Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

A készülő épület homlokzata (Fotó: Szabó Sándor) Hatvan új iskolája Tizenkét tanteremmel bő­vül a hatvani Szabadság úti általános iskola. A kivitele­zést a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi, melynek érdekessége az, hogy a nagyszabású feladatot mindössze kilenc hónap alatt oldották meg. A műszaki át­adásra augusztus 23-án ke­rül sor. A létesítményhez csatlakozik még egy tágas tornacsarnok és sportudvar is, amelyet novemberben ve­hetnek birtokba a gyerekek Pedagógusok továbbképzése Úf módszerekkel Az idei nyár különösen sok munka elé állította a peda­gógusokat, hiszen félidejéhez érkezett valamennyi iskola- fokon és -típusban az 1978 —80. között végrehajtandó átfogó tantervi reform. E reform tavaly ősszel kezdődött, az általános isko­lák új nevelési-oktatási ter­vének, valamint a szakmun­kásképzést nyújtó szakközép­iskolák teljes tantervének megújításával. Ezt követi idén ősszel a középfokú kép­zést biztosító szakközépisko­lai és a gimnáziumi tanter­vek reformja, s a szakmun­kásképző intézetek közis­mereti tantárgyainak tanter­vi reformja. Mivel a válto­zás olyan mélységű, hogy az egyes tantárgyak oktatási tervét is érinti, az Országos Pedagógiai Intézet a szokott­nál is nagyobb gondot for­dított a pedagógusok felké­szítésének megszervezésére. A pedagógusok idei to­vábbképzéséről beszélget­tünk az intézet szakvezetői­vel: Fehér Ferencnével, a nemzetközi kapcsolatok osz­tálya. Wesselényi Alberttel, a továbbképzési-szervezési osz­tály és dr. Fülöp Károllyal, az idegennyelv-oktatási osz­tály vezetőjével. — A felkészítés minden egyes iskolatípus minden év­folyamára három lépcsőben történik. Az első: központi tanfolyamok, amelyekeh az OPI munkatársai ismertetik az új tantervet, annak köve- telménv-^ és eszközrendsze­rét, a tanítás témakörönként ajánlatos lehetőségeit, a tan­könyvet és az osztályozásnak az anyaghoz kapcsolódó vál­tozatait — az illető szaktár­gyak megyei szakfelügyelői­vei. A második: a megyei pedagógus-továbbképző inté­zetek — vagy kabinetek — által szervezett megyei tan­folyamok. a megyében mű­ködő. adott szakos munkakö­zösségek vezetői számára. Itt azok a megyei szakfelügye­lők adják tovább a hallotta­kat. akik a központi tanfo­lyamokon részt vettek. A harmadik lépcsőben az adott tantárgyak munkaközösségé­nek tagjai vitatják meg — bőséges konzultációk kereté­ben — a szükséges tudniva­lókat, a megyei tanfolyamo­kon részt vett munkaközös­ségi vezetők irányításával. A szóbeli információt minde­nütt írásos dokumentumok­kal egészítik ki. A kérdésre, hogy mi indo­kolja ilyen centralizált benn­lakásos tanfolyamok szerve­zését, az OPI munkatársai elmondották, hogy a tanter­vi reform során bevezetésre kerül néhány olyan tantárgy, amely még p, pedagógusnak is új. Ilyen újdonság példá­ul az általános iskolás ma­tematika, amely, az eddigi számtan tantárgyat váltja fel, már az első osztálytól kezdve: újdonság lesz a technika, amely megőrizve a politechnika számos elemét, új ismeretanyagokkal gazda­godik; nagyon sok új vo­nást tartalmaz a kémia; új tantárgy lesz és az általános iskolák alsó tagozatában so_ kát várnak az anyanyelvi MbwMi neveléstől, továbbá a meg­újult környezetismerettől, amelynek oktatásába a fel­ső tagozatos biológia—föld­rajz szaktanárok is „besegí­tenek”; végül nagy jelentő­ségű változásnak ígérkezik, hogy 1981. szeptemberétől kezdve egy évvel korábban, már az általános iskolák IV. osztályában bevezetik az oi'osz nyelv oktatását. — Az utóbbi években fel­tűnően sok — véleményem szerint jogos — bírálat ér­te az iskolai idegennyelv­oktatást. A tantervi re­form hogyan reagál ezekre a kritikai észrevételekre? — Tettekkel, lényeges vál­tozásokkal ! A nyelvtanulás célja — minden eddiginél gyakorlatiasabb ismeretek el­sajátítása lesz. Az általános iskolai orosz nyelvoktatásnak például olyan alapfokú is­mereteket kell eredményez­nie, amely megbízhatóan megalapozza a nyelvtudást, egyszersmind felkelti az ér­deklődést az idegen nyelv iránt. A tanterv — épp e cél érdekében — reálisabban tervezi a megtanítandó tan­anyagot, pontosan meghatá­rozza a megtanítandó sza­vak, kifejezések mennyisé­gét. sőt szójegyzékét és kife- jezésjegvzékét is! A teljes új. korszerű tankönyvsorozat írá­sával, kiadásának előkészü­leteivel egyidejűleg a tan­terv más, a hatékony nyelv- oktatást szolgáló eszközök — diafilmek, hangszalagok, apo_ likációs táblák, tematikus fa­liképek — használatát is előírja. Mindezeken túl, az új tanterv alapvető szemlé­letváltozást igényel a nyelv­tanároktól, hiszen kimondja a szóbeliség elsőbbségét az írásbeliséggel szemben; — Például? — Az írók életrajza, élet­művük értékelése helyett az adott nyelvterületen való vi­selkedni tudást helyezi elő­térbe. Nagy hangsúlyt kap­nak az életkori sajátosságok, az általános iskolai nyelvok. tatásban például a játékos­ság, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a pálya- orientáció szempontjai. Az idén ősztől . kísérleti jelleggel bevezetik az álta­lános iskolák felső tagozatán a fakultatív tantárgycsopor­tos oktatást, amelynek kere­tében a gyakorlati ismerete­ket és az idegen nyelveket a diákok önkéntes jelentkezés alapján, magasabb óraszám­ban tanulhatják. Hasonló tantervi változás lép életbe szeptembertől kezdődően a gimnáziumokban is, csak ott már az idegennyelv-oktatás célja alapos középfokú nyelv­tudást nyújtani a tanulók­nak. — Nos, mindezek a válto­zások mintegy tízezer nyelv, tanárt érintenek az ország­ban. Tehát meg kell újíta­niuk ismereteiket, oktatási módszereiket, sőt — mivel az eddigi koncepcióval, ru­tinnal tovább nem dolgoz­hatnak — egy kicsit önma­gukat is. Ehhez a módszer­tani és szemléletbeli meg­újuláshoz kívánt segítséget nyújtani pedagógusainknak a nyári továbbképzés, illetve felkészítés. Debreceni Éva \ A nyári irodalomtörténeti hetek — ezúttal Az önkény- uralom és a kiegyezés korá­nak irodalma — felérnek egy nyári egyetem szabadabb előadásaival, így természe­tüknél fogva alkalmasak ar­ra. hogy átértékeljenek, ki­egészítsenek korábbi nézete­ket. hogy rátekintsenek ed­dig ismeretlen vagy kevéssé ismert művekre, új összefüg­géseket tegyenek világossá. Az író, noha maga teremti meg művészi kifejező eszkö­zeit, soha nem szakadhat el korától, az adott történelmi pillanatban egy-egy nép élet­érzését fejezi ki. Nagysága, műveinek hitelességé is azon múlik, mennyire volt képes ennek a feladatnak vállalá­sára. Már Barta János elő­adásából (A civilizátor buká­sa) is kiderült, hogy a Bach- korszak, Bécs fondorlatos németesítő törekvései nem­csak Madách fantáziáját ra­gadták meg, hanem Aranyét és Széchenyiét is. Bach és népe (svábbogarak) a civili­záció álarca mögé rejtőzve szít ellentétet a magyarság és a nemzetiségek között, ígér boldog életet. (Arany János poloskáknak nevezi ezt a siserehadat.) Széchenyi így: „Egy kis illúzióval még a fogságban is el lehet érni egyfajta elégültséget, ha a körzet, amelyben a fogolynak mozognia szabad, nem túl szűk. A vidék pompás, jó koszt, bor, sör, mokka ren­delkezésre áll. Vasutazás, klasszikus vígjáték, opera, bohózat, nyári színház, ká­véház, mulatóhely lépten- nyomon ... Igen, ilyen kö­rülmények között el lehet valakit fogolynak képzelni.” (Ein Blick...) „Nem volt jobb véleménnyel Arany az ural­kodó 1857-es magyarországi látogatásáról sem, s amikor a néma walesi bárdokról ír, nemcsak a költők egy lehet­séges magatartását fejezi ki. hanem egy korábbi véle­ményt „és szóljon az, hogy hallgatok”. Az évtized végére azon­ban az uralkodóház európai tekintélyének meggyöngülé­se, Ausztria vesztett háborúi a kétségbeesés és reményte­lenség évei az éledő remé­nyeket jelentették. Arany volt annyira reálpolitikus, hogy tudta, 1849 nem ismét­lődhet meg, de azt is. hogy a „szent romon” új országot lehet építeni. Nem volt az a típusú forradalmár, mint Pe­tőfi, mint epikusnak hatása sem lehetett olyan magával ragadó mint barátjáé, szük­ségesnek látta 48 eszméinek újraértékelését. A két nagy vallomás, a Széchenyi emlé­kezete és a Rendületlenül is arra mutat, hogy a negyve­nes évek és a reformnemze­dék politikai céljait követve elképzelhető a nemzeti új­jászületés. A „munkálni, hatni, küzdeni vágy a test” egyezik Kölcsey „hass, al­koss, gyarapíts s a haza fényre derül” hitével. A Rendületlenül visszautalása Vörösmarty lelkesítő, ünne­pélyes felhívására, de arra is. hogy a 48-as törvények­ben foglalt szabadságjogok mellett tartson ki a nemzet. Keresztury Dezső utalt Tompa Mihály népszerűsé­gére is. Allegóriái lehetővé tették olyan gondolatok kős*' lését, amelyeket Arany az epikai hitel törvényét szem- előtt tartva nem tehetett meg. A nehéz döntés évei — Szegedy Maszák Mihály összeállítása — Vajda János ellentmondásos életét állítot­ta az előadás középpontjá­ba. Vajda 1861-ben az or­szág függetlenségének szük­ségességét hirdetette, 1863- ban azt írta. hogy „Magyar- országnak Ausztriához tar­tozása politikai szükségszerű­ség”. 1857-ben ellenezte a kapitalista útra való átté­rést, 1862-ben a nemzetek megszűnésének elkerülhetet­lenségéről beszélt. Thaly Kálmánt, amiért azt terjesz­tette róla, hogy a kamarilla szolgálatába állt. „előbb bot­tal, majd kézzel addig verte, míg az meg nem futamo- dott”. Ö írta az ötvenes évek legkeservesebb allegóriáját, A virrasztókat, tagadta a ki­egyezés létjogosultságát. In­nen van az, hogy 67 után az újabb irodalmi ellenzék ve­zérének tekintette. Jól választott szemelvé­nyek állnak az előadások kö­zéppontjában. A hallgató szívesen fogadja a Buda ha­lála sorait mint régi olvas­mányélményét, de az elhang­zó versek többet árulnak el a kor íróinak szenvedélyé­ből, reményeiből mint a nagy gonddal készített átdolgozá­sok, teljesebbé teszik a ma­gyar történelem és költészet összefüggéseiről kialakult nézeteket. Azt hiszem, ha a sors és a történelem vala­mely vihara el is sodorná a történeti munkák könyvtár­nyi seregét vagy a tárgyi em­lékeket s csak a költői mű­veket kímélné meg, ezekből a vallomásokból — a Katona- énektől a Seb a cédrusonig — rekonstruálható lenne a magyar történelem. Ebergényi Tibor Zeneszó a Mátrában Gyerekmuzsikusok Gyöngyösről A Gyöngyösi Állami Zene­iskola több mint 30 növen­déke egy hetet töltött a Mát­rában augusztus elején. A diákok ezt az időt muzsiká­lással töltötték. — Tulajdonképpen ez az első zenei táborozásunk — mondta Tóta Gabriella, aki most megy nyolcadik osz­tályba, s már hatodik éve tanul fuvolázni. — A délelőtt és a délután gyakorlással telt el, de a programban sze­repeltek a technikai gyakorla­tok, lemezhallgatások és új dalok, művek adaptálása is. A közös zenélésen túl a leg­nagyobb élményt természete­sen mindig a fellépés jelen­ti. Koncerteztünk a mátrahá­zi vasutasüdülőben, ahol igen kedvesen fogadtak ben­nünket. Édességgel, kólával kínáltak a hangverseny után. Szerepeltünk a mátrafüiredi szabadtéri színpadon is, ahol ugyan nem volt cso-ki, de legalább kétszázan ültek a nézőtéren. — A legjobban azonban a térzenének örültünk — vet­te át a szót Czinder Péter, aki hegedűn játszik. — Egy 1979. augusztus 15., szerda KALO UHRIK: Ünnepélyesen megkondult. a templom nagyharangja, amikor a szérűről a levegő­be emelkedett az U—24-es léghajó. A kosárból öt vak­merő légiutas intett búcsút a falunak, élükön Juraj Mi- rina parancsnokkal. A repülésnek, őszintén szólva, nem volt semmiféle tudományos célja. Egyedül a falunak hírnevét volt hivat­va öregbíteni. Manapság szinte minden számottevő helységnek van repülőtere, csak a mi falunknak nincs. Pedig terepben nincs hiány — a szérű három repülőtér­re is elegendő. Futballcsapa­tunk (tagjai gyakorta lábu­kat törik) már régen van, akadnak fontos intézménye­ink (például a örökké leltá­rozó vegyesbolt) — már csak a repülőtér hiányzik a világ­hírhez. Mikor a léghajó eltűnt a távolban, szétoszlottunk — a nők haza, a férfiak az ital­boltba. Le kellett öblíteni ezt a nagy eseményt, és még egyszer szakszerűen megvi­tatni az U—24-es léghajó in­dulásának jelentőségét, amelynek akkora a hordere- je, hogy falunkat minden bi­zonnyal városi rangra fog­ják emelni. A repülés eközben zavar­talanul 'folyt. A legénység tagjai kíváncsian nézegettek lefelé, és kihajigálták a kiü­rült palackokat — ugyanis két láda sört vittek maguk­kal az útra. — Mi történt? — kiáltott fel váratlanul Talapka, az iskolás, aki azért repülhe­tett, mert szünidő volt. — Süllyedünk! — közölte Mirina parancsnok kikukucs­kálva a kosárból. — Vesszük észre — mond­ta Pokojny sekrestyés —, de miért? — Minek azt neked tudni? — bosszankodott a parancs­nok. — Talán akkor szeb­ben fogunk süllyedni, ha tu­dod az okát? Vagy talán ab­bamarad a süllyedés? — Egyenesen Jozsó birkái közé esünk! — kiáltotta a félrészeg Janó, a községi pásztor. Jozsó Janó kollégája volt a szomszéd faluból. Mária Flaksnová, az expe­díció szakácsnője rémülten futkározni kezdett. A kosár veszedelmesen imbolygóit. A parancsnok sokáig bámulta tanácstalanul a léghajó mű­szereit. Janó eltolta onnan, és meghúzott egy meglazult csavart. — Szivárog a gáz! — konstatálta tömören. A léghajó tovább süllyedt, nyilvánvalóan már túl sok gáz illant el. Ekkor kihají­tották az erre a célra oda­készített homokzsákokat. A hajó újból megemelkedett. Jozsó juhai nagyon meg­riadtak a lebegő alkotmány láttán. Jozsó előkapta a pa­rittyáját és megcélozta a lég­hajót. A lövés nyomán óriási lyuk keletkezett a ballonon. — Most mi lesz?! — kér­dezte Janó, miután felülről jól lehordták az ostoba Jo- zsót. — Ki kell dobnunk vala­kit! — A sört! — javasolta Má­ria Flaksnová. — Azt már nem! — tilta­koztak egyhangúlag a férfi­ak. — Akkor igyátok meg! — mondta a szakácsnő. A férfiaknak nem kellett kétszer mondani — a szitko- zódástól amúgy is kiszáradt a torkuk. Ám a hajót ezzel alig-alig tehermentesítették, mivel a sör változatlanul fennmaradt, csakhogy most a hasukban kotyogott. — Valakinek fel kell ál­doznia magát! — mondta Mirina parancsnok. — Nagy dologról van szó: a falunak dicsőségéről, a mi hírne­vünkről és valamennyiünk életéről... Mindannyian a kövér Ta­lapkára függesztették a te­kintetüket, és a fiú máris remiit a kosárból. Pokojny sekrestyés áldást küldött utána. , A gáz azonban tovább öm­lött. Akkor a szakácsnőt dob­ták ki, majd a parancsnok Janót áldozta fel. A pásztor volt annyira ostoba, hogy hagyta magát rábeszélni és önszántából ugrott ki. Már csak ketten maradtak: a pa­rancsnok meg a sekrestyés. — Csak úgy menekülhe­tünk meg, ha befoltozzuk a lyukat — mondta Mirina. — Mássz ki a tartókötelekhez, kiadom a foltot. A sekrestyés engedelmes­kedett, de alighogy mászni kezdett, már repült is. Mi­rina a jól végzett munká ér­zésével ült le a kosár fene­kére. Előhúzott egy eldugott palack sört, és az italt szo­pogatva ábrándjaiba merült. A dicsőségről álmodozott, amely- rá vár, ha majd le­száll valahol a közeli város mellett. Hiszen a lelemé­nyességével minden akadály és veszély ellenére a célhoz vezette a léghajót! Teljesen elvedül, miután a legénység többi tagja cserbenhagyta, így is mondhatja, ők már nem tudnak tiltakozni. Em­lékükre levette a kalapját... .. .és ebben a pillanatban szörnyű detonáció rázta meg a levegőt. A léghaió egv dió­fába ütközött és felrobbant. . . .Mirina kooorsója után csak négv volt alárendeltie lépdelt. El voltak nyomorod- va, kezük, lábuk bekötözve, de éltek... Hivatalból kí­sérték a koporsót. A többi falubeli nem ment ki a te­metésre. . Repülőteret pedig egyelőre nem létesítenek náluk. Zahemszky László fordítása hirtelen jött ötlettel megfő; tűk hangszereinket és kivi nultunk a mátrafüredi bús: megállóba, a Gomba elé. járókelők, a sétálgató üdi lök, mi több,, az autósok megálltak, hogy hallgass« muzsikánkat. Klasszikus b esi zenét játszottunk, s b< mutattunk az újonnan tanú dalok közül ' is néhány« Ezek ír, skót népi táncok, más északi nóták. Igaz, hot én csak szórakozásból zen lek, de így talán még több is jelent számomra, minti a mindennapi kenyere: függne tőle. És aki játsz ’ valamilyen hangszeren, bi tos, hogy másképp is érti, é tékeld, figyeli, hallgatja zenét. A gyerekek az Erdésze Szakmunkásképző Intéz kollégiumában szálltak me — Mind a kényelmes k r ül menyek, mind a mátr csönd segítette az alkot munkát — mondta Schube Henrik, a zeneiskola hegec szakos tanára, a tábor egy vezetője. — A srácok olys lelkesek voltak, hogy a n. pi próbákon kívül még a sz báikban is gyakoroltak, z nélgettek közösen. Egyébké: Tücsökzenekarunk három é’ alakult, nagyjából a várc szimfonikus zenekar végleg feloszlása után. A név oi nan származik, hogy elein a kezdő gyerekmuzsikusc inkább csak „ciripelitek Persze ez már a múlté, csí a név maradt meg. Ez az e; hét jó alkalom volt an hogy mind szakmailag, mii emberileg közelebb kerüljü: egymáshoz. Leffsikeie.e. hangversenyünk is bizonj tóttá, hogy számunkra a j vő útja elsősorban a térzen Ez még a szervezőknek se kerül fáradságba, pénzt nekünk pedig szereplési 1 hetőség, szórakozás. _ A tizenhét éve fannál v árosi zeneiskola történet ben első ízben sikerült me oldani ezt a zenei tábo; Reméljük, hogy^ továbbra megkapjuk a támogatást városi tanácstól és a műv lődési központtól egyarái hiszen lehet, hogy ezek gyerekek a jövőben Gyö gyös szimfonikus zenekar alkotják majd. Józsa Ff ■'*

Next

/
Thumbnails
Contents