Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
: Alkotmányunk 30. CMtfordtilöJara emlékezett az ország Vidám gyermekek és felnőttek a hatvani városi népkertben felállított minividámpa bán, mm Ünnepelt Petőfibánya Átadták a besenyofelki nevelési központot (Folytatás az 1. oldalról) rekvésekben fokozottabb kötelességtudattal lássák el munkájukat a vezetők, a dolgozók. Mindenki önmagának legyen a legszigorúbb bírája. Az országos rendezvények sorában kiemelkedtek a Heves megyében tartott alkotA hevesi politikai nagygyűlés szónoka, Gál Gyula ' Az „esős vasárnap délutánt” követően kellemes, kicsit még a nyárra, kicsit már az őszre emlékeztető reggelre ébredtek augusztus 20-án a hevesiek, s jó hangulatban készültek az Alkotmány 30. évfordulójának megünneplésére. A nagyközség főtere díszbe öltözött, méltó keretet adva az alkotmánynapi megyei ünnepségnek. Pontosan tíz óra volt, amikor a dísztribünön elfoglalta helyét az elnökség, s elhangzott a Himnusz. Perlaki Mariann, a hevesi gimnázium IV. osztályos tanulója mondta el ezután Garai Gábor Hazám című versét, majd ár. Grúz János, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, valamint a meghívott vendégeket és az elnökség tagjait, akik között helyet foglalt Gál Gyula, az MSZMP KB munkatársa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Páti Jenő. a HNF Heves megyei titkára, Szabó Lajos, a hevesi járási pártbizottság első titkára, Nagy Károly, a járási hivatal elnöke, Bencze Béla, a nagyközségi pártbizottság titkára, valamint a járás és a nagyközség több más tisztségviselője. mánynapi ünnepségek, kulturális és sportrendezvények. A megyei központi ünnepségre ezúttal Hevesen került sor, ahol a járás dolgozóinak képviselői előtt Gál Gyula, az MSZMP KB munkatársa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja mondott beszédet. Az elnöki megnyitó után Gál Gyula mondott ünnepi beszédet. — Ünnepi zászlódíszbe öltözött az ország hármas nemzeti ünnepünk alkalmából — kezdte beszédét. — E történelmi hagyományú ünnepen köszönti népünk a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 30. születésnapját. Három évtizede foglalta törvénybe az országgyűlés a gazdasági, politikai, kulturális életben és az államszervezetben végbement forradalmi változás lényegét: a munkások és a dolgozó parasztok állama ... minden hatalom a dolgozó népé. A továbbiakban arról szólt Gál Gyula, hogy Alkotmányunk születése egybeesik az életet jelentő új kenyér ünnepével. Ezen a napon emlékezik népünk az utódok tiszteletével államalapító István királyunkra is, aki a letelepedéssel megteremtette a magyarság fennmaradásának alapfeltételét. Sajnos, István király eszméit az uralkodó osztály meghamisította és hosszú, éveken, évtizedeken át, a nem létező ezeréves alkotmányra hivatkozva, konzerválta a régi félfeudális rendszert, tűzzel-vassal útját állta a társadalmi fejlődésnek. Erről a világról Móricz Zsigmond — akinek ez évben ünnepeljük születése 100. évfordulóját — a kor hű krónikásaként számos megrázó epizódot örökített meg, köztük „A világ legnagyobb ebédje” számol be arról, hogy Budapesten, 1332. január 29- én, 96 in’gyenebédfőző helyet állítottak fel ötvenezer munkanélküli részére. „Szemérmesen, hallgatva, lesütött fővel jelennek meg a kapuban, hogy elfogadják az utalványokon kiadott ebédet.” S vajon a jognak asztalánál kik foglalhattak helyet? — Szinte kizárólag az uralkodó osztály tagjai és közvetlen kiszolgálói. Heves megyében például, 1926-ban nyolc képviselőt juttattak az országgyűlésbe, akik közül három miniszter, két minisztériumi tisztviselő és három földbirtokos volt. Munkás, paraszt, ellenzéki egy sem! Csaknem 35 esztendő telt el azóta, hogy a kizsákmányolt, jogfosztott, szellemi sötétségben tartott dolgozó nép a magyar történelem legszebb, legdicsőbb lapjait írja — folytatta ünnepi beszédét az MSZMP KB munkatársa. — A szocializmus 3 és fél évtizedében a magyar nép többet kapott emberségből, jogból, anyagi javakból és szellemi értékből, mint a magyar állam ezeréves történelme során bármikor. Hazánkban ma a párt, a szocialista állam és a nép kapcsolata, együttműködése, harmonikus, belpolitikai helyzetünk szilárd. Ez a nyugodt alkotómunka alapfeltételeit biztosítja. Népünk tudja, hogy minden helyzetben számíthat harcedzett pártunkra, és pártunk tudja, hogy minden feladat megoldásában bizton építhet népünkre. Ilyen körülmények között népünk olyan sikereket mondhat magáénak, amelyeket 35 évvel ezelőtt a legnagyobb álmodozó sem tudott elképzelni. A magyar ipar, a magyar munkások ma öt hét alatt, termelnek annyit, mint a HorthysMagyarország ipara egy esztendő alatt. A magyar mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói egymillió holddal kevesebb területről, fele annyi munkaerővel. megközelítően megduplázták a mezőgazdasági termelést. Jelentős gazdasági sikerekről adhatnák számot Heves megye és benne a hevesi járás, valamint a járásszékhely ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi dolgozói is. Míg Hevest a múltban szinte kizárólag csak dinnyéjéről ismerték, addig ma több ipari termékének, háziipari készítményének jó híre van az ország határain túl is. A ngyközség termelőszövetkezete és állami gazdasága az élenjárókkal halad egy sorban, több alkalommal nyerte el a kiváló címet. Ünnepi beszéde végén jelenünk gondjairól is szólt az előadó. — Közismert tény — mondotta —, hogy 1974 óta kedvezőtlenül alakulnak a nemzetközi kereskedelem árarányai, ami érzékenyen érinti a Magyar Népköztársaságot is, hiszen nemzeti jövedelmünknek felét a külkereskedelemben realizáljuk. Miután pedig a jelenlegi helyzet tartósnak mutatkozik, arra kell berendezkednünk, hogy a kedvezőtlen árarányokat a hazai termelésben kedvezővé tegyük, lépést tartsunk, felnőjünk a magasabb követelményekhez. Ehhez, a valamennyiünktől kiemelkedő munkát igénylő időszakhoz kívánunk sok sikert, eredményes és kollektív tevékenységet. Az ünnepi beszéd után az Internacionálé hangjaival ért véget az ünnepség hivatalos része, majd az elnökség átadta helyét a Rákóczi Termelőszövetkezet néptáncosainak, s a hevesi járás műkedvelő csoportjainak, akik kitűnő műsorral szórakoztatták az alkotmánynapi ünnepség résztvevőit. Szombaton ünneplőbe öltözött a petőfibányai művelődési ház. Ünneplőbe öltöztek a jubileumi találkozó vendégei, akik között Polgár Miklóst, az SZMT osztályve., zetőjét épp úgy viszontlátták a negyedszázados épület falai, mint a Kossut.h-díjas dr. Ursitz József bányafőmérnököt, akik annak idején sokat tettek az ügy érdekében, segítették a korszerű közművelődési intézmény létrehozását. A művelődési házat fenntartó Mátraalji Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára, Németh József mondott beszédet. Méltatta az alapítók munkáját, visszaemlékezett a felszabadulást követő esztendőkre, amikor ugyancsak mostoha viszonyok közt folyt e tájon a munkásművelődés majd a jelentős anyagi áldozattal emelt új intézmény indulásának éveit, s az azóta kibontakozott művészeti és ismeretterjesztő tevékenység fontosabb eseményeit idézte a hallgatóság emlékezetébe. A szakszervezeti bizottság titkárának szavai után, amelyek egyben az idei bányász kulturális és sporthetek nyitását jelezték, kitüntetéseket adtak át. Misi Lajosné igazgató. Ragó Zsigmondné, Bolya Imréné, Komondi Lász- lóné technikai dolgozók személyében olyanok részesül, tek jubileumi jutalomban, oklevélben, akik huszonöt esztendeje a művelődési háznál teljesítik kötelességüket. Kiváló dolgozó kitüntetésben Sírkő Antalné részesült, majd a Kórusok Országos Tanácsa bronz-, ezüst-, aranyjelvényeit osztották ki mindazoknak, akik huzamos ideje tagjai az 1959-ben kitüntetett bányászfúvószenekarnak. A kitünte_ tés legmagasabb fokozatát Sávolyt Zoltán. Körmöczi László és Jakab Lajos kapta. Mindhárman csaknem fél évszázada közreműködnek a fúvószene népszerűsítésében, a bányászkultúra terjesztésében. Az ünnepség után szórakoztató műsor következett. Először a nagy múltú fúvószenekar adott számot fejlődéséről Zólyomi István karnagy irányításával. Programjukat a művelődési ház művészi együtteseinek tánc- és énekbemutatója követte, majd pedig tánczene szólt, hogy késő estig jó hangulatban ismét együtt szórakozhassanak huszonöt esztendő bányászművelődésének hűséges szolgálói, s mindazok, akik részesei voltak a jubileumi eseménynek. Hétfőn délelőtt — tíz órai kezdettel — adták át rendeltetésének a besenyőtelki nevelési központot, amely 14 millió forintba került. Az ünnepségen részt vett a község lakossága, s ott voltak a megyei, a járási és a községi párt- és állami szervek képviselői is. Varga Lajos, a kivitelező Heves megye; Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója adta át a létesítményt Szabó Istvánnak, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjének, aki szólott arról, hogy az intézmény ezután egyaránt szolgálja majd az oktatást és a közművelődést. A ' 180 négyzetméter alapteHatvan és a hozzá tartozó községek lakóinak részvételével Alkotmányunk évfordulója tiszteletére Boldogon rendeztek ünnepséget. A részt vevő vállalatok, intézmények képviselőit, a Lenin Termelőszövetkezet tagjait és a község dolgozóit szombaton délután a pártszékházban Képes János, a boldogi Hazafias Népfront titkára köszöntötte. Ezután Kiss János, Az ecsédi iskola udvarán gyülekeztek hétfőn délelőtt a környező községek lakói, tsz-gazdái és üzemi munkásai, hogy részt vegyenek az alikotmánynapi ünnepségen. Mintegy háromezer ember hallgatta meg Pethes Istvánnak, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkárának köszöntő szavait, majd Fekete Győr Endrének, Heves megye Tanácsa elnökének ünnepi beszédét. A szónok megemlékezett Alkotmányunk megszületésének történelmi eseményéről, az alaptörvénynek a jelentőségét is méltatta. Hozzátette, hogy ezen a napon a kenyér ünnepét is megtartja hazánk népe már hagyományos szokásként hosz- szú idők óta. A kenyér és a munka elválaszthatatlan egymástól, ahogy ma is a nagyobb kenyérért lelkiismeretes, szorgalmas munkával kell küzdenünk. Az ünnepség vidám népzenei műsorral folytatódott. A kisnánai Szőke Sándor ci- teráján pengette ki a szép rületű könyvtárait nemcsak kölcsönzésre használják majd, hanem itt tartják a különböző rendhagyó óráikat és a szakköri foglalkozásokat is. Az épületben kapott helyet a színház és a korszerű tornaterem is. Az emeleten levő öt helyiségben nemcsak tanítanak, hanefn klubfoglalkozásokat , is tarthatnak. Dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára mondott — augusztus 20-a alkalmából — ünnepi beszédet. Méltatta az alkotmány jelentőségét és szólott a munkásparaszt szövetség szerepéről. Ezt követően kultúrműsorral zárult a program. az MSZMP városi bizottságának tagja, a szövetkezet p ár tvezetőségének titkára méltatta az évforduló jelentőségét, majd a környező vállalatok, szövetkezetek eredményeiről és feladatairól szólt. A munkás-paraszt találkozón ezután Szürszabó Gusztáv, a szövetkezet elnöke, a vállalatok, intézmények képviselőinek új búzából sütött kenyeret adottat. dallamokat, majd a visznek! gyermektánccsoport szórakoztatta a közönséget. A hor- ti citeraegyüttes is megérdemelt tapsot kapott, az ecsédi népi együttes pedig a műsor csúcsát jelentette. Az alkotmánynapi ünnepség délután sportvetélkedőkkel folytatódott, amelyek nemcsak a sportolóknak, hanem a nézőknek is jó időtöltést jelentettek. Nem volt hiány azonban egyéb vidámságokban sem. Ahogy a jóízű pecsenyéket és a szomjat oltó italokat kínáló sátrak sem maradtak magukban, mindig jelentős csoportok várakoztak itt, hogy ételhez és italhoz jussanak. A kellemes hangulatot csak fokozta a szép időjárás. Jól sikerült az ecsédi ünnepi találkozó. 1973. augusztus 22., szerda Akik ünnepeltek a petőfi bánva: művelődési házban (Fotó: Perl Márton és Szabó Sándor) i Gál Gyula ünnepi beszéde Hevesen Kenyérszegés Boldogon Háromezren Ecséden r i
