Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-06 / 156. szám

«miimuuuiiimni CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Újabb forduló Pekingben PEKINGBEN TEGNAP KEZDŐDÖTT a kínai— vietnami kormányközi tárgyalások második forduló­jának második ülése. E megbeszélések a február kö­zepén Vietnam ellen elkövetett kínai agressziót köve­tően kezdődtek — először Hanoiban — a két ország közötti vitás kérdések rendezésére, de mind eddig eredménytelenek voltak. A kínai fél változatlan ma­kacssággal ragaszkodik ahhoz, hogy Vietnam fogadja el a még Hanoiban előterjesztett nyolcpontos javas­latát, melynek lényege az ún. hegemóniaellenes tétel. Dinh Nho Liem külügyminiszter-helyettes, a Pe­kingben tárgyaló vietnami küldöttség vezetője törté­nelmi tények felsorakoztatásával mutatott rá arra, hogy a kínai állitással ellentétben nem Vietnam, ha­nem éppen Kina törekszik hegemóniára Indokínában és általában Délkelet-Ázsiában. Amikor a pekingi vezetés végképp meggyőződött arról, hogy Vietnamot nem tudja befolyási körébe vonni, a nyílt fegyveres agressziótól — mint mondták — „megleckéztetéstől” sem riadt vissza. Sikertelenül. Nem sikerült ez á kí­nai próbálkozás Laoszban sem. Egyedül Kambodzsá­ban, a népellenes Pol Pot-rezsim révén tudta Peking néhány évre megvetni a lábát. A kambodzsai népnek ez súlyos véráldozatába került; de végül is — a viet­nami hadsereg segítségével — elűzte a Peking-bérenc Pol Pot-kormányt. A kínai vezetés ezt azóta sem tudja „megbocsátani” Vietnamnak. A KÉRDÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN a Peking­ben tárgyaló vietnami küldöttség vezetője nagy je­lentőségű nyilatkozatot tett. Leszögezvén, hogy a vi­etnami csapatok az arra illetékes kormányokkal kö­tött megállapodások alapján tartózkodnak Kambod­zsában és Laoszban, kijelentette: bizonyos feltételek létrejötte esetén a vietnami erők visszatérnek hazá­jukba. Előbb azonban meg kell szűnnie a kínai be­avatkozásnak és expanziónak, s szavatolni kell Kam­bodzsa és Laosz függetlenségét, illetve biztonságát. A kínai fél nem reagált a nyilatkozatra: tovább­ra is csak saját diktátuma alapján hajlandó tárgyalni. Sőt, azonnal visszautasította azt az új vietnami ja­vaslatot is, hogy állapodjanak meg a határprovoká­cióktól való kölcsönös tartózkodásról — ily módon teremtve kedvezőbb légkört a tárgyalások folytatá­sához. A VIETNAMI—KÍNAI TÁRGYALÁSOK tehát továbbra is egy helyben topognak. Minden jel arra mutat, hogy Kína a tárgyalóasztalnál sem kívánja megtagadni agresszor mivoltát. Pálfi Viktor A napról napra szaporodó terroTselckmények miatt meg­szigorították a hatósági ellenőrzést Törökországban. A ké­pen a nyugati Manisa városban ellenőrzik az utcai járó­kelőket. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Energiaválság: Az USfl-hai vélemény! várni Carter „hallgat” Carter amerikai elnök váratlanul elhalasztotta csü­törtökre tervezett nagy be­szédét az Egyesült Államok energiahelyzetéről. Carter 1 a nemzethez in­tézett, jó előre beharango­zott üzenetében arról be­szélt volna, milyen felada­tok hárulnak az Egyesült Államokra a múlt heti to­kiói tőkés csúcsértekezlet energiaügyi határozatainak megvalósításában. Megfigyelők arra is szá­mítottak : Carter fölvázolja egy esetleges szükséghely­zetben bevezetendő benzin­adagolási rendszer körvo­nalait, továbbá programot javasol a nem olajeredetű szintétikus (szén, olajpala, hulladék) és megújítható (napenergia) energiaforrá­sok mind jobb kiaknázásá­ra. A Washington Star úgy tudja, hogy az elnök kilá­tásba helyezi majd egy „szintétikus üzemanyag­fejlesztési hatóság” létre­hozását is, 40 millió dollá­ros alaptőkével. Jody Powell, az • elnök szóvivője csütörtökön sem­milyen magyarázatot , nem adott, miért halasztotta el beszédét Carter. Kormány- tisztviselők később azt sejt­tették az újságírókkal, hogy az elnök, nem volt megelé­gedve az eléje terjesztett elgondolásokkal. Kínai—vietnami tárgyalások Ki volt Zeng SaryZ Csütörtökön délelőtt (he­lyi idő szerint) került sor Pekingben a kínai—vietna­mi kormányközi tárgyalá­sok második fordulójának második ülésére. Dinh Nho Liem külügyminiszter-he­lyettes, a vietnami küldött­Az Interpol-dosszié (3.) Á „herceg" fényképe A patinás velencei mű­kereskedésbe ősz szakáílú, rendkívül előkelő külsejű úr állított be. — Nyikolaj Golicin her­ceg vagyok. Talán Ismeri a nevemet és akkor azt is tudja, hogy gyűjtöm a XVIII. századbeli velencei mestereket. Az elkápráztatott keres­kedő természetesen „tudta” és már fordult is be a rak­tárba, hogy kihozzon egyet. Mire kijött, néhány érté­kes .. műtárgynak éppúgy nyoma veszett, mint a „her­cegnek” és az elegáns gép­kocsinak. A velencei rendőrség az Interpoltól már másnap megkapta a számításba jö­hető tettesek fényképeit. A kereskedő hamarosan rá­mutatott az egyikre: — Ö volt az! És néhány nappal később Belgiumban elfogták a tet­test, egy „műkincs-specia­lista” ' nemzetközi szélhá­most, az Interpol régi is­merősét. A szervezet sta­tisztikája : száz tettesből át­lag nyolcvanötöt kézrekerít. Impozáns statisztika Az ilyen adatokkal kap­csolatban persze mindig sok a vita, de a St. Could-i palota szóvivője szerint a tagországok nemzeti rend­őrségeinek felderítés^ át­laga 37 százalék (tehát a vizsgált bűnügyek 37 szá­zalékát derítik fel mara­déktalanul), az Interpol be­_ 1979. július 6., péntek vonásával folytatott nyo­mozásoké pedig 75—80 szá­zalék ! A szocialista országok kö­zül csak Jugoszlávia ren­des tagja a szervezetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többiek és az Inter­pol között egyáltalán nincs esetenkénti együttműködés. Az Interpol eredményes­ségéhez hozzátartozik az a tény is, hogy a szervezet elsősorban bizonyos fajta bűncselekmények üldözésé­re specializálta magát. Min­denekelőtt a kábítószer-ke­reskedelemről, a pénz- és okirathamisításokról (újab­ban a hitelkártya, az úgy­nevezett credit-card - hami­sításáról), a nagy rabló­gyilkosságokról és az utób­bi időben az emberrablás­ról és általában a terroriz­musról van szó. Krimi és valóság A krimiirodalom hite­lessége ebben a vonatko­zásban is foghíjas. Milliós példányszámban fogyó de- tektívregények lapjain nem­egyszer előfordul, hogy ami­kor egy-egy tettes már tel­jes biztonságban hiszi ma­gát, a legváratlanabb pilla­natban feltűnik mellette egy jóképű, széles vállú óri­ás, afféle szuperember és diadalmasan felmutatja jel­vényét vagy igazolványát, miközben — a bonyolult ügy végére pontot téve — kijelenti: — Interpol. A gyakorlatban ez szinte így nem is fordulhat elő. Az Interpolnak vannak ugyan nyomozói, de a le­tartóztatás joga kizárólag a nemzetközi rendőrségeké. És ami a lényeg: a testü­letre nem elsősorban a mo­bil, a mozgó detektívgárda a jellemző. Ahogy Gardi- kasz görög kriminalisztikai professzor, az Interpol egyik alapító tagja fogalmazott: „A mi szervezetünk ultra­modern eszközökkel dolgo­zó, kimagaslóan képzett szakértők központi testüle­té, amely sokkal többet se­gít azzal, hogy Párizsban összefogja, koordinálja az öt kontinensről befutó szá­lakat, mint azzal, hogy köz­vetlen kapcsolatba kerül a nemzetközi alvilággal”.' Jean Nepot, a francia rendőrség egyik legjobb tisztje, aki 1946-ban át­ment az Interpolhoz és 1963-tól 1978-ig vezette a szervezetet, legalább ilyen plasztikusan . fogalmaz. Az ő meghatározása szerint „Az Interpol szuverén államok teljes önállósággal működő rendőri testületéinek tájé­koztatási, tanácskozási és akcióegyeztetési központja, amelynek pillanatnyilag 126 országban van helyi irodá­ja. helyi rendőrtisztek ve­zetésével. Feladatunk per­sze sok van még. de úgy érzem, megvalósítottuk a hatvanöt évvel ezelőtti el­képzelést”. Az Interpol jelenlegi ve­zetője az ugyancsak fran­cia André Bossard rendőr­tiszt. a Sorbonne krimina­lisztikai professzora., aki te­vékenységéről rendszeresen beszámol az ENSZ főtitká- ráfiak, valamint a szerve­zet évi közgyűlésének. Harmat Endre Vége ség vezetője elsőként szólalt fel az ülésen. Egyebek kö­zött rámutatott arra, hogy a kínai fél negatívan rea­gált arra a vietnami javas­latra, hogy kezdjék meg az érdemi vitát az első fordu­lóban előterjesztett vietna­mi és kínai javaslatokról, s egyenjogúság szellemé­ben felváltva tárgyalják meg a vietnami , és a kínai javaslat egy-egy pontját. A kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások csü­törtöki ülését kövfető sajtó- értekezletén Dinh Nho Liem külügyminiszter-helyettes, a vietnami küldöttség veze­tője elmondotta, hogy a második forduló második ülése sem hozott eredményt. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva kijelen­tette, küldöttsége a legha­tározottabban visszautasí­totta a csütörtöki ülésen azt, hogy a kínai küldött­ség párhuzamot vont a náci Németország zsidóüldözése és a jelenlegi menekült­kérdés közé. A vietnami küldöttség-' vezető kisebb fajta szenzá­ciót keltett, amikor felmu­tatta sajtóértekezletén leng Sarynak, a bukott Pol Pot- rezsim külügyminiszteré­nek kínai útleveléről ké­szített fényképmásolatot. Eszerint leng Sary valódi neve Su Hao, 1930. január 1-én született Pekingben, kínai állampolgár és a kí­nai külügyminisztérium szolgálati útlevelének bir­tokosa. Az útlevél kiállítá­sának kelte: 1979. január 27. Hazánk vendége. Dr. Kurt Waldheim Dr. Kurt Waldheim, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének főtikára 1918. december 21- én született, a Bécs melletti Sankt Andrä-Vördenben. A bécsi , egyetemen 1944-ben szerzett jogi doktorátust, majd elvégezte a bécsi kon­zuli akadémiát is. Nős, egy fia és két lánya van. Külügyi pályafutása 1945- ben kezdődött. 1948-tól 1951- ig Ausztria pá^zsi nagykö­vetségének diplomatája volt, majd 1955-ig az osztrák kül­ügyminisztérium személyzeti osztálvát vezette. Ausztria állandó ENSZ-megfigvelői tisztével bízták meg 1955- ben, abban az évben, amely­ben a világszervezet köz­gyűlése 16 országot vett fel tagjai sorába, köztük Auszt­riát és Magyarországot. Nyugati szomszédunk első állandó ENSZ-képviselőjének ugyancsak dr. Kurt Waldhei- met nevezték ki. Ausztria kanadai követi, majd nagy­követi tisztségét is betöltöt­te 1956-tól 1960-ig. Ezt kö­vetően négy éven át az osztrák külügyminisztérium­ban politikai ügyekkel fog­lalkozott vezető tisztségek­ben, majd 1964-ben vissza­tért a világszervezetbe, ahol 1968-ig ismét Ausztria ál­landó ENSZ-képviselőjeként tevékenykedett. Ausztria külügyminiszte­révé nevezték ki 1968-ban, s aztán 1970-től újra hazája állandó képviselőjeként fog­lalta el helyét a világszer­vezet New York-i központ­jában. Hazája 1971-es elnök- választásán az Osztrák Nép­párt jelöltjeként indult. Dr. Kurt Waldheim máraz ENSZ főtitkárává történt megválasztása előtt is aktív, kezdeményező szerepet ját­szott a világszervezet tevé­kenységében. Több jelentős, választott ^tisztséget betöltve elnöke volt a világűr békés felhasználásával foglalkozó bizottságnak, s 1968-ban az e téma megvitatására ösz- szeülő első ENSZ-konferen- cia,elnöke lett. Kilenc évvel ezelőtt, egyhangúlag válasz­tották meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ke­retében működő, az atom- sorompó-szerződés ellenőr­zési rendszerének kidolgozá­sával foglalkozó bizottság élére. Az ENSZ-közgyűlés 1971. december 22-én közfelkiál­tással választotta meg — 1972. január 1-tőJ. öt évre — az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, sorrendben negyedik főtitkárának dr. Kurt Wald- heimet, aki 1977. január 1-től ismét elnyerte a magas tiszt­séget. Főtitkárként kezdettől fog­va arra törekszik, hogy a világszervezet hatékonyan hozzájáruljon a fegyverke­zési verseny csökkentéséhez, a nemzetközi helyzet javí­tásához. a béke és a bizton­ság megszilárdításához, a válsággócok felszámolásá­hoz, az igazságosabb gazda­sági világrend megteremté­séhez. a gyarmatosítás és a fajüldözés megszüntetéséhez. Személyes és fáradhatatlan erőfeszítései nagy szerepet játszottak abban, hogy ^e kérdések megoldásában a vi­lágszervezet előrehaladást ért el. Külön elismerést érdemel dr. Kurt Waldheimnek a namíbiai, a ciprusi, a közel- keleti és a délkelet-ázsiai problémák megoldása érde­Pokolgépes merénylet Madridban Csütörtökön reggel po­kolgép robbant a Banque National de Paris madridi fiókintézetében. A helyszín­re sietett tűzszerészek két további robbanószerkezetet is találtak és hatástalaní­tottak. A robbanás súlyos anya­gi károkat okozott a ren­deltetésének csak egy hó­nappal ezelőtt átadott ult­ramodern francia pénzin­tézetben. Az épület hom­lokzata . megrongálódott, a géptávíró-berendezés meg­hibásodott, az ablakok ki­törtek. Pozdorjává zúzód­tak a közeli üzletek kira­katai is. Sérülésről azon­ban egyelőre nem érkezett hír. A csütörtöki merénylet része a spanyolországi fran­cia érdekeltségek ellen in­dított terrorhadjáratnak. A UPI feltételezi, baszk ge­rillák így akarják meg­bosszulni Franciaországnak azt a döntését, hogy terü­letén nem nyújt menedé­ket bauk a ■árlistáknak. kében kifejtett következetes tevékenysége, személyes köz­benjárása. E munkálkodása során, 1972-ben, Dél-Afriká- ban és Namíbiában, a Biz­tonsági Tanács megbízása alapján kívánta elősegíteni a namíbiai kérdés igazságos rendezését. Több alkalommal járt Cipruson, s legutóbb ez év májusának második felé­ben — erőfeszítéseit, szemé­lyes közreműködését siker koronázta. A ciprusi görög és török közösség vezetője, a főtitkár jelenlétében, tízpontos köz­leményt fogadott 'el, s a program valóra váltása ha­tásos hozzájárulás lehet a ciprusi helyzet végleges ren­dezéséhez. Dr. Kurt Wald­heim számos közel-keleti lá­togatása a térség békéjének előmozdítása jegyében zaj­lott le. Délkelet-ázsiai, s a világ mis részein tett uta­zásai szintén az ellentétek feloldását, a feszültségek enyhítését, megszüntetését szolgálták. A világszervezet főtitkára részt vett több jelentős nem­zetközi tanácskozáson, köz­tük az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési,- tengerjogi, iparfejlesztési értekezletén, a világélelmezési konferen­cián, valamint- a nők nem­zetközi évének világkonfe­renciáján, iránymutató fel­szólalásaival is érdemeket szerezve az eszmecseréken elért haladásban. Dr. Kurt Waldheim jelen volt a Viet­nammal foglalkozó 1973-as párizsi nemzetközi konfe­rencián, két évvel később pedig részt vett, s felszólalt Helsinkiben, az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten. Főtitkárként számos afrikai, ázsiai, la­tin-amerikai, közel-keleti és európai országban tett lá­togatást, A közelmúltban ért véget tíz ázsiai államot érin­tő körútja, amelyet moszk­vai, nicosiai és római meg­beszélései követtek. Dr. Kurt Waldheim leg­utóbb 1973-ban a magyar kormány meghívására járt hazánkban. (MTI) AZ ÉMÁSZ VAIXALAT EGRI ÜZEM­IGAZGATÓSÁGA BEFEJEZTE EGER MEFAG 35 kV-os HÁLÓZATÁNAK MEGÉPÍTÉSÉT. A fenti létesítmény a fenti naptól feszültség alattinak tekintendő, íg.y azok érintése, vagy indokolatlan megközelítése is és életveszélyes. Amennyiben a fenti létesítmény érintéséből, vagy megközelítéséből baleset származna, úgy azért az üzemeltető ÉMÁSZ V. semminemű felelősséget nem vállal. ÉMÁSZ V hál.szer. osztály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents