Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

A vezető főbb keze: a titkárnő ÜGY TARTJA A KÖZHIT, hogy a titkárság intézményét inkább csak a főnökhöz be­jutni kívánók bosszantására találták ki. A titkárság — jelesül: a titkárnő — cerbe­rusként őrzi a hivatal ilyen, vagy olyan rangú vezetőjé­nek szobáját: a titkárnő még a főnökhöz eljutó leve­leket, beadványokat is meg­szűri (lásd: postabontás); a titkárnő élő határidőnapló, s jórészt tőle függ, hogy a főnök ráér-e vagy sem. To­vábbá: a titkárnő afféle te­lefonközpont is, saját belá­tása szerint kapcsolja a vo­nalat a főnöki szobába; s a titkárnő „fedezék” is, aki mögé elbújhat a főnök a nemkívánatos személyek elől (lásd: „szobán kívül van ... ”). S persze nem utolsósorban a titkárnő a reprezentáció része, tarto­zéka is, kinek célszerű fia­talnak és csinosnak lennie, értenie kell a kávéfőzés tu­dományához, és az italok felszolgálásához, bizonyos — és nem mindig szigorúan hivatalosnak minősíthető — tennivalók elvégzéséhez, programok megszervezésé­hez ... Mindezek mellett az sem árt, ha a titkárnő nincs híján némi adminisztrációs ismereteknek, gép_ és gyors­írói tudásnak. Ha ebbéli is­meretei netán hézagosak lennének, akkor sincs külö­nösebb baj: a titkárság lét­száma könnyűszerrel szapo­rítható adminisztrátorral, gép_ és gyorsíróval, s egyéb, az irodai ügyvitelben nélkü­lözhetetlennek számító mun­kaerővel. A VEZETŐK munkaidő­beosztását elemző különbö­ző vizsgálatok rendre arra a megállapításra jutnak, hogy a vezetők túlterheltségének első számú oka a szétapró- zódottság, az érdemi vezetői tennivalóktól idegen rutin- feladatok sokasága. Az egyik ilyen vizsgálat szerint — több mint félszáz állami vállalat adatai alapján — a vezetők napi munkaidejének átlagos hossza majdnem tíz óra, s ennek alig egyharma- dát fordíthatják csak a vál­lalati stratégiát és taktikát eldöntő vezetői tevékeny­ségre. A munkaidő nagyobb részét olyan feladatok elvég­zésére kénytelenek fordíta­ni, amelyek tulajdonképpen nem rájuk, hanem a beosz- tottaikra tartoznának. A titkárság — ideális esetben — egyfajta „szűrő” lehetne, amelyen fennakadnának a szakszerűtlenül előkészített és a vezetői döntésre váró anyagok, a merőben felesle­ges jelentések, kimutatások. Ezen a „szűrő” elakadhat­nának a különböző, a? ope­ratív tevékenységet helyet, tesítő értekezlettervek, vagy. is a titkárság — adott eset­ben a titkárnő — megfelelő szakképzettség esetén nagyon sok tennivalótól mentesít­hetné a munkahelyek ve­zetőit. Mondom: megfelelő szak- képzettség esetén ... S ez feltételezné, hogy a mainál lényegesen komolyabban ve­gyék nálunk a titkárnőkép- zást, amelynek abból a alapelvből kell kiindulnia, hogy a titkárnő — túlzás nélkül — a vezető legköze­lebbi munkatársa, ha úgy tetszik: a vezető jobb keze. Nem a kávéfőzésben, nem a diktátumok gépelésében, nem is a főnöki dolgozószo­ba nyugalmának őrzésében: MONDHATNÁ erre bár­ki: „Ugyan, kérem! Speciá­lis titkárnőképzés?!” S vála­szol erre a korszerű vezetés- tudomány: „Igen, speciális, az adott szakterületnek meg­felelő ismereteket nyújtó titkárnőképzés...” Nem szabad csak arra hagyat­kozni, hogy a, titkárnők, hosszú évek alatt, tapaszta­latból szerzik meg az adott munkahelyen nélkülözhe­tetlen szakmai ismereteket. Ha egyszer a titkárnő a veze­tő „jobb keze”, akkor miért lenne elképzelhetetlen — a vezetői továbbképzéshez ha­sonlóan — a titkárnők utó­Termel a Hatvani Cukorgyár is Selypet követően tegnap reggel a Mátravidéki Cu­korgyárak hatvani üzeme is megkezdte az új kam­pányt, az idei nyersanyag feldolgozását. A telepek részé-e keddig a várható 56910 vagonból 2726 va- gonnyi cukorrépa érkezett, s a feldogozott eddig be­raktározott cukormeny- nyiség 30 vagon. Ahogyan a gyár szak­emberei mondották az idei répa béltartalma igen jó. Átlagosan eléri a 16 száza­lékos cukorfokot. Eddig nincs különösebb gond a szállítással sem, az ■ állam­vasutak bírja a tempót, kielégítő az állami gazda­ságok, termelőszövetke­zetek répaszállítási igé­nyét. AZ ŐSZI- TÉLI SZEZONRA Készül a kereskedelem Már hűvösebbek a reg­gelek és az esték, ideje tehát gondolkodni az őszi- téli bevásárláson. Ugyan­akkor a kereskedelemre is fontos feladatok hárul­nak a minél jobb ellátás megszervezésében. Mint megtudtuk, a téli sporteszközöket közpon­tilag osztják el az üzle­teknek. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalathoz már megér­keztek a szállítmányok. Valamivel ugyan kevesebb, mint amennyit rendeltek, de remény van arra, hogy decemberig küldenek még utánpótlást. Ugyanez a helyzet játék- és sportszer dolgában a hatvani áru­házban : eddig 800 ezer fo­rint értékben szereztek be játékokat. Jó néhány üzlet rendelt korcsolyát, amiből azonban jelenleg csak nagyméretű és cipő nélkü­li kapható. A ruhaneműekből a téli modelleket zömben már beszerezték az áruházak, Szaküzietek. Az egri Cent­rum már 3800 pár női csiz­mát renaelt, amelyek fo­lyamatosan érkeznek. A most kapható műbőr di­vatcsizmákon kívül lehet még számítani olcsóbb la­pos sarkú és drágább di­vatcsizmákra és cipőkre is. Jó a választék az őszi és téli kabátokból: ezer fo­rint alatt is lehet kapni műbőr, vagy könnyebb át­meneti kabátot, de az iga­zi divatcikkek sem hiá­nyoznak majd. Ugyancsak megfelelő mennyiségben várhatók pulóverek, meleg flanell öltözékek. Az Eger és Vidéke Kör­zeti Áfész már most a sze­zon elején jelentős meny- nyiségű téli áruval rendel­kezik. Gyermekeknek téli cipőből és csizmából 500— 5QQ pár van az egri áruház raktárában. Kielégítő lesz az ellátás műszőrme bun­dából és harisnyanadrág­ból is. A Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál már nyáron elő­rendeléseket adtak le. ami az igények 30—40 százalé­kát fedezi az egész megyé­ben. A hiányzó mennyisé­get alkalmi vásárlásokból szerzik majd be. lagos képzése, s miért len­ne elképzelhetetlen, például iparvállalatok esetében, vagy a kereskedelemben, pénzügyi intézeteknél és az állam- igazgatásban a szakirányú iskolai végzettség megkö­vetelése? Végtére is: szak­képzett emberekkel — és főleg pályakezdőkkel — a titkárnői munkánál lénye­gesen alacsonyabb rangú, majdhogynem semmiféle szakképzettséget sem kívá­nó munkaköröket töltenek be. Ha ilyen esetekben meg­követelik a szakképzettsé­gét, akkor ez sokkal inkább elvárható lenne olyan mun­kavállalók esetében, akik­nek tevékenysége szorosan kötődik a munkahely irá­nyításához. A megfelelő szakképzett­ségnek persze megfelelő munkakörülményekkel kell — kellene — párosulnia. A titkárnői munkahely legfon. tosabb berendezési darabja ma is az íróasztal. De hiány­zanak a legfontosabb iratok, a vezetői munkához nélkü­lözhetetlen dokumentáció tárolásához szükséges kor­szerű berendezések, sőt, sok esetben még az olyan egy­szerű eszközök is, mint a diktafon, egyebekről — pél­dául a számítógép — nem is beszélve. Ha semmi mást, csak a munkafeltételeket és a körülményeket nézzük, akkor máris megkérdője­lezhető, hogy a titkárnő va­lóban a vezető közvetlen munkatársaként dolgozik-e? A KÖZVÉLEMÉNY érték­ítélete mégis hamis: aki ezt a munkát igényesen, lelki- ismeretesen akarja ellátni, az kornátsincs irigylésre méltó helyzetben. S mert sokan, és egyre többen van­nak, akiket, úgymond, a „hivatásos” titkárnők kate­góriájába sorolhatunk, ép­pen ezért munkájukat és munkavégzésük körülmé­nyeit, feltételeit a mainál sokkal komolyabban kellene kezelni. Vértes Csaba Yideoton- újdonságok a BNY-n A Videoton Rádió és Televízió Gyár az idei őszi BNV-n négy új terméket mutatott be. Képünkön: a „Plútó” ne­vű hordozható kéthangszó- rós rádió, amely az idén már két vásári nagydíjat is nyert. (MTl-fotó Tóth Gyula felv.) ■■ rr Jovore: új pályaudvar Egerben 1 KISZORUL A GÖZÖS A VÁROSBÓL É KÖNNYEBB ÉS BIZTONSÁGOSABB MUNKA 1 FEJLESZTÉSEK HEVES MEGYÉBEN MINT KORÁBBI lapszá­munkban már jeleztük: új, különálló teherpályaudvart kap a vasúti csomópont Egerben. A megoldást már régóta sürgeti az idő, hi­szen a több mint százesz­tendős állomás alaposan „kinőtte ruháját". Ugyanek­kor a megye északi részén történő nagy iparfejlesztés is indokolta a korszerűbb körülmények kialakítását, hiszen a bélapátfalvi nagy cementgyár ugrásszerűen növeli errefelé a forgalmat. A vasútigazgatóság fej­lesztési elképzelései szeren­csésen egybeestek az emlí­tett iparbővítés koncepció­jával, s így lényegében egy- időben kerülhetett sor a két nagy munkára. Társadalmi munkával. *„ Kedves ajándék az Egri Gyermekvárosnak A nemzetközi gyermekév­ben, gyermekeknek szánt nem mindennapi ajándékról érkezett hír szerkesztősé­günkbe. Egész sporttelepet kap az Egri Gyermekváros! A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat megyeszékhelyi kirendelt­ségén Rittenbacher Ödön csoportvezető irányításával lelkes kis KISZ-csapat — Fábián Mária, Tóth Gyula, Szabóné Kiss Mária, Farsang Tibor, Farsang Tiborné és más — készítette mintegy 15 ezer forint értékű társadal­mi munkával a régóta várt kézilabda-, röplabda-, tol­laslabda-, magasugró, tá­volugró és szánkópálya, va­lamint a lőtér műszaki do­kumentációját. A tanácsi építők pedig — elsőként — a kivitelezésből kértek részt, természetesen: ugyancsak térítés nélkül! A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat műszaki osztályának „Ybl Miklós” szocialista brigádja által — szintén társadalmi munká­ban — összeállított költség- vetés szerint 1 315 084 forin­tot érő sporttelep megvaló­sításából a társcsapatok nem kevesebb, mint 394 304 fo­rintos földmunkára vállal­koztak még az idén, ingyen. Az építők — Handó István­nal, a vállalat társadalmi munkabizottságának veze­tőjével az élen — azon van­nak, hogy állják is szavukat, önkéntes akciók sorával tel­jesítsék ígéretüket. Figyelmet érdemlő, dicsé­retes ez az önzetlen igyeke­zet, s minden bizonnyal más vállalatok dolgozóit is magával ragadja. Szükség is lenne a többiek segítségére, mert a program nem kicsi, ennélfogva feltétlenül elkel a támogatás. A kongresszusi, felszaba­dulási munkaverseny ked­ves vállalása az iménti tár­sadalmi munka, s elvégzése is szebbé teheti a köszön­tést! Á takarékosabb építőanyag-iparért Budapesten kedden meg­kezdődött, a KGST építés­ügyi állandó bizottsága épí­tőanyag-ipari szekciójának ülése. Az eddigi kedvező ta­pasztalatok alapján előkészí­tik a különleges cementek és a formázó gipsz gyártás­szakosítási egyezményeinek meghosszabbítását is a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ra. A sok energiát használó cement- és téglaipar részére intézkedési javaslatokat dol­goznak ki a fajlagos ener­giafogyasztás csökkenté­sére. Megjelölik azokat a korszerű berendezéseket és technológiai módszereket, amelyek alkalmasak a tag­országok téglaiparában még meglevő nehéz fizikai mun­ka gazdaságos gépesítésére. Eger délkeleti határában már jó ideje látható a vo­natról Is, hogy hozzáláttak a tervek megvalósításához. He nem is volt eddig túlsá­gosan látványos, amit csi­náltak: a 163 millió forin­tos beruházásból mintegy 140 milliót fektettek a vál­lalkozásba. A napokban Csabai Ru­dolffal. a MÁV Miskolci Igazgatóságának tervgaz­dasági és műszaki fejlesztési osztálya vezetőjével beszél­gettünk a témáról. Ahogyan elmondta: a program sze- ript 1980. végéig teljesen m’eg kell oldani a feladatot. A létesítendő egri teherpá­lyaudvar 6,5 vágányt, villa­mos felsőyezetéket kap, s elvégzett földmunkáival le­hetőség lesz arra is, hogy később, a Füzesabony felé eső részen majd felépülhes­sen az igényeknek a mainál sokkal inkább megfelelő ke­reskedelmi pályaudvar is. A teherpályaudvari léte­sítményeket további nagy költséggel — csaknem féi- száz millió forint értékben! — modern biztonsági beren­dezés egészíti majd ki. A füzesabonyihoz vagy a vá- mosgyörki állomásokéhoz hasonló felszerelést erede­tileg nem tervezték, de a csomóponton is mindinkább mutatkozó jelentős létszám- hiány . elodázhatatlanná tet­te a döntést. így a fényjel- zös be- és kijáratok megte­remtésére, az automatikus váltóállítás, illetve hasonlók bevezetésére — amelyekkel mintegy 20 dolgozó munká­ját megtakaríthatják, nem utolsósorban pedig az eddi­ginél balesetmentesebbé te­hetik a munkát — az emlí­tett fejlesztések közvetlen folytatásaként sor kerül. A BIZTONSÁGI berendezést 1981 végére kell üzembehe­lyezni. A bélapátfalvi ce­mentgyár termelésének kö­zelgő indítása azonban en­nél gyorsabb igyekezetei kö­vetel. Ezért utóbb úgy ha­tároztak, hogy — munkaver­sennyel — már 1980. tava­szára ideiglenes megoldási keresnek. Olyan állapotokat teremtenek, hogy átmeneti­leg mindenképpen megfelel­jenek a követelményeknek, több vonatkozásban pedig véglegesen alkalmasak le­gyenek a feladatokra. Mi­közben tehát a provizórikus létesítmények készülnek, egyben az állandó építmé­nyek jó része is megszületik. S az előbbiek megvalósítása is úgy történik, hogy amikor Egerben már nem lesz rájuk szükség — ] ászárokszállá­son használhassák. A teherpályaudvar építé­sében most következik a felsővezeték szerelése. Ép­pen a közelmúltban tárgyal­tak a kivitelező csehszlovák szakemberekkel, akik előre­láthatólag októberben lát­nak megbízatásukhoz. A pályaudvari munkákhoz kapcsolódó biztonsági be­rendezés vezérlő egységei­nek elhelyezésére szolgáló, illetve a különféle szolgálati helyeknek, valamint a szo­ciális helyiségnek is otthont adó üzemépület műszaki do­kumentációját a MÁV Ter­vező Intézete szállítja rövi­desen, a kivitelezésre pedig a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kapott meg­bízatást. A Miskolci Vasútigazgató- ságon megkérdeztük azt is, hogy: mi lesz a jelenlegi egri vasútállomással? Nos, mint a válaszból ki­derült: belátható iipn belül nem az egyetlenek Heves Megmaradó négy „vágányán azonban szintén balesetmen- tesebb, könnyebb** lesz a vasutasok munkája, miután a pályatest szintén élvezi majd a biztonsági berende­zés előnyeit. Az állomás ugyanekkor kedves az uta­soknak is: csöndesebb, tisz­tább lesz. A jelenlegi fűtő­ház Füzesabonyba költözése ugyanis már elkezdődött. Sőt, rövidesen befejeződik, s így a pöfögő, füstölgő gőzö­sök végérvényesen kiszorul­nak a városból, ami a kör­nyező lakónegyednek is min­den bizonnyal öjrömére szol­gál! Miként az, hogy az „elátkozott” Sas úti sorom­pó előtt sem kell már any- nyiszor, s oly hosszú ideig várakozni. VÉGEZETÜL a vasútigazga- tóságon elmondták azt is, hogy az egri fejlesztései: nem az egyetlenek Heves megyében. A putnok—füzes­abonyi vonalon — mint Ba­latoni Gyula tervosztályve­zető újságolta — korszerűsí­tették a bélapátfalvi és a mónosbéli állomások pálya­testét, s hasonló munkák­kal végeznek októberben Szarvaskőn is, 1981-ben pe­dig megkezdik az egri— bélapátfalvi szakasz nyílt vonalának átépítését. Fel­német. Mónosbél és Bélapát­falva automata biztonsági berendezést is kap. A budapest—miskolci fő­vonalon — amelynek kiépí­tése majd a 140 kilométeres sebességnek is megfelel! — Hatvanból Hort-Csányig már átépítették, a pályát, most a Vámosgyörkig tartó szakaszon dolgoznak. A VI. ötéves terv időszakában oe- dig Füzesabonyig elvégzik a hasonló munkát. Gyóni Gyula 1979. szepéímbér 19., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents