Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
XXX. évfolyam, 194. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. augusztus 19., vasárnap AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Harmincéves az alkotmány írta: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese C zép és jelentős évfordulóhoz érkez- ^ tünk: alkotmányunk megszületésének harmincadik évfordulóját ünnepeljük. Mai ünnepünknek történelmi jelentősége előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisztákat, _ halálos csapást mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tette, hogy népünk a szabad és demokratikus, majd később a szocialista fejlődés útjára lépjen. A felszabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. Végrehajtottuk a földreformot, államosítottuk a bankokat, a gyárakat és a nagyobb ipari üzemeket Megvalósult a munkásosztály egysége. Létrejött a munkásosztály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége, s ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály lett a hatalom birtokosa. Alkotmányunk megszületése történelmünk új korszakának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szentesítése nem pusztán kiemelkedő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresztül folytatott szabadságharcának betetőzése is. A valaha oly gyakran emlegetett „ezeréves alkotmány” a mindenkori elnyomó osztály törvényeinek tára, a feudális jogszokások gyűjteménye volt. Korábban az elnyomásban sínylődő nép sok nemzedéke, számos nagy történelmi személyiség harcolt az igazi alkotmányért. Augusztus 20-a eredetileg is egy új állam megalkotásának és megalkotójának, I. István királynak az ünnepe volt, aki államalapító és társadalomalakító munkája során felismerte az idő parancsát és a magyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és életmódból az akkori újba. Ezután hosszú évszázadokig tartó, kíméletlen harc következett a nép érdekeinek képviselői és az elnyomók között, E harc egyik emlékezetes eseménye volt például a Rákóczi-szabadság- harc időszakában összehívott ónodi ország- gyűlés, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, vagy a Martinovics-mozgalom, amely megfogalmazta a polgári köztársaság gondolatát. Majd 1848. következett. Kossuth kiáltványa: „Robotot, dézsmát eltöröltünk. Az adófizetés terheiben megosztoztunk. Az ország védelmének kötelességében megosztoztunk. És a népet minden alkotmányos szabadságnak részesévé tettük”. Az 1849. áprilisi országgyűlés — közakarattal — újra kimondta a trónfosztást. A szabadságharc bukását követő elnyomás eseményeit jól ismerjük. Ady :a századforduló táján nemcsak az akkori, hanem a hosszú évszázadokon át uralkodó viszonyokat is jellemezte, amikor így írt: „István király országa, amely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak, koldus, mert szipolyozták és szipolyozzák ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Itt még társadalmilag az őskorban élünk”. Történelmi fordulat volt tehát 1918. novembere, amikor a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Tanácsköztársaság kikiáltása, mert hazánkban a tanácshatalom volt az első, amely valóban demokratikus szabadságjogokat biztosított minden dolgozó embernek. A munkásság és a parasztság először kapott demokratikus választójogot, először nyílt alkalma az elnyomott osztályoknak, hogy saját osztályérdekeik érvényesítéséért beleszóljanak az ország életébe. Mint emlékezetes, 1919. június 23-án a tanácsok országos gyűlése elfogadta a Magyarországi Szocialista Tanácsköztársaság alkotmányát, amely egyike volt a világ első szocialista alkotmányainak. Méltán állíthatjuk tehát, hogy a Tanácsköztársaság rövid fennállása történelmünk egyik legdicsőbb korszaka, népünk szabadságharcainak méltó folytatása volt. Az 1949-ben megszületett alkotmányunk a Tanácsköztársaság jogrendjének, jogalkotásának számos tapasztalatát hasznosította. Megalkotása óta tovább erősödött hazánkban a munkásosztály és marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A fejlett szocialista társadalom felépítésének programja, amelyet a kommunisták állítottak igaz és lelkesítő célként népünk elé, ma már nemzeti programmá, egész társadalmunk közös ügyévé vált. Kifejezésre jutott ez 1972. márciusában, amikor az országgyűlés törvényerőre emelte a módosított alkotmányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítása kifejezi, hogy az 1949 óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotómunkájának, harcainak eredményeként olyan politikai, társadalmi, gazdasági és tudományos-kulturális fejlődést értünk el, amely évszázadok adósságait pótolta. Ahogy Kádár János elvtárs parlamenti beszédében hangsúlyozta: Ez az időszak dolgozó népünk nemzeti felemelkedésének dicső története, még akkor is, ha a megtett úton nehézségek és megrázkódtatások is előfordultak. Pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott, történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság szilárdabb, mint bármikor korábban. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk fejlett szocialista társadalom építésén dolgozik. A módosított alkotmány tartalmazza mindazokat az alapvető változásokat is, amelyek alaptörvényünk elfogadása óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkeztek. Kimondja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. A munkás-paraszt szövetség nemcsak rendszerünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osztályok közötti évszázados különbségek felszámolásának. E szövetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapúi. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának nemzeti programnak vallja a XI. kongresszuson megfogalmazott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasági építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. Ugyanakkor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában, még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Dolgozó népünk nagyfokú politikai érettségről tett tanúbizonyságot, megértette az alapvető gazdasági problémáinkat, s a megoldásuk érdekében hozott kormányhatározatokat, egyebek között a fogyasztói árintézkedések szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagok, energia- hordozók és egyéb fontos imnortált termékek árai, amelyek a belföldi árakban — sem a termelői, sem nedig a fogyasztói árakban — eddig nem tükröződtek kellően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk. a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenntartani nem lehetett. Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk munkánk minőségére, takarékosabban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, jobban és szervezettebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól értékesíthető termékeket állítunk elő. s ezáltal javul a néogazdaság egyensúlyi helyzete. Ennek érdekében minden szinten, szükséges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell minden munkahelyen teljesíteni a terveket, hogy idehaza is. külföldön is az eddiginél szigorúbb, magasabb követelményekkel szembesülnek termékeink. ' Közvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gazdálkodás fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogalmazódó igénv. hogy més jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság. a munka szerinti elosztás alkotmányos elve: „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”. S helyes és (Folytatás a 2. oldalon.) Mohácsi Regős Ferenc grafikája Az MSZMP izponii Sizoltsájának állisfaila ása a koeiresszBsi és fe’szabaduüsi ’ Pártunk Központi Bizottsága örömmé] állapítja meg, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más területein dolgozó kollektívák munikaverseny-fel- ajánlasotkat tettek a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli a szocialista brigádok, a kollektívák kezdeményezéseit. A rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága a pórt politikájával való egyetértésnek, a szocialista haza gyarapodását szolgáló tettire- készsógnék. A felajánlások teljesítése számottevően hozzájárul terveink valóra váltásához; erősíti a munkához való szocialista viszonyt, amely nélkülözhetetlen forrása annak, hogy a gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is sikerrel előrehaladjunk. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat kelj megszilárdítanunk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit kell jól megalapoznunk. A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannak gazdaságpolitikai céljainkkal, a népgazdasági terv követelményeivel, örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelé- .se, ,a termelés hatékonyságának, a termékek korszerűségének és minőségének javítása áll. A felajánlások arra ’ irányulnak, hogy elősegítsék a, külkereskedelmi áruforgalom terv szerinti megvalósítását, a gazdaságos export fokozását, az időjárás okozta veszteségek ellensúlyozását a mezőgazdaságban. A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosságot, a javiankkal való gondos gazdálkodást szolgálják. A közösségnek és az egyes állampolgároknak egyaránt érdekük, hogy ezek a törekvések munkánk és életünk minden területén mind teljesebben érvényre jussanak. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a versenymozgalom korábbi időszakaihoz hasonlóan, a dolgozók vállalt kötelezettségeiket most ig becsülettel teljesítik, s ily módon is hozzájárulnak az idei és a jövő évi népgazdasági terv minél eredményesebb megvalósításához, a VI. ötéves terv megalapozásához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt-, állami- és társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a termelés irányítói biztosítsák a vereenyvállalá- sok teljesítésének feltételeit, karolják fel és minden erővel támogassák a dolgozók ■alkotó kezdeményezéseit. A ..kommunisták, az ifjúkom- . munisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok teljesítésében. A Közppnti Bizottság üdvözli a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága munka- verseny-felhívását. Támogatja a Hazafias Népfront-bizottságok kezdeményezéseit: a településfejlesztést, a környezetvédelmet és -szépítést szolgáló mozgalmak kibontakoztatását. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresz- szusi és felszabadulási munkaversenyben kiemelkedő teljesítményeket nyújtó vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek az 1979. és 1980. évi eredmények alapján 25 kongresszusi zászlót és a kimagasló sikereket elérő szocialista brigádoknak 80 kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására 1981. május elreje alkalmából kerül sor. Budapest, 1979. augusztus '-9.. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Apró Antal a túrkevei nagygyűlésen Közös munkában kovácsolod©!! eggyé országunk dolgozó népe Az alkotmány napja alkalmából ünnepi nagygyűlést rendeztek szombaton, Túrke- vén, ahoí Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszédet. Ebben többek között kiemelte, hogy hazánk alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, népünknek a társadalmi haladásért, a szabadságért vívott küzdelmeit, az országépítő munkában elért történelmi eredményeit. Az elmúlt 30 év sikerekben, küzdelmekben gazdag volt. Igaz, voltak megtorpanások, s'úlyos tévedések is. Ezekből tanultunk. Közös munkában,, közös harcban kovácsolódott eggyé , országunk dolgozó népe, társadalmunk valamennyi rétege. Országunk dolgozói támogatják pártunk politikáját. Szocialista rendszerünk hű őrzője és teremtő továbbfejlesztője haladó történelmi hagyományainknak — hangsúlyozta a továbbiakban Apró Antal. Az ünnepi beszéd elhangzása után a tűrkevei Vörös Csillag Termel őszöve tkezet küldötte új lisztből sütött kenyeret adott át Apró Áru, talnak.
