Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

50imtmfCO WP.OiTnJáBói mm Visszhang „fllapvelően sziz leriilef-e? Érvényt szerzünk az ítéletnek Közösen többre mennének Válaszolaz illetékes Nem a mi asztalunk! gáltatta, s dr. Najzer Alajos főosztályvezető arról tájé­koztatott bennünket, hogy a panasz kivizsgálására alakult bizottság jelentése alapján intézkedtek, hogy Szabó Ot­tót újra alkalmazzák a he­vesi mentőállomáson, s a munkakörére előírt alkal­massági vizsgálat alapján döntsenek beosztásáról. viil az irodalombarátok, a díszítőművészeti és a honis­mereti szakkör gazdagít­ja a helyi kulturális tevé­kenységet. Gyakoriak a szó­rakozóhelyeken tartott nóta­estek. A községben többen élnek, dolgoznak, akik az el­múlt időszakban sokat tet­tek a közművelődés, az is­meretterjesztés érdekében. (Kengyel Zoltán festő, a pétervásári Péter házaspár, Simon Károly csontfaragó, Gál Gyula helytörténész). A 35 mm-es szélesvásznú filmszínház látogatottsága megközelítően azonos a me­gyei átlaggal. A községi ta­nács 1974-ben felújította ugyan a helyi könyvtárat, de a miniszteri irányelvekben előírt 120 m- helyett az alap­terület csak 50 m2, így meg­lehetősen zsúfoltan tudták a könyvállományt elhelyezni. Hiányoznak a technikai be­rendezések is, amelyekre a korszerű tájékoztatásnál, csoportos foglalkozásnál fel­tétlenül szükség lenne. Az olvasók száma ez év máju­sában 272 volt. akik több mint 4600 kötet közül válo­gathatnak. Növelni kellene a napilapok, színvonalas fo­lyóiratok számát is. Bárányt Imre Eger Építőtábor Hatvanban A KISZ-kb az idén szer­vezett első ízben építőtábort Hatvanban. A gyerekek mun­kája paradicsom- és zöld­borsó-csomagolás. A tábori munka új és ismeretlen a vállalat dolgozóinak. Ennek ellenére a tábor szervezésé­vel, segítésével megbízottak munkájukat a lehető legjob­ban látják el. Külön kiemel­ném közülük Fazekas Zsig- mondot. Rónaszéki Gábort, Tóth Jánost és Tóth Lajost. Lelkiismeretességük, áldo­zatkészségük, odafigyelésük a gondokra, problémákra, a programokban való aktív részvételük követendő példa minden építőtábort indító vállalatnak, termelőszövet­kezetnek. Mindent megtesz­nek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Ezt a diá­kok is észreveszik, és meg is hálálják, hisz bámulatos tel­jesítmények születnek nap­ról napra. Munkájukkal na­gyon elégedett a vállalat ve­zetése. Kitett magáért a vasi csapat, joggal lehetünk büszkék a gyerekekre. Köszönjük munkájukat, s kérjük, hogy a jövőben is ugyanilyen töretlen ener­giával és lelkiismerettel fo­gadják és segítsék a táboro­zóka t. 'l3alázs Erika Hatvan /gGzűké ez'f Hány éves Lilli Palmer?.. Saját életkorával nem szí­vesen foglalkozik az ember. De máséval? Miért ne? Kü­lönösen, ha az illető világ­hírű személy, még különöseb­ben, ha vonzó filmszínésznő is. Kimondom: deli fiatal ko­rom csodálni való színésznő­jéről, Lilli Palmerröl van szó. A „csodálatos” Júliáról, a „Warrennéröl”, akinek ki_ csit furcsa volt a mestersé­ge. .. Olvastam az Esti Hír­lapban: „Ezekben a napok­ban ünnepelte 65. születés­napját a világ egyik legnép­szerűbb siinésznöje: Lilli Palmer.” (79. VI. 13., 6. o.j. Bizony, ez szép idő a höl­gyeknél. Persze nálunk, fér­fiaknál. ez másképpen áll... De olvasom tovább: „Posen- ban. ma: Poznanban született 1904-ben.” De akkor nem is 65! Mi még úgy tanultuk, hogy aki 1904-ben született, az 1979-ben 75 éves lesz. To­vább olvasok: „Hitler ura­lomra jutása idején 29 esz­tendős ...” Akkor mégis 1904 a helyes, mert 1904 -|- 29 — = 1933. (Hitler, — akit tu­lajdonképpen Schicklgruber _ nak hívtak. — 1933-ban lett kancellár.) Hogy ne legyen kétségem a dicstelen kancel­lárság idejében, tovább olva­sok: ..Egy évvel később, 1934-ben Londonba megy.” Semmi kétség tehát, mert 33 után 34 következik ... Ezek szerint a hölgy nem. 65., ha­nem 75. születésnapját ünne­pelhette egészségben... De nem is én volnék én, ha meg nem néztem volna az Üj Filmlexikont is (II. k. 254. o.). ahonnan megtud­tam. hogy 1914-ben született. 33-ban eminrált Párizsba. 34. ben Londonban telepedett le. Tehát mégis csak 65 éves és csak 19 évesen ment Pá­rizsba. .. Ha olvassa a művésznő a Népújságot, megtudhatja be­lőle, hogy megvédtem a ko­rát ,..! Hoay ne tévedjünk akkorát. / Remélem, kapok jutalmat... I De mekkorát? / (Dr. Szemes Varga Béla) A Népújság 1979. július 6-i száma közölte Kátai Gábor újságíró Csiffáry Gergely tör­ténész-muzeológussal készí­tett interjúját. Ebben többek között ezeket olvashatjuk: „A magam részéről — mond­ja Csiffáry Gergely — rááll­tam a Heves megyei ipar és a munkásmozgalom történe­tére. Izgalmas és még alap­vetően szűz terület.” A nyilatkozat eme megál­lapításának a munkásmozga­lom történetére vonatkozó része nem helytálló, s a me­gye közvéleménye előtt hely. télén megvilágításba helyezi a helyi munkásmozgalom-tör­téneti kutatásokat. Az igazság az, hogy a me­gyei munkásmozgalom-törté­neti kutatások már az 1940- es évek végén megindultak. Úttörő ezen a 1 téren Kolacs- kovszky Lajos munkássága. Az 1956-os ellenforradalom leverése után e kutatómunka meggyorsult, és növekedett a munkásmozgalom-történeti témákkal foglalkozó ku­tatók száma is. Jelenleg megyénkben mintegy 8 sze­mély foglalkozik ilyen té­mákkal. Az adatfeltaláló és és -feldolgozó munka már eddig is több figyelemre mél­tó eredményt hozott. Ilyen Cikkünk nyomán Lesz lelő, Néhány gyöngyösi levél alapján foglalkoztunk olyan kisebb problémákkal, ame­lyek önmagukban ugyan nem nagyok, mégis sokak­nak okoznak bosszúságot. Cikkeinkre a gyöngyösi vá­rosi tanács elnöke, Tir De­zső elvtárs válaszolt: „Műszaki osztályunk meg­rendelte az SZTK buszmeg­állóhoz 3 pad elkészítését és kihelyezését a városgon­dozási üzemnél. A levél író­ja vállalta, hogy társadalmi munkában megszervezi a fedett váró elkészítését, amelynek felállítását műsza­például az 1959-ben kiadott Tanácsköztársasági Emlék­könyv, az 1909-ben közrebo­csátott. az 1918—19-es forra­dalmakkal kapcsolatos doku. mentumgyűjtemény, avagy az 1970-ben megjelent munkás- mozgalmi életrajzi gyűjte­mény. Vagy említhetjük A szocializmus építése Heves megyében 1945—1969 című könyvet is. Természetesen eddigi ered­ményeinkkel ezen a téren sem lehetünk elégedettek. Van még tennivaló bőven. Például égetően szükség vol­na egy olyan monográfiára, amely a megyei forradalmi munkásmozgalom történetét kialakulásától kezdve a fel- szabadulásig értékelné. En­nek megírásánál jól lehetne hasznosítani az eddigi rész­kutatások eredményeit. El kellene készíteni a munkás- mozgalmi életrajzi gyűjtemény második kiadását is. Jól szolgálná a párt-, a tömeg­szervezeti, a tömegmozgalmi és az állami oktatást egy, a megyei munkásmozgalom történetét reprezentáló do­kumentumgyűjtemény kiadá­sa is, s még sorolhatnánk tovább a feladatokat. lesz park ki osztályunk engedélyez­te... A tüdőgondozó előtti park az Április 4. téri lakótelep szomszédságában van és részben felvonulási terület. A lakótelep déli részén szol­gáltatóház épül, ezért a cikkben említett rész to­vábbra is felvonulási terület lesz. Ennek ellenére igyek­szünk az ott levő fákat meg­védeni. Azonban a volt Bé­la utcához vezető út for­galmát nem korlátozhatjuk. A szolgáltatóház építésének befejezése után a parkot helyreállíttatjuk.”. Szabó Ottónak, a hévési mentőállomás volt dolgozó­jának panaszával foglalko­zott lapunk június 3-i szá­mában „Mentőt is érhet bal­eset” címmel. Szabó Ottót nem akarták visszavenni ál­lásába. átmeneti rokkantsá­gára hivatkozva. Cikkünk nyomán az Egészségügyi Mi­nisztérium az ügyet kivizs­Az ötödik ötéves tervben — objektív körülmények, akadályok miatt — Szilvás­váradon nem létesült a la­kosság igényeinek és az üdü­lőjellegnek megfelelő, kor­szerű művelődési ház. To­vábbra sem itt működik a mozi, nincs az intézményen belül olyan terem, ahol a társadalmi ünnepségeket megtarthatnák. A közelmúlt­ban házasságkötő termet alakítottak ki és javult — a Megyei Könyvtár segítségé­vel — a helyi bibliotéka is. Nem kielégítő a helyi terme­lőüzemek anyagi támogatása sem, így az intézmények fenntartása, működtetése ki­zárólag a községi tanácsra hárul, A klubkönyvtárban évenként 20—25 ismeretter­jesztő előadást tartanak, fő­ként egészségügyi, művésze­ti, politikai és pedagógiai té­makörökben. Pozitívan fej­lődik a KISZ, az ifjúsági klub tartalmi munkája, az egymással való kapcsolatuk. Természetesen a rendszeres tevékenység még ma sem jellemző az ifjúsági szerveze­tekre. A jól működő csopor­tok közé tartozik a. vegyes­kórus, a furulyazenekar, al­kalomszerűen dolgozik a felnőtt-tánccsoport. Ezenkí­„Melyik ok miatt" cím­mel tettük szóvá lapunk június 15-i számában, hogy az egri Hadnagy utcai la­kótelepen a patakparti sé­tányon ott maradtak a földkupacok, mint építkezé­si maradványok, s eltakarí­tásukról senki sem gondos­kodik. A cikket a szakmun­kásképző intézetnek címez­tük, — helytelenül, mint vá­laszuk is bizonyítja: „A szerző egyszerű sétá­val és saját szemével győ­ződhet meg arról, hogy az intézet környékén nem he­gyek, de kúpocskák sincse­nek. Legutóbbi júniusi bal­lagási ünnepségünket meg­előzően végeztünk nagytaka­rítást az intézet környékén, így joggal állíthatjuk, köz­lései minden alapot nélkü­löznek. Intézetünk környéke köztudottan a város leg­szebben gondozott területi közé tartozik. Sajnos esős időben sár nélkül egyetlen irányból sem közelíthető meg, 1500 tanulónk és 180 felnőtt dolgozónk legna­gyobb sajnálatára, de ez nem rajtunk múlik. A környék rendezését évek óta társadalmi munká­ban végezzük, és többek kö­zött ezért nyertük el már há­rom évben a „Társadalmi munkával Egerért” mozga­lom 1. díját. Elnézést kérünk az intézet dolgozóitól, tanulóitól, való­ban rossz helyre lett címezve a cikk. De a földkupacok, a sár az valós. Mint képünk is bizonyítja, a patakparti sétány e részén csakugyan akadályozza a közlekedést. Mármint a gyalogosokét, akik sártengerben járnak erre, mert erre visz az út. A szóban forgó rész a patakparton van, s hogy hó­napok óta ez a helyzet, azt az arra járók, arra lakók bizo­nyítják. Reméljük, az igazi felelős csak jelentkezik a végén, sőt, a válaszon kívül az eltakarításról is gondoskodik. Szecskó Károly Leveleink között tallózva A békés egymás mellett élésről Nem, kérem, nem a külpolitikai fogalomról lesz szó, a következő néhány sorban. Mert nemcsak a külpolitikában gond a különböző államok egymás mellett élése. Nagyon is gond az a jelek szerint sok helyen hazánkban, sőt, szűkebb hazánkban is. Nem is olyan régen egyik olvasónk — sajnos nem egyetlen ilyen panaszos — arról kérdezett, mit lehet tenni a békétlenkedő szomszéddal, hogyan lehetne legalább a töredékét „visszabosszantani”. Szerkesztői üzeneteinkben tanácsot adtunk, többek között azt, próbáljanak meg mégis megférni egymás mellett. S mit ad isten, vagy fél tucat levél érkezett az üzenetre, amelyben mindegyik levélíró az bi­zonygatta, ő az a bizonyos szomszéd, és mennyire nincs igaza a másiknak. Sőt, ezen túlmenve, túllicitálva az eredeti levelet, a szomszédbosszantás legkülönbözőbb módjait emle­gették, amit ők kénytelenek elviselni az eredeti levél író­jától. Hát nem róluk volt szó. Véletlenül nem róluk. Azért írom, véletlenül, mert a levelek alapján éppenséggel róluk is szólhatott volna a mese. És ha ehhez hozzátesszük, hogy nem mindenki fog tollat, bizony meg kell állapítani, sajnos e török átok a rossz szomszédsággal, nagyon sok embert sújt. De valóban ennyit sújt? Nem arról van szó egyszerűen, hogy egy kicsit irigyek vagyunk, egy kicsit türelmetlenek, s a meglevő kisebb dol­gokból elefántot varázsolunk? Attól tartok, nagyon sok esetben erről van szó. Nem tagadom én azt, hogy valóban léteznek összeférhetetlen emberek. De ennyi?! Nem bizony, nem igy van. Csupán türelmetlenebbek vagyunk, nehezeb­ben viseljük el a kisebb bosszúságokat. S ha elviselni ne­héz, hát igyekszünk gyorsan és kamatosán visszaadni. Így születnek évekig tartó szomszédháborúk, így növekszik a szabálysértési előadók, a bíróság munkája. Tengeri kígyóvá növekvő akták lesznek olyan vitákból, amelyeket emberség­gel, egymás között is megoldhattak volna. Meg kellene tanulnunk egy kissé békésebben megférni egymás mellett. S n’em azt keresni, hol vétett a szomszéd, hanem azt, hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni a még való­ban kellemetlen szomszédságokat is. Emberi dolog ez. S mindenki jobban járna. De elsősorban maguk az ügyfelek, akik más idegei mellett a sajátjukat is őrlik... —d.— műsorok: eleié KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 10.05 Opera­felvételek. 10.32 A zeneiro­dalom remekműveiből. 11.13 Ókori kalandozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán. szólva. 12.45 Madrigálfelvételek. 13.20 Mindenki szórakozik. 14.00 Pontszám vagy hiva­tás. 14.10 Haydn: C-dúr vo­nósnégyes. 14.30 Milliárdos lehetőségek. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Az elmúlt évad kiemelkedő dzseszfelvételeiből. 18.00 Közvetítés az országos súly­emelő-bajnokságról. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.40 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról 18.45 Móra Ferenc születé­sének 100. évfordulója. 19.27 Berlioz: Fantasztikus szimfónia. 20.25 „Van az éjben egy vén halász... ” 20.35 Jascha Heifetz 1917— 1955 között. 21.03 Népi ze­ne. 22.10 Közvetítés az or­szágos súlyemelő-baj nók- ságról. 22.20 Rádiószínház. 23.31 Operaáriák. PETŐFI 8.33 Rimszkij-Korsza- kov: Versenymű harsonára és fúvószenekarra. ,8.45 Magnósok, figyelem! 9.30 Szórakozó Európa. 10.36 Páratlan oldalak. 11.34 Fia- L taloknak! 12.33 Jó ebédhez p1 szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A három Latabár. 14.58 Válaszolunk hallga­tóinknak. 15.13 Verbunko­sok. 15.40 Operettek. 16.06 Szólíthatlak nagyapónak? 16.33 ötórai tea. 17.30 Köz­kívánatra! 19.20 Három szerző — három sláger. 19.29 Nóták. 19.50 Varsói beszélgetés a Növi ének- együttes tagjaival. 20.33 Közvetítés az országos súly­emelő-bajnokságról. 20.49 A Nap árnyéka. 21.50 Of- fenbach-est. 23.10 Sláger- múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek — Időjárás — Lapszemle. 8.40 Visszapil­lantó. Szerkesztő: Nagy István — 9.00 Észak-ma­gyarországi krónika — Ze­ne (Közben: Napjaink kérdései: Wirth Lajos jegy­zete). 9.30 Mikrofonlánc. Cseterki Lajossal, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak tagjával beszélget Im- reh József. 9.45 Hová men­jünk, mit csináljunk? Ze­nés programajánlat. 9.52 Műsorelőzetes. TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Kuc­kó. 9.35 Mindenki közieken dik... 9.50 Mai témák kül­földi tévéjátékmühelyek- ből. 10.45 Négyszemközt Michelangelóval (Olasz filmsorozat). 11.00 Alice Babs műsora (Svéd zenés film.) 14.37 Műsorismerte­tés. 14.40 A rejtelmes szi­get (Francia—olasz—spa­nyol film). 15.30 Hírek. 15.35 Sokan kérték... 17.30 Reklám. 17.40 Főzőcske — de okosan! 18.10 Parabola. 18.50 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vi­har Délen (Amerikai film). 21.15 A Szovjetunió népei­nek VII. nyári szpartakiád- ja. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17.50 Sértés. 19.30 Tv-hí­radó. 20.00 Nebáncsvirág. 21.00 Tv-híradó 2. 1979. július 21., szőni bal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents