Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-02 / 205. szám
Megyénkben még kevés karmányozással függ össze, hogy a szövetkezetiek most kezdték meg 470 hektáron a lucerna harmadik kaszálását is. Mint ismeretes, az utóbbi években országszerte nagy lendületet vett a napraforgó termesztése, figyelemmel olajának tőkéspiaci keresletére. Az idén a Lenin Termelőszövetkezet is bekapcsolódott a programba, s egyik szállítója lesz rövidesen munkába álló martfűi növényolajgyárnak, amely Közép-Európa egyik legkorszerűbb, legnagyobb ilyen üzeme lesz. A hatvani ■■határban 217 hektáron vetettek ez évben napraforgót, a táblák 15 mázsás átlagtermést ígérnek, amelyből feles arányban lehet olajat nyerni, tehát mindenképpen jó befektetésnek mutatkozik ez a növénykultúra. Jelenleg a napraforgó vegyszerezése folyik erős ütemben: a zöld részeket leperzselik, hogy minél hamarabb betakarítható legyen a szemtermés. Az új növény termésének begyűjtését 1200 hektárnyi kukorica levágása követi azonos gépek, illetve a napraforgónál alkalmazott szárító és szállító kapacitás bedobásával. A szemle alapján hektáranként 52 mázsa kukoricatermést remélnek a közös gazdaságban. S látogatásunk alkalmával azt is elmondotta a termelési főmérnök, hogy az elkövetkező hét már a burgonya- földeken is csatasorba szólítja a közös gazdaság dolgozóit. Vagyis ahány része a hatvani, boldogi, köké- nyesi, herédi határnak, annyi felé nyüzsögnek az emberek és a gépek, immár a késő őszbe nyújtva a begyűjtés feladatait, a népgazdaság szempontjából oly fontos új, különféle termékek begyűjtését. Határszemlén. Székely László üzemeltetési és Katona János cukorrépa-termesztési ágazatvezetők, Balogh István traktorossal beszélgetnek a boldogi határban Valamikor az aratás, a gabonatermés begyűjtése jelentette a mezőgazdaság csúcsmunkáinak idejét. Tudjuk, ma másféle ceruzával írnak a szövetkezeti vezetők. Nem csupán a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok termelési struktúrája, az alkalmazott technika módosult, hanem a különböző feladatok megoldására irányuló munkák arculata, dinamikája is. Ami szinte annyit jelent, hogy | .egész éven át magas hőfo- | kon működik egy-egy gazdaság szakembergárdája, az ágazatokat szolgáló szövetkezeti tagok, dolgozók csapata, s ennek megfelelőén veszik ki részüket a termelésből a különböző technikai eszközök. Pete János, ' a hatvani Lenin Termelő- I szövetkezet főmérnöke fogalmazott így néhány nap- i ja, s rögtön arra vonatko- | zólag is eligazított bennün. I két, hogy a csaknem tízezer hektáras gazdaságban jelenleg milyen nagy fontosságú munkák zajlanak. I Növénytermesztés terén túlestek a vetőszántáson, ami annyit jelent, hogy e pillanatban 2500 hektárnyi jól előkészített föld várja az őszi árpa, valamint az őszi búza vetését Az előbbivel szeptember második felében, a búzával október első napjaiban indulnak. Katona János szakmérnök felügyeletével most indult viszont Boldog határában 750 hektárnyi terület előkészítése cukorrépa alá. A számadatból kitűnik, hogy a Mátravidéki Cukorgyárak bázisgazdasága lévén tovább növeli répaföldjét a közös gazdaság, jelenleg ugyanis 600 hektár várja a betakarítást e fontos növényből. Hogy milyenek a szeptem- bervégi „répaszüret” kilátásai? A legutóbb tartott szemle 280 mázsás átlagot ígért. Azóta viszont iártak erre. esős fellegek, bő csapadékkal, nmi javíthat az eredményen. '| Beszélgettünk Wagner , Dénessel, a gazdaság egyik vezető állattenyésztési szakemberével is. Mint kiderült, az 1900 darab jószágot számláló szarvasmarha-tenyészet sem függetlenítheti magát az őszi mezei munkáktól, hiszen most érik, most terem a téli takarmánynak való silókukorica 400 hektáron. Nos, a határ takarmánynövényének betakarításához nemrég komoly technikai segítséget kapott az ágazat. Másfél- millió forintért egy olyan Készül a vetőszántás az őszi búza alá Nagykökényesen (Fotó: Szabó Sándor) Á feketét is beadják Egri nyulak Milánóban Reggel hat órára a tér benépesedik. Kétkerekű, négykerekű kézikocsin hajnali emberek húzzák, tolják a szuszogó, pihenő árut. De ez csak egyik fele a szállítmánynak. A másik fele, a tekintélyesebbik, autón érkezik. Rövid percek alatt nyolc-tíz autó sorakozik egymás mellé és a csomagtartókból ugyanolyan pihe- gő, lapuló tömeg kerül elő. Nyúlátvétel van, vagy ahogyan a jellegzetes egri kifejezés hangzik: szegyik a nyulakat. A levegőben a várakozás izgalma a tenyésztők, veszélyérzet a nyuszik részéről. S ím begördül egy nagyméretű kamion, hatalmas szállítókocsi, csupa egymás mellé, egymás fölé helyezett kis műanyag ketrec, piros-fehér színű, világos mesebeli nyúlpalota, elférnek benne több mint félezren. A vezetőfülke oldalán a cég felirata: Coopera- tiva transporti. Venezia. Semmi kétség, olasz ebéd lesz ezekből a nyulakból. Ezt a nyilvánvaló következtetést nyomban megerősíti Okos Ernő, aki nyugdíjasként a környei állami gazdaság Heves megyei megbízottjaként vásárolja fel az exportképes anyagot: , — Ma szerda van — mondja — a szállítmány holnap reggel hat órakor a milánói piacon lesz. Milánó most eleven nyulakat rendelt. De feldolgozott árut is szállítunk egész Nyugat- Európába. A nyúlhúst ott minden egyéb húsnál többre értékelik. A Környei Mezőgazdasági Kombinát évente 60—62 vagon nyulat dolgoz . fel erről a vidékről, ebből Eger területéről két-két és fél vagon gyűlik össze. — Az egri tenyésztést az áfész nyúlte- nyésztő szakcsoportjának tagjai végzik. — * Húsz esztendővel ezelőtt kezdődött el a munka, s aztán állandóan emelkedő eredményekkel dicsekedhetünk. Magára Egerre ez nem vonatkozik, mert a külvárosok lassanként elenyésznek, s egyre kevesebb helyen lehet házinyulat tenyészteni. A vállalat különben jó kedvet csinál a tenyésztéshez. Hitelbe ad 6—8 részes korsze. rű ketrecet 2500—3000 Ft-ért, ötévi törlesztésre, ezenkívül tenyészállatokat is bocsát a tenyésztők rendelkezésére, darabonként száz forintért és hat. hónap múlva kell tör- leszteni nyúlbeadással. Kétféle árat fizetnek, május 1-től szeptember 30-ig 33 forintot, október 1-től 37 forintot kap a tenyésztő a nyúl kilójáért. A környei gazdaság a fehér újzélandi fajta szaporítására küld te- nyészanyagot, ez a legkiadó- safob, a takarmányt leggazdaságosabban hasznosító fajta. Itt a téren a ketrecekben többféle fajtájú-színű nyúl lapul, piros szemű fehér újzélandi mellett kaliforniai, magyar vadas, amelyiknek olyan a színe, mint a mezei nyúlé. a lepketarka, ez arra vall, hogy valamelyik fehér egy vadassal kötött vadházasságot. Egy-két fényes fekete is akad köztük. Ezek inkább a gyerekek kedvencei, ami abból is kitetszik, hogy a tömegből kiszól egy pöttöm ember: — Apu! Semmi válasz. — Apuuu! — Mi az, kisfiam? — A feketét is beadjuk? — Be bizony, mese nincs! És apu tenyerében megjelenik két fekete fül, alatta a ficáncozó nyulacska. A fekete megméretik és átvándorol a milánói szállítmányba. — Szia muc — sóhajtja a legényke és integet. Odaro- han a kocsihoz és megnézi, melyik ketrecbe kerül a jóKupás Deák György a helikop tér pilótája Iombtalanító permetezést végez a napraforgótáblákon Tért hódít a napraforgó Őszi csúcs a hatvani „Lenin** földjein dán — Dronninborg! — gépet vásárolt a szövetkezet, •amely nem csak a kukorica leveles részét, hanem a szárát is levágja, sze&skáz- za, s ebből répaszelet hozzáadásával jó takarmány kerül a tehenek elé. Persze nagyon elkel! Esztendő végéig kétmillió 533 liter tejet kíván értékesíteni a Lenin Termelőszövetkezet, hogy változatlanul élvezhesse az állami dotációt. A kitűnő masina, miután Kökényesen végzett az eléje „terített” táblákkal, a héten települt át a brinzai részre. Egyébként a téli ta(moldvay) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok közötti kapcsolatok elmélyítésében évről évre fontos szerepet töltenek be a termelési rendszerek. Heves megyében az utóbbi néhány évben főleg a növénytermelési rendszerek hódítottak tért, az állattenyésztésben azonban még kevésbé ilyen eredményesek. Heves megye 54 termelő- szövetkezete közül 34 gazdaság nyolc állattenyésztési rendszernek tagja. Az ISV — az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat a legrégebben és a legtöbb szövetkezettel kapcsolatban levő rendszer. Tevékenysége a sertéstartás és hizlalás technológiájának elterjesztésére irányul. Berendezéseivel, takarmányozási módszereivel és rendszeres szaktanácsadással segíti a költségek csökkentését. Az elmúlt két évben a termelési rendszer szolgáltatásait igénylő gazdaságok 30—60 százalékkal növelték sertéshústermelésüket. Heves megyében hat szakosított teleppel van kapcsolatban az ISV, melynek szolgáltatásaival elégedettek a gazdaságok. Így további térhódítása várható. A Kaposvári Hibridsertés Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalkozás — a KAHYB —, a jobb ' minőséget adó hibridek tenyésztését segíti elő. Szolgáltatást ad a gazdaságoknak állategészségügyi. takarmányozási és tartástechnológiai feladatok megvalósításához. Ennek ellenére mégsem terjedt el annyira megyénk gazdaságaiban, mert sokan idegenkednek tőle. A sertésekkel ugyanis eddig főleg biológiai és tenyésztési problémák voltak. Gondosabb takarmányozást és elhelyezést igényelnek, amihez még nem készültek fel eléggé üzemeink. Kedvező eredményeket értek el gazdaságaink az Állattenyésztési Kutató Intézet által irányított Hibridsertést Előállító és Forgalmazó Társulás fajtájával, a % szag. Ott áll, míg a kamion, elindul. A kamion pedig nemsoká ra elindul. — Nyolcvan községünk van — mondja Okos Ernő — sietünk, kell a valuta, a deviza. Érdemes eltűnődni a számokon, amiket a Környei Mezőgazdasági Kombinát állított össze az elmúlt hét év tenyésztési és értékesítési fejlődéséről országos vi szón y latban. 1972-ben a kombinát 2312 férőhelyet he lyezett ki. 5272 tenyészállatot bocsátott a gazdák rendelkezésére és 5385 kilo gramm nyulat értékesített exportra. 1978-ban a kihelyezett férőhelyek száma 12 ezer, a kihelyezett tenyész- nyúl 25 ezer, aiz exportra értékesített kilók száma nyolcmillió. S a tenyésztési kedvet egyre fokozzák, külön nyúltáp biztosításával és egyéb kedvezményekkel. A kamion pedig megyen, egész éjszaka szeli az utakat, hogy reggel a milánói piacon válogathassanak a háziasszonyok az egri nyuszik közül. Milánó! Az osztrák hatalmi terjeszkedés Mailandja! Egykor az osztrák hadvezetés huszárokat exportált a magyar tájakról az olasz egységért küzdő nemzeti mozgalom letörésére — hasztalan. Ma nyulakat exportálunk Milánóba. Ez is a történelem. Dr. Kapor Elemér HUNGAHIB-bel. Az állatok szaporasága, betegségekkel való ellenállóképessége és a zárt tartási körülményekhez való alkalmazkodásuk jó eredményeket hozott. Eddig nem a legkedvezőbb tapasztalatokat szereztek Heves megye gazdaságai a TAURINA — a Szarvasmarhatenyésztők Közös Vállalkozásáról. A szakosodás során a húsmarhatenyésztést folytató szövetkezeteink közül négy vesz részt ebben. További elterjedését akadályozza, hogy kevés szövetkezetben foglalkoznak húsmar- ha-tartással, a közös vállalkozásban való részvétel költségei viszont magasak! Ezzel szemben jó eredményeket értek el a borjúnevelésben és a borjak takarmányozásában a BOSCOOP — Szarvasmarhatenyésztö Egyszerű Gazdasági Társuláshoz csatlakozott megyei gazdaságok. Szolgáltatásaikért csekély összeget kérnek és szoros kapcsolatuk van. az üzemekkel. A szolnoki székhellyel működő AGRO- OCOP — Állattenyésztési és Takarmányozási Rendszer a hús és a tej hasznosítású szarvasmarha-tenyésztéshez, valamint a juhtartáshoz nyújt technológiát. A takarmánytermelésben a gyep és a lucerna eredményes hasznosításét dolgozták ki. A juhtartáshoz szükséges szak- tanácsadásukkal, nagyobb lehetőség nyílik ahhoz, hogy az AGROOCOP megyénkben is elterjedjen. Az iparszerű baromfíte- nyésztósi rendszerek közül első helyen áll Heves megyében a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet által’ irányított HUNNI AHIBRID egyszerű társulás. A Heves megyei Baromfikeltető Vállalat közreműködésével valamennyi tenyésztojást termelő tagszövetkezettel kapcsolatban van. Megyénkből két nagyüzem tagja a bábolnai BROILER Termelési Rendszernek. A broiel-csibe minősége kezdetben jó volt, az utóbbi években romlott és főleg a súlya csökkent. A gazdaságok ezért a jövőben csak akkor csatlakoznak szívesen ehhez a mór régen működő termelési rendszerhez, ha a vezető gazdaság javít szolgáltatásainak színvonalán. Megyénk állattenyésztésében az adottságok és a lehetőségek jobb kihasználására továbbra is nagy szükség van. Ebbben segítenek a termelési rendszerek. Ahhoz, hogy jobban elterjedhessenek, nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságosságra. Arra- van szükség, hogy a vezető gazdaságok tovább fejlesszék a termelés technológiáját és a szövetkezeti szakemberekkel együttműködve a helyi körülményekhez igazítsák azokat. Mentusz Károly ■■ Egri Dohánygyár női munkaerőket keres felvételre betanított munkásnak. f 1979. szeptember vasaraap Az állattenyésztés szolgálatában
