Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

Akik szavak nélkül is értik egymást Nicos és társai Egerben Öt év alkotásai A KISZ KB Intéző Bizottsága felhívására a Minisz­tertanács határozata nyomán 1974-ben a szocialista mun­kaverseny egy új formája indult útjára: az Alkotó ifjú­ság pályázat. Jól csengő és találó nevet kapott; a fiata­loknak valóban minden generációnál erősebb az alkotás, pontosabban a tenni akarás vágya. Az első három esztendőben több mint ötvenezer fia­tal kapcsolódott be a versenybe, munkájuk eredményét • egyedül 1976-ban 137 millió forint és 18 millió deviza­forint jelezte. A további két évben több mint negyed- milliárd forintot takarított meg a népgazdaság a pálya­munkák bevezetésével, s még mennyit megtakaríthatott volna, ha kihasználják az összes lehetőséget. Az értékelő bizottságok a beküldött 21 542 alkotás közül 7742-t ta­láltak hasznosíthatónak, de a vállalatok mindössze 3904 pályamunkát kamatoztattak a gyakorlatban. Nem is be­szélve az Állami Ifjúsági Bizottság tapasztalatairól, amelyek azt mutatják, hogy számtalan pályaművet azért minősítenek hasznosíthatatlannak, mert bevezetésére je­lenleg nincs idő, pénz, vagy kapacitás. Tegyük hozzá: helyenként hiányzik a törődés, a figyelmesség is. A visszásságoknak több oka is van. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy jó ideig tisztázatlan volt — néhol még ma is az —, a felelősség kérdése, nem mindenütt értették, hogy bár a KISZ agitál, mozgósít, a verseny megszervezése és lebonyolítása a gazdasági vezetők fel­adata. Sokáig zavaróan hatott az is, hogy a pályázaton együtt értékelték a képző-, iparművészeti és hobbi jelle­gű, valamint a gazdasági, műszaki alkotásokat. Az előb­biek 1974—1976. között a pályamunkák egyharmadát kép­viselték. Hiányzott a támogató útmutatás is: jóllehet a pályázati rendszert ágazatokra bontva kidolgozták, ele­inte — érthetően — semmiféle tapasztalat sem állt a vállalatok rendelkezésére, később pedig — összesítés hí­ján — csak saját ismereteikre, benyomásaikra támasz­kodhattak. Akadtak ugyan jó példák, több tárca, így pél­dául a KGM és a NIM kötelezte vállalatait évenkéríti fel. hívás kiadására, melyben szerepeltek az adott időszak legfontosabb feladatai. Az Állami Ifjúsági Bizottságnak az Alkotó ifjúság pályázattal kapcsolatban 1978. június 15-én közzétett ha­tározata és irányelvei sok dolgot egyértelművé tettek. Kimondták, hogy a képző-, iparművészeti és hobbi jelle­gű alkotásokat külön kategóriában kell versenyeztetni, s a fiatalokat pedig elsősorban olyan pályamunkák készí­tésére kell ösztönözni, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a termelési feladatokkal. A munkahelyek kötele­sek ismertetni ezeket a célokat a hasznosításra alkalmas pályamunkák továbbfejlesztéséhez pedig, ha szükség van rá, minden segítséget meg kell adniuk. A párhuzamos fe­lesleges kutatómunka elkerülése érdekében a hasznos al­kotásokat célszerű széles körben ismertetni, terjeszteni, katalógusokban, de lehetőség szerint a tudományos­technikai folyóiratokban, műszaki tagegyesületi lapokon keresztül is. Hogy az értékes, de más megfontolások mi­att mégis használhatatlannak minősített pályamunkák száma kevesebb legyen, a határozat kimondja azt is; ki­állításon bemutatni, díjazni csak a bevezetésre alkalmas­nak talált alkotásokat szabad. Az útmutatás alkotók, gazdasági és társadalmi veze­tők számára egyaránt hasznos segítség, ám önmagában semmit sem oldhat meg. A pályázat sorsa, eredményessége a munkahelyeken dől el. Félegyházy Mario Feszült figyelem az egri Hámán Kató Megyei Üttö- rőház színháztermében. Ma- tűzné Nagy Ildikó városi úttörőelnök magyaráz a szü­lőknek, válaszol a kérdések­re türelmesen, újra és újra elmondja a kétnapos progra. mot,' melyet az európai gyer_ mektalálkozóra megyénkbe érkezett ciprusi és finn gye­rekeknek állítottak össze. Ezalatt a felsőtárkányi KISZ-táborban még javában tart a barátkozás, a közös já­ték, a tánc. és daltanulás. Előző este későn érkeztek a pajtások, s így a reggeli ta_ lálkozás időpontja is csú­szik. — De, mit keresnek most itt az egri szülők? Törőcsík Miklósné szólal meg mellet­tem, s kívülről mondja a programot. — A külföldi pajtások magyarországi tartózkodásá­nak utolsó állomása Eger. Zánkáról érkeztek, ahol már néhány napot eltöltöttek a mi gyerekeinkkel, gondolom, volt idejük összebarátkozni. A hét végét családoknál töl­tik, mi is vállaltunk egy pajtást. Ma délután még lesz egy közös várlátogatás, az­tán ismét együtt lehet a három gyerek. Három, mert Mariann lányomon kíyül Zsolt fiam is izgatottan vár­ta ezt a napot. Annyit már tudunk, hogy egy finn fiú érkezik hozzánk, de hogy miként értjük majd meg egymást... talán mutogatás­sal. — Én még azt sem tudom, fiút. vagy lányt hoz-e a csemetém — mondja egy másik anyuka, Bótáné — Nem írt Tünde csak annyit, hogy jól van, amit ilyenkor szokás. Mindenesetre én mór előre megfőztem az ebédet, de ajándékot már nem tud­tam venni, majd a városné­zés közben választ magának a kis vendég olyat, amilyen tetszik neki. Az egri sétán kívül még egy szilvásvóradi kirándulást is terveztünk. Egy óra késéssel érkezett meg a busz Felsőtárkányból, nehéz volt elválni az úttörő­Feit Zoli és a ciprusi Nicos (Fotó: Tóth Gizella) parlament táborozó küldöt­teitől. Gyors névsorolvasás, hogy meg van-e mindenki­nek a „párja”, majd követ­kezik a bemutatkozás, ossze_ ismerkedés a fogadószülők­kel. Két finn kisfiúnak nem érkezett meg a vendéglátó­ja, mint kiderült, nem egri családról van szó, s talárt el­akadtak útközben. • Nincs idő várni, rövid, de határozott válasz. Törőcsikék és Bótá- ék vállalják a két fiút. A gyerekek még címeket, sála­kat cserélnek, s valami, csak általuk értett gyermeknyel­ven társalognak. Egy szőke magyar kisfiú és egy fekete szemű, fekete hajú, apró termetű ciprusi kisfiú egymás vállát átfogva figyelik a többieket. A ti­zenegy éves Feit Zoli és a ti­zenhárom éves Achas Nicos úgy áll egymás mellett, mintha már régóta ismernék egymást. — Ügy ismerkedtünk meg — kezdi Zoli —, hogy ami­kor felvonultunk Zánkán én Nicos mögött mentem. O vitte a zászlót, s véletlenül meglökött a rúddal. Hátra­nézett, gondolom, bocsánatot kért, a többi meg már ment magától. Csakhogy Zánkán a sűrű program miatt nem tudtunk olyan sokszor talál­kozni, talán majd itthon si­kerül Este esküvőre me­gyünk, oda is elvisszük ma­gunkkal, biztosan tetszik majd neki az igazi magyar lagzi. Nicos a beszélgetés alatt szerényen figyelt. — Nálatok most bizonyára melegebb van, nem fázol ebben az esős időben? — fordulunk hozzá. — Miért fáznék? — kér­dez vissza, —, itt a melegí­tőm■ — Hogy kerültél a gyer­mektalálkozóra? — Az iskolát, ahová já­rok, technikai iskolának hív_ ják. Én műszerésznek tanu­lok. Nálunk hat általános és hat középiskola van, ahol szakmát is tahulunk. Két testvérem van otthon, nővé­rem és bátyám. Édesanyám, mint nálunk általában, ott­hon dolgozik, édesapám pe­dig gyárban. A gyár ifjúsági szervezetében is végzett munkát, s ott szóltak neki, hogy van egy ilyen lehető­ség. Nem vagyok rossz ta­nuló, s így elengedett az iskola is. Búcsúznunk kell, hogy a családnak még legyen elég ideje megebédelni mielőtt felsétálnánk az egri várba. Tóth Márta Amit elhatározok, szeretem végigcsinálni" Éppen nagy munka köz­ben találjuk gyöngyössoly- mosi otthonában Nagy Lász­lót. A fürdőszobában serény­kedik a kettes létrán, kezé­ben a vaskos ecsettel. Amíg a színalapozást befejezi, a nagymama büszkén vezet körbe a lakásban: — Ugye, szép? Az összes helyiséget Laci festette ki! ... Nagyon rendes gyerek. Amikor szünetje van, mindig sokat segít a ház körül. De nemcsak itthon, hanem a ro­konoknak is. Meg aztán, tudja, azért is jó fiú, mert nem szokott csavarogni, mint a mai fiatalok. Egerből a miskolci adón A fiatalok hullámhosszán Fiatalok zenés találkozója, minden kedden délután 5 óratol. Ilyen alcímmel sze­repel a Fiatalok hullámhosz- szan. a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójának zenés mű­sora, amelyet Regös Zsolt, illetve Zakar János, a rádió egri munkatársa vezet. Vele beszélgetünk az egri stúdió helyisegében, keverőpultok és vágóasztalok „társaságá­ban”. — Afféle kívánságműsor ez. mint a Komjáthy-prog- ramok Pesten. Lemezgyárak­tól, diszkósoktól, rádióállo­másoktól kapjuk az anyagot, amelyeket kiegészítünk hí­rekkel. csemegékkel — pop. együttesekrő! énekesekről, zenei irányzatokról. — Hallva adásaitokat, az úgynevezett luxemburgi stí­lusra emlékeztetnek azok, vagyis a szöveg alatt játsz- szátok be a zenét. — Ezek a zeneszámok más műso-okban is hallhatók, így nem célunk, hogy úgy állítsuk össze a programo­kat, hogy a fiatalok fel tud­ják venni magnóra, inkább bemutatásnak, egyfajta il­lusztrációnak szánjuk. — Van egy blokkotok, amelyben régi, elfelejtett együtteseket mutattok be, nagy sikerű számokat eleve­nítetek föl, egy-egy zenekar, énekes életrajzába ágyazva.. — Egy-másfél percet for­gatunk le egyszerre nagy slágeireikből, mintegy ke­resztmetszetet adva egy-egy group. egyéniség életújából. Augusztus 16-án például El­vis Presley-blokkot adunk, a nagy énekes halálának év­fordulóján. — Borsod és Heves megye hallgatja hetenként ezt a 46 perces összeállítást, bár a vételi viszonyok miatt a borsodiak előnyben vannak. Tudtok-e szolgálni valamifé­le különlegességgel, valami­lyen kuriózummal a hallga­tóknak? — A vételi viszonyokról először: a tervek szerint ha- •marosan a tokaji URH-adó is sugározza a miskolci mű­sort, így Hevesen is stúdió­minőségben lehet fogni majd az adást. Ami a külön­legességeket illeti: minden hónapban egyszer különki­adást sugárzunk. Zenés rejt­vényműsorunk, a Zenedoboz. Ebben mintegy Zú zenei te­kercset forgatunk le — hár­mat rejtvényként — s a - he­lyes megfejtők telefonálásá­ra a megfejtett számokat is bejátsszuk. — Rétegműsornak tartod-e programjaitokat ? — Kívánságműsorról van szó. Itt mindenki azt kér és választ, ami az ő ízléséhez legközelebb áll. Bár a cím szerint a fiatalokhoz szóló adásról beszélgetünk, mégis mi ezt az adást mindenki­nek szánjuk. — Gondoltatok-e valami­féle újításra, az eddigiektől különböző tartalmi, vagy formai változtatásra? — Alapvetően nem. Taná­csokat viszont szívesen foga­dunk, s igyekszünk a jövő­ben is minden Heves megyei kívánságnak is eleget tenni. (K- B.) Valóban nem mindennapos dolog, hogy egy tizenhat éves fiú így segít a szülők­nek az otthoni munkában. Legalábbis az lenne, ha La­cinak éppen nem a leendő szakmájáról lenne szó. Ö ugyanis most végezte el a második évet — jó ered­ménnyel — a gyöngyösi 214. számú Szakmunkásképző In­tézet szobafestő és mázoló szakán. — Még kisgyerek korom­ban szerettem bele ebbe a szakmába — emlékszik visz- sza, amikor leülünk beszél­getni. — Festettek nálunk, s akkor tetszett meg ez a mun­ka. Halk szavú, komoly tekin­tetű fiú. S hogy ennek oka nemcsak a megilletődöttség, az a szavaiból is kiderül, amikor tanévbeli minden­napjairól beszél: — Hetente három napot az iskolában töltünk. A szak- tantárgyakon túl nagyon ér­dekel még a magyar és a történelem. A második há­rom napon a Mátravidéki Építő Szakipari Ktsz-ben gyakorlatozunk. — Milyen feladatokkal bíztak meg eddig? — Nem olyan egyszerű ez! Fél évig egyebet sem csi­náltunk, csak meszeltünk, majd fokozatosan sajátítottuk el a szakmát. Amikor bele­jöttünk, utána már komo­lyabb feladatokat is adtak. Hogy csak egyet említsek, a mátraházi sportüdülő építé­sénél is ott voltunk. Egyéb­ként már most nagyon sokat köszönhetek Bernáth László szakoktatónak, tulajdonkép­pen ő tanított meg a szak­mára. Laci nemcsak nevelőit di­cséri, hanem társait is. — Jó kis közösség alakult ki, munkahelyen és a tanu­lásban egyaránt sokat segí­tünk egymásnak. KlSZ-alap- szervezetünkben, a Che Guevarában — ahol gazda­sági felelős vagyok — is számos jó programot szervez­tünk már. A ktsz-ben gyakorlatozó közösségből az idén nyáron hárman a bélapátfalvi ce­mentgyárban segédkeztek. Közülük kiemelkedőt nyúj­tott a munkában Laci. — Június közepétől há­romhetes szakmai építőtá­borban vettünk részt Bél­apátfalván. A különböző vasalkatrészek mázolása volt a feladatunk. Igyekeztünk helytállni, a brigádverseny­ben jó eredményt értünk el: a tizenöt csoportból a har­madik helyen végeztünk. — A munkán, a tanuláson kívül mivel foglalkozol leg­szívesebben? — Természetesen, mint minden velem egykorú srác, eljárok a diszkólja, emellett a mozi jelenti a szórakozást. Rendszeresen sportolok is, a gyöngyössolymosi labdarú­gók ificsapatában játszom középcsatárt. Ez heti két ed­zéssel jár, így iskolaidőben eléggé betáblázottak a nap­jaim. — És ezen a nyáron? — Többnyire itthon va­gyok, esetleg néha Gyöngyös­re megyek be. Az idén Deb­recenben üdültem két hétig, az iskola küldött jutalom­ként a tanulmányokban és az ifjúsági mozgalomban vég­zett jó munkámért. — Elképzeléseid a továb­biakra? — Mindig csak olyan célt igyekszem magam elé tűzni, ami reális. A vágyam: ha elvégeztem a szakmunkás- képzőt, szeretnék gimná­ziumban továbbtanulni, es­tin. Utána pedig... majd %iég meglátom. Mindeneset­re a szakmában szeretném megállni a "helyemet. Még azí is hozzáteszi: „amit elhatározok, szeretem végigcsinálni, s ez eddig min­dig bevált”. Szalag Zoltán ■ iT' MAI műsorok: Rióm KOSSUTH 8.25 Megszületett! 8.54 Bé- szélni nehéz. 9.06 Népi mu­zsika. 9.53 Tarka mese, kis mese. 10.05 „Óriási ország, tele szeretettel...” 10.35 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50 Artúr Grumiaux hegedül. 11.30 Operettdalok. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örök­zöld dzsesszmelódiák. 14.19 A gránátalmatündérek kertje. 15.10 Nóták. 15.28 Oyermekhősök találkozója, 16.08 Kritikusok fóruma. 16.18 Magyar előadóművé­szek. 17.07 Abroncs itt. ab roncs ott. 17.32 Operettke i- tősök. 17.47 Bemutatjuk új felvételeinket. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudó­sítás az öttusa VB-ről. 19.25 Buda halála. 20.36 Kodály Magyar rondó. 20.47 Cheru­bim: D-moll requiem. 21.39 Pillantás a szocialista vi­lágba. 22.30 Sanzonok. 22.45 Üj falusi krónika. 23.05 M end elssohn -fel vételek. PETŐFI 8.05 David Tuhmanov együttesének felvételeiből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 Karai József: If­júmunkások. 9.40 Fúvósze­ne. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Nép­dalok. 12.33 Tánczenei kok­tél. 13.20 Egy kis figyelmet kérek! 13.30 Színes szőttes. 14.00 Johann Strauss-mű- vek. 14.35 Slágermúzeum. 15.43 Palotai István trombi­tán játszik. 15.58 Párbeszéd a novelláról. 16.35 Egészsé­günkért! 16.40 Nóták. 17.00 Nyolc rádió nyolc dala. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Népzenekedvelőknek. 19.03 Fúvósesztrád. 19.25 Kína „nagy ugrások” nélkül. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Szín-játék. 21.25 A Magyar Rádió szórakoztatózenei he­te. 22.15 Leonard Bernstein zenés játékaiból. 23.15 Ver­bunkosok. 23.30 Deák Ta más szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Gyári belépő: Szerkeszti: Tolnai A,ttila — Modern gépek, hagyományos anyag- mozgatás. Magyarországon a keresőképes lakosság igen nagy hányada foglalkozik még ma is anyagmozgatás­sal. Másutt viszont munka­erőhiány nehezíti a terme­lést — Régi Shadows-sike- rek — Tíz perc mezőgaz­daság. Szerkeszti: Borsodi Gyula — Az ifjú gépi fe­jők IV. megyei versenyéről — Operaslágerek — Sport — 18.00 Észak-magyarorszá­gi krónika — Lap- és mű­sorelőzetes ... TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Óvodá­sok filmműsora. 9.25 Delta. 9.45 Az utolsó erdő. 10.15 Veszélyes nyomozás. 11.10 Duane Eddy és együttesé­nek műsora. 16.20 A szár­nyas Fifi (Francia filmvíg­játék). 17.35 Kuckó. 18.10 A munkapad nagy öregei. 18.45 Staféta. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A tenger titkai. 20.50 Telesport. Kb.: 22.20 Tv­híradó 3. 22.30 Tv-tükör. 2. MÜSOB 20.01 Schubert-kórusok. 20.30 „Föld” 20.50 Tv-híradó 2. 21.15 Ha... (Angol film). 1979. augusztus 15., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents