Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-31 / 177. szám
HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: A kilencedik EZEN A NYÁRON SZINTE A VILÁG EGYETLEN PONTJÁN sincs „uborkaszezon”. Pekingben került sor arra az eseményre, amelynek kimenetelétől nemcsak két ország, hanem egy egész térség, sőt bizonyos értelemben az egész világ nyugalma szempontjából sok függ. A kínai fővárosban megtartották a Hanoi és Peking között már régebben folyó tárgyalások kilencedik plenáris ülését. Érthető, hogy öt kontinensen érdeklődéssel figyelik a dialógussorozat eredményeit — vagy eredménytelenségét. Sajnos, egyelőre inkább ez utóbbiról beszélhetünk. A tárgyalóasztalnál ismét, mint már annyiszor, két, egymástól alapvetően különböző tárgyalási stílus csapott össze — és ez a különbözőség nemcsak módszerbeli, de tartalmi tényezőkre is vonatkozik. MI A DÖNTŐ KÜLÖNBSÉG a két fél alapállása között? Mindenekelőtt az, hogy Kína „a háború a politika folytatása más eszközökkel” kitételt ezúttal valahogy úgy alkalmazza, hogy a tanácskozás a kínai agresszió folytatása, más eszközökkel, de azonos céllal. Ez a cél: Vietnam „megleckéztetése”. A történelemben ez sem újdonság. Gyakran megesett, hogy a támadó szerette volna a vádlottak padjára ültetni a megtámadottat, de ez az attrakció még sosem sikerült. Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes, a kínai delegáció vezetője voltaképpen nem tesz mást, mint a nagyhatalmi gőg sáncai mögül ünnepélyes deklarációk formájában sorolja Vietnam „bűneit” — olyan „bonokét”, amelyek valótlansága legutóbb a genfi menekültkonferencián bizonyosodott be. Ezzel a nem sok jót ígérő vonallal áll szemben Dinh Nho-liem vietnami delegációvezető higgadt, célratörő tárgyalási stílusa, aki kénytelen szüntelenül emlékeztetni a kínai felet arra, hogy nem a területi terjeszkedés politikájának megkísérelt igazolása, hanem konkrét, gyakorlati intézkedések kidolgozása lehet az egyetlen célravezető módszer. SAJNOS, egyelőre semmi jele annak, hogy Peking közeledne ehhez az egyedül reménnyel kecsegtető állásponthoz. Ebben a döntő vonatkozásban a kilencedik ülés sem különbözik az elsőtől. Harmat Endre Irán őrzi olajvezetékei! TEHERÁN Súlyos következményekkel járna az olájfogyasztók szempontjából, ha bizonyos szuperhatalmak támadást intéznének Irán kőolajmezői ellen — jelentette ki hétfőn Hasszán Nazih, az iráni nemzeti olajtársaság elnöke. Emlékezetes, hogy az iráni forradalom győzelme után az Egyesült Államok bizonyos agresszív körei azt követelik, hogy az amerikai hadsereg — ha szükséges — fegyveres beavatkozással is biztosítsa a Közel-Keleten az ország olajszükségletét. Hasszán Nazih a PARS iráni hírügynökségének adott interjújában elmondta, hogy Khuzesztán délnyugati tartomány olajvezetékeit — esetleges szabotázsakciók megelőzése érdekében — éjjel-nappal fegyveresen őrzik. Az iráni olajtársaság elnöke azt is közölté, hogy a legutóbbi olajáremelés óta nőtt Irán kőolajexportja, amely jelenleg már napi 3,3 millió barrelt tesz ki. Szadat Pekingié utazik? Pekingi diplomáciai körök értesülése szerint augusztusban a kínai főváros vendége lesz Anvar Szadat egyiptomi elnök. Szadat első ízben látogat a Kínai Népköztársaságba. Hivatalosan még nem jelentették be Szadat utazását. Az egyiptomi elnök pekingi vendéglátóival a két ország egyre bővülő kapcsolatait vitatja majd meg; mint ismeretes, Peking fenntartás nélkül támogatja Szadat közel-keleti kezdeményezéseit. Madridi bombarobbanások Vasárnap a déli órákban csaknem egyidejűleg két nagy erejű bombarobbanás rázkódtatta meg a spanyol fővárost. Előbb a Barajas repülőtér csomagtárolójában robbant pokolgép. Nem sokkal később a madridi Cha- martin pályaudvaron robbant bomba. Délben harmadik bombarobbanás is megrázkódtatta a spanyol fővárost — amint az EFE hír- ügynökséggel egy ismeretlen telefonáló közölte, bomba robbant az Atocha pályaudvaron is. A robbantások következményeiért az ETA demagóg módon a spanyol kormányt és rendőrséget hibáztatja, mondván, hogy időben — egy órával korábban — figyelmeztette a hatóságokat, azok azonban szándékosan elmulasztották a barajasi repülőtér. valamint a Chamar- tin és az Atocha pályaudvarok gyors kiürítését. Az ETA szerint , a hatóságok így akarnak bizalmatlanságot és ellenszenvet kelteni az ETA-val szemben a lakosság, körében, s így akarják igazolni későbbi elnyomó intézkedéseiket. Az ETA állításával szemben Madrid polgári kormányzója közölte, a rendőrség mindent megtett az említett közlekedési központok gyors kiürítéséért, erre azonban rendkívül kevés idő állt a rendelkezésére. Az automatikus csomagmegőrző rekeszekben elhelyezett öthat kilós szerkezetek a kiürítés közben robbantak fel. Az ETA közleményt juttatott el a Reuter hírügynökség párizsi irodájához és ebben azzal fenyegetőzött, hogy további merényleteket fog elkövetni Spanyolország turistaközpontja ellen, ha nem teljesítik követeléseit. Az idegenforgalmi központok ellen indított támadásokkal az ETA nyilvánvalóan el akarja érni, hogy csökkenjen az idegenforgalom, ami súlyos gazdasági károkat okozna az országnak. Az ETA elképzelése szerint, a spanyol kormány — ameny- nyiben el akarja kerülni ezt — kénytelen lesz teljesíteni követeléseit. Gyilkosok turbánban Kik azok a Muzulmán Testvérek? Adnan Dabagh Szíriái belügyminiszter a napokban hivatalos jelentést adott ki arról, hogy június 16-án szélsőjobboldali elemek behatoltak az aleppoi tüzértiszti akadémiára, harminckét nö- vendéget megöltek, ötvennégyet pedig súlyosan megsebesítettek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a bűntényt a Muzulmán Testvérek elnevezésű fanatikus vallási szervezet tagjai követték eL Megvesztegették az akadémia egyik tisztjét, s az a merénylőket beengedte egy terembe, ahol a növendékek éppen gyűlést tartottak. Asszad ellen Néhány nappal később a szíriai fővárosban azt is hírül adták, hogy kivégeztek 15 terroristát, akik a Muzulmán Testvérek szervezetéhez tartoztak, gyilkos merényleteket és robbantásos akciókat hajtottak végre. A nyugati kommentárok megjegyzik, hogy a Muzulmán Testvérek szíriai akciói egyszerre irányulnak az alawita vallási kisebbséghez tartozó Hafez Asszad és a hatalomra,jutása óta bevezetett haladó intézkedések ellen. E következtetés nem teljesen alaptalan, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben merényletet hajtottak végre Asszad több híve ellen. Kétségtelen tény az is, hogy a Muzulmán Testvérek elnevezésű reakciós szervezet fennállása óta minden esetben a haladás ellen lé_ jJpmli rftfi 1979. július 31., kedd pett fel nemcsak az anyaországban, Egyiptomban, hanem Szaúd-Arábiában, Szudánban, s a legutóbbi időben Afganisztánban is. A Muzulmán Testvérek elnevezésű szervezetet Hasszán el-Banna tanító alakította meg 1929-ben, az angol megszállás alatt levő Szue- zi-csatorna övezetben. A szervezet létrejötte a papok, kereskedők, kézművesek és a földtulajdonnal rendelkező parasztok reakciója volt a brit megszállásra és a kettős kizsákmányolásra. A szervezet alapítói a feudális viszonyokból és a megszállásból fakadó nyomor felszámolásának egyetlen lehetőségét az iszlám vallás előírásainak teljes megvalósulásában és egy egyházi állam megterem,tésében látták. Ezek az eszmék a tömegek körében támogatásra találtak, s minthogy az egyik fő jelszó a gyarmatosítók elleni harc volt, hamarosan létrejöttek a félkatonai fegyveres csoportok is, amelyek különböző akciókat hajtottak végre. A második világháború idején azonban a szervezet vezetői a náci propaganda hatása alá kerültek. Az ország függetlenségét, a fasiszta Németország segítségével vélték megvalósíthatónak. Nasszer és a „testvérek” Később a szervezet vezetői szoros kapcsolatba kerültek az 1952. július 23-i fordulatot végrehajtó szabad tisztek csoportjával. Az ebben az időben szerzett ösz- szeköttetéseiket kihasználva a forradalom utáni időben kísérletet tettek arra, hogy befolyásukat kiterjesszék a Forradalmi Parancsnoki Tanácsra. Amikor Nasszer és közvetlen környezete ennek a törekvésnek ellenállt, szaúd- arábiai támogatással államcsínyt kíséretek meg. Nasz- szer a szervezetet betiltotta, az azonban az illegalitásban sem szüntette be tevékenységét. Külföldi támogatással Nasszer nemzeti demokratikus rendszerének aláásására, a haladó intézkedések lejáratására törekedett. A Muzulmán Testvérek Szervezete az 1967 júniusi háború után a veréség miatti elkeseredettségre és kiábrándultságra építve fokozta tevékenységét, Nasszer halála után pedig ismét a nyílt színre lépett. Szadat első lépései közé tartozott ugyanis a szervezet bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátása; a hetvenes évek elején a szervezet egyik vezetője. Sayed Kotb által kidolgozott „iszlám szocializmus” elméletének az állami politika rangjára való emelése. Ennek következtében a Muzulmán Testvérek Szervezete hihetetlen gyorsan regenerálódott, amit az is érzékeltet, hogy 1976-ban már saját folyóiratot (El Dawa) jelentetett meg, amelyben a haladáselle- nes, antikommunista nézeteket hirdette. Főként azonban Nasszer politikáját kritizálta, ez pedig egybevágott Szadat- nak a nasszerizmus lejáratására irányuló törekvéseivel. A segítséget Szadat azzal hálálta meg, hogy a Nasszer idején államcsínyben való részvétel miatt halálra ítélt vezetőt, Szaid Ramadant is amnesztiában részesítette. Ezek után nem csoda, ha a szervezet mind nagyobb jelentőségre tett szert, nem csak a vallási életben, hanem a politikában is. Olyannyira, hogy az 1977 októberi választásokon a hivatalosan még mindig betiltott Muzulmán Testvérek Szervezete legalább húsz „független” képviselőt juttatott be a kairói parlamentbe, akik aztán a nemzetgyűlés szószékéről követelték az iszlám törvényeinek szigorú alkalmazását, a sharia bevezetését. Ez azt jelentette volna, hogy a Korán előírásait Egyiptomban is ugyanúgy alkalmazták volna, mint például Szaúd-Arábiában, ahol a lopást mind a mai napig kézlevágással, a súlyosabb bűnöket — ittint például a házasságtörés — nyilvános kivégzéssel büntetik. S ezen a drákói szigoron mitsem változtat az a tény, hogy a levágandó kezet érzéstelenítik, a halálraítéltet pedig nyugtátokkal kábítják el a lefejezés előtt. Zahabi elrablása A sharia bevezetését nem sikerült Egyiptomban elérni, azt azonban igen, hogy a belföldi légijáratokon megszüntessék a szeszes italok felszolgálását, hogy a Korán által megjelölt napi öt ima idejében a rádió és a tévé is szünetelteti adását, továbbá, hogy egy külön adó egész nap csakis iszlám programot sugároz. A Muzulmán Testvérek Szervezete a jelek szerint nem elégedett meg a Szadat által rendelkezésre bocsátott működési területtel. Szemükben az egyiptomi elnök is túlságosan modern, az iszlám előírásait figyelmen kívül hagyó politikájával — koedukációs oktatás az iskolákban, a nők közéleti szereplésének előŰ.j bombarobbantás-sorozatot kezdett vasárnap az ETA baszk szeparatista szervezet. Képünkön: a madridi Chaniar- tto pályaudvaron végrehajtott robbantásnak halálos áldozata is volt. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) J.VA1HL 1 £5 1.11 CT CLCb, Cl/j Din politikai követelése az. hogy a központi madridi kormány biztosítson teljes függetlenséget Baszkföldnek. Hétfőn újabb személy halt bele sérüléseibe a hét végi madridi bombarobbantások következtében, amelyeket az ETA baszk szeparatista szervezet katonai szárnya hajtott végre. Ezzel kilencre emelkedett a merényletek halálos áldozatainak száma. A véres hétvége után a madridi rendőrség bezáratta a földalatti vonalait, mivel a terroristák újabb pokolgépes merénylettel fenyegetőznek. mozdítása stb. — megbocsáthatatlan bűnöket követett el, amiért vele is le akartak számolni. A szervezet egyik militarista fegyveres szárnyának első akciója al-Zahabi vallásügyi miniszter ellen irányult. 1977 nyarán lakásáról elrabolták. Holttestét néhány nap múlva Kairó egyik külvárosában találták meg. Szadat akkor lecsapott rájuk. Az akcióban részt vevő személyeket halálra ítélték, a szervezetet betiltották. A Muzulmán Testvérek Szervezetének tevékenysége Egyiptomban azóta alább hagyott, viszont megélénkült más közel-keleti országokban, így például Iránban, Pakisztánban, Afganisztánban és legújabban Szíriában is. A londoni Financial Times az aleppói tömeggyilkosság körülményeit kommentálva egyebek között megállapítja: a gyilkos merényletek és a robbantások belső zavargásokat akarnak előidézni Szíriában, hogy elejét vehessék a szíriai—iraki egyesülésnek, egyszersmind Hafez Asszad és az általa követett politika ellen is irányulnak. Ha megkísérelnénk válaszolni a római jog cui pro- dest — kinek áll érdekében — kérdésére, messzemenő következtetéseket kellene levonnunk. A Financial Times mindenesetre úgy véli, hogy a Muzulmán Testvérek Szervezete a jelek szerint kísérletet tesz rá, hogy az iráni fordulat egyik melléktermékét, az iszlám fanatizmus hullámait meglovagolva zavargásokat idézzen elő egyes közel-keleti országokban. Ez pedig kétségtelenül azoknak a kezére játszana, akiknek nincs ínyére sem az iráni változás, sem egyes arab országok haladó politikája. Ez ugyanis akadályozza őket abbeli törekvésükben, hogy a közel-keleti térség erőviszonyait tartósan a maguk javára változtassák. Kanyó András taalizálóiük az élet Nicaraguában Fokozatosan normalizálódik az élet a nicaraguai fővárosban, annak ellenére, hogy továbbra is jelentős nehézségeket okoz az élelmiszerhiány. A főváros ipari körzeteiben, a Somoza légierő bombázásaitól elszenvedett jelentős károk ellenére, lassan megindul a termelés, elsősorban az épen maradt élelmiszeripari üzemekben. Az 1972-es borzalmas földrengés által elpusztított Managua ipari körzetei a harcok után még szomorúbb képet mutatnak. A repülőtérről a városba vezető Országút mentén és a város körül gyújtóbombáktól lerombolt üzemek sora látható. Az útkereszteződéseket, csomópontokat fegyveres milicisták és a sandinista front katonái őrzik. Még tart az ellenforradalmi erők felkutatása és éjszakánként az este 7-től hajnalig tartó kijárási tilalom idején nem ritka a fegyverropogás. A Somoza-féle adminisztráció széthullásával, a régi intézmények megszüntetésével keletkezett űrt a sandinista felszabadítási front egyesített parancsnokságának, a nemzeti újjáépítés kormányzó tanácsának és a. kormánynak a_ kádereivel igyekeznek pótolni a legszükségesebb' posztokon. Agresszió Afganisztán ellen KABUL Vandái pusztítást végezte’: az ellenforradalmi bandák Kelet-A'ganiszúán Logar és Paktia tartományaiban. A múlt heti .vérengzések elkövetőit Pakisztánban képezték ki különleges táborokban, majd kmai, amerikai és pakisztáni ír vverekkel, hadianyagokkal lá“ák el őket — közölte a T ' SZSZ tudósítójával az afganisztáni belügyminisztérium egyik felelős képviselője. Elmondotta: az akciókat az imperialista hatalmak. Kína és reakciós pakisztáni körök is támogatták. Megfigyelők szerint Egyiptom is részt vett az agresszió előkés*^ tésébea. I