Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

Tizennyolc vasúti fővonal A célprogramok Áx első gyártósor próbaüzeme Miniszteri szemle a bélapátfalvi nagyberuházáson A gyár vezérlőközpontjában Hegedűs István a szerelés Irányítója (középen) tájékoztatja a minisztert. (Fotó: Perl Márton) SZÁMÍTÁSOK szerint a KGST-országok egymás közötti áruforgalma másfél évtized alatt, az 1975-től 1990-ig terjedő időszakban megkétszereződik. Ezen be­lül, egy évtizedet figyelem­be véve. négyszeresére nö­velik a tagállamok a konté­neres szállítást, amihez fo­gadóállomások — ún. kon­ténerpályaudvarok — háló­zatának megteremtése épp­úgy kapcsolódik, mint a ha­talmas fémdobozok mozga­tásához szükséges járművek, emelőberendezések előállí­tása. A konténeres szállítás fejlesztése egyike azoknak az ún. alprogramoknak, melyek kerete a KGST XXXIII. ülésszakán elfogadott cél­program. a tagországok kö­zötti közlekedés korszerűsí­tésére, fejlesztésére. Előzetes egyetértés alapján 1975-ben kezdték meg szak­értői csoportok öt hosszú távú célprogram kidolgozá­sát, majd a KGST XXX. ülésszakának útmutatása nyomán folytatták a mun­kát, a szerteágazó feladatok­hoz mérten gyors ritmusban, így kerülhetett sor arra, hogy a KGST XXXII. ülés­szaka — 1978-ban — az öt­ből három célprogramot megvitatott és jóváhagyott. Ezek a nyers- és fűtőanya­gok. az energia kitermelésé­nek. előállításának körét, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztését, vala­mint a gépipar átfogó kor­szerűsítését ölelik fel. Érzé­keltet valamit a három szó­ban forgó területen kiala­kítandó együttműködés fon­tosságából. gazdasági súlyá­ból. ha leírjuk: a célprogra­mok keretében kétszázötven nagyberuházás valósul meg, természetesen sok más, ezeknél kisebb jelentőségű teendővel együtt. A tavaly elfogadott három célprog­ram mellé idén a XXXIII. ülésszak további kettőt tár­sított. Az egyik: a közszük­ségleti iparcikkek főbb áru­csoportjait — például bútor, híradástechnikai cikkek — magába foglaló fejlesztési irány, a másik a már emlí­tett közlekedés — fejleszté­si „menetrend” a holnapi szükségletek kielégítésére. Ahol állunk, elnyúló csík­ban vastag, agyagos földré­teg emelkedik, megtörve a környék üdezöld füvét. Ez lesz a gát, amelynek oldalát víz öleli majd. Előttünk ki­tárulkozik a völgy, körös­körül dombok szegélyezik. Hosszú évtizedekig békés csend honolt ezen a tájon, az Egerhez közeli szalóki völgy, ben. Most azonban egy idő óta földmunkagépek törik meg a csöndet. Átalakul a táj. Ahol még napraforgó és kukorica virul, azt a helyet hamarosan vízzel borítják el. Tároló épül, a megye legna­gyobb víztárolója A völgyet átvágó Laskó- patak vizét felduzzasztják és tárolják majd. Ebből öntö­zéshez jutnak a környék me­zőgazdasági üzemei. Elek József, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének helyettes vezetője számokat sorol: — Az itt épülő tárolóba négymillió 183 ezer köbmé­ter víz kerül, mintegy 122 hektáron, A töltésbe 138 ezer köbméter földet építünk be, magassága több mint 8, hosz. sza pedig 563 méter. Gigan­tikus méretek ezek, amelyek nagyszabású földmunkát igé­nyelnek. A leendő gátra eddig 50 ezer köbméter földet hord. Évtizedünk elején, 1971- ben fogadta el a KGST XXV. ülésszaka a szocialis­ta gazdasági integráció fej­lesztésének komplex prog­ramját. Az abban érthetően még csak általánosan meg­jelölt haladási irányokhoz logikai rendszert alkotva, te­hát szorosan kapcsolódnak a célprogramok, úgy ahogyan egész és rész egységet alkot. S még valami,, ami nem mellékes: a célprogramok keretében nem kereskedelmi kapcsolatokról, hanem min­den mozzanatra kiterjedő gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködésről álla­podnak meg az érintett or­szágok kormányszervei vagy éppen vállalatai. Általában tíz, tizenöt évet fognak át ezek a fej­lesztési keretek, az 1990-ig terjedő — de némely terü­leten az ezen a dátumon is túllevő — időszak várható szükségleteire alapozódnak. Termelés és műszaki hala­dás teendőit hol párhuza­mosan, hol összefonódva je­lölik ki a célprogramok, az­az rendszerszemlélettel ké­szültek, az adott feladatcso­port valamennyi elemét szá­mításba vették megfordulá­sukkor a kidolgozók. A me­zőgazdaságot és az élelmi­szeripart felölelő program középpontjában a gabona- és hústermelés fejlesztése, illetve a takarmánytermesz­tés biztonságossá tétele áll. Cél például a gabona évi át­lagtermésének egy tonnára való növelése, egy lakosra elosztva. A közszükségleti iparcikkeknél egyetlen al- program, a textil- és bútor­ipari huszonnyolc együtt­működési irányt tartalmaz, tehát nem egyszerűen átte­kinthető, könnyen legyűrhe­tő fejlesztési terepek, távol­ságok ezek. Ahogy a színes televíziók gyártása szintén apró mozzanata a teendők­nek. ám itt is részfeladatok sokaságának kapcsolódása ígéri a sikert. MI INDOKOLTA ezeknek a célprogramoknak a kidol­gozását? A gazdasági fejlő­dés magasabb foka — pél­dául a gépipartól korszerű eszközök nagy tömegének igénylése, a szállításnál az tak a mögöttünk emelkedő lejtős dombról, amelyet áp­rilis óta alaposan „leborot­váltak”. Egy géplánc dolgo­zik itt a brigádtagokkal. A gépkezelők valamennyi­en országjáró emberek, kö­zöttük az egyik legrégibb Pociik Ernő, aki 15 éve az ÉVIÉIG földmunkagép­üzemének alkalmazottja, — Bükkzsérci vagyok — magyarázza —, ami nincs messze innen, Szalóktól, na­ponta mégsem mehetek ha­za a családhoz, csak ' hét vé­gén, mert két műszakban dolgozunk, egyszerre 12 órán át. így vagyunk valamennyi­en, akik itt vállaltunk mun­kát. Mostoha körülmények között élünk, mindig ki va­gyunk téve az időjárás vi­szontagságainak. Télen a ke­mény hideg, nyáron a nagy meleg sokszor akadályoz a munkában, de ha ezt vál­laltuk. ezt is csináljuk. .. A lánctalpas traktor, ame­lyet vezet, négy óriás ke­rékre kapcsolt vázon elhe­lyezett ládát húz maga mö­gött. A gép belevág a hegy­oldalba, s egyszerre 100 má­zsa földet markol a ládába. — Kötött a föld — mu­tat a sárga talajra a gép ve­zetője —, olyan, mint a szap­pan, úgy tapad, de ez a jó, mert állja a vizet. Május­ban. amikor a kánikulai aszály volt, sokszor meg is locsoltuk a döngölésnél. mert. úgy kiszáradt, hogy összere­pedezett. De akkor is haj­tottunk, és haladtunk, pedig egyre több áru eljuttatása a rendeltetési helyre —; az életszínvonal hosszú távú folyamatos emelkedése — a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, az ipari közszükség­leti cikkek növekvő keres­lete —; az ellátás biztonsága, ami elsősorban a fűtő- és nyersanyagokra, az energiá­ra érvényes. Két- és sokol­dalú egyezményekben ölte­nek formát a célprogramok, azaz nem mindenben vesz­nek részt a tagországok. így hazánk sem például az ipari közszükségleti cikkek néhány alprogramjában, de ugyan­akkor mind az öt célprog­ramban érdekeltek vagyunk. A kereteknek ez a rugal­massága előtérbe állítja a nemzetgazdaságok sajátos je­gyeinek megfelelő fejlesz­tést és részvételt, a több irá­nyú haladás lehetőségét kí­nálva fel. Az energiaprog­ramnál például a termelés fejlesztése is, a felhasználás ésszerűsítése is nagy súlyt kap, ezen belül az szintén, minél kevesebb kőolajat tü­zeljenek el a tagországok­ban, s ugyanakkor fokozód­jék ennek az értékes nyers­anyagnak a vegyipari hasz­nosítása. Ugyancsak ennek a programnak a része 1990-ig 37 millió kilowatt teljesít­ményű eröművi kapacitás megteremtése, az európai KGST-országokban. ihletve "Kubában. A közlekedési cél­program keretében sok más mellett — mivel az uralkodó' szállítási forma 1990-ig is a vasút marad — tizennyolc vasúti fővonalat korszerűsí­tenek, hazánk részesedése ebből egyebek között 460 kilométer hosszúságú vonal- szakasz villamosítása. ÍGY VEHETNÉNK sorra az öt célprogram részleteit káp­ráztató gazdaságukban — hiszen például a gépipari együttműködésnek ez a for­mája azt rejti: a további négy célprogramnak, sőt, ön­maga fejlesztésének is meg kell termelnie az eszközeit —, az alkotóelemek sokszí­nűsége ellenére mégis azo­nos a végeredmény: az itt említett öt haladási irányt követve a tagországok az együttműködés magasabb fo­kára lépnek. Mészáros Ottó a gépeken legalább 60 fok meleg volt. Meg is lett a 21 forintos órabér. Erről a me­redek hegyoldalról visszük a földet a gátra, a nap 24 órá­ján át egyfolytában. Ha eső jön, akkor ezekkel a gépek­kel nem tudunk rámenni a lejtőre, mert csúszik és ra­gad. Nagyon oda kell figyel­ni, mert a lejtőn lefelé ha_ ladva háromszáz mázsával megyünk. A fékek fokozot­tan igénybe vannak véve, nem csoda a gyakori meghi­básodás. Esténként mindig összejön a brigád a szalóki házaknál, ahol lakunk, és elbeszélgetünk, így gyorsab­ban halad az idő. Sokszor felvetettük már egymás közt. hogy mi tart bennünket össze, miért maradtunk együtt ennyi év után is. Az­tán mindig rájövünk, hogy megszoktuk, szeretjük ezt a nem irigylésre méltó életfor. mát. Pedig talán máshol vándorlás nélkül, kevesebb erőfeszítéssel is megkeres­hetnénk a pénzt. Mi mégis közösen csináljuk. — Kapcsolják be a szállí­tószalagot! — kiált a kubi­kosoknak Koós István, a fiatal építésvezető. Tíz éve dolgozik az ÉVI- ZIG-nél és ez az első víztá­rolóépítés. amelyet irányít. Térképet tesz elém, amelyen kirajzolódik az új létesít­mény. Az első gyártósor részegy­ségeinek próbaüzeme folyik a bélapátfalvi cementgyár nagyberuházásán; mint ar­ról korábban már szóltunk, egy hónap múlva már ce­mentet kell adnia az új gyár­nak. A próbaüzem tapaszta­latairól, a befejezés munká­latairól tájékozódott hétfőn dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, aki Vaskó Mihály­nak, az MSZMP Heves me­gyei Bizottsága első titkárá­nak és Habéra Lászlónak, az egri járási pártbizottság első titkárának társaságában lá­togatott Bélapátfalvára. A vendégek először a bá­nya létesítményeit tekintet­ték meg, majd a technológia sorrendjében végignézték a már működő berendezéseket. A miniszter a helyszínen tá­jékozódott arról, hogyan vizsgáztak eddig a gépek, — Heves megyében ez most a legnagyobb vízügyi beruházás, hiszen több mint 40 millió forintba kerül. Még tavaly ősz végén elkezdtük a munkát a bekötő út építésé­vel. Itt a tároló partján kap majd helyet az iroda, a szo­ciális épület és a szolgálati lakás. A töltés építéséhez május 2-án láttunk hozzá, és jó ütemben haladunk, hi­szen a gátra eddig több. mint két méter magasságban 50' ezer köbméter föld került. Persze sok keli még ahhoz, hogy a tervezett 8 métert elérjük. Egyszerre magas- és mélyépítést is végzünk, a gyakori anyaghiány azonban gátolt bennünket. Csak pél­daként említem, hogy Salgó­tarjánból és Felsőzsolcáról szereztük be a vasbeton ge­rendákat. Kunszentmárton- ból és Szentendréről a cső­idomokat. Téglát hoztunk Putnokról és Poroszlóról, a faanyagot pedig szinte az ország minden részéről szál­lítottunk. Tari Lajos kubikos, a Ve­res Péter szocialista brigád vezetője, Tiszafüredről jár naponta a szalóki építkezés­re dolgozni. A brigádnak másik két testvére is tagja. — Kemény fizikai munkát végzünk — mutatja a csá­kánytól és lapáttól cserepes tenyerét. — 1947-ben a Du- na-gát építésénél kezdtem és a vízügynél maradtam. So­kat szenvedünk, küszködünk az időjárás viszontagságai, val. Májusban, amikor az a nagy kánikula volt, naponta háromszor annyi víz fogyott, mint most. Erős akarattal hogyan működik a már na­pokkal ezelőtt begyújtott kldnkerégető kemence. Be­szélgetett a munkásokkal, a régi gyárból az újba áthe­lyezett dolgozókkal. A szem­le után megbeszélést tartot­tak, ahol a beruházáson dol­gozó vállalatok képviselői is A Bolgár Hazafias Front meghívására Sarlós István­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a HNF OT főtitkárának vezetésével hétfőn Szófiába utazott a Hazafias Népfront küldöttsé­ge, hogy a Bolgár Hazafias Front vezetőivel megbeszé­léseket folytasson a két part­dolgoztunk és megragadtuk a munkát. Van ennek sok szépsége, és amikor majd elkészül a víztároló, akkor látjuk mostani munkánk eredményét. 1981 decembe­réig, az átadásig itt mara­dunk, ez lesz a leghosszabb idő. amit egy helyen tölt a brigád. Egerszalókon jelentős vál­tozást remélnek a víztároló építésétől. Eatki Istvánná, a csaknem 1500 embert szám­láló kis község tanácsának vb-titkára a lehetőségekről szól: — Miután a víztároló kö­zelében a nyolcvanas évek­ben üdülőterületet alakítunk ki, ahol a horgászok és a vízisportok kedvelői is he­lyet kaphatnak, máris meg­nőtt az érdeklődés a község irántó Talán ennek is kö­szönhető, hogy az utóbbi két esztendőben 28 telket adtunk el az Ifjúság utcában, ahol a faluba betelepült, főleg fia­talok építkeztek. Ezenkívül az OTP közreműködésével 16 üresen álló családi házat is értékesítettünk. Szalók la­kóinak száma két év alatt hetvennel gyarapodott. Az iskolánk és az óvodánk azonban kicsi, a falu keres­kedelmi ellátása sem meg­oldott. A két kicsi fűszer­boltban csupán a napi élel­miszereket lehet megvásá­rolni. A VI ötéves tervünk­ben szerepel négy tantermes általános iskola és 25 férő­helyes óvoda építése. A nö­vekvő idegenforgalom hatá­sára remélhetőleg az egri áfész is segít a kereskedelm ellátás javításában. Az ér­deklődés olyan nagy, hogy a részt vettek. Riesz Lajos, a Cement- és Mészművek ve­zérigazgató-helyettese, Tala- bér József, a SZIGTI igaz­gatója és Megyeri Gyula, az ÉPBER Vállalat igazgatója számolt be az építkezés je­lenlegi állásáról, a háttá le­vő feladatokról. nerszervezet kapcsolatairól és további együttműködésről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szentistvá- nyi Gyuláné, a HNF ÓT tit­kára búcsúztatta. Megjelent a búcsúztatáson Vladimir Videnov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagyköve­te is. következő években további 30—35 telket adunk el a Ver- pelét felé vezető műút, men­tén. 1981-re pedig befejez­zük a Kossuth Lajos utca korszerűsítését és ezzel gyor­san megközelíthető lesz majd a tároló. Az új tárolóból öntözővíz­hez jut a környék, és csak­nem 42 000 hektáron nyílik le_ hetőség a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére. Csorba László, az egerszaló- ki Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke elismerő sza­vakkal méltatja ezt: — Háromszáz hektár ön­tözhető területet alakítunk ki, a takarmánytermelés és ezen keresztül a szarvasmar­ha-tenyésztés fokozására. Öntözünk majd gyepet, lu­cernát és silókukoricát. Ezen­kívül 100—150 hektár új te­lepítésű szőlőben is csöpög- tető öntözést valósítunk meg a víztárolóból. Erre már most felkészültünk, a fej­lesztést, a szakemberképzést, ennek megfelelően végezzük. Szövetkezetünkön kívül a szomszédos kerecsendiek és a Füzesabonyi Állami Gazda­ság is öntözővizet kap a tá­rolóból. Ezzel régi gond ol­dódik meg ezen a környé­ken, mert lehetőség nyílik az intenzív művelésre. IVIentusz Károly Mmmm&l 1979. augusztus 28., kedd Ahol legjobban a vizet várjak A Hazafias Népfront küldöttsége - Bulgáriába utazott

Next

/
Thumbnails
Contents