Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

XXX. évfolyam, 194. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. augusztus 19., vasárnap AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Harmincéves az alkotmány írta: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese C zép és jelentős évfordulóhoz érkez- ^ tünk: alkotmányunk megszületésének harmincadik évfordulóját ünnepeljük. Mai ünnepünknek történelmi jelentősége előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisz­tákat, _ halálos csapást mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tette, hogy népünk a szabad és demokratikus, majd később a szocialista fejlődés útjára lépjen. A felszabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezetésével történelmi for­dulat következett be hazánk politikai, tár­sadalmi és gazdasági életében. Végrehajtot­tuk a földreformot, államosítottuk a banko­kat, a gyárakat és a nagyobb ipari üzemeket Megvalósult a munkásosztály egysége. Létre­jött a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság tartós szövetsége, s ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály lett a hatalom birtokosa. Alkotmányunk megszületése történelmünk új korszakának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szentesítése nem pusztán kiemelkedő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresztül foly­tatott szabadságharcának betetőzése is. A valaha oly gyakran emlegetett „ezeréves alkotmány” a mindenkori elnyomó osztály törvényeinek tára, a feudális jogszokások gyűjteménye volt. Korábban az elnyomásban sínylődő nép sok nemzedéke, számos nagy történelmi sze­mélyiség harcolt az igazi alkotmányért. Au­gusztus 20-a eredetileg is egy új állam meg­alkotásának és megalkotójának, I. István ki­rálynak az ünnepe volt, aki államalapító és társadalomalakító munkája során felismerte az idő parancsát és a magyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és élet­módból az akkori újba. Ezután hosszú év­századokig tartó, kíméletlen harc követke­zett a nép érdekeinek képviselői és az el­nyomók között, E harc egyik emlékezetes eseménye volt például a Rákóczi-szabadság- harc időszakában összehívott ónodi ország- gyűlés, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, vagy a Martinovics-mozgalom, amely megfogalmazta a polgári köztársaság gondolatát. Majd 1848. következett. Kossuth kiáltványa: „Robotot, dézsmát eltöröltünk. Az adófizetés terheiben megosztoztunk. Az or­szág védelmének kötelességében megosztoz­tunk. És a népet minden alkotmányos sza­badságnak részesévé tettük”. Az 1849. ápri­lisi országgyűlés — közakarattal — újra ki­mondta a trónfosztást. A szabadságharc bu­kását követő elnyomás eseményeit jól ismer­jük. Ady :a századforduló táján nemcsak az ak­kori, hanem a hosszú évszázadokon át ural­kodó viszonyokat is jellemezte, amikor így írt: „István király országa, amely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak, koldus, mert szipolyozták és szipolyozzák ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Itt még társadalmilag az ős­korban élünk”. Történelmi fordulat volt tehát 1918. novem­bere, amikor a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Tanácsköz­társaság kikiáltása, mert hazánkban a ta­nácshatalom volt az első, amely valóban de­mokratikus szabadságjogokat biztosított min­den dolgozó embernek. A munkásság és a parasztság először kapott demokratikus vá­lasztójogot, először nyílt alkalma az elnyo­mott osztályoknak, hogy saját osztályérdekeik érvényesítéséért beleszóljanak az ország éle­tébe. Mint emlékezetes, 1919. június 23-án a tanácsok országos gyűlése elfogadta a Ma­gyarországi Szocialista Tanácsköztársaság al­kotmányát, amely egyike volt a világ első szocialista alkotmányainak. Méltán állíthat­juk tehát, hogy a Tanácsköztársaság rövid fennállása történelmünk egyik legdicsőbb korszaka, népünk szabadságharcainak méltó folytatása volt. Az 1949-ben megszületett alkotmányunk a Tanácsköztársaság jogrendjének, jogalkotásá­nak számos tapasztalatát hasznosította. Meg­alkotása óta tovább erősödött hazánkban a munkásosztály és marxista—leninista pártjá­nak vezető szerepe, nőtt befolyása és tekin­télye. A fejlett szocialista társadalom felépí­tésének programja, amelyet a kommunisták állítottak igaz és lelkesítő célként népünk elé, ma már nemzeti programmá, egész társa­dalmunk közös ügyévé vált. Kifejezésre ju­tott ez 1972. márciusában, amikor az ország­gyűlés törvényerőre emelte a módosított al­kotmányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítása kife­jezi, hogy az 1949 óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotómunkájának, harcainak eredményeként olyan politikai, társadalmi, gazdasági és tudományos-kulturális fejlődést értünk el, amely évszázadok adósságait pó­tolta. Ahogy Kádár János elvtárs parlamen­ti beszédében hangsúlyozta: Ez az időszak dolgozó népünk nemzeti felemelkedésének dicső története, még akkor is, ha a meg­tett úton nehézségek és megrázkódtatások is előfordultak. Pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott, történelmi jelentőségű eredmények­hez vezetett. A munkásosztály, a nép hatal­ma, a Magyar Népköztársaság szilárdabb, mint bármikor korábban. A szocialista tár­sadalom alapjait leraktuk, szocialista ter­melési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk fejlett szocia­lista társadalom építésén dolgozik. A módosított alkotmány tartalmazza mind­azokat az alapvető változásokat is, amelyek alaptörvényünk elfogadása óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkeztek. Kimond­ja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövet­kezetekbe tömörült parasztsággal szövetség­ben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. A munkás-paraszt szövetség nemcsak rend­szerünk biztos politikai alapja, hanem esz­köze és feltétele is az osztályok közötti év­százados különbségek felszámolásának. E szö­vetségre épülve mind szélesebben és mé­lyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonos­ságán és az alkotó együttműködésen alapúi. A szocialista társadalmi program és való­ság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának nemzeti programnak vallja a XI. kongresszuson meg­fogalmazott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasági építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. Ugyanak­kor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában, még nem bontakoztak ki a szük­séges és lehetséges mértékben. Dolgozó népünk nagyfokú politikai érett­ségről tett tanúbizonyságot, megértette az alapvető gazdasági problémáinkat, s a meg­oldásuk érdekében hozott kormányhatároza­tokat, egyebek között a fogyasztói árintézke­dések szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelen­tősen emelkedtek a nyersanyagok, energia- hordozók és egyéb fontos imnortált termé­kek árai, amelyek a belföldi árakban — sem a termelői, sem nedig a fogyasztói árak­ban — eddig nem tükröződtek kellően. Más­részt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet fogyasztunk, mint amit meg­termelünk. a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természe­tesen tovább fenntartani nem lehetett. Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgo­zunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk munkánk minőségére, takarékosab­ban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, jobban és szervezettebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól értékesíthető termékeket állítunk elő. s ezáltal javul a néogazdaság egyensúlyi helyzete. Ennek érdekében min­den szinten, szükséges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell minden munkahelyen teljesíteni a terveket, hogy ide­haza is. külföldön is az eddiginél szigorúbb, magasabb követelményekkel szembesülnek termékeink. ' Közvéleményünk joggal és indokoltan bí­rálja a gazdálkodás fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogalmazódó igénv. hogy més jobban érvényesüljön a társadalmi igazsá­gosság. a munka szerinti elosztás alkotmá­nyos elve: „Mindenki képessége szerint, min­denkinek munkája szerint”. S helyes és (Folytatás a 2. oldalon.) Mohácsi Regős Ferenc grafikája Az MSZMP izponii Sizoltsájának állisfaila ása a koeiresszBsi és fe’szabaduüsi ’ Pártunk Központi Bizott­sága örömmé] állapítja meg, hogy az iparban, a mezőgaz­daságban és a népgazdaság más területein dolgozó kol­lektívák munikaverseny-fel- ajánlasotkat tettek a párt kö­zelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteleté­re. A Központi Bizottság üd­vözli és nagyra értékeli a szocialista brigádok, a kol­lektívák kezdeményezéseit. A rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága a pórt politikájával való egyetértés­nek, a szocialista haza gya­rapodását szolgáló tettire- készsógnék. A felajánlások teljesítése számottevően hoz­zájárul terveink valóra vál­tásához; erősíti a munkához való szocialista viszonyt, amely nélkülözhetetlen for­rása annak, hogy a gazda­sági fejlődés nehezebb felté­telei között is sikerrel előre­haladjunk. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, ami­kor az anyagi termelésben és népünk életkörülményei­nek javításában eddig elért vívmányainkat kelj megszi­lárdítanunk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit kell jól megalapoznunk. A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezde­ményezései összhangban van­nak gazdaságpolitikai cél­jainkkal, a népgazdasági terv követelményeivel, örvende­tes, hogy a felajánlások kö­zéppontjában a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelé- .se, ,a termelés hatékonyságá­nak, a termékek korszerűsé­gének és minőségének javí­tása áll. A felajánlások arra ’ irányulnak, hogy elősegítsék a, külkereskedelmi áruforga­lom terv szerinti megvalósí­tását, a gazdaságos export fokozását, az időjárás okoz­ta veszteségek ellensúlyozá­sát a mezőgazdaságban. A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosságot, a javiankkal való gondos gazdálkodást szolgálják. A közösségnek és az egyes állampolgároknak egyaránt érdekük, hogy ezek a törekvések munkánk és életünk minden területén mind teljesebben érvényre jussanak. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a ver­senymozgalom korábbi idő­szakaihoz hasonlóan, a dol­gozók vállalt kötelezettségei­ket most ig becsülettel telje­sítik, s ily módon is hozzájá­rulnak az idei és a jövő évi népgazdasági terv minél eredményesebb megvalósí­tásához, a VI. ötéves terv megalapozásához. Ehhez el­engedhetetlenül szükséges, hogy a párt-, állami- és tár­sadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a termelés irányítói biztosítsák a vereenyvállalá- sok teljesítésének feltételeit, karolják fel és minden erő­vel támogassák a dolgozók ■alkotó kezdeményezéseit. A ..kommunisták, az ifjúkom- . munisták járjanak élen, mu­tassanak példát a feladatok teljesítésében. A Közppnti Bizottság üd­vözli a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága munka- verseny-felhívását. Támogat­ja a Hazafias Népfront-bi­zottságok kezdeményezéseit: a településfejlesztést, a kör­nyezetvédelmet és -szépítést szolgáló mozgalmak kibonta­koztatását. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben kiemelkedő teljesítményeket nyújtó vál­lalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek az 1979. és 1980. évi eredmények alapján 25 kongresszusi zászlót és a kimagasló sike­reket elérő szocialista brigá­doknak 80 kongresszusi ok­levelet adományoz. A kong­resszusi zászlók és oklevelek átadására 1981. május elreje alkalmából kerül sor. Budapest, 1979. augusztus '-9.. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Apró Antal a túrkevei nagygyűlésen Közös munkában kovácsolod©!! eggyé országunk dolgozó népe Az alkotmány napja al­kalmából ünnepi nagygyűlést rendeztek szombaton, Túrke- vén, ahoí Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszé­det. Ebben többek között ki­emelte, hogy hazánk alkot­mánya kifejezi az országunk életében végbement alapve­tő változásokat, népünknek a társadalmi haladásért, a szabadságért vívott küzdel­meit, az országépítő munká­ban elért történelmi ered­ményeit. Az elmúlt 30 év sikerek­ben, küzdelmekben gazdag volt. Igaz, voltak megtorpa­nások, s'úlyos tévedések is. Ezekből tanultunk. Közös munkában,, közös harcban kovácsolódott eggyé , orszá­gunk dolgozó népe, társa­dalmunk valamennyi rétege. Országunk dolgozói támogat­ják pártunk politikáját. Szocialista rendszerünk hű őrzője és teremtő to­vábbfejlesztője haladó törté­nelmi hagyományainknak — hangsúlyozta a továbbiakban Apró Antal. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a tűrkevei Vörös Csillag Termel őszöve tkezet küldötte új lisztből sütött kenyeret adott át Apró Áru, talnak.

Next

/
Thumbnails
Contents