Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-11 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mifinni rnn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam 160. szám ARA: 1,20 FORINT 1919. július 11., szerda Fogadás és koszorúzás X mongol nemzeti ünnep alkalmából Donojn Purev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, a mongol népi forradalom 58. évfordulója alkalmából, kedden fogadásit adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson á budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Donojn Purev nagykövet; tel az élen a mongol nagy- követség munkatársai az évforduló alkalmából kedden megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Naprakészen B osszús mérnökökkel találkoztam egyik gépipari vállalatunknál. „Hiába utaztam két és félezer kilométert, a verseny- tárgyalás feltételeiről pontatlanok voltak az értesüléseink. Csak a helyszínen derült ki, hogy a mi termékünket kár volt nevezni. Nem arra készítettük, nem arra való, mint amilyen pályázatra küldtük!” Szinte egy szuszra adta ki mérgét emígyen összegezve a tanulságot: mi is a piacról élünk, s jobban kel_ lene ismernünk ezt a piacot, ha tényleg meg is akarunk élni belőle. Nehezen lehetne vitába szállni ezzel az állítással, mégha közhelyszerűen hangzik is. A termelés fejlődésének elengedhetetlen feltétele az, amit így fogalmaz meg, a szakszótár: piacismeret. Az imént említett eset igen egyszerű, mondhatni alappélda. A gyakorlatban nem mindig ilyen könnyű azonnal átlátni, hogy eme fogalom valójában mit ér — mi függ tőle. Nézzünk egy másikat, szintén tipikusát. A hazai szisztéma általában a következő: a termelő vállalat megtermeli a terméket, a külkereskedelmi vállalat pedig értékesíti. I Az esetek jó részében megfelelő az együttműködés, a hagyományos formákat sikerrel kiaknázzák a résztvevők. A termelő igyekszik eleget tenni a külkereskedelmi szakember időben érkező javaslatainak, kérdéseinek — annak a közvetítésnek, ami egyébként feladata, s ami| a világpiacot, illetve a megrendelő igényeit hivatott tolmácsolni. A sikeres tolmácsolás révén a termelő „eltalálja” a piac kívánságát — az eredmény nem marad el. Sajnos, az esetek meglehetősen nagy százaléka nem erről tanúskodik: az együttműködés „nem vezeti át” a piaci információkat a termelőhöz és viszont. S nem csupán a tolmácsolással van baj, hanem az érdekek különbözőségével, illetve az érdektelenséggel. A termelő kiszolgáltatottnak érzi magát és monopolisztikus hatalmaskodással vádolja a kül_ kereskedőt, emez pedig értetlenséggel, begyöpösö- döttséggel, kisstílűséggel a termelőt. Dehát maradjunk szű- kebb témánknál, hiszen a termelő-külkereskedő vállalatok együttműködésének valamennyi gondját úgysem fejthetjük fel egyetlen cikk keretében. A piaci informáltság, a piaci hatások közvetítése azonban olyan természetű problémát vet fel, amelyet érdemes önmagában is megvizsgálni — elemezni. Hogy miért? — azért, mert ez nem kizárólagosan a termelő és külkereskedő magánügye! Ha úgy vesz- szük — kulcskérdés ez abban a tekintetben is, hogy a népgazdaságnak kell tud. nia — méghozzá nagyon pontosan és naprakészen — mit állítson elő emberi és anyagi erőforrásaival. Nem csak külkereskedelmi, vagy termel® jog és kötelesség, hogy a külgazdasági kapcsolatokban jól tájékozottak legyünk. A hetvenes évek első esztendeitől — attól kezdve, hogy a világ- gazdaság, a világpiac gyors változásokat produkál —, e nélkül igazán nem lehet az esély reményével gazdálkodni. Nem hiszem, hogy e tételt bárki kétségbe vonná — népgazdasági szinten. Hát akkor? Miért döngetünk ismét és ismét nyitott kapukat? Nos, nem is a tétel igazságát vitatják, sőt, nem is vitatják a jól tájékozottság általános igényét. Másutt — a gyakorlatban, a megoldással mutatkozik baj — hol több, hol kevesebb. Nem ritka, hogy vélt, vagy valódi érdekellentétek miatt szakad meg az információs lánc a külkereskedelmi vállalat és termelő között, esetleg azért rossz ez, mert nem felel meg a mai igényeknek. A szakértők köréből sokszor elhangzó — helyénvaló — figyelmeztetés szerint pedig a korábbi piacszervezet már nem képes teljesíteni a feladatát. Mit értenek ezen? — azt, hogy a korábbi módszerek nem megfelelőek. A bonyolult, nagy értékű fogyasztási, vagy beruházási eszközöket nem lehet eladni úgy, mint egy kiló cukrot, búzát. A számítógép, az autóbusz, az orvosi műszer stb. külföldre telepített szerviz — információs — és vevőszolgálatot igényel. A vevő csak így vásárol, hiszen csak így lehet biztonságban az alkatrészellátást, a gyors javítást, vagy éppen a szakszerű használatot tekintve. Nem véletlen, hogy az Egyesült Izzó évtizedekkel ezelőtt kialakította külföldi vegyesvállalati, érdekeltségi szervezetét, a Chemolimpex hasonló szervezeteket tart fenn, illetve létesített, a Videoton Moszkvában és más szocialista országokban, számítógép-szervizszolgálatot szervezett. Az ilyen szervezet persze a vállalat „kihelyezett” szeme, füle is: gyorsan, hatékonyan postázza haza mindazt, ami fontos lehet az itthon dolgozó mérnöknek, közgazdásznak, művezetőknek, munkásoknak. Azt akarom mondani, hogy a mai piaci ismeretek megszervezése csak ilyen apparátussal lehetséges? — nem. Mindössze azt szeretném hangsúlyozni, hogy a jó piaci információk nem nélkülözhetőek! És érte az előrelátó, helyesen gondolkodó vállalatok meghozzák a szükséges áldozatokat. Merthogy az ilyen külpiaci szervezet nem olcsó. A legképzettebb szakembereket, több nyelvet beszélő külkereskedőket, mérnököket, technikusokat követeli meg. És ahol nem tudnak — ha akarnak is! — ilyent szervezni? Nincs hozzá elég anyagi-emberi forrás, vagy, ahol a munka, a termelés jellegénél fogva indokolatlan a külön piaci szervezet? — szinte hallom a kérdést. A válasz talán az elmondottakból világos: az adottságok különbözőek lehetnek, ám egy dologban nincs különbség — nem le. hét ma olyan vállalat, ahol mellőzhetnék a naprakész piaci ismereteket. Matkó István Megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi bizottság 23. ülésszaka Emil Wojtaszek Washingtonba érkezett Emil Wojtaszek. a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere kétnapos hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. A látogatás során Wojtaszek megbeszélést folytat az amerikai kormány és a kongresszus vezető képviselőivel. A lengyel külügyminiszter egyebek között találkozik Vance amerikai külügyminiszterrel, Juanita Kreps kereskedelmi miniszterrel, Michael Blumenthal pénzügyminiszterrel, Bob Berg- land mezőgazdasági miniszterrel és Brzezinskivel, a nemzetbiztonsági tanács vezetőjével. Kltomeíiinek engedelmeskednek Kedden,, röviddel azután, hogy Khameini kiállít Amdr Rahimi, a katonai rendőrség parancsnoka mellett, Taghi Riahi hadügyminiszter és Nasszer Farbod, a hadsereg vezérkari főnöke — bár hétfőn ők írták alá a tábornok leváltását elrendelő parancsot — kijelentették, hogy Rahimi megerősítésével kapcsolatban is alávetik magukat Khomeind utasításéinak és feltétlen támogatásukról biztosították a 79 éves iráni vezetőt. „Khomedni imám fölöttem és a kormány fölött áll, s én engedelmeskedem parancsainak” — hangoztatta a hadügyminiszter. Hasonlóképpen nyilatkozott a vezérkari főnök, s — mintegy mentegetőzésképpen — hozzáfűzte, hogy korábban nem volt tudomása az ajatollah álláspontjáról. Több ezer fcuird fegyveres az iráni Nyugat-Azerbajdzsánban bekerített egy nyugat-iráni törzset, és fogva tartja vezetőjüket — jelezte kedden a teheránd rádió. A hírt nem sokkal később, egy másik rádióközleményben megerősítette a csendőrség főparancsnoka is. A Parlament delegációs termében kedden plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együt- működési kormányközi bizottság 23. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztantyin Ka- tusev miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. A delegációk tagjai között van Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, illetve Leonyid Kosztandov vegyipari és Jefim Novosz- jelov építő-, útépítő- és Osztatlan meglepetést keltett Olaszországban Ales- sandro Pertini köztársasági elnöknek az a döntése, hogy Bettino Craxit, az Olasz Szocialista Párt 45 éves főtitkárát bízza meg az új kormány megalakításával. Meglepetéssel fogadta a hírt maga Craxi is, aki az államfő kérésére Milánóból repült vissza Rómába és kereste fel Pertini államfőt. A meglepetés érthető. Olaszország történetében még nem volt példa rá, hogy az ország államfője szocialistapárti politikusra bízza az új kabinet létrehozását és több mint harminc év óta arra sem, hogy a kormány élén ne kereszténydemokrata politikus álljon. Bettino Craxi a megbízatás elfogadása után újságíróknak Az amerikai nép békét, együttműködést kíván — ,de ehelyett súlyos feszültség keletkeznék a kelet-nyugati kapcsolatokban, ha a törkommunális gépgyártási miniszter. Részt vesz a tanácskozáson Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A küldöttségek vezetői megemlékeztek a közelmúltban lezajlott, számunkra kiemelkedő fontosságú találkozókról: málfél hónappal ezelőtt hazánkban üdvözölhettük Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét. Viszonylag rövid időn belül kétszer találkozott Lázár György és Alekszej Koszigin miniszterelnök. kijelentette: tudatában van az ország oly régóta húzódó válságát okozó problémák súlyosságának és összetettségének. . A köztársasági elnök elhatározását a kereszténydemokraták székházában megrökönyödéssel fogadták, hiszen — mint a L’Unita, az OKP lapja írta — az utolsó pillanatban ragaszkodtak ahhoz, hogy Pertini az ő második jelöltjük, Piccoli, a párt országos tanácsának elnöke mellett' foglaljon állást. A köztársasági elnöknek az az elhatározása, hogy a szocialista párt főtitkárára bízza a kormány megalakítását, új. kiemelkedő fontosságú esemény, amelynek jevényhozás elutasítaná a SALT-szerződést, jelentette ki kedden Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter, A többi között azzal érvelt a A mostani ülésszaknak tehát sajátos jelleget kölcsönöz, hogy intézkedéseket hoznak a magas szintű taJ lálkozókon megjelölt feli adatok, minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Mindkét ország kölcsönösen nagyobb figyelmet fordít az együttműködés újabb lehetőségeinek megvizsgálására, a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére^ Ebben a munkában ugyanJ csak nagy figyelmet szén-, telnek a KGST legutóbbi ülésszakán kitűzött feladatoknak is. lentőségét nehezen lehetné lebecsülni... Bettino Craxi, kijelölt miJ niszterelnök egyébként arra a kérdésre, hogy a kommunista pártot is hajlandó-e bevonni az új többség kialakításába, kitérően válaszoltj Hangoztatta, hogy először számba kell vennie lehetőse-: geit, s utána kezdi csak meg tárgyalásait a politik-J pártok képviselőivel. Rómában ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy a kei reszténydemokrata párt már eleve kizárta az OKP-nak a> megalakítandó kormányban való részvételét. Mint isme-' retes, ez a makacs elutasítás volt a fő oka annak, hogy az Olasz Kommunista Párti kénytelen volt ellenzéki ál-' láspontra helyezkedni. szerződés mellett, hogy azi messzemenően támogatják az Egyesült Államok NATO- szövetségesei is. A vitában egy sor szenátor hangoztat ellenérveket, fenntartásokat, ami tovább valószínűsíti,' hogy a törvényhozás megpróbál majd — valamilyen formában — módosítani a S A L T -sz érződ és en. A SALT-szerződés megfe- lel az amerikai nép érdekeinek, várakozásainak. Az amerikaiak erős biztonságot igényelnek — ugyanakkor olyan külpolitikát, amely a békét, az együttműködést keresi. nem akarnak visszatérni a hidegháborúhoz, hangoztatta Cyrus Vancej Vance közölte a szenátorokkal: a NATO június végi hágai ülésén hivatalosan is biztosították Washington szövetségeseit. hogy a SALT- szerződés előírásai semmiben nem érintik a nyugati szövetség eddigi gyakorlatát, az USA továbbra is átengedheti partnereinek fegyvereit, haditechnológiáját, korszerűsítheti a NATO erőit. „A közvélemény-kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége a SALT mellett foglal állást. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy a SALT megfékezi a fegy-. verkezési hajszát.” Zsúfolt lelátó előtt Vízilabdaünnep Egerben Tegnap délután a zászlódíszbe öltözött egri versenyuszodában ünnepélyes keretek között kezdődött el az év legrangosabb hazai vízilabda-eseménye, melyen bárom napon át hat nemzet válogatottjai mérkőznek egymással. A közönség vastapsa közepette felvonuló csapatokat dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke köszöntötte, majd hivatalosan is megnyitotta a tornát. A nemzetközi sporteseményről a hatodik oldalon számolunk be olvasóinknak. (Fotó: Szántó György) Osztatlan meglepetés Olaszországban Craxi kijelölt miniszterelnök kitérő válasza Amerikában folytatódik a SALT-vita
