Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-14 / 189. szám
Gombé kinn van AZ ELIDEGENEDETT ifjúság. A társadalomtól, a szülőktől elidegenedett és még nem értett ifjúság. Lerúgott csont. Örökzöld, vagy hogy inkább örök sárga, zörgőn száraz téma. A szerelem. A férfi és a nő. A' leány és a fiú. A meg nem értett, a félreértett, az ellenzett szerelem és társai. Lerágott csont. Örökzöld, vagy hogy inkább örök sárga, zörgőn száraz téma. H-a úgy írják meg ... Rómeó és Júlia, AnVia Ka- renina története sem más, mint történet a férfiről és a nőről. Nem is különösebb történet egyik sem, szokványtörténet, amilyen millió volt és millió lesz, amíg férfi és nő. ember él a földön. A dolgok nyitja a megírásban van. a téma már ismert keretein belül abban a megjelenítő erőben, amely egyedivé és ugyanakkor általánossá. soha meg nem ismételhe- tővé. és mégis minden korok embere számára újraél- hetővé teszL valóban örökzölddé nemesíti az egyetlen ember létét, viszonyát, a társadalomhoz, társaihoz. Nagy a lélegzet a bevezetőhöz? Szándékoltan az, érzékeltetni kívántam — némi erőltetett hasonlat segítségével —, megértetni, mi teszi ma is, holnap is aktuálissá Rá- kossy Gergely tévéfilmjét, a Gombó kinn van-1. És azt is. mi nem tette, ha örökzölddé nem is, de holnap is odafigyelésre késztető alkotássá ezt az egyébként jó szándékú, helyenként figyelmet lekötő és a színészi játékban sem egysíkú tévéfilmet. Mi? Az, hogy a meg nem értett ifjak története hamis és egyetértéssel nem szemlélhető alapállásból formálódik egy ugyan nem kegyetlen. de mégiscsak keserű tragédiává. Hogy a pincér apa csak pénzzel látja el fiát, de szeretettel már kevésbé, azt a szerzőnek bízvást elhisszük. Ö tudja, ő írta és jelentette ki ezt a számunkra. bár megtehette volna, hogy kissé árnyaltabban, mélyebben és összetettebben ábrázolja az apa jellemét, kapcsolatát fiához. Nem tette. talán mert úgy vélte, hogy a dolog elintéztetett és punktum: ez egy ilyen apa. Ha nem ilyen, nem lehetne olyanná a fia. a meg nem értett. Ám a hervadó öreg- asszonyság határán az emberi. asszonyi - boldogságot kereső özvegy miért ítéltetik el a szerző által, miért válik bohóccá szinte saját korához való partnert kereső és találó asszony-anya? — arra csak egy a magyarázat: hogy KÉPERNYŐ ELŐTT konfliktusa legyen a fiával. Mert ez az anya még a szerző szerint is szerető szívű, talán túlságosan is riadtan szerető asszonyt De fia mértéktől, tévéfilmtől a halhatatlanságot számon kérni, még az arra való törekvés igényét sem. Vannak, lesznek és szükségesek is olyan legén megméretik és köny- nyűnek találtatik. EGYÉBKÉNT nagy erejű dráma bontakozhatott volna ki: a jogos asszonyi boldogságot kereső, de anyai mivoltával és fiával emiatt szembekerülő nő tragédiája. Vagy komédiája. Tessék választani. Illetőleg lehetett volna választani. Ehelyett a tévéfilm szerzői ezt a szokványmegoldást választották — rosszul tették. A Gombó kinn van „másik” alapgondolata már nem adhat vitára okot: a társadalom számára valóban nem a megtévedt és tetteik igazi súlyát voltaképpen teljes egészében még felmérni sem tudó Szumik a veszélyesek. A Gombók jelentik az igazi veszélyt. Akik minden piti kis disznóságukat ráadásul a törvénnyel próbálják fedezni, akik a nyomorúság és a kiszolgáltatottság vámszedői. Jelentéktelen. kis szürke porszemek ezek, de ki mondhatja azt, hogy a szabad szemmel nem látható baci- lusok nem veszélyesebbek, mint az óriás testű ragadozók? A baj csak ismét és ott van. hogy öze Lajos minden erőlködése ellenére. Gombó figurájának megíratlansága miatt inkább csak tézis, közhely lett ennek a piti gazembernek az alakja és szerepe. környezete díszlet, hogy jobban megértsük belőle az írói. rendezői mondanivalót. ALIGHA LENNE bölcs dolog minden egyes tévéjáGépnagymama? Meselemez kicsiknek Kellemes, de időtrabló terheket vesz le a Hanglemez- gyártó Vállalat a kisgyermekes szülők válláról: az idén több mint tíz meselemezt jelentett meg. Az esti felolvasás helyett lemezjátszó mellé ülhetnek az apróságok és úgy hallgathatják a mesét. Archív-felvételek segítségével a líra idősebb és ifjabb szerelmeseinek is meglepetéssel szolgál a Hanglemezgyártó Vállalat: Vörösmarty a Vén cigány és József Attila Öda című költeményét olyan nagy színészegyéniségek hangjával veszi hanglemezre, mint Ödry Árpád, Somlay Artúr, Tímár József, Básti Lajos, Gábor Miklós, Latinovits Zoltán. Szintén régi hangszalagok felhasználásával készül a Színészmúzeum című című kiadvány, amely Bajor Gizi emlékezetes szerepeit idézi — az Ármány és szerelem, a Rómaó és Júlia, a Csongor és Tünde részleteit. Kamaratárlat Szolnokon A régi szolnoki művésztelep alkotóinak műveiből nyílt vasárnap kamaíatárlat a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A Zagyva-parti művésztelep több mint százéves múltját, nagy hagyományait idézik Koszta József, [ Fényes Adolf. Zádor István, 1 Borbereki Kovács Zoltán, «©JÉÉUM i £$29, augusztus 14., kedd Szlányi Lajos művei. Az osztrák Tina Blau festményei arra utalnak, hogy a bécsi festőiskola számos reprezentánsa választotta alkotói színhelyül a romantikus alföldi tájat. A festményekből és különböző dokumentumanyagokból álló kiállítást dr. Elek István hagyatékából rendezték. Az 1958-ban elhunyt dr. Elek István csak fél évszázadig volt Szolnok város tisztiorvosa. televíziós produkciók, ame lyek a művészet eszközeivel, ha nem is mindig ezeknek az eszközöknek ihletett alkalmazásával, de frissen, gyorsan szólnak napjaink gondjairól E tömegfogyasztásra szánt, művészetbe csomagolt tanmesék. ha tisztességes mestermunkát. jó szándékot ta karnak, értékesek, hasznosságukat aligha lehet vitatni. A Várkonyi Gábor által e hasznosság szellemében megrendezett Gombó kinn van sem több, sem nem más, mint egy már ismert gond és gondolat felismétlése — telve jó szándékkal, helyenként jó színészi játékkal ízesítve. Hát igen: minden este cső mört kapnék Rómeó és Júliától. Ünnepi étel ünnepre való. De ki tagadná, hogy szürke napokon is jólesik a legalább ízes étek. Gyurkó Géza Ágria 79 Három orgonahangverseny után Az idei egri nyár is meghozta a komoly zene híveinek azt az orgonahangverseny-sorozatot. amelyet évek óta a székesegyházban rendeznek meg. A közönség érdeklődése nem csappant meg a barokk zene iránt, érdeklődéssel fogadta azokat a modernebb fogantatású műveket, zenei alkotásokat is, amelyek az orgonán megszólaltatva valóban elementáris hatást tudnak kiváltani. Főképp. ha az orgonista él is a kezébe kerülő zeneszerszám lehetőségeivel. Június 18-án. Kistétényi Melinda orgonáit Egerben. Liszt-műveket adott elő. A B—A—C—H prelúdium és fúga áhítat és elmélkedés szülötte. Ebben a zenében bensőséges emelkedettség jutott kifejezésre, amit a lírára egyébként is ráhangolt női lélek tud átélni és felmutatni. A Weinen, Klagen .változatai csak aláhúzzák ezt a megállapításunkat, amikor is maguk a témák szinte testre szabottan jelentkeztek az előadóművész számára. Az Ad nos, • ad salutarem undam hangtömbjei már megmozgatták a képzeletünket, de a finoman cizellált játékból — kedvezőbb emlékeinkre hivatkozva — éppen azt az erőt és diadalérzést, vagy a mű áradó hevületét hiányoltuk, amely a fenségesség érzetéig, emelkedett percéig eljuttatja, el tudja sodorni a hallgatót. Egészen más hangulati és érzelmi tartományból érkezett hozzánk a lengyel Andrzej Chorosinski. Nemcsak abban hozott újat az egri közönség számára, hogy a barokk mestereken kívül és felül megismertetett velünk néhány lengyel szerzőt és alkotást. hanem előadásmódjának elevenségével, hőfokával is elkápráztatott minket. Csaknem az első pillanattól kezdve, ahogyan ujjai alatt Bach Esz-dúr prelúdium és fúgája újjászületett, éreztük a forró vitalitás, a muzsika mámorának a szédületét, amely ezt a szenvedélyesen nehéz és gondolatilag ezerszer újrateremthető, újraértékelhető muzsikát alkalmivá, eredetivé tette. Az volt az érzésünk, hogy a lengyel művész improvizál, az a könnyedség. az a magától értetődő magabiztosság és ■ bizonyosság, hogy ez a zene csak itt és csak így szólaltatható meg, a legkellemesebb érzések közül való a koncertlátogató közönség számára, Nicolaj de Cracovie Prelúdiuma és két tánca mellett francia szerzők között felhangzott Mozart f-moll fantáziája, Bolch Jubilateja. ■ Jan Polelski Prelúdiuma is, hogy a művész az egész zenei gyönyörködtetést Dupré Variation sűrűn Nool-jával koronázza meg. A technikailag is bravúros teljesítmény után a székesegyházban ritkán hallható vastaps csattant fel. Ennek a július 9-én elhangzó hangversenynek akár a megismétlését is szívesen hallanánk. A harmadik hangverseny augusztus 6-án, hétfőn este zajlott le. A finn vendégművész. Matti Hannula ugyancsak műsorára tűzte Bach Esz-dúr prelúdium és fúgáját, érdekes összehasonlításra adva lehetőséget, mennyi az egyéni egy mű megszólaltatásában. Ez az Esz-dúr másként zengett, mipt Cho- rosinkskié. Erre a számra is, de a többire is rányomta bélyegét Matti Hannula elmélkedő volta, az, hogy a játékban a hangulati elemeket hozza felszínre, azokat a mélyebbről származó gondolatokat, amelyekhez nem feltétlenül párosul a hatásos dinamika. Egyéniségét jellemezték és az előbb elmondottakat bizonyították a művész által bensőségesen előadott számok, Taneli Kuusis- to Pastoraléja és Interludio- ja, valamint Charles Marie Vidor Sympohonie Romane- ja. Mintha az orgona nem is nagyméretű katedrálisban szólott volna, hanem egy kiskápolnában, ahol az önfeledt zenész csak úgy, magának elbolyong gondolatai, hangulatai között, kikapcsolódva a világból, kereső-kutató párbeszédet folytatva önmagával. Kistétényi Melinda orgonaestjének vendégkórusa a Magyar Rádió Gyermekkara volt. Botka Valéria és Csá- nyi László énekesei felhőtlenül tiszta élményt szereztek a hallgatóság számára. Matti Hannula hangversenyén a Könnyűipari Minisztérium Bartók Kórusa lépett fel. Nógrádi László karmesteri közreműködése mellett. A kórus műsorában Praeto- rius, Palastrina és Schütz neve után Bárdos Lajos két nagyszabású és nagyhatású száma hangzott el, az Eli, Eli és a Libera. Kodály Szép könyörgésének nagyon szép előadása sem feledtethette el velünk Bárdos két művének megrendítő hatását. Miért halljuk ilyen ritkán ezeket az alkotásokat? S ha egy mondatban akar- , nánk mérleget vonni az idei nyári orgonamuzsikájáról: soha rosszabbat! Farkas. András Augusztus 20. Megjelenik a Hevesi Szemle Augusztus 20-ra jelenik meg Heves megye közművelődési folyóiratának ez évi harmadik száma. A 64 oldalas folyóirat többek között napjaink európai ex-libris művészetéről, Heves megye képzőművészeti életéről ad keresztmetszetet, bemutatja az értelmiség helyét és szerepét Egerben a közművelődési munkában, megemlékezik Móricz Zsigmondról és arról a „világnézeti” harcról, amely 1933-ban dúlt az egri strand körül. Emellett riportok, novellák, versek népszerű tudományos cikkek, gazdag fotó- és grafikai anyag teszi változatossá a Hevesi Szemle legújabb számát. X 57ÁSÓ JÁNOS 3: Szívesen fogadták, mert a háború alatt nagyon megcsappant a cirkuszi állatsereglet, anyám tyúkjára is rá lehetett fogni, hogy griffma- dár. Pusztán idomár hiányzott a medvékhez. És lön Barbara. Mint Barrynek a tulajdon, neki is atyai öröksége volt a tehetség. Az apja holtáig erdész maradhatott volna Beszterce-Naszód vármegyében, de annak idején inkább magyar királyi jegyszedővé avanzsált, mintsem román királyi kerületvezető fővadász címmel beérje. Borika rebbenékeny, mindenkitől idegenkedő lányként növekedett föl a cirkuszkocsikban, az állatokkal azonban egyszerűen beszélni tudott. A vén nyakas fővadász jegyszedő szerint a havasok lelke élt benne, pedig ez tulokság, a lány már ideát, Kecskeméten született. Mindegy. Boriból lón Barbara. És lön világszám. Barry and Barbara. Barry közreműködése annyi volt, hogy amíg Barbara a medvékkel dolgozott, ő jó messziről a háttérben suhogtatott egy ménkű nagy ostort, ps vér- fagylalóan forgatta á szemét. Ezenkívül egyben Barbara férje volt, ha még nem mondtam volna. A lány belebolondult a medvékbe. Mit tehetünk egy újabb sörrel kísért unicum csábítása ellen, serenissime? Mit tehetett Elio, aki utolsó direktorának keményen megfogadta, hogy a porondon nem politizál többé? Logikus. Belebolondult Barbarába. A stílusához tartozott. Csak úgy tudott élni, ha közben kinyírja magát. Hűvös, zárkózott lénynek ismertem még én is. Dehogy választotta volha a hódítás szokásos módjait. Csontvelejéig bohóc lévén, kizárólag mestersége nyelvén tudta közölni magát. A medvék jelenése előtt az volt a teendője, hogy valami banális trükkel andalítsa a tribünt, amíg a védőrácsot fölszerelik. Így történt jó darabig. Ám egy estén Elio, amikor az utolsó rácselemet kapcsolták, nem kifelé, hanem be a rács mögé lépett. Harsant a zene, Barryék vezették föl a medvéket. Elio láttán Barbara sértett csodálkozásba dermedt, Barry elbambult. Elio szokása szerint részegséget mímelt, a nézők vihogtak. A medvék viszont elfogadták Eliót. Labdáztak, tornáztak, tangóztak, ahogy máskor, időnként nagyot löktek a köztük tántorgó bohócon. Taps, oké. A házaspár megkönnyebbülten hajlong, csakhogy vége. — És ekkor 3 jó szél felkapta Eliót... Egy szempillantás alatt lecsatolta a mokasszinokat. A hatás elmondhatatlan. Az imént még fegyelmezett mutatványra késztetett állatok felszabadult, őrjöngő hancúrozásba kezdtek. Birkóztak, kergették egymást és a clown-t, aki fülükbe csimpaszkodott, dupla talppal szűgyön rúgta őket, és ami szinte képtelenség: megharapta az orrukat. Barry a sarokban rázta ostorát, életében először szívből rémülten. Barbara rezzenetlenül állt egy percet, majd elmosolyodott és beszállt. A vad játék végén a kimerült medvék, akár egy háromrészes bársonyágy, elnyúltak egymás mellett, Barbara hanyatt vetette magát rajtuk. Elio nekilendült, mintha a nőre akarna ugrani, aztán valami egészen különösen megbi- csakló tigrisbukfenc után mégis inkább arccal a homokba fúródott. A cirkusz igazgatója és egyáltalán senki, nem hitte el, hogy Barbara és Elio nem gyakorolta bp titokban az új változatot. Barry, aki teljesen értetlenül tébolygott a rá is zúduló sikerben, rejtélyességével azt a látszatot keltette, mintha az ő sugallatára módosították volna a számot. Estéről estére így adták elő, rövidesen már Pesten. Csakhamar külföldi, méghozzá — óriási dolognak számított akkor — nyugati szerződésajánlatot kaptak. Elio napja annyira fölkelt, hogy engem is visszahélyez- tetett bohóc státusba. Rövid volt visszatérésem. Barryben érthetetlenül föltámadt a férj. írásban kérte a vezérigazgatóságot, hogy a nyugati turné előtt figyelmeztessék feleségét és partnerét, viszonyukat titokban folytassák, ha már abba nem hagyhatják. Vizsgálat. Sem a bohóc, sem az asszony nem tagadott. A számot ilyen összetételben családvédelmi okok miatt feloszlatták. Bar. ry befejezte az egyetemet, régen igazgató. Elio kilépett, itt-ott alkalmi társulatokban tűnt föl, állítólag soha többet nem szólalt meg. Utoljára összeállt egy maszek késdobáló nővel, működési engedély nélkül kocsmákat jártak. Végül az egyik penge elmetszette Elio nyakütőerét. Akik látták, esküsznek rá, hogy szándékosan mozdult bele a dobásba. Barbara sorsát az határozta meg, hogy a medvék senkit nem tűrtek meg raün kívül. Dolgozott hát velük egyedül, amíg ki nem öregedtek. A medvék is, ő is. Mindvégig én takarítottam a dögök után. Ehhez ragaszkodott. Meg ahhoz is, hogy az unalomig koptatott szám utolsó harmadában mindig lerúgta a csizmáit. Talán ettől. várta a jó szelet. Én Elio temetése után rúgtam be először. Tanulság nélkül való történetét sokszor hallottam, amíg rá nem kaptam a füldugó használatára. Egyre rosszabb üzlet, túl sokan ismerik, néhány korsóért már az egész országnak elmeséltem. (VEGüSj
