és a bor­ról, és az észak-magvarorszá- gi néntáncfesztivál megszór vezése is. Az idén sem lehetett e> másként. A három nap eseménysoro­zata pénteken kezdődik, ami­kor !) órától térzene hangjai csábítják majd a mezőgazda­sági kiállítás megnyitójára az embereket a Szabadság mozi előtti téren. Itt hangzik majd el az ünnepi köszöntő Érik a szőlő. Az érést nemcsak külső jelek, hanem belső változások is jelzik. A legszembetűnőbb a cukor gyarapodása és a savak csökkenése. A szőlősgazdák ilyenkor, szeptember második felében mégegyszer ellenőrzik az érést, s amikor jónak talál­ják' megkezdik a szüretet. Az idei nyár napos, meleg időjárása kedvezően hatott a szőlők fejlődésére is, így a tavalyinál jobb termésre számítanak Heves megye történelmi borvidékein: az Eger környéki dombokon és a Mátra alján. Az ország legnagyobb sző­lősgazdaságában, az Egri Csillagok Termelőszövetke­zetében már korábban be­érett a Medoc, amelyet le­szedtek a kordonokról hét­fő óta pedig a rizlingszilvá­ni és az oportó szedésével folytatták a munkát. A tel­jes szüreti kampány azon­ban a jövő héten, szeptem­ber 24-én kezdődik. A közös gazdaságban 50 ezer mázsa szőlőt várnak, ami több mint tavaly volt. Jobb a minőség, ezért az érésnek megfelelő­en az iskolák segítségével szedik le a kékfrankost, a leánykát, az olasanizlinget. A nagy munkához előké­szítették a szállító járműve­ket' a szedöedényeket és a feldolgozógépeket. Két nagy teljesítményű, bolgár gyárt­mányú présgép kezdi meg a munkát a szövetkezet ár- nyékszalai pincészetében. Tudósítónktól: Időben és jól felkészültek az őszi mezőgazdasági mun­kacsúcsra a besenyőtelki Le­nin Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság szakveze­tői brigádértekezleteken is­mertették a tagsággal a ten­nivalókat. A szocialista bri­gádok kongresszusi vállalá­sainak egy része máris az őszi munkákban való rész­vételre, a jobb, hatékonyabb, munkavégzésre irányul. Sok munkát ad ezekben a napokban a silókészítés. A is 10 órától, Tir Dezső, a vá­rosi tanács elnöke üdvözli a megjelenteket. Az állami gazdaság központja ad he­lyet a tudományos tanácsko­zásnak, amely 11 órakor kez­dődik. Délután 3 órától a vi­rágkötészeti kiállítás várja a2 érdeklődőket a Városi Űttö- rőházban. Az első nap ese­ményei a műsoros divatbe­mutatóval zárulnak. A Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat legújabb őszi­téli divatcikkeit vonultatja fel. A második napon cserép­vásáron válogathatnak azok, akik szeretik az agyagból készített tárgyakat. Délelőtt 10 órától a Fő téren és a Mátrakapu ABC-áruház mel­lett lehet megvenni az al­földi kerámiákat. A IV. gyöngyösi néptánc- fesztivál ugyancsak délelőtt 10 órától látható a Mátra Művelődési Központban. Dél­után 4 órától pedig utcai já­tékokat mutatnak be az ama­tőr csoportok. Este 8 órától bálba mehetnek azok, akik szeretnek táncolni. Az Avar s a Mátra Szálló, a Kékes és az Olimpia Étterem várja a bálozókat. A művelődési központban a néptáncosok az Szüretelnek már a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásán is. A jó termőképességű Zenit fajtát szedik. Az első ered­mények biztatóak, hiszen 21 cukorfokos mustot nyer­tek belőle. Szeptember 24-én kezdik meg a leányka sze­dését, amit a Zweigelt és a kékfrankos követ majd. Jó termést ígér a Badacsony—8- as fajta is. amelyből kiváló minőségű csemegebort ké­szítenek. A fajták minősége sokkal jobb a tavalyinál, így több mustot szüretelhetnek. Elő­készítették a kutatóállomás automatizált szőlőfeldolgo­zóját is. A gépsort kitisztí­tották. a pincét is kiürítet­ték, ahová várják a szállít­mányokat. Szedik a korai érésű cse­megefajtákat, a saszlát, a szőlőskertek királynéját és több helyen már a borszőlő­ket is a mátraalji gazdasá­gokban. A szőlőt az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnak adják át. A községekben a pincéket mindenütt előkészítették, a hordókat kitisztították és festették, valamint a feldol­gozó gépsorok is előkészít­ve várják a szőlő fogadását. Felkészült a szüretre az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát. Az idei ősszel a tavalyinál több. mintegy 450 ezer mázsa sző­lő átvételére számítanak, az egri, a mátraalji és a bükk- aljai borvidékről Az egri 120 hektáron termesztett si­lókukorica rendkívül jó ter­mést adott. A szövetkezet vezetői úgy döntöttek, hogy harminc hektár silókukori­cát szemes terményként ta­karítanak be, pótlásaképpen pedig a kukoricaszár kerül majd a silóba. A silótakarmány készíté­sébe. a betakarításba a sa­ját gépeken kívül a cseh­szlovák testvérgazdaság egyik betakarítógépe is se­gít. A tervek szerint a közel­jövőben 250 vagon silótakar­Aranysarkantyúért és a nép­viseleti szépségverseny díjá­ért küzdenek majd. Vasárnap délelőtt szüreti felvonulás a Jókai utca, a Fő tér és a Kossuth utca útvo­nalán. A színes, karneváli menet délelőtt 10 órakor in­dul el. A dísztribünt a Pus­kin utcai saroknál állítják fel. Délután 4 órakor Szüret a képzőművészetben címmel nyitják meg a Heves megyé­ből származó képzőművészek kiállítását a zeneiskolában. Este gálaműsoron mutatiák be a legjobb néotáncosok a tudásukat a közönségnek. A szabadtéri színpadon 7 óra­kor kezdődik az előadás. Nem lenne teljes egy ilyen program, ha a rendező szer­vek nem gondoskodnának enni- és innivalóról is. Sát­rak, lacikonyhák kínálták majd a Mátra lankáinak ízes gyümölcseit, tüzes borait, az itteni ínyesmesterek fűszeres ételeit. Ezért nemcsak jó szórako­zást, kellemes időtöltést re­mélhetnek a gyöngyösi szü­reti napok vendégei, hanem jóízű falatokat és zamatos borokat is. árnyékszalai főpincészetben például 160 ezer mázsa sző­lőt dolgoznak fel. Ebből je­lentős mennyiség lesz kék­szőlő, csaknem 60 ezer má­zsa. melyből az egri bikavért készítik majd Az egri főpincészeten kí­vül Verpeléten, Gyöngyö­sön, Hevesen, Ecséden, Nyír­egyháza—Sóstóhegyen, Lé- tavértesen, Sályban és Ti- boldarócon dolgozzák fel a szőlőt. A pi ncészetekben a technológiai berendezések ki­javítva, készen várják a szüretet. A kedvező időjárá­son múlik, hogy a jövő hé­ten elkezdjék mindenütt a szőlők szedését. A borkombinátnál érte­sültünk arról az egyedülálló kezdeményezésről, amely szerint Egerben az árnyék­szalai főpincészetet föld alatti csőrendszerrel köti össze a Torok közi< a Kaváts János és a Széchenyi utcai pincék­kel. A csaknem 250 méter hosszú csővezeték lehetővé teszi, hogy a bort egyik pin­céből a másikba átjutassák az eddigi tartálykocsis szál­lítás helyett. Ezzel évente 70 ezer liter bor mozgását oldják meg olcsóbban és gazdaságosabban. A kivitelezést a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat munkásai már meg­kezdték s egy részét várha­tóan év végére el is készí­tik. A pincék közötti teljes összeköttetést a .jövő szüret­re valósítják meg. (mentusz) mány készül el az állatok téli etetésére. Befejezés előtt áll a do­hány törése, s annak utolsó fázisaként a kacsleveleket szedik. A zöld dohányleve­lek szárításába és feldolgo­zásába a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaság dormándi és tepélypusztai üzemegységei is besegítenek. Az idei ter­més felfűzése, szárítása és átadásra való felkészítése még sok munkát ad a to­vábbiakban a tsz dolgozói­nak. A betakarítógépek már megkezdték a 267 hektáron termesztett lucerna magjá­nak cséplését. Mennyiségben és minőségben egyaránt si­keres ez a termés, hiszen 200 hektáron a kompolti kí­sérleti intézet által kite­nyésztett vetőmagot termel­tek. A hektáronkénti 20» kilogrammos átlagtermés pedig mennyiségileg jelent jó árbevételt a szövetkezet­nek. Megkezdték a kukorica törését az 528 hektáros nagy­üzemi táblán. Jelenleg még egy betakarítógép végzi ezt a munkát, de a lucernamag betakarítása után négy kom­bájn áll be a kukoricatáb­lákba. Itt hektáronként 40 mázsás átlagtermés várható. Hatszáz hektáron szántot­ták fel a talajt az őszi bú­za alá, de ez a mennyiség a betakarított területek azon­nal felszántásával napról napra gyarapodik. Jól halad az őszi mélyszántás is, amely­nek mennyisége már a 200 hektárt is meghaladja. A tervek szerint szeptem­ber 25-én a jövő évi kenyér- nekvaló vetését is megkezdik. Eger határában búza kerül majd a jól előkészített ta­lajba. Gondosan ügyelnek a fajta megválasztására. Zö­mében MV 4-es hazai, ezen­kívül fagyálló jugoszláv faj­tájú búza vetésével gondos­kodnak a jövő évi termés jó előkészítéséről. Császár István 1979. szeptember 20.. csütörtök Megkezdődött a három hónapra tervezett próbaüzem a Kaposvári Húskombinát exportra termelő sonkakonzerv­üzemében. Ez az első olyan húsfeldolgozó hazánkban, ame­lyet tőkés fővállalkozó épített. A próbaüzem befejezése után óránként 120 sertést dolgoznak itt fel és Dániában készült konzervdobozokban szállítják Nyugat-Európába és az Egye- tült Államokba. (MTl-fotó: Gyertyás László felvétele — KS.) GYÖNGYÖSI SZÜRET 79 Péntektől vasárnapig, reggeltől estig KONGRESSZUSI VERSENYBEN A BRIGÁDOK .. Őszi munkacsúcs a besenyőtelki Lenin Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents