Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról Kormányhatározat alapján — amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelke­dik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások díja. A Minisztertanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyi­latkozatot kért Huszár Ist­vántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhe­lyettesétől. Kérdés: A h«zai árak, különö­sen a7. alapvető fogyasztási cik­kek és szolgáltatások árai hosz- szú időn át nem, vagy alig vál­toztak. A lakosság ezt egy ko­rábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt ta­pasztalja, hogy gyakrabban emel­kednek az árak, Változott-e ár­politikánk? Az áraknak szocialista vi­szonyok között is fontos sze­repe van a gazdasági élet­ben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésé­re, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és taka­rékos felhasználására, gaz­daságos fejlesztésére, a ke­reslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniök bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szük­ség, amelyek tükrözik a tár­sadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevé­telével lehetővé teszik az életszínvonal gazdasági le­hetőségeinkkel összhangban álló alakításét E követel­ményeknek csak a terme­lés és a piac változó hazai és nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képe­sek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagymérték­ben függ munkánk eredmé­nyességétől és azoktól a vi­lágpiaci áraktól, amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük. Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagy­arányú árváltozások a jel­lemzők. A világ leggazda­gabb és legnagyobb országai sem függetleníthetik magu­kat az árak mozgásától. A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, vala­mint a hazai termelési költ­ségek növekedése szigorúbb feltételeket teremtett gazda­sági munkánkhoz. E nehe­zebb körülmények közepette is bebizonyosodott népgazda­ságunk életereje, dé ugyan­akkor a korábbinál jobban megmutatkoznak gazdasági munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő haté­konysága és versenyképes­ségük gyengeségei is. Továb­bi gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy a fogyatékosságok fel­számolásával hogyan és mi­lyen mértékben tudunk’meg- felelni a korábbinál jóval szigorúbb követelményeknek. Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítél­nünk a termelői és a fo­gyasztói árakat. Az árak alakulása nem­csak politikai mérlegelés vagy állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gaz­dasági törvényszerűségek ha­tározzák meg. Mindezek alapján a fel­tett kérdésre azt mondha­tom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem vál­tozott, hanem azok a gaz­dasági körülmények változ­tak meg, amelyekhez az áraknak igazodniok kell. A Minisztertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói ára­ink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai rá­fordításokat és a tartós vi­lágpiaci árváltozásokat, ösz- szehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel. Kérdés: Mi indokolja a most bejelentett árintézkedésekei ho­gyan függnek össze ezek a kül­ső és belső gazdasági feltételek változásaival? Válasz: A világpiacon né­hány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy meg­drágultak az importált ener­giahordozók, a nyers- és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkész termékek és beruhá­zási javak. Ez jelentős mér­tekben' megopveltfi a költsé­geket az ipari és építőipari termelésben, a bányászat­ban, a mezőgazdasági ter­melésben, a közlekedésben és a szolgáltatások terüle­tén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink kelet­keztek. A megváltozott hely­zetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már fi­gyelembe vettük, s ezek vég­rehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változá­sok a termelésben, a gaz­dálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a kül­gazdasági egyensúly javítár sában még nem bontakoz­tak ki a szükséges mérték­ben. E helyzetet figyelembe vé­ve foglalt állást múlt év áp­rilisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsá­ga és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonysá­gának növelése érdekében elkerülhetetlen és halasztha­tatlan . olyan termelői és fo­gyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költsé­geket. A termelő és felhasz­náló csak ilyen árak alap­ján tudja reálisan megítélni a ráfordítások nagyságát és azt, hbgy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fej­leszteni. Kérdés: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés? Válasz: A belföldi árszín­vonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indo­koltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós vi­lágpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségvi­szonyoknak. A fogyasztói árak még ‘ a termelői árak változását sem követték: Az ebből adódó terheket. az ál­lami költségvetés viselte. Az utóbbi években tehát — in­tézkedéseink ellenére — ár­rendszerünk a maga egészé­ben még mindig nem tük­rözi eléggé a világpiaci vi­szonyokat, a végbement vál­tozásokat. A helyzetre jellemző pél­dául, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlja az állam forgal- miadó-bevételét. A költségvetés . jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem növelhetőek to­vább. Az olyan fogyasztói. ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek, azzal a kö­vetkezménnyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet 1980-tól új termelői ár­rendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfog­ják a termelés minden te­rületét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több év­re elaprózott árrendezési program nem vezethet cél­hoz, lassítaná a pozitív ha­tások kibontakozását. Gaz­dasági fejlődésünk követel­ményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük. Az áremeléseket az állam- háztartás egyensúlyának ja­vításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől a’zt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csök­ken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalha­tó pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fo­gyasztás alakul ki. Kormányzatunk a gazda­sági követelmények érvénye­sítése közben is gondosko­dik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott ma­rad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élel­miszerekre továbbra is át­lagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fo­gyasztói ártámogatásban ré­szesülnek a közlekedési vi­teldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógy­szerek és számos szolgálta­tás. A jövőben arra kell tö­rekednünk, hogy a mosta­nihoz hasonló átfogó árren­dezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árválto­zások ne összegyűjtve, hal­mozva jelentkezzenek, ha­nem árrendszerünk folyama­tosan, rugalmasabban kö­vesse a termelési költségek változásait. Kérdés: Kérjük, szóljon a bcr- és jövedclemkiegészítésekröl is. Válasz: A Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jöve­delmek kiegészítésénél egy­aránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teher­bíró képességét és életszín­vonal-politikánk követelmé­nyeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tar­tozó termékek (élelmisze­rek, tüzelőanyagok, villany­áram) áremelkedését a kor­mány bér-, illetve jövede­lem-kiegészítésekkel ellen­súlyozza. Bér-, illetve jövedelemki­egészítésben részesül min­den kereső és valamennyi társadalmi juttatásban ré­szesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió kétszázezer fő. Jövedelemkiegészítést kap néhány olyan lakossági cso­port is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem ré­szesült: az egygyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak. Az építőanyagok árának emelkedése növeli az épít­kezések költségeit, a lakás­építők terheit. Ezt figyelem­be véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső ha­tára. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremel­kedés nem egyformán érin­ti az egyes családokat. A bér- és jövedelemkiegészíté­sek megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősor­ban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartá­sunkban egyaránt. Befejezésül szeretném hangsúlyozni: pártunk és kormányünk. bízik abban, hogy a lakosság megérti a Minisztertanács döntésének szükségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alap­jai szilárdak. Közös munká­val el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük és további fej­lődésünk feltételeit megte­remtsük. (MTI) A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgálfatási dijak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdijak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott, ságának 1979. június 29-i el­vi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgaz­daság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a ter­melés hatékonyságának nö­vekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező válto­zások mértéke még nem fe­lel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világ­piaci árak, különösen a ter­meléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország fi­zetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártá­mogatás további növekedésé, nek elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fo­gyasztás érdekében — a ter­melői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is. A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasz­tói árak és szolgáltatási dí­jak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegé­szítéséről. I. r Az árrendezés következté­ben a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik;ennek kétharmadát az élelmisze­rek, az energiahordozók és a villamos energia árának eme­lése teszi ki. 1. Az élelmiszerek árszín­vonala átlagosan 20 száza­lékkal emelkedik. Ezen be­lül: — A kenyér ára 50 száza­lékkal nő, ennek megfelelő­en a fehér kenyér új ára ki­logrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 száza­lékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem vál­tozik ; — A tőkehús ára átlago­san 30 százalékkal, a húské­szítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövid karaj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52. Ft- ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára át­lagosan 8 százalékkal nő; — A tej és a tejtermékek fogyasztói árszínvonala átla­gosan 20 százalékkal emel­kedik. Egy liter 2,8 százalé­kos zsírtartalmú tej' ára 6,— Ft; — A zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növé­nyi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési cso­magolt zsír új ára kilogram­monként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad; — A cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilo­grammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára. 12 A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója A Minisztertanács rendel­kezésének megfelelően, sor kerül a jövedelmpótlékok fo­lyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igény- bejelentéseket kell tenni. Ä nyugdíjfolyósító szervek­nek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról. akik után házastársi pótlék nem jár. ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, t.sz-nyugdíjas esetén 56 éven felüli) vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jö­vedelempótlékot igényelni kell. Az augusztus első nap­jaiban történő soron kívüli kiutalások .alkalmával a pos­tai kézbesítők a nyugdíjasok-, nak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kitöltése — különö­sen a törzsszám gondos be­írása — aláírása és vissza­küldése után a nyugdíjfo­lyósító szervek az arra jogo­sultaknak a lehető legrövi­debb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természe­tesen július 1-i hatállyal. A családi pótlékra nem jo­gosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövede­lempótlékot szintén bejelen­tésre tudják a folyósító szer­vek megállapítani és megkül­deni. Az igényt minden eset­ben a munkáltatónál kell be­jelenteni. A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat kése­delmes folyósítás, de az min­den esetben visszamenőleges hatályú. (MTI) százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb; — A konzervek, a mély­hűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő; — Áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz maga­sabb. A déligyümölcsök kö­zül a citrom 25 Ft lesz. Vál­tozatlan marad a kávé és a tea ára. 2. A kereskedelmi vendéglá­tásban az ételárak az élelmi­szer-nyersanyagárak és egyéb költségek növekedése, vala­mint az állami támogatás csökkentése miatt emelked­nek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való te­kintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok ár­változásainak megfelelően emelkednek. 3. Az élelmiszerárak emel­kedése következtében az egészségügyi, szociális, gyer­mek. és oktatási intézmé­nyeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költ­ségek növekedésének megfe­lelően szeptember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1- től emelkednek. 4. A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára át­lagosan 34 százalékkal nö­vekszik. A szén átlagos fo­gyasztói ára 25 százalékkal, a koksz, a tűzifa és a háztar­tási tüzelőolaj 30 százalékkal emelkednek. A háztartási tü­zelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fo­gyasztói ára 20 százalékkal, a távhő. és melegvíz-szol­gáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos ener­gia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többlet- fogyasztás kezdvezményezése megszűnik. Az új villamos energia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolva­sott fogyasztásra kell alkal­mazni. A melegvíz-szolgálta­tás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendelés, kor előre kifizetett tüzelő­anyagokat változatlan áron kell leszállítani. 5. Emelkedik egyes építő­anyagok és iparcikkek ára is: — Az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal nö­vekszik. Ezer darab kismére­tű falazótégla új ára a ke­reskedelmi telephelyeken 1800 Ft. egy mázsa portland- cement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parketták­nál ennél nagyobb, 40 száza­lékot meghaladó áremelésre kerül sor; — A bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalék­kal, ezen belül a gyermek­bútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak; — A mosó-, öblítőszerekés a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő; — A cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a bőrből ké­szült egyéb termékeké 20— 25 százalékkal emelkedik. 6. A személygépkocsik át­lagosan 20 százalékkal drá­gulnak. 7. Az ipari szolgáltatások közül áz 1979. július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emel­kednek. 8. A kulturális szolgálta­tások közül a színház, mozi és cirkusz helyárak. vala­mint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek. 9. Az új árakról tételes tá­jékoztatást az elárusítóhelye, ken levő árjegyzékek adnak. — A rendszeresen foglal­koztatottak — a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti dol­gozók kivételével — sze­mélyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak; — A nyugdíjasok, a jára­dékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a há­zastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után további 180 Ft-ot kapnak; — A nyugdíjasok, akik nyugdíjas korú hozzátarto­zójuk után eddig nem része­sültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 BT jövedelemki­egészítést kapnak; — A többgyermekes csa­jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik; — Az egygyermekes csa­ládok — igénybejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövede­lemkiegészítést kapnak; — A családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak; — A munkabérben része­sülő, valamint a 18. életevü­ket betöltött szakmunkásta­nulók havi 180 Ft kiegészí­tést kapnak; — A főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kap. nak; — A gyermekgondozási se­gélyen levő anyáknak jelen­leg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik. Az összes bér-, jövedelem és társadalmi juttatás-ki­egészítés 1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979 szeptemberében folyósítják részükre, ugyan­csak július 1-ig visszamenő­leg. A bér-, jövedelem és tár­sadalmi juttatás-kiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbér­be, sem az átlagkeresetbe. Jövedelemkiegészítő pótlék­ban nem részesülnek a szabad­foglalkozásúak, a kisiparo­sok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, vala­mint a munkaképes korú háztartásbeliek. Az építő, és faanyagok fo­gyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivi­telezésű lakossági építkezé­seknél többletköltségeket okoz; az állami és szövetke­zeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintéz­kedés nem érinti. Az építtető lakosság kész- pénzterheinek mérséklése ér. deliében 1979, augusztus 1- től a lakásépítési kölcsönök összeghatárai az alábbiak szerint módosulnak: — A családiház-építéshez nyújtható kölcsönök felső határa valamennyi települé­sen egységesen 40 ezer fo­rinttal emelkedik; — A házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes la­kóház-építkezésekhez és a csoportos korszerű családi- ház-építkezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint több- letkölcsön nyújtható; — A felújításnál, tataro­zásnál, korszerűsítésnél, tol­daléképítésnél a kölcsön fel­ső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik. A folyamatban levő épít­kezéseknél mindazon építte­tők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatáro­zott összegig pótkölcsönt igé. nyelhetnek az Országos Ta­karékpénztártól. A Minisztertanács a fo­gyasztói árak és szolgáltatá­si díjak emeléséről, vala­mint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatá­sok kiegészítéséről szóló ha­tározatának rendezett végre­hajtásához szükséges intéz­kedéseket megtette. (MTI) II. A fogyasztói árak emelke­dése miatt a lakosság az alábbi bér. és jövedelemki­egészítésben részesül: 1979. jjUius ESL, vasárnap i t

Next

/
Thumbnails
Contents