Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-23 / 196. szám
Az alapszervezetek életéből Vállalni az összeütközést A párt-végrehajtóbizottság ülésén az egyik pártszervezet munkájának értékeléséről tanácskoztak. A jelentés és több felszólaló is elismerően említette, hogy a pártmunka nyugodt körülmények között folyik, hosszú idő óta nem volt tapasztalható semmiféle konfliktus. Mígnem valaki váratlanul új mederbe terelte a vitát: azt kezdte ugyanis fejtegetni, hogy vajon ez az említett tény valóban elismerésre méltó-e, s nem az rejtőzik-e mögötte, hogy a szóban forgó pártszervezet kitér a megoldásra érett kérdések rendezése elől, akár elvtelenül is elsimítva, elkenve a problémákat. Ellenpéldaként egy másik pártszervezetet említett, amely ugyan Jóval gyakrabban okoz főfájást az irányító pártbizottságnak, de amely a konfliktusokat vállalva, sőt nemegyszer kifejezetten előidézve, jóval dinamikusabb ütemet tud diktálni az előrehaladásnak. A vita középpontjába ettől kezdve ez a kérdés került; látszott, hogy a résztvevőket magukat is izgatja e téma. Érthető is, hiszen a jelen időszakban a . párt- munkának egyik nagyon aktuális, töprengésre és végiggondolásra érdemes kérdése ez. Mint ahogy az említett vita is tükrözte, meglehetősen erőteljes az a felfogás, amely szerint a konfliktusok, a feszültségek általában negatív előjelű jelenségek, amelyeknek megléte a munka gyengeségeiről, hiányuk viszont annak eredményességéről tanúskodik. S nem állítható, hogy ez a vélekedés híján van minden megalapozottságnak. A feszültségek felhalmozódása valóban sok gondot, bajt okozhat. Azok a nemzedékek, amelyek részesei voltak korábbi időszakok ezzel kapcsolatos eseményeinek, szinte a zsigereik- ben hordozzák e tapasztala- tot. Hiszen átélték, miként halmozta fel az ötvenes évek első felének konfliktusokat mesterségesen is teremtő és élező politikája a feszültségek akkora gyúanyagát. hogy az lángra lobbantva magát a néphatalmat is súlyosan veszélyeztette. A Magyar Szocialista Munkáspárt munkastílusának ebből adódóan is egyik nagyon lényeges és állandó vonása, hogy mesz- szemenően igyekszik népünket a konfliktusok felesleges kiélezésétől megóvni, az ilyen helyzetek kialakulásának idejében tett lépésekkel elejét venni. S nyilvánvaló, hogy a munkastílus e Vonása az egyes pártszervezetek tevékenységében is meg kell hogy mutatkozzék. A FEJLŐDÉS VELEJÁRÓI ÉS FORRÁSAI A kérdés azonban az: le- vonható-e az említettekből egy olyanfajta következtetés, hogy a mi viszonyaink között mindenfajta konfliktus szükségtelen, káros és elkerülendő, illetve hogy ha mégis kialakul valahol, akkor azt eleve bajnak, hibának, munkánk gyengéjének kell-e minősíteni? A kiegyensúlyozott fejlődésre törekedve azt konfliktusok és feszültségek nélküli folyamatnak kell-e felfognunk, egymást kizáró ellentétként kezelve a fejlődés harmonikus, illetve ellentmondásos voltát? Nos, az élet mindennapi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a fejlődésnek ma is elkerülhetetlen, sőt természetes velejárói az időnkénti feszültségek, konfliktusok. Mi több, nemcsak velejárói, jellemzői, hanem egyben forrásai is. Nélkülük az új nem tudná meghaladni a régit, a korszerű nem léphetne az elavult b elvébe. Akinek a számára a legfőbb értékké és céllá a konfliktusok bármi áron való elkerülése válik, az akarva- akaratlanul a fejlődés ellen lép fel, fékezi az előrehaladást. Jelen körülményeink között a sokat emlegetett for- radalmiság éppen azt jelenti, hogy szükség esetén vállaljuk az összeütközést, a harcot az előrevivő megoldás győzelme érdekében. A párt vezető szerepének érvényesítése ebben az értelemben a pártszervezetektől, azok tagjaitól azt igényli, hogy élére álljanak e harcnak, nem pedig hogy kitérjenek előle, s minden körülmények között a „tüzet szüntess”! parancsát hangoztassák. A LÉNYEGI FELOLDÁS MINŐSÉGE « Természetesen a legkevésbé sem következik mindebből, mintha mindenfajta összeütközés hasznos és feltétlenül szükséges lenne A dolog lényege éppen abban van. hogy nem a konfliktusok száma minősíti egy-egy pártszervezet, politikai vagy gazdasági vezetés tevékenységét. sem pozitív, sem negatív értelemben. Hanem egyrészt ezek minősége, jellege, másrészt pedig — és mindenekelőtt — az. hogy miként képes megoldásukat megkeresni és megtalálni. BKS-újdenságek mennyire tudja ezeket a fejlődés előmozdító eszközeiként hasznosítani. Nem a konfliktushelyzet léte, vagy hiánya minősít tehát, hanem az ilyen helyzetben tanúsított magatartás, a megoldást célzó cselekvés iránya, hatékonysága. Napjaink sürgető és égető gazdasági tennivalói — a termékszerkezet átalakítása, a munkaerő átcsoportosítása, a bérezésben az egyenlősdi megszüntetése és így tovább — szinte minden munkahelyen teremtenek bizonyos feszültségeket. Nyilvánvaló, hogy ahol korábban néztek szembe az élet e követelményeivel, ott hamarabb támadtak különféle konfliktusok. Ám az is bizonyos, hogy e helyeken ma kisebb a fejfájás és az idegeskedés, mint ott, ahol az utolsó pillanatokig halogatták-halogatják a cselekvést. Tudjuk, a „korábban ébredő” politikai szervezetek, gazdasági vezetők fellépését nemegyszer rosszallás is kísérte, mondván, miért kell nekik „bajt keverni”, gondot okozni. Ezért nem árt hangsúlyozni: ők cselekedtek helyesen, az elismerés őket illeti. Természetesen esak akkor, ha nem mulasztották el a körültekintést, ha gondosan megvizsgáltak minden körülményt és nem sajnálták a fáradságot az érintettek meggyőzésétől, az intézkedések szükségességének megmagyarázásától — vagyis, ha nem tetézték az ilyenkor elkerülhetetlen konfliktusokat szükségtelenekkel, ha igyekeztek káros kiéleződésüknek elejét venni. A konfliktushelyzet bizonyos értelemben próbája a pártszervezetnek, az irányításnak. Hogy miként tudják ilyenkor párosítani a határozottságot a körültekintéssel, a következetességgel a rugalmassággal — ezen lemérhető, mennyire sajátították el egy-egy helyen a politizálás, a vezetés művészetét. Gyenes László Paksért dolgoznak Lapok egy brigád ITBfipiÖfsilSŐi Eddig végzett pontos, hibátlan munkájukért 02 idén májusban megkapták a KISZ Központi Bizottságának Dicsérő oklevelét. Éppen két esztendeje annak, hogy, csatlakoztak az ország első atomerőművének megteremtésén fáradozókhoz. A főreaktor köré, valamint a kisebb reaktorokhoz építendő BSZ— 8-as cellák összeszerelése a feladatuk Akikről pedig szó van: a Mátraalji Szénbányák Petőfíbányai Gépüzemében a Légrádi István ifjúsági szocialista szerelőbrigád tagjai Ottjártunkkor épp befejeződött a délelőtti műszak, így a brigád naplóját vettük elő, hogy annak segítségével — a jobb megismerés végett — felidézzünk néhány fontosabb momentumot „történelmükből”, mindennapi életükből. Kurunczi Tibor, a brigád jelenlegi vezetője sietett segítségünkre: — Mindjárt a brigádmozgalom kezdetén. 1959-ben jött létre a mi kis csapatunk, nevét az akkori, azóta sajnos elhunyt vezetőjéről kapta. Hogy mennyire jó volt az a kollektíva, azt az is bizonyítja, hogy a legtöbben közülük ma már vezetői beosztásban dolgoznak. A mostani társaságban csak ketten maradtunk „hírmondónak”. A napló tanúsága szerint a személyi változás sohasem okozott törést a csoport életében. mindig sikerült egy jó törzsgárclát kinevelniük — elsősorban a náluk foglalkoztatott ipari tanulókból, akik közül sokan ma már a brigád oszlopos tagjainak számítanak. A további bejegyzések szerint az eredmények sem maradtak el: 1970Csitári Gábor hegeszt (Fotó: Szabó Sándor) A BIIG Híradástechnikai Vállalat telefonközpontokat és adástechnikai berendezéseket gyárt. Űj termékük egy elektronikus telefonalközpont, amelyet exportra készítenek. Ugyancsak újdonság a Mcmofon elnevezésű elektronikus billentyűző adapter, amellyel az előre beprogramozott szamok gombnyomással hívhatók. (MTI fotó — KS) A fogyasztói árak országos elletmrzésémek tapasztalatai Az árváltozásokat a kereskedelmi szervezetek alapos, gondos előkészítés után körültekintően és időben hajtották végre, állapította meg az Országos Kereskedelmi Főfelügj-előség most összesített jelentése a július 23-i, hatósági árintézkedések végrehajtásának általános tapasztalataként. A főfelügyelőség. a fővárosi és valamennyi megyei felügyelőség, a tanácsi szakigazgatási apparátus és társadalmi ellenőrök közreműködésével átfogó országos vizsgálatot tartott: 1400 üzletben több mint 500 vendéglátó helyen és 80 kereskedelmi vállalat, szövetkezet központjában ellenőrizte az árváltozással kapcsolatos leltározások megszervezését. lebonyolítását, az átárazásokat, az árfeltüntetést. a kiszolgálást, a kalkulációk készítését és az árukínálatot. Az egy hónapja életbe lépett fogyasztói áremelés az élelmiszer, a háztartási vegyi áru. az építő- és tüzelőanyag. a bútor, a lábbeli és a személygépkocsi árucsoportban hozzávetőleg 47—50 ezer cikkelemet érintett. A vállalati központok és a hálózat dolgozóira igen nagy terhet rovó munka ellenére — néhány bolttól eltekintve — az árintézkedést követő munkanapon zavartalanul biztosították az árusítás feltételeit az új árakon. Az ellenőrök szerint a vizsgált kétezer leltár 89 százalékát, a 470 kalkuláció 94 százalékát helyesen, pontosan készítették el, viszonylag jelentéktelen volt a leltározás alól egyéni haszonszerzési céllal kivont készletek értéke. Igen nagy gondot okozott az új árak átvezetése a termékeken, ezt több tízezer cikknél az első napokban nem is tudták mindenütt elvégezni, néhány nap alatt azonban a központilag adott ár- tájékoztatókkal. a vállalatok dekorációs részlegeiben készült árcédulákkal legalább a csoportos árjelzést mindenütt megoldották. Az árfeltüntetést tekintve komolyabb hiányosságot mindössze az üzletek 12 százalékában találtak az ellenőrök. Változatlanul nagy munkát ad a folyamatos átárazás. miután az ipar az év végéig — a meglevő csomagolóanyag felhasználásával —• a régi árak feltüntetésével szállítja az árut. Az áremelést követő első napokban az önkiszolgáló üzletekben kissé lassult a kiszolgálás. a pénztárosok munkája. A kereskedelem dolgozói az új árakat viszonylag hamar megismerték, amit segített az, hogy sok helyen külön jegyzéket is készítettek a pénztárosok számára a leggvakrabban vásárolt cikkekből. s gyakori volt a kisegítő „másod "-pénztárosok munkába állítása is. A vendéglátóiparban a fogyasztói árak az üzletosztálytól függően, eltérően változtak, a módosításokat általában megfelelően alkalmazták. Az üzletek alapjában zavartalanul oldották meg az előfizetéses étkeztetést az új árakon, majdnem mindenütt kínáltak napi me. nüt is. Az első hetek forgalmi tapasztalatai alapján egy. re több vendéglátó üzletben ajánlanak olcsóbb, úgynevezett zóna-kisadag ételeket. Az országos vizsgálat megállapítása szerint, az áremelést követő időszakban a kereskedelem kínálata alapvetően megfelelő, az utánpótlás — néhány cikktől eltekintve — folyamatos. A vizsgálatokon nagy gondot fordítottak a helyes ár- alkalmazásra, a számolásra, a pontos mérés ellenőrzésére. Ezekkel kapcsolatban a mintegy 1600 ellenőrzés során 70 helyen észleltek eltérést. többségében a vásárlók, kisebb részben a boltok kárára. Ezek miatt összesen 43 szabálysértési eljárást indítottak. A Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrzési programja szerint a kereskedelmi felügyelőségek és a tanácsok tovább folytatják az áralkalmazással kapcsolatos vizsgálatokat, amelyekbe egyre jobban bekapcsolódnak a társadalmi ellenőrök is: a minisztérium felhívta a vállalatokat és a szövetkezeteket, hogy a következő időszakban a belső ellenőröket is hasonló vizsgálatokkal foglalkoztassák. A folyamatos ellenőrzések célja az, hogy mind teljesebbé tegyék az árfeltüntetéseket, s minenütt vizsgálják a pontos számolást, mérést, a vendéglátásban az előirt adagok kiszolgálását a dolgozók magatartásét. (MTI) Kurunczi Tibor brigádvezető ben a vállalat négy esztendővel később pedig az iparág kiváló brigád címet szerezték meg. A paksi munka megkezdésekor a csoport hat új emberrel — hegesztőkkel — egészült ki, gyors beilleszkedésük a brigádon óelüli kitűnő közösségi szellem tanúbizonysága. A napló újabb lapjának adatai is arról árulkodnak, hogy nem érdemtelenül kanták meg az idén az ifjúsági szövetség elismerését: az elmúlt esztendőben az üzemen belüli újítómozgalomban a negyedik helyen végeztek, a munkavédelmi szabályok betartásában pedig a legjobbaknak bizonyultak. Fegyelmezett munkavégzésüket példázza. hogy a múlt évben egyetlen sérülés sem történt. — Két éve dolgozunk Paksnak — folytatja a sort Kurunczi Tibor. — Amíg az első évben a cellákhoz egytonnányi anyagot harminckét műszak alatt állítottunk elő. az idén ehhez már 19 műszak is elegendő volt. Teljesítményünk átlagosan 110 százalék körül mozog. Ebben persze, az is közrejátszik, hogy a fiatalok évente mintegy négyszáz órát dolgoznak munkaidőn túl. Egyébként a tizenhét tagú brigád többsége már elérte a kiváló dolgozó címet. Továbbhajtunk a naplóban. Kurunczi Tibor láthatóan büszkeséggel kommentálja az újabb oldalon leírtakat: — Részt vesznek dolgozóink a szakmai továbbképzésben is. Az idén hárman végeztek jó minősítéssel a hegesztőtanfolyamon, két lakatosunk pedig a napokban kezdi meg tanulmányait S hogy mit csinálnak a közös munkán kívül? Jelenleg a petőfibanvai általános iskola egyik — szellemi fogyatékosokból álló -1- osztályának patronálói. Fogasokat, a berendezéshez szükséges vaseszközöket készítenek, s más módon is segítik a kisdiákokat. — Egyéb közös programokat is szervezünk — mondja Kurunczi Tibor. — Tudja, van egy közös kasszánk, ahová mindenki húsz forintot fizet be havonta, s a közösen kapott jutalmakat is ide tesz- szük be. Az összegyűlt ösz- szeget névnapi ajándékozásra. közös estekre, kirándulásokra fordítjuk. Legutóbb például a Duna-kanyarban cs Esztergomban jártunk a családtagokkal együtt. Az utolsó teleírt lapon is továbbhajtunk. A vaskos füzet ezzel még korántsem telt meg. A brigádvezető azonban már a jövő terveiről beszél: — Az üresen maradt lapokra még- egy esztendeig a paksi munka eredményei kerülnek Szeretnénk az eddiginél is jobban végezni munkánkat, s helytállni az utána következő feladatok teljesítésében ! Szalay Zoltán L 1979. augusztus 23., csütörtöi I
