Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-30 / 202. szám
El nem kötelezettek Havanna előtt Röviden AMMAN Hans-Dietrich Genscher*^ a kedd óta Ammanban tartózkodó nyugatnémet külügyminisztert szerdán fogadta Husszein jordániai király. A nemzetközi helyzetről, a közel-keleti fejleményekről, a közel-keleti rendezésben lehetséges nyugateurópai részvételről, a nyugat-európai—arab párbeszédről volt szó a tanácskozáson —, közölték ammani illetékesek. 1 AMSZTERDAM A rotterdami kikötőmunkások bérkövetelési sztrájkja, amelv csütörtök óta csaknem megbénítja a világ legnagyobb kikötőjének forgalmát. szerdán átterjedt az amszterdami kikötőre is. Itt ötszáz dokkmunkás és vontatóhajós kezdett ..vadsztrájkba” (tehát a szakmai szakszervezet jóváhagyása nélkül szüntette be a munkát.) PEKING Walter Mondale amerikai alelnök szerdán — helyi idő szerint délután — Peking- ből a közép-kínai Hszianba, a kínai birodalom egykori fővárosába utazott. A pekingi repülőtéren Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes, Huang Hua külügyminiszter és más magas rangú állami vezetők búcsúztatták az amerikai vendégeket. MOSZKVA — A következő szovjet űrrepülések időtartama a jelenleginél is hosszabb lesz —, jelentette ki Vlagyimir Lja- hov, az űrrepülés időtartamának világcsúcsát tartó együttes parancsnoka. Lja- hov és társa, Valerij Rju- min, a 175 napos űrutazás után a bajkonuri űrrepülőtér orvosi központjában pihen és regenerálódik. BUKAREST A Scinteia szerdai száma elnöki rendeletet közölt, amely személycseréket jelent be. Felmentették tisztségéből Suzana Gadea oktatás- és nevelésügyi minisztert. Utódjává Aneta Spor- nicot nevezték ki, ő , eddig . munkaügyi miniszterhelyettesként tevékenykedett. Az országos vízügyi tanács élén is változás történt. A külügyminisztérium új államtitkára Aurel Duma lett. országok és népek függetlensége, szuverenitása, a le- szerlés, az igazságos gazdasági-társadalmi viszonyok elveinek támogatását. Azt is látni kell azonban, hogy a mozgalom részvevői sokfélék, hiszen országai között a legkülönbözőbb tár_ sadalmi-gazdasági-politikai berendezésűek találhatók. Vannak olyanok, amelyek évtizedek óta következetesen építik a szocialista rendszert, s olyanok is, amelyek kifejezetten tőkés viszonyok között fejlődnek. Politikailag haladók és igen konzervatívak egyaránt tagjai az el nem kötelezettek csoportjának. Természetes hát, hogy rendkívül nehéz megtalálni azt a közös nevezőt, amely összekapcsolja az ideológiájukban, politikájukban, érdekeikben annyira különbö. ző államokat. ÉPPEN EZÉRT az el nem kötelezettek mozgalmának a legnagyobb problémája ma az egység. Hiszen kellő in. tenzitású egység, az arra való állandó törekvés nélkül nem tölthet be hatékony és pozitív szerepet a világban semmilyen mozgalom. Márpedig a havannia konferencián számos olyan világpolitikai probléma került napirendre, amelynek megítélésében előzetesen nem tudtak elfogadható kompromisz- szumra jutni. Ilyen volt például a legutóbbi colomból értekezleten Kambodzsa képviseletének és Egyiptom esetleges kizárásának kérdése. Jónéhány ország, a mai kambodzsai realitásokat figyelembe véve, a januárban hatalomra jutott népi kormányt, mások viszont — ..vietnami beavatkozásra” hivatkozva — az elűzött, népirtó rezsimet tekintik Kambodzsa jogos képviselőjének. Ahogy egy sor ország Egyiptom kirekesztését szorgalmazza az Izraellel kötött különbéke miatt, úgy az amerikai politikához közelálló államok ezt nem hajlandók támogatni. Sok ki- sebb-nagyobb ellentétet lehetne még felsorolni, ami igazolhatná, hogy a korábbinál több és nagyobb belső nehézségekkel küzd az él nem kötelezettek mozgalma. ELHAMARKODOTT LENNE azonban azt a következtetést levonni, amelyet a tőkés világ számos sajtóterméke tendenciózusan sugall: nevezetesen azt, hogy a mozgalom megoldhatatlan válságba került, s a „végső- 4 két rúgja.” Hiszen a legtekintélyesebb tagországok vezetői következetesen hangsúlyozzák, hogy a ellentéteknél erősebb a közös szándék korunk pozitív politikai folyamatainak támogatására. S ennek érdekében az el nem kötelezettek hajlandók a kompromisszumra, mert jól látják, hogy a nagy nemzetközi politikai befolyást szerzett mozgalom szerepe, eredményes működése forog kockán. Havanna tétje és fő témája éppen az lesz, hogy mit tegyenek az egység megszilárdításáért, a mozgalom haladó jellegének erőteljesebb érvényesítéséért. A- K. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Hondáié poggyásza WALTER MONDALE AMERIKAI alelnök hosszú idő óta a legmagasabb rangú amerikai vendég Pe- kingben. Utazásának nem titkolt célja az volt, hogy a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásain szorosabbra fűzze Washington és Peking kapcsolatait. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban nagy várakozással tekintettek Kínára: a két ország közötti politikai közeledés jó üzleti lehetőségeket is sejtetett.; Csakhogy a big business, a nagy üzlet még mindig várat magára. Kína kezdetben ugyan mohó érdeklődést tanúsított az amerikai technológia és egyes iparcikkek iránt, de a jelentős megrendelések eddig elmaradtak. Az amerikai alelnök a vártnál üresebb poggyász. szal utazik majd haza. Igaz. udvariassági formulákban nem szűkölködtek a díszebédek és -vacsorák pohárköszöntői, ám a jelen, vagyis az alelnök eszmecseréinek tényleges eredménye a reményekhez képest szerény: kimerül abban a kétmilliárd dolláros hitelmegállapodásban, amelyet az USA nyújt Kína vil- lamosenergia-termelésének fejlesztéséhez. A magas rangú amerikai vendég ezenkívül csak a kulturális cseréről kötött egyezményt és a Carter elnöknek címzett kínai meghívást viszi haza magával. AZ INTERNATIONAL HERALD TRIBÜNÉ már július 30-i számában — vagyis Mondale látogatását megelőzően — figyelmeztetett: a kínai piac nem bombaüzlet, s aki másképpen gondolkodik, keservesen csalódhat. Az 1978. februárjában közzétett tízéves kínai fejlesztési terv 1985-ig mintegy 600 milliárd dollár értékű beruházásokat foglalt magában. Fél év múlva azonban Hua Kuo-feng már óvatosabb, megfontoltabb tervezésre intett, s ezzel alaposan lelohasz- totta a reményeket. Egyebek mellett két adat is bizonyítja, hogy a becsvágyó tervek és a realitás között túl nagy a szakadék: a széntermelés idei növekedése Kínában csupán kétmillió tonna lesz és nem 32 millió, az acéltermelés pedig 1985-ig nem kétszereződik meg — miként azt a korábbi program előírta —, hanem csak 50 százalékkal növekszik, vagyis 45 millió tonnára emelkedik. GYORS ÁTTÖRÉS az amerikai—kínai kapcsolatokban sem következett be. Az amerikai üzleti élet számára Kína még mindig az ígéret földje marad. Gyapay Dénes Kivégzések és tárgyalások Amerikai szenátorok moszkvai tárgyalásai i Joseph Biden vezetésével amerikai szenátusi küldöttség tartózkodik Moszkvában. A képen a delegáció tagjai megkoszorúzzák az „ismeretlen katona” emlékművét. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Szerdán befejeződtek Moszkvában a megbeszélések a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttei és az amerikai szenátus delegációja közöttó A szenátorok küldöttsége Joseph Bidennek, a külügyi bizottság európai kérdésekkel foglalkozó albizottsága elnökének vezetésével a Legfelsőbb Tanács meghívására tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A kedden megkezdődött tárgyalások középpontjában a szovjet—amerikai kapcsolatok, ezen belül a SALT— II. szerződés kérdései álltak. Ezen túlmenően szó volt számos más időszerű nemzetközi kérdésről, a két ország viszonyát érintő problémáról is, szerdán elsősorban a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról s az egyéb leszerelési intézkedésekről volt szó. A szovjet parlament képviselői részletesen válaszoltak az amerikai szenátorok kérdéseire, amelyek a szovjet kormány külpolitikájára, védelmi politikái ára vonatkoztak. Kifejtették, hogy a Szovjetunió mindenekelőtt a béke megszilárdítására törekszik s ez a törekvés határozza meg védelmi politikáját is. A két fél küldöttsége egyaránt megállapította, hogy a szovjet és az amerikai megbízottak, így a parlamentek tagjainak találkozói kétségkívül hasznosak, elősegítik a kölcsönös ismeretek, egymás jobb megértése színvonalának növekedését, ez viszont alapot teremt ahhoz, hogy sikeresebben oldják meg a két felet érdeklő kérdéseket. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a SALT—II. szerződés kérdéseiről folytatott szerdán délután eszmecserét az amerikai szenátorok csoportjával. Feszült a helyzet Kurdisztánban Csak gesztus Thatcher Belfastban Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Humphrey Atkins, az északír ügyek minisztere szerdán félnapos látogatást tettek Belfastban, hogy tanácskozzanak a biztonsági erők parancsnokaival. Thatcher asszony felkereste a hétfői merénylet életben maradt katonaáldozatait a kórházban, majd sétát tett a belvárosban, később meghallgatta a hadsereg és a rendőrség parancsnokainak beszámolóját a hétfői merényletről. A meglepetésszerű villám- látogatás ismét aláhúzta, hogy a brit kormány nem lényeg- reható intézkedésekkel, a válság politikai megoldásának keresésével, csupán gesztusokkal válaszol az IRA példátlan merényleteire. Dublinban Jack Lynch ír miniszterelnök nélkül tartottak kabinetülést Lord Mountbatten meggyilkolásának körülményeiről. Lynch csak csütörtökön tér haza szabadságáról Írországba, ami arra mutat, hogy az ír kormány sem szándékozik lényeges intézkedéseket ten_ ni a biztonsági helyzet felülvizsgálására. Lynch távol- maradását Angliában élesen bírálták brit és északír parlamenti képviselők. A kurd nemzeti mozgalom békekezdcményezcsei ellenére továbbra is feszült a helyzet Kurdisztánban. A képen a kormánycsapatok kurdokat végeznek ki Szanandadzs közelében. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) TEHERÁN Miközben az iráni Kurdisztánban szerdán továbbra is folytatódtak a harcok, I-Iacsem Szabbaghian belügyminiszter rádióbeszédében bejelentette: megállapodás jött létre arról, hogy az iráni hadsereg rövidesen bevonulhat a kurd felkelők jelenlegi székhelyére Maha- badba. Az iráni belügyminiszter bejelentése szerint Mahabad város tanácsának vezetői Teheránban egyetértésre jutottak a központi kormánnyal abban a kérdésben, hogy a hadsereg biztosítsa Maha- badban a rendet. A kurd demokrata párt képviselői ezzel szemben kijelentették, hogy továbbra sem engedik be az iráni hadsereget a városba. Ck, Npnuhfitt. 1979. aug. 30.) csütörtök Szabbaghian szerint arról is megállapodás született, hogy a kurd demokrata párt tagjait amnesztiában részesítik, vezetőit azonban letartóztatják és bíróság elé állítják. A megállapodás alapján a hadsereget a rend helyreállítása után kivonnák a városból és mahabadi lakosokból szerveznének helyi forradalmi őrséget. Szerdára virradóra a kurd felkelők az iraki határ mentén támadást intéztek a központi kormány egyik helyőrsége ellen, ahol egy olyan harckocsizó egység állomásozott. amelyet a mahabadi kurdok ellen akartak bevetni. A PARS iráni hírügynökség jelentése szerint a felkelők gépfegyvereket és aknavetőket vetettek be. A hatórás harcban egy katona meghalt, és többen megsebesültek. Kazem Sariat Madari aja- tol-lah egy teheráni lapnak adott interjújában követelte, hogy vessenek véget a harci cselekményeknek Kurdisztánban. Javasolta, hogy az iráni Kurdisztán autonómiájáért küzdő kurdok problémáját a központi kormány és a kurd nép által választott képviselők tárgyalásai útján rendezzék. Szerdán folytatódtak a kivégzések Iránban. A PARS hírügynökség jelentése szerint további két kurd felkelőt végeztek ki a harcokban való részvétel miatt. Tab- rizban 14 személyt, köztük két nőt végeztek ki börtön - lázadás szervezésének vádjával. Khomeini ajatollah merev álláspontja, valamint a felkelő kurdoknak elfogott társaik kivégzése miatt érzett felháborodása veszélyezteti a békés rendezésről folytatott tárgyalásokat — írják nyugati hírügynökségek. Abol Hasszán Báni Szadr, az iszlám forradalmi tanács tagja közölte, hogy Khomeini nem járul hozzá hivatalos tűzszünet kihirdetéséhez. HUSZONNÉGY ÉSZTÉN. DEJE Bandungban, amikor a világ tömbökön kívülálló or_ szágainak politikai alapelveit megfogalmazták, még csu. pán maroknyían ültek a tárgyalóasztalnál. Hat évvel később Belgrádban már 25 ország sorolta magát az el nem kötelezettek csoportjához. Ma pedig kilencven- nél több állam képviselői készülnek a hatodik csúcs- találkozóra, amely szeptember első napjaiban kezdődik Kuba fővárosában. A számok önmagukban is jelzik, hogy milyen gyorsan fejlődött ez a mozgalom. Az adatok azonban aligha fejezik ki azt a politikai súly- növekedést, amely révén mintegy másfél évtized alatt a nemzetközi viszonyok kétségkívül fontos tényezőjévé vált az el nem kötelezett országok mozgalma. Polarizálódó világunkban jövőt meghatározó jelentősége van annak, hogy a Föld országainak jó kétharmada merre halad. több milliárd ember nevében milyen politikát követ. örvendetes a tény, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának alapelvei nem változtak, sőt az évek során a haladó politikai tendenciák szellemében fejlődtek tovább. Változatlanul alapvető feladatuknak vallják a kizsákmányolás, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás, a fajüldözés elleni következetes harcot, az antiimperia- lizmus, a nemzeti felszabadulás, az emberi jogok, az
