Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról

Kormányhatározat alapján

— amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad

— július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások díja. A Minisztertanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől.

Kérdés: A h«zai árak, különösen a7. alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosz- szú időn át nem, vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak, Változott-e árpolitikánk?

Az áraknak szocialista viszonyok között is fontos szerepe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésére, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniök bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat,

ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevételével lehetővé teszik az életszínvonal gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló alakításét E követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagymértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük.

Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagyarányú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és legnagyobb országai sem függetleníthetik magukat az árak mozgásától.

A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltételeket teremtett gazdasági munkánkhoz. E nehezebb körülmények közepette is bebizonyosodott népgazdaságunk életereje, dé ugyanakkor a korábbinál jobban megmutatkoznak gazdasági munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő hatékonysága és versenyképességük gyengeségei is. További gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy a fogyatékosságok felszámolásával hogyan és milyen mértékben tudunk’meg- felelni a korábbinál jóval szigorúbb követelményeknek.

Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítélnünk a termelői és a fogyasztói árakat.

Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határozzák meg.

Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változtak meg, amelyekhez az áraknak igazodniok kell. A Minisztertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói áraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai ráfordításokat és a tartós világpiaci árváltozásokat, ösz- szehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel.

Kérdés: Mi indokolja a most

bejelentett árintézkedésekei hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasági feltételek változásaival?

Válasz: A világpiacon néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy megdrágultak az importált energiahordozók, a nyers- és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkész termékek és beruházási javak. Ez jelentős mértekben' megopveltfi a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatások területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javítár sában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben.

E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan . olyan termelői és fogyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költségeket. A termelő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a ráfordítások nagyságát és azt, hbgy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni.

Kérdés: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés?

Válasz: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még ‘ a termelői árak változását sem követték: Az ebből adódó terheket. az állami költségvetés viselte. Az utóbbi években tehát — intézkedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat.

A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlja az állam forgal- miadó-bevételét.

A költségvetés . jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói. ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek, azzal a következménnyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet

1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethet célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük.

Az áremeléseket az állam- háztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől a’zt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki.

Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra

több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számos szolgáltatás.

A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek, hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövesse a termelési költségek változásait.

Kérdés: Kérjük, szóljon a bcr- és jövedclemkiegészítésekröl is.

Válasz: A Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jövedelmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíró képességét és életszínvonal-politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram) áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelem-kiegészítésekkel ellensúlyozza.

Bér-, illetve jövedelemkiegészítésben részesül minden kereső és valamennyi társadalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió kétszázezer fő. Jövedelemkiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült: az egygyermekes

családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak.

Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedelemkiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartásunkban egyaránt.

Befejezésül szeretném hangsúlyozni: pártunk és

kormányünk. bízik abban, hogy a lakosság megérti a Minisztertanács döntésének szükségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük. (MTI)

A Minisztertanács közleménye

a fogyasztói árak és szolgálfatási dijak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdijak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott, ságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésé, nek elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is.

A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről.

I.

r

Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik;ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki.

1. Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül:

— A kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik ;

— A tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövid karaj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52. Ft- ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő;

— A tej és a tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej' ára 6,— Ft;

— A zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad;

— A cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára. 12

A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

A Minisztertanács rendelkezésének megfelelően, sor kerül a jövedelmpótlékok folyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igény- bejelentéseket kell tenni.

Ä nyugdíjfolyósító szerveknek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról. akik után házastársi pótlék nem jár. ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, t.sz-nyugdíjas esetén 56 éven felüli) vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jövedelempótlékot igényelni kell. Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások .alkalmával a postai kézbesítők a nyugdíjasok-, nak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül.

Pontos kitöltése — különösen a törzsszám gondos beírása — aláírása és visszaküldése után a nyugdíjfolyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természetesen július 1-i hatállyal.

A családi pótlékra nem jogosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelempótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapítani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelenteni.

A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedelmes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges hatályú. (MTI)

százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb;

— A konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— Áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára.

2. A kereskedelmi vendéglátásban az ételárak az élelmiszer-nyersanyagárak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelően emelkednek.

3. Az élelmiszerárak emelkedése következtében az egészségügyi, szociális, gyermek. és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1- től emelkednek.

4. A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz, a tűzifa és a háztartási tüzelőolaj 30 százalékkal emelkednek. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő. és melegvíz-szolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többlet- fogyasztás kezdvezményezése megszűnik. Az új villamos energia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendelés, kor előre kifizetett tüzelőanyagokat változatlan áron kell leszállítani.

5. Emelkedik egyes építőanyagok és iparcikkek ára is:

— Az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer darab kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft. egy mázsa portland- cement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor;

— A bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak;

— A mosó-, öblítőszerekés a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— A cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a bőrből készült egyéb termékeké 20— 25 százalékkal emelkedik.

6. A személygépkocsik átlagosan 20 százalékkal drágulnak.

7. Az ipari szolgáltatások közül áz 1979. július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek.

8. A kulturális szolgáltatások közül a színház, mozi és cirkusz helyárak. valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek.

9. Az új árakról tételes tájékoztatást az elárusítóhelye, ken levő árjegyzékek adnak.

— A rendszeresen foglalkoztatottak — a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti dolgozók kivételével — személyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak;

— A nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után további 180 Ft-ot kapnak;

— A nyugdíjasok, akik nyugdíjas korú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 BT jövedelemkiegészítést kapnak;

— A többgyermekes csajutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik;

— Az egygyermekes családok — igénybejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegészítést kapnak;

— A családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak;

— A munkabérben részesülő, valamint a 18. életevüket betöltött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak;

— A főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kap. nak;

— A gyermekgondozási segélyen levő anyáknak jelenleg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik.

Az összes bér-, jövedelem és társadalmi juttatás-kiegészítés 1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979 szeptemberében folyósítják részükre, ugyancsak július 1-ig visszamenőleg.

A bér-, jövedelem és társadalmi juttatás-kiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlagkeresetbe.

Jövedelemkiegészítő pótlékban nem részesülnek a szabadfoglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a munkaképes korú háztartásbeliek.

Az építő, és faanyagok fogyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivitelezésű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az állami és szövetkezeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintézkedés nem érinti.

Az építtető lakosság kész- pénzterheinek mérséklése ér. deliében 1979, augusztus 1- től a lakásépítési kölcsönök összeghatárai az alábbiak szerint módosulnak:

— A családiház-építéshez nyújtható kölcsönök felső határa valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik;

— A házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes lakóház-építkezésekhez és a csoportos korszerű családi- ház-építkezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint több- letkölcsön nyújtható;

— A felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik.

A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatározott összegig pótkölcsönt igé. nyelhetnek az Országos Takarékpénztártól.

A Minisztertanács a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtette. (MTI)

II.

A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér. és jövedelemkiegészítésben részesül:

1979. jjUius ESL, vasárnap i

t