Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

yiLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Görögdinnye exportra Megyénk az ország legnagyobb görögdinnyetermelő vidéke. A hevesi homokhátság gazdaságai és a Hort-Csány környéki üzemek ízletes gyümölcsét messze földön ismerik. Az idén jó a dinnyetermés, ezt bizonyítja, hogy több mint kétezer vagonnal exportálnak belőle a külföldi országoknak. A szi­getcsépi, a hevesi futó fajtákból hamarosan a csehszlovák, az NDK-beli, a nyugatnémet, az osztrák, a dán, a svéd és a francia piacokon árulnak. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 172. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. július 25., szerda Energikusabb energiagazdálkodást N em tűnik valószínű­nek, hogy akadna akár egyetlen vállalati ve­zető is, aki ne lenne töké­letesen tisztában az ener­giatakarékosság fontossá­gával. Az 1973—74-es olaj- árrobbanás óta annyi szó esett az energiaellátás ne­hezebb feltételeiről, az árak emelkedésének hatá­sairól, a takarékosság mód­szereiről, hogy bizonyosan közismertnek tarthatjuk az ezzel kapcsolatos gondokat. Számtalan fórumon el­hangzott; tanulmányok, új­ságcikkek sokaságában sze­repelt már, hogy az or­szág „energiaszámlája” meghaladja az 50 milliárd forintot, s mert a kiterme­lés költségei állandóan nő­nek, az import ára pedig egyre magasabb, ez az ösz- szeg akkor is emelkedik, ha egyetlen villanykörte sem ég tovább, egyetlen gép sem jár többet, mint az elmúlt évben. Tudjuk, hogy a felhasznált energia- hordozók között egyre na­gyobb — idén már 51 szá­zalék — az import aránya, s hogy a beruházásokra rendelkezésünkre álló ösz- szegekből is mind többet emészt fel az energetikai ágazat fejlesztése. Tudjuk tehát, hogy a za­vartalan energiaellátás egyre nagyobb terheket ró népgazdaságra, s hogy ezek csökkentésének egyet­len útja van: a gazdálko­dás ésszerűsítése, a foko­zottabb takarékosság. Csakhogy úgy tűnik, hogy a tudás és a belőle fakadó cselekvés között né­ha meglepően hosszú idő telik el. Az energiahordo­zók drágulása nem mai ke­letű, azok az energiafel­használási szokások, mód­szerek azonban, amelyek az olcsó energia korában alakultak ki, csak aüg- alig változtak, ma is él­nek, hatnak. S bár az el­múlt években sok helyen tettek erőfeszítéseket a pa­zarlás csökkentésére, az energiafogyasztás ésszerű­sítésére, a feltétlenül szük­séges szemléletváltás még nem történt meg. Az ener­giahordozók világpiaci át­értékelődésének hatása még nem jutott el — vagy csak igen korlátozott mérték­ben — a vállalatokig. Túlzásnak tűnhet ez a megállapítás, hiszen rész­ben az energia-racionali­zálási beruházások hatásá­ra, részben a vállalati ta­karékossági tervek ered­ményeképpen tekintélyes eredményeket várhatunk. Csak az ágazatok tervei például 470 ezer tonna kő­olajjal egyenértékű energia megtakarítását ígérik, ami a népgazdaság energiaigé­nyeinek 1,5 százaléka. Csakhogy az energia­helyzet változása óhatatla­nul azt igényli, hogy az eredményeket ne csupán korábbi eredményeinkkel, hanem lehetőségeinkkel is összevessük. Ebben az eset­ben pedig már nem olyan kedvező a kép. Jelenlegi energiagazdálkodási gya­korlatunk ugyanis a kiak­názatlan lehetőségek bősé­ges tárházát kínálja. Csak néhány példa: túl sok a rossz hatásfokú kazán. Nincsenek megfelelő mű­szerekkel, készülékekkel felszerelve a fűtőkészülé­kek, így szabályozhatatla- nok. Nem kielégítő a hul­ladékhő hasznosítása, meg­oldatlan az épületek hőszi­getelése. Sok helyen nem is mérik, így megszüntetni sem tudják a különböző energiaveszteségeket. És ezek — sok máshoz hason­lóan — csak a takarékos­ság közvetlen eszközei. Nem halad elég gyorsan a termékszerkezet átalakítá­sa, a kevésbé energiaigé­nyes termékek, gyártástech­nológiák arányának növe­kedése, és még sokáig le­hetne sorolni az energia- felasználás csökkentése ér­dekében kiaknázható lehe­tőségeket. S ha a vállalatoknál kö­rülnézünk, azt látjuk, hogy igen nehezen, lassan kez­dődik e lehetőségek haszno­sítása. Különös eredményt hozott például az a vizsgá­lat, amit az év első hónap­jaiban az Energiafelügyelet munkatársai végeztek el egy sor vállalatnál. Kérdé­seikkel annak a miniszter- tanácsi határozatnak a végrehajtását ellenőrizték, amely idén januárban szü­letett, s amely ötven ki­emelt nagy energiafogyasz­tó vállalatinak előírta a termelési tervekkel egyen­rangú takarékossági tervek készítését, s intézkedett a túlfűtések megszüntetésé­ről, az energetikusok szer­vezet megerősítéséről is. A kérdésekre több mint száz vállalat energetikusa vá­laszolt, s ezekből többek között kiderült, hogy nagy részük nem kapott utasí­tást tervkészítésre, sőt, nem is ismeri a határoza­tot, mert az azt tartalma­zó közlöny valahol olva- satlanul hever egy íróasz­talban. A túlfűtésekre vo­natkozó kérdésekre ugyan­csak ellentmondásos vála­szokat kaptak. A vizsgált vállalatoknak mintegy ne­gyedrésze méri például egyáltalán a helyiségek hő­mérsékletét — s ahol azt sem tudják, hogyan fűte- nek, ugyan miképpen fog­nak takarékoskodni? A vizsgálatok óta eltelt már néhány hónap, s az azóta szerzett tapasztala­tok azt jelzik, hogy a vál­lalatok, ha lassan is, de megtették a kezdeti lépése­ket az energiatakarékossági intézkedések megvalósítá­sában. Erre utal az is, hogy az első negyedév gyors nö­vekedése után a második negyedévben mérséklődött a népgazdaság energiafel­használása. M indez azonban nem elég. Az energiaellá­tás feltételei a jövőben sem javulnak. Az igények za­vartalan kielégítéséhez nem elég, ha csak tudják, ha csak elismerik a vállalatok­nál az energiatakarékosság fontosságát, — arra van szükség, hogy ennek tuda­tában cselekedjenek is. Hogy a jelenleginél több energiát fordítsanak az energiával való ésszerűbb gazdálkodásra, a takaré­kosságra. Kozma J-udit Budapestre érkezett Iván Arhipev szovjet miniszterelnök-helyettes Kedden Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének meghívására Bu­dapestre érkezett Iván Va- sziljevics Arhipov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, kíséretében van J. T. Szlovszkij közép­gépipari miniszter, valamint M. G. Oszipov. külkereske­delmi miniszterhelyettes. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mar­jai József, Simon Pál ne­hézipari miniszter, jelen volt Vlagyimir J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A nap folyamán megkez­dődtek a tárgyalások. Huszár István hazaérkezett amerikai útjáról Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedden hazaérkezett az Egyesült Államokból, ahol Juanita Krebs kereskedelmi miniszter meghívására tett hivatalos látogatást. Az amerikai kormány és a törvényhozás képviselőivel Washingtonban folytatott megbeszélései után Huszár István látogatást tett az Egyesült Államok néhány gazdasági és pénzügyi köz­pontjában. A két ország gaz­dasági kapcsolatainak fej­lesztéséről folytatott megbe­szélést többek között a Dow Chemical vegyipari nagyvál­lalat vezetőivel és a San Francisco-i kereskedelmi és iparkamara képviselőivel. Felkereste az IBM számító­gép vállalat egyik kutatóköz­pontját és az Action-Tungs- rarn magyar—amerikai ve­gyesvállalatot. Hasznos esz­mecserére került sor neves amerikai bankok, köztük a Bank of America és a Ma- nufacturers Hanover Trust elnökségi tagjaival is. * Huszár István fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Herbert E. Wilgis, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Washington SALT és gyorsabb A megye legnagyobb dinnyeexportot irányító vasútállomá­sán, Kálban, a helyi Károlyi Mihály Termelőszövetkezet földjeiről érkezett szállítmányt pakolják a vagonokba. Áz amerikai vezérkar tá­mogatja a SALT-szerződést, de további fegyverkezést sürget. David Jones tábor­nok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke kedden kijelentette a szenátus had­Elismerő oklevél a leojobb olimpiai szállítóknál Sikeresen teljesítették az első félév olimpiai szállítá­sait a magyar vállalatok; ebből az alkalomból rende­zett ünnepséget kedden a Szovjetunió budapesti nagy­követségének kereskedelmi kirendeltsége a szállító vál­lalatok vezetői, tervezőmér­nökei és a szerelésben részt­vevő brigádok számára. Viktor Ocseretyin, a ke­reskedelmi kirendeltség ve­zetője mondott köszönetét a vállalat képviselőinek az eredményes szállításokért, s hangsúlyozta: a már felsze­relt magyar berendezések a Szovjetunió népeinek szpar- takiádján — az olimpiai fő­próbán — kitűnően vizsgáz­tak, a rendezők és a néző- közönség egyaránt elismerés­sel fogadta a korszerű ered­ményhirdető, -jelző berende­zéseket. Ezek egyben jó pél­dáját is mutatják a magyar és a szovjet vállalatok kö­zötti sikeres együttműködés­nek. Az ünnepség alkalmából elismerő oklevelet nyújtott át Viktor Ocseretyin az olim­piai szállításokban élenjáró vállalatok és kollektívák számára. Elismerő oklevélben részesült a BEAG, a Finom- mechanikai Vállalat, a VBKM-VILEF, a FOK­GYEM, a RÁVISZ, valamint az Elektroimpex és a Buda- yax, illetve azok kollektívái. ügyi bizottsága előtt: a SALT-szerződés az Egyesült Államok nemzeti érdeke, de a hadsereg az egyezmény sorsától függetlenül gyorsabb fegyverkezést igényel. A szenátus külügyi és hírszerzési bizottsága után a héten a hadügyi bizottság is napirendjére tűzte az egyez­ményt. A hadügyi bizottság tanácskozásainak nincs kü­lönösebb jelentősége, több befolyásos szenátor foglal helyet, köztük Henry Jack­son, a SALT, a szovjet— amerikai megállapodások egyik fő ellenfele. A dinnyetermeléséről híres Csányból Dávid Béla és családja hat vagonnyi exportkötelezettségét teljesíti. (Fotó: Perl Márton és Szabó Sándor) Francia külügyminiszter az NDK-ban A francia külügyminiszter kedden befejezte az NDK-ban folytatott megbeszéléseit. Képünkön: Jean Francois-Poncet- val (balra) Erich Honecker, a NSZEP főtitkára is találkozott. (Népújság tele)otó — AP—MTI—KS) Megnyílt a kubai építészeti kiállítás A Néprajzi Múzeumban kedden Jantner Antal épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Leand- ro Herrera Ramirez Kuba építésügyi állami bizottságá­nak főosztályvezetője meg­nyitotta a „Kubai építészet 20 éve” kiállítást. Ott volt Miguel Angel Reguero, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A kubai szo­cialista forradalom győzel­mének 20. évfordulója al­kalmából rendezett kiállítá­son mintegy 200 nagyméretű fénykép ad áttekintést a karib-tengeri szigetország két évtizedes fejlődéséről, építő- és építőanyag-iparának, építé­szetének eredményeiről. Az augusztus 3-ig tartó ki­állítás szerdától fogadja a látogatókat, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents