Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk na ■ » _ n w óH-i t-n óntil* tafcaHalmat nőm kon av ol nőm kn+ol ovoftcőö 79 fl lét 3 kérdése Miért napolták el határo­zathozatal nélkül a Biz­tonsági Tanács palesztin­vitáját? Egy bizonyos; nem a Biz­tonsági Tanács egyetlen sza­vára jön majd létre a közel- keleti béke, nem a világszer. vezet — egyébként kétség­telenül legfontosabb — szer­vének határozata teremti meg majd a palesztin álla­mot. De az is nyilvánvaló, hogy a hosszú folyamatban megvan annak is a jelentő­sége, ha az Egyesült Nem­zetek Szervezetének ezen a fórumán a palesztinok jogait ’ elismerő állásfoglalás szüle­tik. Talán inkább fordítva kel­lene szemlélni a Biztonsági Tanácsban és az akörül dúló diplomáciai csatát: a palesz­tin kérdésnek a világban való megítélése tükröződik abban. A palesztinok mel­lett és ellen felsorakozó erők megmérkőzésének állását, ké­pes jelezni, hogy az ENSZ- nek eme jelentős fórumán miként alakul a helyzet. Elvi és politikai szempont, ból igenis lényegesnek tűnik a vita, hogy a világszervezet lépjen túl azon az annyiszor idézett határozaton, amely a palesztin problémáról csak mint „menekültek megsegí­téséről” tett említést. Az Egyesült Államok vehetői ér­tésre adták, hogy nem haj­landók elfogadni olyan biz­tonsági tanácsi határozatot, amely az önálló palesztin ál­lamiság követeléséhez jogi, diplomáciai alapot adna. Eb­ben az amerikai álláspont­ban nagy része van Izrael nyomásának. Tel Aviv ma — ellentmondásos módon — már ahhoz a régi határozat­hoz ragaszkodik, amelynek egyébként sohasem tett ele­get. .., tudniillik, 1967-ben a Biztonsági Tanács Izraelt felszólította a megszállt terű. letek kiürítésére! (Melléke­sen megjegyezve: a szöveg kétértelmű, másként értel­mezhető a francia, másként az angol nyelvű szöveg, az első szerint minden meg­szállt .terület kiürítéséről van szó. a második csak úgy ál­talában említ megszállt te­rületeket, amelyek kiüríten- dők.) Az amerikai magatartást meghatározzák — választási megfontolások is. Carter el­nök, aki még nem mondott le arról a szándékáról, hogy jövőre a demokrata párt elnökjelöltjeként ismét meg­pályázza az elnökséget, nem hagyhatja figyelmen • kívül az amerikai zsidó választók véleményét, és az úgyneve­zett „izraeli lobby” (érdek., csoport) követelményeit. Van-e kibontakozási lehe­tőség' az indiai kormány­válságból? „A világ legnagyobb de­mokráciája” — így nevez­ték egy-két évtizede még Indiát, amely az újonnan, a második világháború után függetlenné vált országok közül a legeredményesebben vette át a parlamentarizmus módszereit. Egynéhány párt küzdött a hatalomért, úgy, hogy mindenek előtt a vá­lasztók bizalmát akarta meg­szerezni. A dicső múltú, te­kintélyes Kongresszus Párt, Nehru pártja többször is győzni tudott egymás után. Nehru művét Indira Gandhi, a Ieény8 folytatta. A tőkés világot megráz­kódtató gazdasági válság In­diát is súlyos helyzetbe so­dorta, a szinte földrészmére­tű (ezért nevezik, szubkonti- nensnek) Indiának nincs ola­ja, behozatalra szorul, ezért az energia gondok itt még szorítóbbak. mint másutt. A világ második legnépesebb 1979. augusztus 26., vasárnap államának társadalmát nem­zetiségi, vallási, nyelvi, anyagi és származási kü­lönbségek osztják meg. (Az indiai alkotmány 16 főnyel­vet, 690 csoportnyelvet és 380 alnyelvet említ meg. A kasztok mindmáig fennma­radtak, ma is vannak még úgynevezett „érinthetetlen” páriák és a társadalmi rang. létra felső fokain a brahmi- nok. Megjegyezhetjük, hogy Indira Gandhi is a brahmi- nok kasztjából való.) Gandhi asszony kormány­zásának utolsó éveiben kez­dődött a Kongresszus Párt új meg új csoportokra bom­lása. Ma már féltucatnyi csoport hivatkozik nevébena kongresszusra. De ugyanúgy felbomlott a korábbi ellen­zéki Dzsanata-párt is. Az indiai politikai színkép szél­sőjobboldalán ott a Dzsan Szangh és fegyveres szerve­zete, az RSS, „a Nemzet önkénteseinek Szervezete”. A félig illegális, félkatonai tömörülés az indiai demok­ráciát fenyegető egyik ve­szély. A másik veszély az, hogy a pártok harca, a személyes ambíciókat tápláló vezetők intrikája a kiírt választáso­kon még inkább felismerhe- tetlenné teszi a népakaratot. „A világ legnagyobb demok­ráciájában” bárhogyan sza­vaznak a polgárok tíz- és százmilliói, a több tucat párt parlamenti alkudozásai dön. tik el, kik és milyen prog­rammal formálják meg In­dia új kormányát. Egyelőre szinte mindenki harca folyik mindenki ellen. Még a parlamentáris szoká­sokat sem akarják figyelem­be venni a tekintetben, hogy a lemondott kormány ügy­vezetőként egyelőre folytassa az ország dolgainak vitelét. Jellemző, hogy az el nem kötelezettek havannai csúcs- találkozójára nem a kor- vmányfőnek, vagy a kormány valamely magas rangú, tag­jának a kiküldetéséről van szó, hanem esetleg egy több­párti küldöttséggel képvisel­teti magát India. Az az In­dia, amely Nehru személyé­ben az el nem kötelezettség egyik megalapítóját adta. Hogyan alakul a helyzet Afrika déli részein — „Na­míbia napján” időszerű ez a kérdés. Az ENSZ határozata ér­telmében a világ „Namíbia napján” az egykori német gyarmat, a Dél-afrikai Köz­társaság által jogtalanul be­kebelezett több mint 820 000 négyzetkilométernyi terület felé fordul a figyelmével. Jó alkalom arra, hogy szárnba- vegyük: ott, ahol tulajdon­képpen már megindult a független állammá szerveződés folyamata (a nyugati nagy­hatalmak, köztük az USA, Nagy-Britannia, a magát kü­lönösen érdekeltnek nyilvá- nitó NSZK segítségévei is), most megtorpant a fejlődés. Látnivaló, hogy a Rhodesia —Zimbabwe sorsával kap­csolatos új tárgyalásokat azért is tolta annyira az elő. térbe a nyugati propaganda, mert közben el akarja lep­lezni, hogy Délnyugat-Afri- kában még egy lehetőséget kíván adni a pretoriai kor­mánynak, illetve ki akarja zsarolni a majdani függet­len államtól, hogy minél több engedményt adjon a nyugati nagyhatalmak tőké­seinek, monopóliumainak. Közben messzehangzó mó­don folyik a szeptemberi, Londonban összehívott Rho- desia-értekezlet előkészítése. A hazafias erők képviselői nem utasították el egyértel­műen, nehogy érvet adjanak a londoni és a salisbury-i re­akció kezébe: íme, a feketék nem akarnak tárgyalni, nem hajlandók egyezségre. Joshua Nkomo, a Zimbabwe Haza­fias Front egyik társelnöke bejelentette, hogy szervezete ott lesz Londonban. Hozzá­tette, hogy nem sokat remél a konferenciától Szervezete mindenesetre visszautasítja az olyan elképzeléseket, hogy Nagy-Britannia ellenőrző szerepet kaphasson az eset­leges új választásokon. Vi­szont a hazafias front bele­egyezne ENSZ-erők zimbab­wei jelenlétébe egy átmeneti időszakban, amely a függet­lenség teljes megvalósulását előzné meg. Pálfy József Továbbra is egymásnak ellentmondó hírek érkeznek az iráni Saqqiz város sorsáT ról. Míg az iráni hivatalos források a város elestéről számolnak be, kurd források szerint sikerült visszavetni a várost ostromló kormánycsa- patokat. A kurdok szerint a felkelők megsemmisítették a kormánycsapatok három harckocsiját és visszavonu­lásra kényszerítettók a táma­dókat. A Kurd Demokrata Párt Mahabadból származó jelen­tése szerint szombaton a kormánycsapatok 65 harcko­csija északi és déli irányból támadást indított 35 kilomé­terre Mahabadtóí, azzal a céllal, hogy bekerítse a fel­kelők főhadiszállását. A fel­kelők gránátvetőkkel és zsákmányolt könnyűtüzér­séggel igyekeznek megállíta­ni az offenzívát. A felkelők szombaton visz- szafoglalták Saqqiztól 50 ki­lométerre, az iraki határ mentén fekvő Baneh városát. A tehéráni rádió pénteken még azt jelentette, hogy_ a kormánycsapatok bevették a várost, szombaton azonban már Banehban adott interjút a Reuter hírügynökség tudó­sítójának Ezzadin Hosszeini sejk, kurd vallási vezető. Ezzadin sejk a kurd kérdés békés rendezéséért szállt sík­ra, ugyanakkor hangoztatta, hogy nem hajlandó tárgyal­ni az iráni vallási vezetők­kel, akik „szent háborút” hirdettek a kurdok ellen. Követelte, hogy a kormány állítsa le a forradalmi gár­distáknak a térségbe küldé­sét és üljön tárgyalóasztal­hoz a kurd politikai pártok képviselőivel. Egy teheráni lap jelenté­se szerint a kurd felkelők szombaton elfoglalták a sardashti laktanyát és ma­gukkal vitték az Összes ott falált fegyvert valamint a laktanya olajkészletét. Khomeini a teheráni rá­dió által közvetített beszédé­ben szombaton éles támadást intézett az iráni Nyugat-barát értelmiségiek és az újság­írók ellen. Khomeini bírálta őket, hogy nem vettek részt a sah elleni harcban és, hogy a szabadság, valamint a demokrácia leple alatt a r Negyven éve Az agresszor kudarca HaStain-GoSnäl Szovjet katonák a Halhin-Gol-i csatában (Fotó: Novo je Vremja — KS) A Nagy Honvédő Háború folyamán sokáig fennállt a veszély, hogy egy japán tá­madás a Szovjetuniót két- frontos harcra kényszeríti, hogy megossza a hitleri fa­sizmussal élethalálharcot ví­vó erőit az európai front és Távol-Kelet között. Japán szovjetellenes hadbalépésére végül mégsem került sor — s ennek nem kis részben az a kudarc az oka, amit a császári Kvantung-hadsereg 1939-ben, Mongólia megtá­madásakor elszenvedett. Japán provokáció nyomán már 1938-tól megszaporodtak a határkonfliktusok, majd a rá következő év tavaszán nyílt támadást indítottak Halhin-Golnál. A betolako­dókat az egyesült szovjet— mongol csapatok kemény harcokban megállították, majd — augusztus végére — kiűzték az országból. Zsukov marsall, aki a szovjet—mon­gol erők parancsnoka volt, „Emlékek, gondolatok” cí­mű könyvében írja: „A ja­pán egységek sokszor az utolsó emberig küzdöttek. Hadvezetésük olyan biztos volt a dolgában, hogy szá­mos külföldi tudósítót és ka­tonai attasét hívtak meg (köztük természetesen a né­met és olasz szövetségesek képviselőit), hogy tanúi le­gyenek a várt sikernek.” Erre azonban hiába szá­mítottak. A halhin-goli ve­reség figyelmeztette a mili­tarista Japánt, s a Szovjet­unió felkészültsége, az erővi­szonyok kényszerű tudomá­sulvétele Tokió katonai ter­veinek átértékeléséhez veze­tett. Halhin-Gol megmutat­ta a szovjet—mongol barát­ság erejét és segítette a ja­pán megszállás ellen küzdő Kínát is. Bizonyította, hogy a terjeszkedő szándék gyen­gébb az igazságos védekezés­nél, összefogásnál. A negyven évvel ezelőtti csata ma már történelem — Mongóliát viszont ma is fe­nyegeti a pekingi vezetés he- gemonizmusa, területi köve­telései. Halhin-Gol példája ma is érvényes: a hódító tö­rekvések nem járhatnak si­kerrel, az agresszió mindig és mindenhol kudarcra van ítélve. (KS) Szent háború’' a kurdok ellen Lázadóknak ítélt kurd fegyvereseket végeznek ki Paveh városában. korrupciót és a prostitúciót terjesztik. A kurd kérdéssel kapcsolatban szigorú bünte­tést helyezett kilátásba az ellenállóknak és felszólította a kurdokat, szolgáltassák ki a felkelés vezetőit. Mehdi Bazargan minisz­terelnök nem vesz részt az el nem kötelezettek havan­A HO Sí MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA felvesz számviteli munkakörbe nyugdíjas munkavállaló­kat, 2 hónapi időtartamra. Jelentkezés a főiskola gazdasági igazgatóságán. nai konferenciáján — jelen­tette be szombaton az iráni rádió. A jelentés szerint Bazargan a jelenlegi iráni fejleményekre való tekintet­tel mondta le eredetileg ter­vezett útját. A rádió szerint a Havan­nába utazó iráni küldöttsé­get Ibrahim Jazdi külügyJ miniszter vezeti. BUBIV 7-ES SZ. GYÁREGYSÉGE felvételt hirdet vízvezeték-szerelő, lakatos (élező) férfi betanított munkás munkakörre. Jelentkezés: Eger, Faiskola út 7. KXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOO Hirdetmény ÉRTESÍTJÜK T. GÁZFOGYASZTŐINKAT, hogy 1979. augusztus 27-én (hétfőn) 8 órától 18 óráig a Gáz- és Olajszállító Vállalat éves karbantartási munkái miatt HATVAN város egész területén a vezetékes földgázszolgáltatás SZÜNETEL! Kérjük háztartási és kommunális fogyasztóinkat, hogy a gázszünet ideje alatt a gázmérő előtti főcsapokat ZÁRT állapotban tartsák, és a készülékek beüzemelésével ne kísérletezzenek! A gázszünet ideje alatt a HORVÁTH MIHÁLY út 42. sz. alatt FOLYAMATOS ÜGYELETET BIZTOSÍTUNK! Telefon: 11-60 — ahol tájékoztatást és felvilágosítást adunk a gázszünettel kapcsolatosan! Kérjük T. Gázfogyasztóink megértését és türelmét a munkánk elősegítése érdekében! TIGÁZ, MISKOLCI ÜZEMEGYSÉG 6

Next

/
Thumbnails
Contents