Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
A verseny mozgósítsa a közössegeket A meyyei párt-végrehajtóbizottság határozata r X megye párt-végrehajtó- fcdzottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a párt XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny szervezésével kapcsolatos feladatokat és az alábbi határozatot hozta. A szocialista építőmunkában hagyománnyá vált, hogy a párt kongresszusait és hazánk felszabadulásának évfordulóit a dolgozók, a szocialista brigádok jelentős politikai és gazdasági eredményekkel járó munkaversennyel köszöntik. Az idei munkaverseny átalakult kongresszusi ég felszabadulási munkaversennyé. Pártunk Központi Bizottsága a versenyben kiemelkedő vállalatoknak és szövetkezeteknek 25 Kongresszusi Zászló és a kiemelkedő brigádoknak 80 Kangresszusi Oklevél kitüntetést adományoz. A KIS2Í Központi Bizottsága további 30 ifjúsági brigádot Kongresszusi Oklevéllel tüntet ki. A XII. kongresszus összehívásának nyilvánosságra hozatala után a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny-kezdeményezések megyénkben is kibontakozóban vannak. Párt-végrehaj- tóbizottságunk köszönti megyénk dolgozóinak ezirányú mozgalmát és egyben négy Kongresszusi Oklevelet adományoz a kimagasló eredményt elérő, de központi elismerésben nem részesülő, megyénkben tevékenykedő brigádok részére. A mozgalom célkitűzései irányuljanak az 1979. és az 1980. évi népgazdasági tervek eredményes megvalósítására, a VI. ötéves terv megalapozására. A munfca- verseny-vfillalások segítsék elő, hogy a termelésben és a szolgáltatásokban mind fokozottabban bontakozzon ki a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, az értelmiségiek, a fiatalok, a társadalom minden rétegének alkotó aktivitása, azok a kezdeményezések, amelyek elősegítik a hatékonyabb munkát, javítják a termékek minőségét, új műszaki, technológiai megoldásokat és takarékosabb gazdálkodást eredmé-> ny-eznek. A verseny mozgósítsa a vállalati és szövetkezeti közösségeket, a szocialista brigádokat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, a gazdálkodás hatékonyságának javítását szolgáló legfontosabb konkrét feladatokra, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A versenyv állal ások gazdaságpolitikai céljainak megfelelően elsősorban a minőségi követelmények és feladatok teljesítésére irányuljanak. Mennyiségi túlteljesítésre csak a népgazdasági tervvel összhangban álló törekvéseket célszerű támogatni. Kiemelt' cél legyen AZ IPARBAN: — a kiváló minőségű, korszerű, versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása; az exporttervek teljesítése; — a termelés fajlagos anyag- és energiafelhasználásának és a termékek előállítási költségeinek csökkentése; — a selejtmente® munka. AZ ÉPÍTŐIPARBAN: — a beruházásokon az építő mun ka szervezettségének javítása, a kivitelezés időtartamának rövidítése; — a korszerűbb megoldások alkalmazása; — a munka minőségének javítása. A MEZŐGAZDASÁGBAN: — a terméshozamok minél kisebb ráfordítással való növelése; — a hús- és tejtermelés gazdaságosságának növelése, főként a takarmánygazdálkodás javítása és a mellék- termékek fokozottabb hasznosítása útján. A KÖZLEKEDÉSBEN: — az áruszállító eszközök jobb kihasználása, a személyszállítás pontosságának és kulturáltságának növelése; — az üzemanyag-takarékosság fokozása; — a közlekedés biztonságának javítása. A KERESKEDELEMBEN: — a termékek minőségének megóvása, a takarékos gazdálkodás; — a vásárlók igényeihez igazodó árukínálat biztosítása; — a kultúrált, szakszerű és etikus kiszolgálás. A versenymozgalom fokozott mértékben járuljon hozzá a termelés és a munka szervezettségének javításához, a veszteségek csökkentéséhez, a vállalatok közötti együttműködés javításához, a szerződéses fegyelem maradéktalan betartásához. Hatékonyan segítse elő, hogy a takarékosság elve és gyakorlata — különösen az energiával és az importanyagokkal — a népgazdaság minden területén megfelelően érvényre jusson. Adjon újabb lendületet a célok teljesítésére irányuló különböző mozgalmaknak: az újítómozgalomnak, a Dolgozz Hibátlanul munkarendszemek, az Alkotó Ifjúság Pályázatnak, a KISZ Radar, a Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa mozgalmának. A varsenyvállalásokban jusson kifejezésre az is, hogy a szocialista brigád medálom a munkához való szocialista viszony alakításának, a szocialista gondolkodásmód és magatartás fejlesztésének egyik jelentős bázisa. ___ A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1980 év végéig tartson. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékelésére és a kitüntetések átadására 1981. május 1-i ünnepségek alkalmából kerüljön sor. A versenyszellem kibontakoztatása érdekében a munkaverseny értékelésének alap- elve legyen, hogy kiemelkedő munkateljesítménnyel bármely kollektíva elnyerheti a kitüntetést. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a szövetkezetek megyéi érdek- képviseleti szervei — a járási és városi pártbizottságok véleményét kikérve — tegyenek közös javaslatot nyolc kitüntetésre érdemes brigádra. A megyei pánftáaottság által adományozandó oklevéllel kitüntetett brigádok megkapják a Vállalat kiváló brigádja, illetve a Vállalat kiváló ifjúsági brigádja kitüntetéseket és személyenként kétezer forint pénzjutalomba® részesülnek. Műszaki átadás a Hajdúsági Cukorgyárban Rövidesen megindul a termelés hazánk legújabb —, lengyel szakemberek által felépített — cukorgyárában, Kábán. Augusztus második felében a műszaki átadásokat végzik, szeptember első napjaiban pedig megkezdi a termelést az ország legkorszerűbb cukorgyára. Ebben az évben harmincezer, később teljes kapacitással pedig hatvanezer vagon répát dolgoznak fel itt évente. A Hajdúsági Cukorgyár évi termelése hétezer vagon cukor lesz. (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) A munka és feltételei A NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM kezdeményezésére és támogatásával érdekes és tanulságos kísérletet hajtottak végre a Biogál gyógyszergyárban — a gyár vezetőinek teljes egyetértésével, 1977. telétől a múlt év nyaráig angol szakemberek üzemszervezés-korszerűsítést hajtottak végre az injekciógyártó üzemegységben. A Bi9gál az üzemszervezéshez feltételül szabta meg, hogy a szervezés ne járjon lényegesebb beruházással, viszont a szervezés után a munka kisebb létszámmal legyen végezhető, és az elért termelékenységnövekedés tartós legyen. És még egy feltétel volt, hogy az üzemegységben kifizetett bértömegnövekmény ne haladja meg a tíz százalékot. A kísérlet igen eredményesnek bizonyult. A kísérlet előtti időhöz képest a munka termelékenysége kereken negyven százalékkal növekedett. Pedig a szervezők nem tettek „sokat”, „csak” némileg módosították a gépek elhelyezését, ésszerűsítették az üzemen belüli anyagáramlást, és időmérésekkel megállapították, hogy egy-egy munkafolyamat elvégzéséhez átlagosan mennyi idő szükséges. Aztán kidolgozták az ellenőrzés olyan módszerét, amellyel biztosítható az egész napi egyenletes munkavégzés. Végezetül pedig megértették a dolgozókkal, hogy a szervezés elsődlegesen az ő érdekük, hiszen az ésszerűsítések következtében növekszik a keresetük, és egyenletesebbé, de nem fárasztóbbá válik a munkájuk. EZ A KÍSÉRLET is bizonyítja, de a megyénkből is számtalan példát tudnánk feli hozni arra, hogy mennyire fontos a termelés folyamatában a munka feltételeinek biztosítása. A legtöbb ipari, mezőgazdasági vezető tisztában van azzal, hogy a munkafegyelemmel alig akad probléma, ha a dolgozó gépe jól működik, ha biztosítva van a termeléshez szükséges anyag és felszerelés. Ellenkező esetben pedig, amikor sokszor anyaghiány, vagy a gyakori géphibák miatt akadozik a termelés, akkor bizony alaposan meglazul a munkafegyelem, és előfordul, hogy akkor sincs munka, ha van anyag és jó a gép. Aa Egri Dohánygyárban a Dolgozz hibátlanul munkarendszer is kiemelten fontosnak tart jaj hogy a vezetők biztosítsák a munkához szükséges összes feltételt, mert ilyen esetben 4 dolgozók hozzáállásával sincs általában prob,, léma. Senki nem állítja természetesen, hogygyáj rainkban, üzemeinkben, vagy éppen a hivatalokban ne akadnának olyan emberek, akik a munka -könnyebbik végét keresik, és a „fogjuk meg és vigyétek” elvét szeretik alkalmazni. Annyi azonban bizonyos, hogy nem ezek az emberek alkotják a dolgozók többségét. A munkáját szerető embert nem üdítli fel az anyaghiány, hanem éppen ellenkeződ leg — bosszantja. Mert nem szereti az üresj kieső perceket, órákat. Éppen ezért a munkafegyelem megszilárdításának, a munkaidő kihasználásának egyik fontos eleme a munkai objektív feltételeinek biztosítása. ^ Kaposi Levente Hiánycikk a munkás Van-e szakmai utánpótlás termelőszövetkezeteinkben? Az idén is, de a 80-as években még inkább, nagyobb feladatok előtt áll mezőgazdaságunk. Főleg a jobb munkán, a hatékonyabb gazdálkodáson múlik, hogy mennyire gyorsan és sikeresen tudunk eleget tenni a növekvő követelményeknek. A mezőgazdaságban is sokat beszélünk a korszerű termelésről, amihez megvannak a tudomány, a technika által nyújtott lehetőségek, hiszen új gépek egész sora, korszerű növény, és állatfajták, műtrágyák és növényvédő szerek segítik az eredményesebb gazdálkodást. A korszerűség azonban nemcsak az új technika vagy technológia elterjesztésétől függ. Legalább olyan fontos az ember szakértelme, műveltsége, az új iránti érzékenysége és kezdeményezőkészsége. ALKALMAZKODÄS AZ ÜJHOZ Az MSZMP Központi Bizottsága múlt évi, március 15-i, illetve december 6-i ülésének határozataiból kicsendül, hogy mezőgazdasági termelésben dolgozók körében is a legfőbb mérce az új követelményekkel szembesített alkalmasság, a rátermettség, a szakmai és politikai felelősség. Mindezeket előrebocsátva, nem véletlenül vizsgálta meg a közelmúltban a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, hogy megyénk 54 közös gazdaságé, bán milyen a szakemberek helyzete és mit teszlek me£becsüüésükérf.' Megállapították, hogy a szövetkezetek a megnövekedett területi nagyság mellett szakosodtak a termelésben. Mindez a növekvő követelményekhez való igazodás része, amely nem nélkülözheti a tudomány eredményeinek gyors és szakszerű alkalmazását. Ahhoz viszont, hogy minél több jól képzett szakember kamatoztassa ezt a szövetkezetekben, még sokat kell javítani a falvakban az élet- és munkakörülményeket. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt részében szövetkezeteink sokat tettek ezért. 1977-ben például 31 gazdaságban összesen kétmillió 722 ezer, tavaly 28 gazdaságban 2 millió 368 ezer forintot adtak a letelepült embereknek lakásvásárlásra. Növekedett a szolgálati lakások száma is, ami megközelíti megyénkben a háromszázat. Különösen jó a helyzet Zagyvaszántón, Poroszlón, Bélapátfalván, Tar- namérán, Pélyen, Bátorban, Tiszanánán és Mezőszemerén. KEVÉS A KÉPZETT közgazdász Ezzel szemben néhány helyen, mint Füzesabonyban, Gyöngyössolymoson, nincs szolgálati lakás. Mindössze egy van Abasáron, Átányban, Csányban, Felsőtárkányban, Gyöngyösorosziban és Nagy- fügédén. Ezek a gazdaságok, úgy tűnik, eddig nem törekedtek a szakemberek lakásellátásának javítására, mint másutt a megyében. Ami pedig a szakemberek számát illeti, Heves megye temtefőszövefftezeteiberi 652 dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az ötéves terv eddig eltelt, több mint három évében 96 új diplomás szakember került a gazdaságokba. Többségük első számé vezetőként, főágazat-, ágazat- és üzemegység-vezetőként tevékenykedik. Javult a helyzet az állatorvosok elhelyezkedésénél is, hiszen a korábbi hét helyett ma 17 dolgozik nagyüzemeinkben. Nem ilyen jó a helyzet a közgazdászok és a főkönyvelők körében. Ezekből még mindig nincs elég szakképzett a nagyüzemekben, annak ellenére, hogy a gazdálkodás növekvő igényessége megkövetelné! Szövetkezeteinkben két. százegy egyetemet vagy főiskolát végzett brigádvezetőként, pénzügyi és számviteli beosztottként dolgozik. Elhelyezkedésük azonban aránytalan a megyében. Amíg a nagyobb, a jól gazdálkodó, illetve a városi és város környéki szövetkezetekben többen dolgoznak, addig a távolabbi és kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok komoly szakemberhiány, nyal küzdenek! Pedig ezek igényelnék leginkább a diplomás szakembereket. CSAK. HÉTTEL KEVESEBB A területi szövetség felmerése szerint jelenleg 26 szövetkezetnek 76 egyetemet és főiskolát végzett szakemberre lenne szüksége. így például Sarudon hét, Kálban és Tiszanánán hat, Poroszlón, VáímsgyörköM. Bátorban ás Bcséden négy szakember hi- ényrik, főleg az állattenyéez. lésben, a növényvédelemben, a kertészetben és a könyvelésben. Másutt viszont gépészmérnök, jogász és közgazdász keltene. Középfokú végzettséggel T026-am dolgoznak a termelőszövetkezetekben, ami mindössze héttel kevesebb, mint amennyi három évvel ezelőtt volt. Ezek nagy része közben egyetemet és főiskolát végzett. A középfokú végzettségűek közül még sokan vesznek részt az üzemek vezetésében, 35 közülük főkönyvelő, amely indokolatlanul sok! Gazdaságainkban még további hatvan középfokú vezetőre lenne szükség, főleg a gépműhelyekben az erdészetekben, az állattenyésztő telepeken, valamint a kertészetekben. Az elmúlt három évben szövetkezeteinkben javult a szak- és betanított munkások aránya, ugyanis 4664-ről 5949-re növekedett. Különösen a gépszerelők száma több, ami a közös gazdaságok műszaki fejlesztésével, a gépesítés korszerűsítésével függ össze. A növénytermelésben és az állattenyésztésben már közel sem ilyen jó az arány, hiszen a szakmunkásoknak alig 13 százaléka dolgozik. Több a melléküzemágakban, főleg a fém. és műanyagfeldolgozókban, illetve fafeldolgozókban tevékenykedők száma. A MUNKAHELYI LÉGKÖR FONTOSSÁGA Közös gazdaságaink egyre inkább érzik a szakmunkások hiányát, ezért helyi tanfolyamokkal saját dolgozóik körében folytatnak szakmunkásképzést. Az elmúlt három évben ilyeneket rendeztek Eesőden, Pélyen, Tarnamé- rán és Hevesen. A betanított munkások száma 1976 és 1978 toöeött nánoos&te fétezerjel növekedett szövetkezeteinkben, ami azzal magyarázható, hogy egyre több betanított munkás igyekszik szakmunkás-bizonyítványt szerezni. A gazdaságok nagy részében arra törekszenek, hogy az öregedő tagság pótlására minél több fiatalt nyerjenek meg. Tavaly például megyénkben 142 fiatallal kötöttek ösztöndíjszerződést. Ezek közül 25-en egyetemre és főiskolára, tizenheten középfokú végzettséget adó szakközépiskolába és százan pedig különböző szakmunkás- képzőkbe •járnak. Nincs ösztöndíjasa viszont 15 nagyüzemnek, közöttük a besenyőtelki, az ecsédi, a kiskörei, a horti, az istenmezeji, a tarnaleleszi szövetkezetnek. Azokban a gazdaságokban, ahol kedvező a munkahelyi légkör, a fiatalok is szívesen dolgoznak, és hamar beilleszkednek a kollektívákba. Ahol viszont kevés a szakember és nem tudják megteremteni a jobb gazdálkodás feltételeit, nincs lakás, óvoda, bölcsőde, alacsony a jövedelem, oda nem szívesen mennek a fiatalok. Mindez arra figyelmeztet, hogy a szövetkezetek jobban becsüljék meg a szakembereket. Mélyítsék el kapcsolataikat a különböző oktatási intézményekkel, s adjanak ösztöndíjat az arra érdemes fiataloknak. Lehetőségeikhez képest javítsák a falvakban élő szakemberek élet- és munkakörülményeit. Járulja, nak hozzá a községi gyermekintézmények fejlesztéséhez, gondoskodjanak szolgálati lakásról és lakásépítési hozzájárulásról. Szervezzenek üzemlátogatásokat, mert ezzel is felhívják a fiatalok figyelmét az egyes mezőgazdasági szakmák iránt. Csak így várható, hogy még több, a kor igényeivel lépést tartó szakember segíti majd a termelést. fe Mentesz Károly Gépkocsinyeremény-sorsilás Az Országos Takarékpénztár augusztus 29-én, szerdán és 30-án, csütörtökön, Buda-i pesten, a MÉM kultúrtermét ben rendezi a gépkocsi-nye- reménybetétkönyvek idei harmadik, sorrendben 73. sorsolását. A húzáson az április 30-ig váltott és július 31-én még forgalomban volt, 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A' kétnapos húzáson összesen 996 személygépkocsi talál gazdára. Ezen belül az ötezer forintos betétkönyvekre 689, a tízezer forintosokra pedig 307 nyereményautó jut.1 Szerdán a Budapesten váltott betétkönyvekre 379, csütörtökön a vidékiekre 617 autót sorsolnak ki. A kétnapos húzás összesített eredményét augusztus 31- én teszik közzé. \ Az utóbbi hetekben sokan vetették fel azt, hogy a gépkocsik áremelkedése nem befolyásolja-e a sorsolást, illetve a nyeremények számát, vagyis nem sorsolnak-e kevesebb kocsit. Az Országos Takarékpénztár illetékes osztályának tájékoztatása szerint, az árváltozás nem érintette a húzás feltételeit. (MTI) 1979. augusztus üő., vasa magi
