Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-15 / 190. szám
Boríték és kézfogás Az egyik kötőüzemben néhány évvel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy nagyon sok — főként importból származó — tű fogy, törik el az indokoltnál hamarabb. A tűfelhasználás mérséklésére első lépésként mindössze annyit tettek, hogy minden ' gép mellé kiírták, ott mennyit használnak fel. Már ez az egy, aprónak tűnő, ám korántsem jelentéktelen mozzanat — a tűfogyasztás nyilvánossá tétele, a dolgozók munkájának összehasonlítása — érezhetően csökkentette a fogyasztást, s az ehhez kapcsolt közvetlen ösztönzés már csak kisebb hatást váltott ki. Ismerek olyan fiatal, pályakezdő közgazdászt, aki — noha egykori évfolyamtársai többségénél kevesebbet keres — mégis jól érzi magát munkahelyén. Titka egyszerű: olyan munkája van, amit ezeret csinálni, olyan feladatokat kap, melyek alkotó fantáziáját képesek működésbe hozni. Az eddigi példák főként az erkölcsi megbecsülés fontosságára mutatnak rá. Azt azonban senki nem mondja, hogy csak ez a lényeges. Szocialista fejlődésünk során jól megfigyelhető ez a folyamat, ahogyan egyre inkább fel- és elismerjük az anyagi ösztönzők fontosságát. Azt, hogy bár áldozatkészségre, odaadásra, öntudatra ma is szükség van, de a jutalomosztásnál mégis először a borítékot adják át, s csak ezt követi a jó munka elismerését kísérő kézfogás. A párt Központi Bizottságának elmúlt évi december fi-i határozata a népgazdaság helyzetét feltárva és az idei feladatokat körvonalazva többek között megjegyzi: a keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, és azok fokozására ösztönözze, nek. Szűnjön meg a káros egyenlősdi,, a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. Nem új gondolatok ezek, hiszen évtizedek óta alapelvünk az egyenlő munkáért egyenlő bér. Csakhogy mostanában mind égetőbb szükségszerűség, hogy ehhez hoz. zágondoljuk: különböző munkáért pedig különböző bért fizessenek! Érdekes módon, a jövedelmek, keresetek differenciálásával elvben általános az egyetértés. A problémák inkább a megvalósításnál jelentkeznek. Sok helyen a prémiumot még mindig „egyenlően” osztják el, máshol a vetésforgó módszerét alkalmazzák: a jutalmak osztásánál egyik vezérlő szempont, hogy mindenki sorra kerüljön. Érthető, ha nem is mindig menthető a munkahelyi kollektívák gyakori hú- zódozása a különbségek megtételétől. A pénzkérdés — kényes kérdés, s egy adott kis kollektívában különösen az. Nehezíti a dolgot az is, hogy a különböző fajta mun. kák csak nagyon áttételesen mérhetők össze. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megállapítani, ki dolgozik jól és ki rosszul. Tudják ezt pontosan azok, akik évek óta együtt dolgoznak, egymás mozdulatait is jól ismerik. Csak hát az egyenlősdi nagyon sok helyen gyakorlat. Az eddigieknek csak látszólag ellentmondó megállapításokra jutottak a Társadalomtudományi Intézet munkatársai egy üzemben végzett vizsgálatuk során. Az általuk megkérdezettek dolgozók közül a jelenlegi jövedelmi különbségeket hetven százalék tartja igazságtalannak, 72 százalékuk túl nagynak, 73 százalék szerint ma is fontos célkitűzés a társadalmi egyenlőség megvalósítása. S míg az utóbbi időben a jövedelmi különbségek — indokolt — növekedését állítjuk előtérbe, jelentős vívmányként tartjuk számon, hogy nálunk — ellentétben a tőkés országokkal — nincsenek „túl nagy” jövedelmi különbségek. A két dolog nem ellentétes, bár a leegyszerűsítésre hajlamos közfelfogás számára ez nem könnyen elfogadható. Igaz, az ésszerű, igazságos differenciálás objektív feltételei gyakran hiányoznak. Az egyén „jó munkája” ugyanis I csak a vállalati eredményen ! keresztül mérhető. Hiába ad | ki valaki a keze közül bár- j milyen csodálatos munkadarabot, ha a termékre sem itthon, sem külföldön nincs megfelelő kereslet, vagy csak veszteséggel értékesíthető. Hiába dolgozza végig valaki becsületesen a nyolc órát, ha a vállalat vezetésének esetleges hibás döntése folytán a gazdasági tevékenység egésze kerül nehéz helyzetbe. S persze, igaz énnek az ellenkezője is: ki lehet dolgozni ragyogó terveket, szárnyaló elképzeléseket, de ha nincs munkáskéz, akkor a tervek mit sem érnek. Mindez pedig azt igazolja, hogy az egyéni jó munka és a vállalat munkája között szoros kapcsolat van. A „különböző munkáért különböző bér” elv csak úgy érvényesíthető, az egyes dolgozókra, ha a vállalatokat is tevékenységük eltérő hasznossága szerint értékelik. Az egyenlősdi ugyanis nemcsak az egyének közötti béremeléskor, jutalmazáskor uralkodik. Ugyanúgy létezik ma még vállalati szinten is. A kiugró, jó eredményeket elérő vállalatok nagy jövedelmét az állam elvonja, s — bár idén jelentősen csökkenő mértékben — a kevésbé jól gazdálkodók támogatására használja fel. A boríték és a kézfogás, az anyagi és erkölcsi ösztönzés nem egymást kizáró, vagy éppen egymással ellentétes fogalmak. Mindkettő egyaránt és együtt fontos. Föld S. Péter Losonczi Pál elnökletével ülést tartott az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság A megyei tanács vb tárgyalta Személyi számok november «égéig Ä fővárost leszámítva, ahol lényegében már befejeződött a személyi számok kiadása, az egész országban mosit folyik ez a munka. Heves megyében is az itt élő több mint 350 ezer lakos számára a megye 89 helyi népesség- nyilvántartási szervének dolgozói megkezdték a személyi számok kiadását — az állandó lakhelynek megfelelően. Az intézkedés, amelyik szervezi, gyorsítja és biztosítja a személyi számokkal 'való ellátás zökkenőmentességét, rendelkezett a meghosszabbított munkaidőről a tanácsoknál, a nagyobb településeken és a közös községi tanácsoknál a számok több körzetben történő kiadásáról is. Sőt arra vonatkozólag is történt rendelkezés, hogy az időskorúak és betegek személyi számát a lakásukon adják ki. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy — erről már beszámoltunk riportunkban a Népújság hasábjain is — jó ütemben halad a személyi számok kiadása. Jelentős része van ebben annak a csak helyeselhető módszernek, hogy bevezették, — ahol erre mód és lehetőség nyílt —, a személyi számok és személyi lapok csoportosan történő kiadását. Éz azt jelenti, hogy az üzemekben, az intézményekben dolgozók, akik helybeli állandó lakosok, a saját személyi igazolványukkal együtt leadják családtagjaik igazolványát és igazoló lapjait is a helyi tanács né- pességnyilvánitiartó szervéhez. A népességnyilvántar- tók a szükséges egyeztetés elvégzése után a személyi igazolványt, a beragasztott személyi számmal együtt még aznap, de legkésőbb másnap visszajuttatják a dolgozónak. Így aztán nincs szükség az ügyfelek személyes megjelenésére, nem kell azoknak távolmaradniuk a munkától, nem szólva arról, hogy a személyi számok kiadásában részt vevő tanácsi dolgozók az esti órákban is egyeztetni tudják az adatokat, beragasztani a személyi számokat. A jó felkészülésnek, szervezésnek köszönhető, hogy november végére — de lehetséges, hogy már október végére — Heves megyében is befejezik a lakosság személyi számmal való ellátását. Az Öpusztaszeri Országos Emlékbizottság — az Elnöki Tanács elnökének, Losonczi Pálnak az elnökletével kedden Szegeden, a Csongrád megyei Tanács épületében ülést tartott. Tájékoztató hangzott el az 1990_ig kiépülő nemzeti emlékpark fejlesztésének eredményeiről. Elmondták, hogy az idén már több mint ötvenezer turista kereste fel a történelmi emlékhelyet, ahol a nemrég felújított Árpád-emlékmű mellett romkertként képezték ki a X. század végétől több szakaszban épült templom és kolostor feltárt maradványait. Űj utak, a turisták kényelmét szolgáló létesítmények épültek. A ter_ vezett skanzen első létesítményeként egy Szeged környéki alföldi tanyát építettek fel. A felszabadulást követően 1945 tavaszán ezen a vidéken, honfoglaló őseink első „országgyűlésének” színhelyén az elsők között kezdő_ dött meg a földosztás. Ezekre a történelmi eseményekre emlékeztet majd a tervezett felszabadulási és földosztási emlékmű Üj épületben itt kívánják elhelyezni a restaurálás alatt álló Feszty.körképet is. A hozzászólók, köztük dr Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési, valamint Váncsg Jenő mezőgazda--ági és élelmezésügyi miniszter- helyettes társadalmi össze fogást sürgettek a nemzeti ‘ emlékpark további létesítményeinek felépítésére. A tanácskozás befejezése után Losonczi Pál dr. Komócsin Mihálynak, a Csongrád megyei pártbizottság e - ső titkárának és dr. Perjést Lászlónak, a Csongrád megyei tanács elnökének társaságában megteki n 1 ette az Ópusztaszeri Emlékparkot, ahová augusztus 20-án mintegy húszezer Csongrád megyei lakost várnak nagyszabású munkás-paraszt találkozóra. (MTI) n Tv-hiradó nyomán Apci selejt a másik oldalról Meghökkentő adat hangzott él nemrég a Tv-híradó egyik riportjában. A Szerszámgépipari Müvek kecskeméti gyárának igazgatója kijelentette többi között, hogy kooperációs társvállalataik nem teljesítik kötelezettségüket, ami válságba sodorhatja a magyar járműipart. Az alvállalkozók rendre megszegik a szerződéses fegyelmet. Késve, rossz minőségben dolgoznak. Az apci Quaütál Vállalat például 40—50 százalékban selejtöntvényt szállít a Kecskeméten készülő légfékszerelvényekhez. Mivel megyénk jelentős ipartelepéről vám szó, az ország füle hallatára lepergett műsor után Apcra látogattunk. Éspedig igazságkeresőbein. Vájom az inkriminált tévé- riport nemcsak az érem egyik oldalát villainitotta-e mindannyiunk elé? Vajda, Pál műszaki igazgató az előzményeket a következőként summázta: — Éves öntvénytermelé- sümk egytizedét teszi ki a kecskeméti gyár rendelése, s üzemszerűen 1976-tól szállítjuk a Knorr—Bremse-cég- től vásárolt licencet, a lég- fékszerelvény 200-as családjának húsz alkatrészét. Nos, Áfész-gépkocsik szemléje (Tudósítónktól) Az Eger és Vidéke Áfész körzetéhez 28 község tartozik. Az áruszállítás és a fel_ vásárlás nagy feladatának ellátáshoz igencsak megnőtt az utóbbi két esztehdőben a szövetkezet gépkocsiparkja: 18 teherautó, egy mikrobusz és három személygépkocsi járja a körzetet. Az idén új telepet is vásároltak, ahol jól felszerelt műhelyek, garázsok, rakodóhelyek segítik a munkát. A rendszeresebb karbantartás eredménye, hogy csökkent a gépkocsiállás, takarékoskodhatnak az üzemanyaggal. A biztonságosabb közlekedés érdekében biztonságtechni. kai szemléket is tartanak; az első ilyen szemlére a napokban került sor, ahol nemcsak a gépkocsik, de a gépkocsi- vezetők is vizsgáztak KRESZ-ismeretekből. A szemle előtti karbantartásban a szerelők mellett ,a gépkocsikon dolgozók is részt vettek. Az értékelés a verseny szempontjai szerint három kategóriában történt, s a legjobb eredményt elért gépkocsivezetőket, kísérőket megjutalmazták. A biztonságos közlekedés érdekében végzett munkájukért rajtuk kívül még 19_en kaptak jutalmat. Szabó Lajos Mindest piacon eladható (MTI fotó— Hadas János felvétele — KS) Az Egyesült Izzó Budapesti Fényforrásgyára készíti a keresett, minden piacon eladható halogénlámpákat. Ezek a hagyományos lámpákhoz képest — ugyanolyan teljesítmény mellett — tizenöt-húsz százalékkal több fényt adnak. Az élettartamuk a hagyományos lámpák kétszerese. Nagy előnyük, hogy állandóan egyenletes fényűek. A termékek mintegy kilencven százaléka exportra készül, fö felhasználási területük a gépjárműipar, a fotó-, filmipar, de használják még speciális általános világítóeszközként is, például sportlétesítmények világítására. A képen: a halogénlápipagyártó üzemben. selejtünk összességében négy százalék alatt van. ami megfelel az iparág országos jellemzőinek. A húsz tételben azonban akad néhány, mint például a házalsórész vagy a működtetőhenger öntvény ahol kétségtelenül magas hi- baszázalékkal dolgozunk. Előfordult negyven százalék feletti selejt is! Ez viszont nem írható fel egyértelműen a mi. számlánkra. .' A.:Szerszámgépipari Művek ugyanis annak idején csupán a végtermékhez szükséges licenciát vette meg a nyugatnémetektől, az öntvények gyártási eljárásával nem törődött. Ez utóbbiakat hosszú évek során magunknak kellett kikísérleteznünk, néhány problémát még ma sem győztünk le. Itt a bajok igazi gyökere. Ellenpélda! A Mechanikai Művek nemcsak a gyártási leírást, hanem az első szerszámokat is megvette tőkés piacról, hogy a szovjet kooperációban készülő festékszóróhoz szükséges öntvényeket elkészíthessük. Ezek a kecskemétinél bonyolultabb alkatrészek, mégis selejtmentesen gyártjuk, s a festékszóró elnyerte az idei BNV nagydíját... Az elmondottakból kitűnik, hogy a Szerszámgépipari Művek, s annak gyárai nincsenek figyelemmel az alvállalkozók technikai helyzetére. Illetve elvárják, hogy jelen esetben az apci Quali- tál Vállalat maga vásárolja meg külföldről az alumínium öntvényekre vonatkozó gyártási eljárást, horribilis módon megnövelve az évi háromszáz tonna önitvényalkat- rész előállítási költségét. Avagy küzdjön, kísérletezzen évekig, hasonlóképpen drágítva a termelést, lehetetlenné téve a munka gazdaságosságát. Utóbbit negatív irányban befolyásolja az a tény is, hogy az iparágban szigorúan kötöttek az árak, azokba nem kalkulálható be a fejlesztésre fordított idő, munka, próbálkozás. Hogy mindebből miféle következtetésre jutottak a Qualitál Vállalat szakvezetői? Tudják, a népgazdaságnak szüksége van a 200-as öntvénycsaládra, sőt, a SZIM már igényt jelentett be a 300-as légfék- szerelvény negyvenféle alkatrészére, aminek gyártását ugyanígy nem tagadhatják meg Apcon. Azt azonban elvárják a jövőben, hogy megrendelőjük következetesebb legyen a gyártási feltételek megteremtésében. Ne kényszerítse olyan vállalkozásra az üzemet., ami önmagában fiordozza kudarcát, kihat a termékminőségre, s a lehető legrosszabb fényt veti a vállalat egyébként kitűnőnek minősíthető szakmunkás-gárdájára. © És ha nem? Ha a Szerszámgépipari Művek változatlanul megtagadja az ilyen irányú együttműködést? I-Ia lemond egy-egv licencia teljes körű átvételéről, ami hosszabb távon mindenképpen megtérül? Hallgassuk meg Veres István igazgatót! — Az árrendszer, a különböző gyártási eljárások oly- kori szervezetlensége a háttéripar fő problémái közé tartozik, s ezen pillanatnyi helyzetünkben mi nem tudunk változtatni. Legfeljebb könnyíthetünk a nehézségeken! Amiben most segítségünkre sietett felügyeleti szervünk, a Csepel Művek. Dr. Stefán Mihály vezérigazgató-helyettes aláírásával olyan ütemtervet kaptunlc, ami a SZIM által bejelentett új igény, a 300-as légféksze- relvény öntvényalkatrészeinek gyártását célozza, s további munkánkhoz igyekszik gyakorlati útmutatást nyújtani. A jövőt illetően ennek ellenére sem lehetünk optimisták, mert megint kezdődik egy új kísérletezés, ami évekig eltarthat, kérdéses eredménnyel. Valamennyiünk véleménye tehát változatlan: bonyolultabb alumínium önt- , vényektől akkor várhatunk jó minőséget, ha indulástól együttműködve velünk a készterméket produkáló vállalatok, illetve megosztják velünk a fejlesztés, a gyártási eljárások, licenciák beszerzésének költségét. Ez az érem másik oldala, minek megvilágítása sajnálatosan kimaradt az emlékezetes tévériportból, noha Kecskeméttől Apc nem a föld másik sarka. .. Moldvay Győző Tarnamérai újdonság Szántás helyett A talaj művelés korszerűsítésére törekednek Heves megye legnagyobb közös gazdaságában, a hat község határát átfogó tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetben. Ennek alapja az alta- lajlazítás, amely előnyös, hiszen a hagyományos szántás helyett ezt végzik kísérletképpen az őszi vetőágy készítéséhez. A közös gazdaság rossz vízgazdálkodású és mélyfek. vesü területein sokkafered- ményesébb talajmunkát végeznek az Új módszerrel, mind eddig. Az altalajlazi. fásra legkedvezőbb a nyál végi és ősz eleji időszak Ezért igyekszenek • lehetősé, g'ükhöz képest minél na. gyobb területen most elvégezni az -altalajlazítást. Ezzel jól előkészített földbe kerülnek majd az őszi vetőmagok. 1979. augusztus 15., sserei*
