Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-31 / 177. szám
Irányítás és es népfrontmozgalom A népfront mozgalmi jellege nem zárja ki, sőt ellenkezőleg feltételezi a tervszerű, tudatos irányító munkát. Éppen ezért az irányítás kérdései mindig kiemelt helyet foglaltak el mozgalmi munkánkban, s különösen így van ez az elmúlt évektől, a népfront szervezeti felépítésében bekövetkezett változások óta. A változás lényege az, hogy a választott testületek négyszintű (országos, megyei, járási, helyi) rendszerét — a járási bizottságok megszűnésével — háromszintű váltotta fel. Ennek szükségszerű következménye, hogy egyrészt megnövekedett a helyi népfronttestületek önállósága, felelőssége, másrészt, hogy a megye közvetlen kapcsolatba került a helyi népfrontbizottságokkal. A megyei népfrontbizottság közvetlen irányító tevékenysége 118 helyi népfrontbizottságra terjed ki. A 26 körzeti bizottság irányítását az illetékes városi és nagyközségi bizottságok végzik. A városi népfrontbizottságok kisugárzó hatása a vonzáskörzetükbe tartozó helyi népfrontbizottságok közül a közigazgatási értelemben vett város környéki községekre az erőteljesebb. Kommunista tanácskozások A helyi népfrontbizottságok irányításának főbb tapasztalatait a múlt évben a megyei elnökség, ez évben pedig a megyei párt-végrehajtóbizottság összegezte. A közelmúltban került sor a mozgalomban dolgozó, kommunisták megyei aktívájának megszervezésére, amelyet még ebben az évben követnek a járási szintű hasonló tanácskozások. Miben sommázható e fontos fórumok, tanácskozások a népfront — benne az irányító — munkát értékelő megállapításai? Az irányítás új rendje bevált, főbb elvei érvényre jutnak a megyében. Áz irányítási rendszer megértésre és egyetértésre talált mozgalmon belül és kívül egyaránt. A népfront, a i párt-, az állami és társadal- | mi szervek — s ami igen 1 lényeges — a közvélemény által is ismert és egyre inkább elismert mozgalommá válik a megyében. Az elért eredményekhez hozzájárult az is, hogy a népfront megyei vezetése az irányítószervező munkát komplexen értelmezi és alkalmazza a munka folyamatéban. A teljesség igénye nélkül szeretnék utalni az irányítás általunk hasznosnak és eredményesnek tartott néhány módszerére, eszközére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyei elnökség ajánlásai az irányító párt- szervek és -szervezetek elvárásai jól orientálják a helyi népi ronttestüíetek tevékenységét. A napirendre tűzött témák többségében időszerűek, a népfrontfórumok tartalmilag gazdagabbak, elsősorban a városokban és a nagyközségekben. Felméréseink szerint a községek 10—15 százalékában — általában a kis- és társközségekben — a testületi munka azonban még nem rendszeres, a koordinációs bizottságok munkája is helyenként elmarad a követelményektől. Ma még az irányítás — akaratunk éllenére — a szükségesnél megye- centrikusabb. A jövőben arra törekszünk, hogy a megyei ajánlások mellett a helyi népfrontmunkában az eddiginél jobban vegyék figyelembe a valóságos lakóterületi igényeket. Ügy ítéljük meg, hogy a helyi népfrontvezetők megyei tájékoztatásának rendszere kialakult és eredményes. Évenként négy alkalommal megszerveztük a községi népfrontvezetők járási szintű tanácskozásait, összevont megyei továbbképzését és a szakszervezetekkel közösen a népfrontban dolgozó munkás tisztségviselők kéthetes tanfolymát. Ezek jó lehetőséget biztosítanak a kölcsönös információcserének, a problémák megbeszélésének s élő kapcsolatot jelentenek az irányító népfrontszervek és a helyi testületek között. Hasznos, de, még nem rendszeres — a jövőben azzá kívánjuk tenni — a népfrontvezetők, tanácselnökök, párttitkárok járási szintű együttes tanácskozása. A népfront megyei bizottsága és elnöksége rendszeresen értékeli a városi és a községi népfronttestületek munkáját. Az elmúlt időszakban nyolc alkalommal számoltak be a megyei testületek előtt a helyi népfrontbizottságok. A közelmúltban Pétervására a tanács—népfront együttműködés tapasztalatairól Gyöngyös város pedig a városkörzeteket irányító munkájáról adott tájékoztatást. Felmérések Az irányító munka hasznos módszere a helyi népfrontbizottságok, illetve a mozgalom főbb területeivel kapcsolatban végzett felmérések. Az elmúlt években a megyei testületi tagok, munka- bizottságok, aktívák felkérésével hét alkalommal készítettünk nagyobb jelentőségű összegezést a megyében. Például a gyesen levők, a fiatal szakmunkásnők munkába állásának helyzetéről, a közéletben tevékenykedő cigánydolgozók megbecsüléséről. A helyi népfroptbizott- ságokkal való közvetlen kapcsolatunkat — s egyáltalán az irányító munkát — jól segíti a mozgalom aktíva- hálózata. Jelenleg a községi népfrontbizottságok mintegy 80 százalékának van közvetlen patronálója. Munkájuk nem gyámkodó jellegű. Részt vesznek, a testületi üléseken, előadásokat tartanak, vitákat vezetnek. Gondot jelent, hogy az aktívák egy része társadalmi munkával túlterhelt. Esetenként a patronált népfrontbi- zotságotk sem igénylik segítségüket. A helyi népfrontbizottságok megyei irányításának új rendjében megítélésünk szerint alapvető kérdés a népfront megyei politikai apparátusának, tisztségviselőinek és a járási szervek, s ezen belül is elsősorban a pártszervek közötti kapcsolat alakulása. Ügy ítéljük még, hogy ezek elvszerűek és eredményesek. Amiben előbbre kell lépnünk, az a rendszeresség. Az áttérés nem volt problémamentes : bizonytalanság, kétkedés, egyaránt tapasztalható volt a kezdeti időszakban. Egyes járási szervek sokáig nem értették, s többször kritikusan szóvá tették a népfrontbizottágok — mint partnerek — hiányát. Az ellentmondás feloldása szemléletbeli változást igényelt, s a megyei népfront és a járási — elsősorban a párt — szervek közvetlen kapcsolatának erősítését kívánta meg. Ennek megfelelően a megyei politikai munkatársak — reszortmegbízatásuk mellett — egy-egy járás, vagy város területi felelősei is. Szükség szerint konzultálnak a területileg illetékes pártszervekkel. tanácsi és tömegszervezetekkel, szervezik a járási szintű közös rendezvényeket, s képviselik azokon a megyei bizottságot. Eszközök, módszerek A községi népfrontmunkát segítik a függetlenített városi és nagyközségi titkárok is. Egyrészt, esetenként megyei megbízás alapján járnak el, másrészt a községek kérésére adnak tanácsokat, javaslatokat, segítik előadókkal a helyi népfrontbizottságokat. Az irányító munka e területén még sok a kihasználatlan lehetőség. A tapasztalatokat sommázva megállapítható: az irányító munkában a megyei elnökség által kimunkált elvek és módszerek érvényesülnek. A helyi népfrontbizottságok egyre inkább önállóan döntenek feladataikról, a végrehajtás módszereiről, eszközeiről. Irányító munkánk nem mentes a gondoktól, a problémáktól, s több területen még nem használtuk ki lehetőségeinket. Javítani kell és lehet például az alulról felfelé áramló információk tartalmát, s egyáltalán információs rendszerünket. Az irányítás .folyamat, ezért soha nem lehet — és szabad — lezártnak tekinteni, az eszközöket, módszereket mindig hozzá kell igazítani a társadalmi fejlődés szabta követelményekhez, az adott terület sajátos viszonyaihoz. Ezt tette megyei elnökségünk, amikor a tapasztalatok kritikus elemzése alapján megszabta a népfront — benne az irányító — munka jövőbeni tennivalóit. Fóti Jenő, a Hazafias Népfront Heves megyei ' . Bizottságának titkára Táska* írógépek Dunaújvárosból Hosszú távú kooperációs szerződés alapján a MOM dunaújvárosi gyárában megkezdték a nyugatnémet Triumph cég számára a „Gabriella” nevű táskaírógépek sorozatgyártását. Az üzemben évente ötvenezer darab táskaírógépet és további százötvenezer írógépalkatrészt gyártanak. A képen: Barta Mihályné a sorváltókart szereli helyére. (MTI Fotó—Cser István felvétele — KS) Milliók - újításból Országos és helyi sikerekről a Volánnál Újítási negyedévre készülnek a Volán 4, számú Vállalatnál. — Augusztus elsejétől október végéig tart majd a verseny — magyarázza Ke' menes Jenő, a műszaki fejlesztési és beruházási osztály vezetője —- s reméljük: megint eredményes lesz. A vetélkedő ugyanis már hagyományos nálunk is, s minden esztendőben serkentőleg hatott a mozgalomra! Az alkotókedv természetesen nem szorul e viszonylag szűk korlátok közé, a javaslatok folyamatosan érkeznek már hosszú idő óta. Olyan az érdeklődés, hogy tavaly például, éves eredményeinkkel, harmadikok lettünk a tröszti versengésben. — Kik újítanak, kiknek a jelentkezésére számítanak a következő hónapokban? — érdeklődöm a szakelőadónál, Márkus Gyulánénál. — A javaslattévők túlnyomó része, talán nyolcvan százaléka munkás, s többnyire szocialista brigádban dolgozik — válaszolja a fiatal- asszony. — Jó ideje azonban, amióta módot adtak arra, hogy a műszakiak, a „profik” is szóhoz jussanak, az újítás ne számítson munkaköri kötelességüknek, számos technikus, mérnök neve kerül még a naplónkba. — A brigádoknál éves vállalás is az újítás. így ma már félezernél nagyobb a számuk az „ötletmestereknek” és évente két'háromNem tanulnak a figyelmeztetésből! Szabálytalanul foglalkoztatják a fiatalkorúakat Az elmúlt hetekben folytatódtak a munkavédelmi ellenőrzések a vakációzó diákokat foglalkoztató megyei üzemekben. A korábbi szemlék kedvezőtlen tapasztalatai — sajnos — nem változtak. Mint az SZMT illetékes osztályán tájékozódtunk: jó néhány munkahelyen ma sem ismerik, vagy legalábbis nem tartják be az előírt rendeleteket, a fiatalkorúnkra vonatkozó szabályokat. Gyakori például, hogy 14 év alatti gyerekeket alkalmaztak a különböző feladatokra. Ilyen esettel találkozott a munkavédelmi főfelügyelő az egri AFIT-nál, áfésznél, az I. számú' kenyérgyárnál, a gyöngyösi városgondozási vállalatnál. Ugyanekkor . az Eger és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnél megfeledkeztek a fiatalok köílr- lező orvosi vizsgálatairól, 'a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál pedig a munka- illetve védőruhák biztosításáról is. S a Hevesi Állami Gazdaságban sem találtak mindent rendben! A rendellenességek miatt a szakszervezet figyelmeztette a munkahelyi vezetőket, fegyelmi, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezte. Eredményes kombájnakció Nem lesz fennakadás az őszi yépe’láiásisan Befejeződött a gabonaaratás, a földekről elvonultak a kombájnok és megyeszerte átadták helyüket a tarlóhántást végző traktoroknak. Az üzemekben mindenütt készülődnek az újabb nagy erőpróbára, az őszi betakarításra. A nyári hetekben a Heves megyei AGROKER Vállalat kedvezményes kombájn vásárlási akciót hirdetett az üzemeknek, SZK—5-ös szovjet gyártmányú arató-cséplő gépek beszerzésére. Mint Bánfi Sándor igazgatóhelyettestől megtudtuk, az akció jól sikerült és a közös gazdaságok, élve a lehetőséggel 24 kombájnt vásároltak. En nek előnye az volt, hogi csupán tízezer forintot kel lett fizetniük a gazdaságok nak, a többit pedig,a jövőév augusztus végéig ■ kell kiegyenlíteniük. A szovjet kombájnok mel- ■ lett húsz NDK gyártmányú E—516-os arató-cséplő gépet is eladtak, amelyek jól segítették a gabonaaratást. A vállalat felkészült az őszi munkákra is, így további lehetőséget biztosít kombájnok és adapterek vásárlására. Ezeken kívül kombi nátorok, tárcsák, ekék és nehéztraktorok is a vásárlók rendelkezésére állnak, közöttük az újabb szovjet K—701-es. A nyári aratási ügyelet jó tapasztalatokkal zárult, különösebb fennakadás nem volt az alkatrészellátásban, ezért az AGROKER az őszi betakarítására is szervez alkatrésze gyei etet. millió forint a megvalósított javaslatok eredménye. Tavaly, hogy csak a legutóbbi Időknél maradjunk, 171 újítás érkezett hozzám, közülük 101'et tudtunk hasznosítani, s a kalkulálható 18 is 2 924 000 forintot ért! Az idén pedig a mai napig kilenc- venegy bejegyzést tettem az elmúlt évi ötvenkilenccel szemben, ami jó folytatást ígér. Nos, gondolom, az ismerős nevek közül megint jó né- hánnyal találkozom a versenyen S valószínűleg újak is lesznek, hiszen a többiek számára sem közömbös az efféle szereplés. Mert a vetélkedőnek — nem árulok el ezzel titkot — külön díjai is vannak! Az újítási naplót tekintve, minden bizonnyal indulnak hát ismét az egri Dobó István szocialista brigád tagjai is. — Hogy indulunk-e a versenyen? — kérdezi és feleli egyszerre Simon Mihály, az arany fokozatú csapat vezetője, a vállalat ipari üzemében. — Nélkülünk talán már meg sem tartanák! No. . persze, a legkevésbé sem szeretném, ha az dicsekvésnek tűnne. Csak az az igazság, hogy a társaságban meglehetősen régi keletű az ilyenfajta fejtörés, jómagam is még 1973'ban adtam be az első újítást. Két éve másodikok lettünk a cégnél, legutóbb pedig az elsők, ami már önmagában is kötelez bennünket arra, hogy újból jelentkezzünk. Meg aztán „jönnénk” enélkül is, miután rrtindennapi munkánk kerül-fordul rákényszerít bennünket, hogy kitaláljunk valami okosat. Gyakori az anyag-, az alkatrészhiány, s mindazt, ami a gépkocsik javításához szükséges, lehetőségeinken belül kell előteremtenünk. — Feltétlenül megéri a fáradozást, mert a vállalat, a brigád, a brigádtag egyaránt jól jár. Tulajdonképpen ebből gya~ rapszik a csapatkassza. az újításokból számíthatunk lényegesebb „mellékesre” is. Nekem például a legsikeresebb évemben, hetvenhatban, tízezer forintom összejött. kezdettől fogva pedig legalább tizenöt. Míg a közösben 20—25 ezer is egybegyűlt! Csak így engedhetjük meg magunknak a már megszokott közös kirándulásokat, összejöveteleket, színházlátogatásokat. így tudjuk anyagilag is támogatni például az egri V, számú általános iskolát, vagy éppenség-» gél két nyugdíjasunkat. Ugyanekkor — s ez sem utolsó! —, amíg kifundálunk valamit, meghosszabbítjuk egy-egy alkatrész, fődarab élettartamát, vagy olykor egész hónapos fáradozással elkészítünk egy próbanadot. szakmailag is feltétlenül fejlődünk A témának nemegyszer utána kell járni, a megoldáshoz szükségünk van a szakirodalom tanulmányozására, az egymás közti eszmecserére, ami nem múlhat el nyomtalanul. Többünkben az újítás keltett érdeklődést a szakközépiskola iránt is! Mint a műhelyben kiderül: nemcsak a Dobó Istvánról elnevezett kis együttes újít. hanem másokban is lobog a kedv. Újító a termelésirányító főnök, Aradi Tamás is. Mi több: arany fokozatú, kiváló újító! A műhelyfőnök szerényen hárítja el a gratulációt, s gyorsan elsorol még néhány nevet. — Négyünknek van arany fokozata a vállalatnál, nyolc ezüstöt, s tizennégy bronz kitüntetést is örzünk, Gazsó Imre pedig egyenesen a közlekedés kiváló újítója. Úgyhogy akár már klubot is alakíthatnánk az érmesekkel — bondja mosolyogva. — Mi kell az újítók aranyához? — 'kérdem a főnököt. — Negyvenezer forint összegben kifizetett díj után kaptam a kitüntetést. Ösz- szesen 108 újításban van részem. S amelyik javaslatért a legtöbbet, 16 ezer forintot kaptam:' a népgazdaságnak 280 ezer forintos megtakarítást hozott... Az újításokról beszélgetve, többször emlegetik a népgazdaságot. S ahogyan kitűnik, kétszeresen okuk van erre. Egyrészt, mert ez a vállalat is része a népgazdaságnak, másrészt pedig az itt született javaslatok közül többet még jó néhány he' lyen hasznosítanak. A tapasztalatcserére alkalmas elképzeléseket, illetve ezek felhasználását külön pontozzák a tröszti versenyben. Így Egerben, Gyöngyösön, vagy Hatvanban s az ország más szolgálati helyén, általánosan elfogadható megoldásokra is törekszenek. Nem tagadják: elégedettek a sikerekkel. Ám gondokról is beszélnek. Csökkent ugyan az újítások átlagos elbírálási ideje, de amihez külső szak- vélemények szükségesek, jobb ha az ember hozzá sem fog — mondják. — Mert, vagy nem győzi kivárni, amíg pont kerül az ügy végére, vagy pedig legtöbbször eleve az elutasítás vár a próbálkozóra. Aztán, kedve' zőtlen tapasztalat például az is, hogy a vállalat fő tevékenységének területéről, a fuvarozásból, alig érkezik javaslat. Mindezek nélkül,, vitathatatlanul még jobb lenne a helyzet — vallják. — Sokkal eredményesebb lenne a mozgalom ennél a vállalatnál is! Gyóni Gyula 1973. július 31., kedd 1
