Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-09 / 185. szám
XOOOOOOOOOOOOOOböbööbbOOObOO-OOOOOOOOOOOOOOO o Félelmet keltő csúszómászók, titokzatosságuk révén 9 9 legendákat sző róluk a képzelet. Mai összeállításunk a ó o mérgeskígyókkal folytatott tudományos kísérletekkel 9 9 foglalkozik. a ■30000000-000000000000000-00000000000000000000 II technika történetéből >W»V Oz életmentő kígyóméreg Forró déli hőség borul a brazíliai Paraná hegyvidékre. Jósé Guato az ereje vége felé jár. amikor eléri a fiatal orvos házát. — Senhor Prado. , senhor Prado, segítsen — lihegi kifulladva. Dr. Enrico Prado a jövevényben a kis Imacula- da apját ismeri fel. — Mi történt, az isten szerelmére? Jósé hadonászik: — Ott a folyónál ... egy kígyó megmarta Imaculadát. évente ezernél több kígyó- marásos beteget kezelnek. Egy közeli haciendáról a fiatal orvos telefonál az intézetbe. Huszonöt perc múlva a brazil légierők egyik helikoptere landol a folyó melletti mezőn. A két pilóta hozott néhány ampulla anti- bothrops-szérumot, mivel Prado nem volt benne biztos, elegendő lesz-e a befecskendezett dózis a méreg közömbösítésére. Imaculadát egy hordágyon óvatosan a helinyakig beásták a földbe, vagy a marás helyét vörösen izzó vassal mélyen kiégették és a sebesültnek petróleumot és forró dohányoldatot, adtak inni. A szerencsétlen betegek legtöbbje nyomorultul elpusztult. Hogy a kívánt méregmeny- nyiséget megszerezzék, évente kereken húszezer kígyót csapolnak meg mesterséges úton. Lábukon magas szárú csizmában, kezükben speciális Henry elektromágnese-Nehéz mozsár A hinduk szentként tisztelik a kobrát; ajándékokkal, ételekkel halmozzák el az „istenséget”. — 135 évvel ezelőtt, 1844- ben szerkesztette meg Joseph Henry (1797—1878), a híres amerikai fizikus, az USA tudományon akadémiájának egykori elnöke, New Havenben (Connecticut állam), a Yale Kollégiumban a „Yale” elnevezésű elektromágnesét, amely az általa felfedezett önindukció (1832) egyik gyakorlati alkalmazását jelentette. Henry elektromágnesének 59,5 font volt a súlya és 2063 fontnyi súlyt lehetett vele felemelni (1 font=453 gramm). — A haladó szellemű Észak és a rabszolgatartó Dél között több mint száz evvel ezelőtt lefolyt amerikai polgárháború (1861— 1865) a mai hadviselést ala~ pozta meg. A vasutat itt vonták be először a hadi- szállításokba, alkalmazták a távírót, az első sínen mozgó ágyút, páncélos hajók közti csata itt zajlott le először és süllyesztett el tengeralattjáró hadihajót. Az uniónis- ták nehéz mozsarakkal is fel voltak szerelve és az elöltöltő, simacsövű fegyverek mellett itt vetették be először az elöltöltős, huza- golt fegyvereket. Képünkön látható nehéz mozsarakat földi és tengeri célok ellen egyaránt alkalmazták. Lee tábornok legnagyobb újításának a fegyverekkel szemben az ásót tekinthetjük: az új, gyilkos fegyverek mindkét felet lövészárkok készítésére késztették és ez a törekvés az egész hadviselést megváltoztatta. — A vanádiumot, ezt az igen kemény, magas olvadáspontú fémet Sir Henry Rosocoe (1833—1915) állította elő először 1869-ben. Korábban már Dél Rio jelenlétét bizonytalanul felismerte (1801), Sefström pedig felfedezte (1831). Ma fontos ötvözőfém az autó-, a repülő- gépiparban és az űrhajózásban. 9 legrégebben ismert, hőre lágyuló műanyagot, a celluloidot 1869-ben J. W. Hyatt állította elő. Gyúlékonysága miatt ma már más műanyagok mögött egyre jobban visszaszorul az alkalmazása. — Maga látta a kígyót? — Igen, azt hiszem, egy jararaca volt — dadogja Jósé —, a hasa fekete-sárga. — Akkor nem vesztegethetjük az időt! — Enrico Prado a dzsipbe hajítja barna orvosi táskáját, a férfiak felugranak a kocsira és sűrű porfelhőben elszáguldanak. A jararaca Dél-Afrika legveszélyesebb mérgeskígyói, a bothrops fajták közé tartozik. Annak, akit megmar, néhány órán belül antiszé- rumhoz kell jutnia, különben meghal. Egyetlen pillantás a sebesült kislányra, és dr. Prado látja, hogy az utolsó pillanatban érkeztek. Halottsá- padtan, nyöszörögve fekszik a gyermek, lábán a seb égővörös és erősen duzzadt, a két méregfog harapása világosan felismerhető. Remélhetőleg fiatal kígyó volt, a fiatal kígyóknak még nincs annyi mérgük, gondolja Prado, mialatt előkészíti a széruminjekciót. A kislány sokkot kapott, a legrövidebb úton Butantanba kell vinnem, fontolgatja tovább a doktor. A Sao Paoló határában lévő Butantan Intézet világhírű. Nagy terráriumokban kígyók ezreit tartják itt. Mérgükből nyerik a kígyómarás elleni szérumot. A számos laboratórium és kutatórészleg mellett az intézethez egy kórház is tartozik, amelyben kopterhez viszik. Pulzusa szabálytalanul ver, homlokán izzadságcseppek gyöngyöznek. Prado jégtömlőt rak a sebre. Nagy fáradságába kerül, míg valamelyest meg tudja nyugtatni a szülőket: „Mindent megteszünk a kislányukért. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan viszontlátják.” Imaculadát sikerült megmenteni. Mikor Prado két hét múlva meglátogatta, a kislány már jó] érezte magát. A szérum időben érkezett! Brazíliában évente kb. 25 ezer embert marnak meg kígyók. Régebben minden évben ezrek haltak meg a csörgőkígyók és jararacák gyilkos mérgétől. Ma szinte magától értetődő, hogy nemcsak orvosok és gyógyszerészek, hanem tanítók, lelkészek és gazdák is tartanak mindig maguknál néhány ampulla kígyószérumot. Mielőtt a Butantan Intézet alapítója. Vitai Brazil brazil orvos és kutató felfedezte, hogy a kígyómarás ellen csak a kígyóméreg segíthet, a gyógyszerészet tehetetlen volt e halálos harapásokkal szemben. Semmiféle gyógynövény nem segített. Vitai Brazil el- szörnyedve látta, miként űzték fekete mágiájuk rettenetes ceremóniát az indiánok javasemberei, a curandeirók. Hogy „a föld kiszívhessa a mérget”, a kígyómart embert fogókampókkal lépnek a laboránsok a szerpentáriumok- ba, hogy megfogják a kígyókat. A kampót közvetlenül a kígyó fejének hátsó részére helyezik, ezzel harcképtelenné teszik. Ezután hüvelyk- és mutatóujjuk közé szorítják és szétfeszítik az állkapcsát. A szélesre nyitott szájat üvegkehely fölé tartják. A nyomás által felizgatott méregzacskó kiürül, és a méreg a hosszú üreges fogakból az edénybe folyik. Egy kígyó kb. négyszer „fejhető meg”, azután többnyire elpusztul. Butantanban és a világ számos kutatóintézetében fáradhatatlan munka folyik annak érdekében, hogy a kígyóméregben új gyógyászati anyagokat fedezzenek fel. Így például van már egy tiszta, ezerszeresen hígított jararaca-méregből készült vérzéscsillapító. A neuralgia és az isiász különböző válfajainál egy idő óta szintén kígyóméregből nyert gyógyszereket használnak fájdalom- csillapításra. A liverpooli Trópusi Intézetben két angol tudós a maláj gödörvipera mérgéből értrombózis elleni új szert nyert, amely képes a vérrögök feloldására. A fruiizei vivá Joseph Henry „Yale” elektromágnese a washingtoni Smithsonian lnstitutionban. Nehéz mozsarak az amerikai polgárháborúból. Fotó: Library of Congress, Washington. Az egész éven át optimális hőmérsékleten tartott helyiségben kb. ötezer kígyó él. Elsősorban viperák. Megesik, hogy a kígyótelepre levantei viperát, efut vagy pajzspofájú kígyót szállítanak, ám ezek csak véletlen „vendégek” a vivári- umban, ahol a viperák az állandó lakók. Minden esztendőben tavasszal és ősszel a kígyóvadászok elhozzák a tenyész- telepre az összefogdosott hüllőket. Egy nap múlva kerül sor az első „fejősre”, melynek során meghatározzák a méreg minőségét és a kígyó értékét. A viperák élettartama általában 4—5 hónap, a frun- zei viváriumban 8—9 hónap. Ez a tenyésztelep különleges rekordja. A vivárium főspecialistája, Jurij Szuda- rev herpetológus a kígyók „hosszú életének” problémáját meghatározónak tartja: minél tovább élnek a te- nyésztelepen, annál nagyobb a gazdasági jelentőségük. A fogságban tartott kígyók élettartama több tényezőtől függ. A reptiliák rosszul tűrik a fizikai sérüléseket, ezért elfogásuk során nagy óvatosságra van szükség. A viváriumban a természetes környezetüknek megfelelő feltételeket kell teremteni és megfelelő táplálékot biztosítani. Es végül nagyon fontos, hogy a kígyóktól helyesen vegyék el a mérget. Szem előtt kall tartani, hogy ez érezhetően befolyásolja élettartamukat, alapvető szerveik működését. Ugyanis a méreg maguknak a kígyóknak is életelixir. A vivárium ötezer viperája évente kb. két és fél liter folyékony mérget ad. „Fejés” után a nyers mérget exikátorba (száritóké- szülékbe) helyezik, amelyben nedvességelnyelő klóros kálcium van. A szárítás után ötször könnyebbé lett kristály alakú mérget a gyógyszergyárba szállítják, ahol a „Viproszal”, „Vipro- szal B” és „Viprokszin” készítményeket állítják elő belőle. A kígyóknak nincs hallószervük, viszont éles a látásuk. És az, hogy a fakír furulyájának hangjaira „táncot lejtenek”, mindenekelőtt az ujjak mozgására való látási reakciójukkal magyarázható. Szudarev szerint nem lehet idomítani őket. Ami pedig a kígyókkal fellépő kígyóbűvölöket illeti, ezek ártalmatlanná tett csúszómászókkal dolgoznak. Eltávolítják a kígyó méregfogait vagy a mérget kiválasztó szerveit. Nélkülük az állat teljesen tehetetlen lesz, az ételen kívül mindennel szemben közömbössé válik. A frunzei viváriumban nemcsak a kígyók produktivitásáról gondoskodnak, hanem arról is, hogy minél több kígyó legyen a természetben. Az évi szaporulatot (hatezer fiatal kígyót) a frunzei herpetológusok a hegyekbe szállítják. K. Omurkulov \ (A cikkeket a Praline-bői és a Szovjetszkaja Kirgizia-ból fordította: Zahemszky László) MÍ9IÍ! KOSSUTH 8.25 Schubert: Pisztrángötös. 9.00 Dzsesszfelvételek. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Smetana operáiból. 11.25 Mit ér egy fehér- pénz? 11.40 Magányos utazás. 12.35 Csoóri Sándor: Nomád napló. 12.45 Zene- múzeum, 14.01 Az önkény- uralom és a kiegyezés kora irodalmának hetei. 14.31 Basszus-áriák. 15.00 Rádiónapló. 18.00 A Stúdió 11 felvételeiből. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Olasz szerzők műveiből 20.09 Népzenekedvelőknek. 20.39 Hallgassunk operát! 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Nagy siker volt! 23.38 Kórusok. PETŐFI 8.05 Nóták. 9.00 Francia operettekből. 9.40 A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 10.00 Zenedél- előtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.52 Kapcsolás a szolnoki stúdióba. - 13.22 Gyermekek könyvespolca. 13.27 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől fél hatig... 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Táncdalok. 19.25 Félóra a Musica An- ! tiqua Hungarica együttessel. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 21.45 Moszkvából érkezett. 22.15 Daljátékokból. 23.15 Vukán György szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás —Női gondok, női dolgok. Szerkesztő: Jakab Mária. — Utazás a jegyellenőrökkel. Naponta találkozunk az utazási vállalatok jegyellenőreivel. Sokszor szidjuk is őket, mert úgy véljük, zavarnak, zaklatnak minket. Nem számolunk az ellenőrök nehéz, fáradságos munkájával — Jennis Jop- lin énekel — Filléres hiányok, milliós károk — Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Lap_ és műsorelőzetes... 16.35 A világ nagy hegyei. 17.30 lnnen-onnan. 18.00 Elégedett-e eddigi életével? 18.15 Telesport. 18.40 Európai gyermektalálkozó. 19.20 Tévétoma. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Gombó kinn van (Tévéfilm). 21.15 Az emberi test. 21.50 Lesz-e tornaterem Szomolyán? (Riportfilm). 22.00 Átváltozások. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Zenés nyári esték. 20.40 Állat-ábécé (NSZK rajzfilmek). 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Mire megvénülünk (Tévéfilmsorozat, ism.). Nmusöjfii) 1979. augusztus 9., csütörtök
