Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

f VILÁG PROLETABfALEGYESULJETEK. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 192. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 17., péntek Elutazott a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Valentyin Karpo- vics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere, aki küldöttség élén részt vett a szovjet mezőgazdasági, élel­miszeripari és mezőgépipari kiállítás megnyitásán. A kül­döttség tagjai közt volt F. P. Szenyko, a Belorusz és A. A. Turkenbajev, az Üzbég SZSZK mezőgazdasági mi­nisztere is. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Romány Pál, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, jelen volt Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet mezőgazdasági miniszter tárgyalásokat foly­tatott a két ország agrár- gazdasága közötti együttmű­ködés további fejlesztéséről, különös figyelemmel a koo­perációs lehetőségekre és a korszerű termelési techno­lógiák alkalmazására. Láto­gatást tett Heves megyében, ahol megtekintette a nagy- rédei Szőléskert Termelőszö­vetkezetet és az Eger—Mát­ra vidéki Borgazdasági Kom­binát néhány részlegét. Olcsóbb államigazgatást ásfél milliárd forint­ig tál kell csökkenteni­ük kiadásaikat idén a költ­ségvetési szerveknek, a Mi­nisztertanács közelmúltban hozott határozata alapján. Apró jele az annak, az ál­lamigazgatásban is lehetsé­ges és szükséges takarékos­kodni, s nem okvetlen úgy, hogy valamilyen hasz­nos tevékenységről monda­nak le, hanem a munka ésszerűsítésével, hatásosab­bá tételével. Nem új fel­adatról van szó! Lényeges lépés volt például a köz­ségi — nagyközségi — kö­zös tanácsok kialakítása ilyen értelemben is, mivél az ún. működési költségek — tehát nem a lakosság mindennapjait gazdagító fejlesztési források! —, amibe a béralap éppúgy beleértendő, mint az iroda­szerekkel való ellátás, nyolc-tíz százalékkal csök­kentek a korábbi szervezet fennmaradása esetén szük­séges forinthoz képest. Ne botoljunk bele a gya­kori tévedés buckájába: államigazgatási munkát nemcsak a tanácsok látnak el. Ebbe a körbe beletar­toznak a minisztériumok, különböző országos hatás­körű szervek, s1 a rend- és jogbiztonságon őrködök szintén. A sokszoros össze­függések, a bonyolult köl­csönhatások miatt olykor meglehetősen nehéz elkü­löníteni, valójában melyik forint szolgál igazgatási, s melyik másfajta feladato­kat. Ami tény: a közvetlen igazgatási terhek — a költ­ségvetési szervek kiadásai­nak összességén belül — látszatra nem képviselnek nagy arányt; négy Százalé­kot tesznek ki, Igenám, de ez még így is 5,5 milliárd forint, s hozzá kell számí­tanunk a közvetett, szin­tén igazgatási célú pénz­költést, továbbá nem hagy­hatjuk figyelmen kívül az igazgatási feladatokat is el­látó területek — mint ami­lyen a már említett rend- és jogbiztonság — fenntar­tásának anyagi igényeit. Az igazgatási és az ad­minisztratív ügyviteli lét­számgazdálkodásról szóló rendeleteknek megfelelően az előírt öt százalékos csökkentést a minisztériu­mok és a tanácsok túlnyo­mó többsége 1980 helyett 1978 végéig megvalósította; a jóváhagyott eredeti lét­szám ennek következtében kétezer fővel csökkent. Nyolc esztendő alatt, 1970 és 1978 között ne­gyedével nőtt a nem anya­gi ágakban foglalkoztatot­tak száma, s ez természe­tes kísérője a társadalmi fejlődésnek, hiszen nem anyagi ágban dolgozik az orvos, a 'pedagógus, a könyvtáros, a filmopera­tőr... Ami lényeges: az igazgatással kenyeret kere­sők teljes csoportja — mert részterületenként azért nagyok az eltérések — lassabban bővült, mint a nem anyagi ágakban tevé­kenykedőké összesen. Bebi­zonyosodott: mód van a bo­nyolultabb, s mennyiségileg is nagyobb feladatok ellá­tására változatlan, némely területen csökkenő, másutt enyhén növekvő létszám­mal. Amiben része van azoknak a korszerűsítési, egyszerűsítési törekvések­nek, amelyek eredményeit — s a további teendőket — július 26-i ülésén érté­kelte a Minisztertanács. Csupán emlékeztetésül: 1950-ben 140, napjainkban 83 járás található az or­szág közigazgatási térké­pén, ugyanakkor már 96 város, s 316 nagyközség van, ez utóbbiak közül 30 —40 olyan, amely az ezred­fordulóig várossá fejleszt­hető. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb szervezet a mű­ködés költségeinek mérsék­lője, bár ezen — ha szabad a termelőtevékenységnek azt a fogalmát ide átültet­ni — fajlagos ráfordításo­kat kell értenünk, hiszen kétségtelen, a mártogatós pennánál összehasonlítha­tatlanul többe kerül a vil­lanyírógép... Csakhogy: a feladatok halmazát tekint­ve ki győzné a pennák szükséges mártogatását?! örvendetes: egyre több helyen leírják ezeket a kér­dőjeleket. Így például kü­lön egyszerűsítési program alapján korszerűsítik a ter­vezési, a pénzügyi, a sta­tisztikai adatszolgáltatást. Az ún. adatbázisok megte­remtése az ismétlődően és többfelől kért adatok 70— 90 százalékos mérséklését is lehetővé teszi egyes rész­területeken; a csökkenő mechanikus papírmunka mögött — ugyanazoknak az adatoknak az ismételt ösz- szegyűjtése — mindig föl­szabaduló munkaerő áll. S ezzel együtt természetesen kevesebb bér-, eszköz­ráfordítás. Még mindig a biztató jeleknél maradva: lényegében befejeződött az egészségügyi hálózat ún. integrációja, a kórház, a rendelőintézet stb. egységes igazgatása a gazdálkodás­ban is jelentős kezdeti lé­pésekkel, tartalékok föltá­rásával járt. Egységesebb lett a gyógyászati műsze­rek, eszközök beszerzése, csökkent a külön-külön fenntartott raktárakhoz ké­pest a készlet, s például hat önálló gondnok helyett elegendő a két főből álló gondnokság. Ugyanakkor lassú ez a folyamat az ok­tatási, művelődési intéz­mények közös irányításá­nak megszervezésében. Az apróságoknak látszó szervezési intézkedéseket sem szabad lebecsülni. Pél­dául a központi iktatás ki­alakítása — az addig nyolc, tíz helyen, szakigazgatási területenként, s gyakran párhuzamosan végzett ikta­tás helyett —, leíró irodák megszervezése stb nemcsak az ügyintézők addig erre pazarolt idejét szabadította- fel, hanem a korábbi ad­minisztratív létszám húsz százalékos csökkentését is lehetővé tette ott, ahol volt elég akarat, kezdeményező, kedv ezeknek a lépéseknek a megtételére. Veres Tamás Az aíkotmány ünnepén Hagyományos vízi parádé, tűzijáték Budapesten — Politikai nagygyűlés Hevesen Üj létesítményeket avatnak Munkás-paraszt találkozó msgyeszerte Losonczi Pál fogadta a NOB elnökét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Lord Killanint, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét. Az Elnöki Tanács elnöke a nemzetközi sportélet Ma­gyarországon tartózkodó ki­emelkedő személyiségével folytatott szívélyes beszélge­tésén a nemzetközi olimpiai mozgalomnak a béke és a barátság elmélyítése érdeké­ben kifejtett tevékenységéről is tárgyalt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke ugyancsak csütörtökön látogatást tett Buda István államtitkárnál, az OTSH és a Magyar Olim­piai Bizottság elnökénél. (MTI) Bravúr a világűrben Az első „űrséta" hőse, Alekszej Leonov méltatta csütörtökön a Krasznaja Zvezda című lapban Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rju- min szerdai bravúrját, a vi­lágűrben végzett másfél órás munkát, amelynek során sikerrel távolították el az űr» állomás felületén megakadt, tíz méter átmérőjű rádióte­leszkópot. Leonov megálla­pítja: a világűrben végzett munka rendkívül nehéz, megerőltető feladat, s a két űrhajós nagy nyugalommal, teljes biztonsággal oldotta meg a bonyolult szétszere­lést. A Szál jut 5. űrállomá­son egyébként mindhárom állandó személyzet tagjai dolgoztak már a világűrben. Bár a beakadt antenna el­távolítása miatt valamelyest eltolódott a két űrhajós visz- sz'atérésének tervezett idő­pontja, arra rövidesen sor kerül. Az alkotmány, az új ke­nyér ünnepére, az állam- alapítás évfordulójára ké­szül az ország, a megye. Budapesten augusztus 20-án ismét megrendezik a már hagyományos vízi és légi parádét, sor kerül a nép­hadsereg új tisztjeinek ava­tására, valamint a gellért­hegyi tűzijátékra is. Az al­kotmánynapi fővárosi ren­dezvénysorozat vendégei lesznek az X. országos Ifjú Gárda-szemle résztvevői is. Heves megyében gazdag ünnepi program várja a gyárak, üzemek dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagja­it, a pihenőidejét töltő la­kosságot. Mindhárom váro­sunkban ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg a harminc­éves alkotmányról, szűkebb hazánk fejlődéséről. Valt- mennyi településen egész napos kulturális és sport­műsort rendeznek vasárnap és hétfőn. A megyei kiemelt ünnepségre, a politikai Mozgalmas nap volt csü­törtökön a kőbányai vásár­központban, a szovjet me­zőgazdasági , él ©Imi szeri pari és mezőgépipari kiállításon. A 23-as pavilonban azok az erdészek, faipari, vízügyi mérnökök, geodéták és halá­szati-vadászati szakemberek találkoztak, akik a Szovjet­unióban szereztek diplomát. A MÉM jelenlevő vezetői­től tájékoztatásit kaptak ágazataik fejlesztési elképze­léseiről, miajd élénk eszme­csere bontakozott ki a ma­gyar—szovjet szakmai együttműködésről. Kereszte­si Béla, az Erdészeti Tudo­nagygyűlésre ezúttal augusz­tus 20-án délelőtt 10 órakor kerül sor Hevesen, ahol Gál Gyula, az MSZMP KB man. katársa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja mond ünnepi beszédet. Ezt követően kulturális fesztivá­lon, sportrendezvényeken szórakozhatnak a résztvevők. Egerben a Szépasszony- völgyben munkás-paraszt találkozón vesznek részt a MEZŐGÉP, a Finomszerel- vénygyár, a KAEV és az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezet dolgozói. A kert­vendéglő előtti téren egész napos folklórműsor várja az érdeklődőket. Az egriek gazdag sportműsorban is válogathatnak: nemzetközi röplabdatornára, ökölvívó­emlékversenyre és birkózó­versenyre kerül sor. Gyön­gyösön politikai nagygyűlést, Mátraszentimrén nemzeti­ségi találkozót, Bélapátfal­ván, Ec séden munkás-pa­mányos Intézet igazgatója a kétoldalú együttműködés eredményeit ismertetve ki­emelte: a magyar; faimport túlnyomó többsége, minde­nekelőtt az értékes fenyő­félék a Szovjetunióból szár­maznak, ugyanakkor a ma­gyar fa- és bútoripar kész­árui igen keresettek a Szov­jetunióban, ily módon kiala­kulóban van a sajátos mun­kamegosztás, amely egy­felől a fenyőáru importját, másfelől feldolgozott termé­kek exportját teszi lehetővé. Széles körű együttműködés bontakozott ki tudományos területen; mindinkább a megosztott kutatások kerül­nek előtérbe. A Szovjetunió­ból, amely a világon a leg- ghzdagabb a fenyőfélék vá­lasztékában, kiválasztott anyag érkezett Magyaror­szágra. Az értékes állományt a hazai erdészeti kutatók meghonosítják. Az eredmé­nyeket közösen értékelik, egységes metodika alapján. A magyar és a szovjet ku­tatók fatermesztési modelle­ket dolgoztak ki, ezekkel az erdők intenzív hasznosítását teszik lehetővé. Alkalmazá­sukkal el akarják érni, hogy a jelenlegi évi 7 millió köb­méteres fakitermelés hazánk­ban 15—20 év alatt 9 millió köbméterre nőjön. Gál János, a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem tanszékvezető tanára — aki maga is a Szovjetunióban szerzett tudományos fokoza­tot — az MTI munkatársá­nak elmondta: a soproni fel­sőoktatási intézmény két szovjet főiskolával tart fenn kapcsolatot. Gyakoriak a vendégtanárok előadásai. A soproni erdőmérnök-okta- tók esetenként a Szovjet­unióban orosz nyelven is­mertetik a legújabb magyar kutatási eredményeket. Az egyetem könyvtára 48 szov­jet erdészeti és faipari in­tézettel tart fenn kapcsola­tot és ily módon páratlan ér­raszt-katona találkozót ren­deznek. Hasonlóképpen meg­emlékeznek az alkotmány ünnepéről a megye többi te­lepülésén is. Augusztus 20. alkalmából új létesítményeket avatnak a megyében: Besenyőtelken nevelési központot adnak át. Füzesabonyban az ÉMÁSZ új üzemviteli épületét veszik birtokukba a szakemberek, Recsken játszóteret, Kará- csondon új általános iskolát és könyvtárat, Visontán pe­dig sportöltözőt avatnak. Az ünnep közeledtét egyébként nemcsak a vál­tozatosan tervezett ünnepi, kulturális és sportműsorok jelzik, hanem azok a díszes — az új kenyér, az alkot­mány megszületésének és az államalapítás évfordulójá­nak szellemében készült — transzparensek is, amelyek itt-ott már megjelentek a középületek homlokzatán, a városok és a községek utcá­in. tékű tudományos dokumen­tációt sikerült összeállítani. Az egyetemen olyan oktatás- technikai berendezéseket al­kalmaznak, amelyek a Szov­jetunióban már széles kör­ben elterjedtek. A vizsgázta­tógép — amelyik lámpa ki- gyújtásával „honorálja” a helyes választ — segíti a diákokat a felikészülésben és az oktatókat a számonkérés­ben. A halászati szakemberek beszélgetésükön arról szá­moltak be, hogy a hazai hal­állomány mintegy harmadát már azok a növényevő halak teszik ki, amelyeket szovjet temyészanyagból honosítottak meg hazai vizeken. A kiállításon csütörtökön szakszervezeti napot tartot­tak. Ennek keretében fővá­rosi mezőgazdasági, élelmi- szeripari üzemek dolgozói lá­togattak el a BNV-re és ott találkoztak a vidékről autó­buszokkal, vonatokkal érke­ző kollégáikkal. A találkozón Kulcsár Mátyás, az ÉDOSZ titkára kifejtette: a szovjet élelmiszeripari szakszerve - zeti mozgalom tapasztalatait széleskörűen alkalmazzák. Varga György, a MEDOSZ titkára kifejtette, hogy a szovjet kolhozokban szerzett tapasztalatok nyomán alakít­ják ki a hazai tsz-ek szak­szervezeti alapszervezeteit, amelyeknek az alkal mazot- taiknak már 70 százaléka tag­ja. Azokban a tsz-ekben, ahol 25-nél több alkalmazott dolgozik, csaknem kivétel nélkül megalakult már az alapszervezet, amely hozzá­segíti a közös gazdaságokat az üzemi demokrácia elmé­lyítéséhez és az érdekvédel­mi munka sokrétűbbé téte­léhez. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házában délután a szovjet és magyar szakembe­rek több szakmai előadást hallgattak meg a mezőgazda­ság időszerű fejlesztési ter­veiről. őrsvezetők lesznek (Fotó: Szabó Sándor) A hevesi járási úttörőelnökség őrsvezetőképző tanfolyamot szervezett a tarnamérai ifjúsági táborban. A járás úttörő­csapatainak mintegy száz kisdobosa és úttörője készül fel itt az ifjúsági vezetők irányításával elméletben és gyakorlatban az elkövetkezendő mozgalmi évre. Képünkön Gombos Lajos rajvezető irányításával őrsi foglalkozást tartanak a tábor ; udvarán. I Erdészek, vízügyiek találkozója a szovjet mezőgazdasági kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents