Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
50imtmfCO WP.OiTnJáBói mm Visszhang „fllapvelően sziz leriilef-e? Érvényt szerzünk az ítéletnek Közösen többre mennének Válaszolaz illetékes Nem a mi asztalunk! gáltatta, s dr. Najzer Alajos főosztályvezető arról tájékoztatott bennünket, hogy a panasz kivizsgálására alakult bizottság jelentése alapján intézkedtek, hogy Szabó Ottót újra alkalmazzák a hevesi mentőállomáson, s a munkakörére előírt alkalmassági vizsgálat alapján döntsenek beosztásáról. viil az irodalombarátok, a díszítőművészeti és a honismereti szakkör gazdagítja a helyi kulturális tevékenységet. Gyakoriak a szórakozóhelyeken tartott nótaestek. A községben többen élnek, dolgoznak, akik az elmúlt időszakban sokat tettek a közművelődés, az ismeretterjesztés érdekében. (Kengyel Zoltán festő, a pétervásári Péter házaspár, Simon Károly csontfaragó, Gál Gyula helytörténész). A 35 mm-es szélesvásznú filmszínház látogatottsága megközelítően azonos a megyei átlaggal. A községi tanács 1974-ben felújította ugyan a helyi könyvtárat, de a miniszteri irányelvekben előírt 120 m- helyett az alapterület csak 50 m2, így meglehetősen zsúfoltan tudták a könyvállományt elhelyezni. Hiányoznak a technikai berendezések is, amelyekre a korszerű tájékoztatásnál, csoportos foglalkozásnál feltétlenül szükség lenne. Az olvasók száma ez év májusában 272 volt. akik több mint 4600 kötet közül válogathatnak. Növelni kellene a napilapok, színvonalas folyóiratok számát is. Bárányt Imre Eger Építőtábor Hatvanban A KISZ-kb az idén szervezett első ízben építőtábort Hatvanban. A gyerekek munkája paradicsom- és zöldborsó-csomagolás. A tábori munka új és ismeretlen a vállalat dolgozóinak. Ennek ellenére a tábor szervezésével, segítésével megbízottak munkájukat a lehető legjobban látják el. Külön kiemelném közülük Fazekas Zsig- mondot. Rónaszéki Gábort, Tóth Jánost és Tóth Lajost. Lelkiismeretességük, áldozatkészségük, odafigyelésük a gondokra, problémákra, a programokban való aktív részvételük követendő példa minden építőtábort indító vállalatnak, termelőszövetkezetnek. Mindent megtesznek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Ezt a diákok is észreveszik, és meg is hálálják, hisz bámulatos teljesítmények születnek napról napra. Munkájukkal nagyon elégedett a vállalat vezetése. Kitett magáért a vasi csapat, joggal lehetünk büszkék a gyerekekre. Köszönjük munkájukat, s kérjük, hogy a jövőben is ugyanilyen töretlen energiával és lelkiismerettel fogadják és segítsék a táborozóka t. 'l3alázs Erika Hatvan /gGzűké ez'f Hány éves Lilli Palmer?.. Saját életkorával nem szívesen foglalkozik az ember. De máséval? Miért ne? Különösen, ha az illető világhírű személy, még különösebben, ha vonzó filmszínésznő is. Kimondom: deli fiatal korom csodálni való színésznőjéről, Lilli Palmerröl van szó. A „csodálatos” Júliáról, a „Warrennéröl”, akinek ki_ csit furcsa volt a mestersége. .. Olvastam az Esti Hírlapban: „Ezekben a napokban ünnepelte 65. születésnapját a világ egyik legnépszerűbb siinésznöje: Lilli Palmer.” (79. VI. 13., 6. o.j. Bizony, ez szép idő a hölgyeknél. Persze nálunk, férfiaknál. ez másképpen áll... De olvasom tovább: „Posen- ban. ma: Poznanban született 1904-ben.” De akkor nem is 65! Mi még úgy tanultuk, hogy aki 1904-ben született, az 1979-ben 75 éves lesz. Tovább olvasok: „Hitler uralomra jutása idején 29 esztendős ...” Akkor mégis 1904 a helyes, mert 1904 -|- 29 — = 1933. (Hitler, — akit tulajdonképpen Schicklgruber _ nak hívtak. — 1933-ban lett kancellár.) Hogy ne legyen kétségem a dicstelen kancellárság idejében, tovább olvasok: ..Egy évvel később, 1934-ben Londonba megy.” Semmi kétség tehát, mert 33 után 34 következik ... Ezek szerint a hölgy nem. 65., hanem 75. születésnapját ünnepelhette egészségben... De nem is én volnék én, ha meg nem néztem volna az Üj Filmlexikont is (II. k. 254. o.). ahonnan megtudtam. hogy 1914-ben született. 33-ban eminrált Párizsba. 34. ben Londonban telepedett le. Tehát mégis csak 65 éves és csak 19 évesen ment Párizsba. .. Ha olvassa a művésznő a Népújságot, megtudhatja belőle, hogy megvédtem a korát ,..! Hoay ne tévedjünk akkorát. / Remélem, kapok jutalmat... I De mekkorát? / (Dr. Szemes Varga Béla) A Népújság 1979. július 6-i száma közölte Kátai Gábor újságíró Csiffáry Gergely történész-muzeológussal készített interjúját. Ebben többek között ezeket olvashatjuk: „A magam részéről — mondja Csiffáry Gergely — ráálltam a Heves megyei ipar és a munkásmozgalom történetére. Izgalmas és még alapvetően szűz terület.” A nyilatkozat eme megállapításának a munkásmozgalom történetére vonatkozó része nem helytálló, s a megye közvéleménye előtt hely. télén megvilágításba helyezi a helyi munkásmozgalom-történeti kutatásokat. Az igazság az, hogy a megyei munkásmozgalom-történeti kutatások már az 1940- es évek végén megindultak. Úttörő ezen a 1 téren Kolacs- kovszky Lajos munkássága. Az 1956-os ellenforradalom leverése után e kutatómunka meggyorsult, és növekedett a munkásmozgalom-történeti témákkal foglalkozó kutatók száma is. Jelenleg megyénkben mintegy 8 személy foglalkozik ilyen témákkal. Az adatfeltaláló és és -feldolgozó munka már eddig is több figyelemre méltó eredményt hozott. Ilyen Cikkünk nyomán Lesz lelő, Néhány gyöngyösi levél alapján foglalkoztunk olyan kisebb problémákkal, amelyek önmagukban ugyan nem nagyok, mégis sokaknak okoznak bosszúságot. Cikkeinkre a gyöngyösi városi tanács elnöke, Tir Dezső elvtárs válaszolt: „Műszaki osztályunk megrendelte az SZTK buszmegállóhoz 3 pad elkészítését és kihelyezését a városgondozási üzemnél. A levél írója vállalta, hogy társadalmi munkában megszervezi a fedett váró elkészítését, amelynek felállítását műszapéldául az 1959-ben kiadott Tanácsköztársasági Emlékkönyv, az 1909-ben közrebocsátott. az 1918—19-es forradalmakkal kapcsolatos doku. mentumgyűjtemény, avagy az 1970-ben megjelent munkás- mozgalmi életrajzi gyűjtemény. Vagy említhetjük A szocializmus építése Heves megyében 1945—1969 című könyvet is. Természetesen eddigi eredményeinkkel ezen a téren sem lehetünk elégedettek. Van még tennivaló bőven. Például égetően szükség volna egy olyan monográfiára, amely a megyei forradalmi munkásmozgalom történetét kialakulásától kezdve a fel- szabadulásig értékelné. Ennek megírásánál jól lehetne hasznosítani az eddigi részkutatások eredményeit. El kellene készíteni a munkás- mozgalmi életrajzi gyűjtemény második kiadását is. Jól szolgálná a párt-, a tömegszervezeti, a tömegmozgalmi és az állami oktatást egy, a megyei munkásmozgalom történetét reprezentáló dokumentumgyűjtemény kiadása is, s még sorolhatnánk tovább a feladatokat. lesz park ki osztályunk engedélyezte... A tüdőgondozó előtti park az Április 4. téri lakótelep szomszédságában van és részben felvonulási terület. A lakótelep déli részén szolgáltatóház épül, ezért a cikkben említett rész továbbra is felvonulási terület lesz. Ennek ellenére igyekszünk az ott levő fákat megvédeni. Azonban a volt Béla utcához vezető út forgalmát nem korlátozhatjuk. A szolgáltatóház építésének befejezése után a parkot helyreállíttatjuk.”. Szabó Ottónak, a hévési mentőállomás volt dolgozójának panaszával foglalkozott lapunk június 3-i számában „Mentőt is érhet baleset” címmel. Szabó Ottót nem akarták visszavenni állásába. átmeneti rokkantságára hivatkozva. Cikkünk nyomán az Egészségügyi Minisztérium az ügyet kivizsAz ötödik ötéves tervben — objektív körülmények, akadályok miatt — Szilvásváradon nem létesült a lakosság igényeinek és az üdülőjellegnek megfelelő, korszerű művelődési ház. Továbbra sem itt működik a mozi, nincs az intézményen belül olyan terem, ahol a társadalmi ünnepségeket megtarthatnák. A közelmúltban házasságkötő termet alakítottak ki és javult — a Megyei Könyvtár segítségével — a helyi bibliotéka is. Nem kielégítő a helyi termelőüzemek anyagi támogatása sem, így az intézmények fenntartása, működtetése kizárólag a községi tanácsra hárul, A klubkönyvtárban évenként 20—25 ismeretterjesztő előadást tartanak, főként egészségügyi, művészeti, politikai és pedagógiai témakörökben. Pozitívan fejlődik a KISZ, az ifjúsági klub tartalmi munkája, az egymással való kapcsolatuk. Természetesen a rendszeres tevékenység még ma sem jellemző az ifjúsági szervezetekre. A jól működő csoportok közé tartozik a. vegyeskórus, a furulyazenekar, alkalomszerűen dolgozik a felnőtt-tánccsoport. Ezenkí„Melyik ok miatt" címmel tettük szóvá lapunk június 15-i számában, hogy az egri Hadnagy utcai lakótelepen a patakparti sétányon ott maradtak a földkupacok, mint építkezési maradványok, s eltakarításukról senki sem gondoskodik. A cikket a szakmunkásképző intézetnek címeztük, — helytelenül, mint válaszuk is bizonyítja: „A szerző egyszerű sétával és saját szemével győződhet meg arról, hogy az intézet környékén nem hegyek, de kúpocskák sincsenek. Legutóbbi júniusi ballagási ünnepségünket megelőzően végeztünk nagytakarítást az intézet környékén, így joggal állíthatjuk, közlései minden alapot nélkülöznek. Intézetünk környéke köztudottan a város legszebben gondozott területi közé tartozik. Sajnos esős időben sár nélkül egyetlen irányból sem közelíthető meg, 1500 tanulónk és 180 felnőtt dolgozónk legnagyobb sajnálatára, de ez nem rajtunk múlik. A környék rendezését évek óta társadalmi munkában végezzük, és többek között ezért nyertük el már három évben a „Társadalmi munkával Egerért” mozgalom 1. díját. Elnézést kérünk az intézet dolgozóitól, tanulóitól, valóban rossz helyre lett címezve a cikk. De a földkupacok, a sár az valós. Mint képünk is bizonyítja, a patakparti sétány e részén csakugyan akadályozza a közlekedést. Mármint a gyalogosokét, akik sártengerben járnak erre, mert erre visz az út. A szóban forgó rész a patakparton van, s hogy hónapok óta ez a helyzet, azt az arra járók, arra lakók bizonyítják. Reméljük, az igazi felelős csak jelentkezik a végén, sőt, a válaszon kívül az eltakarításról is gondoskodik. Szecskó Károly Leveleink között tallózva A békés egymás mellett élésről Nem, kérem, nem a külpolitikai fogalomról lesz szó, a következő néhány sorban. Mert nemcsak a külpolitikában gond a különböző államok egymás mellett élése. Nagyon is gond az a jelek szerint sok helyen hazánkban, sőt, szűkebb hazánkban is. Nem is olyan régen egyik olvasónk — sajnos nem egyetlen ilyen panaszos — arról kérdezett, mit lehet tenni a békétlenkedő szomszéddal, hogyan lehetne legalább a töredékét „visszabosszantani”. Szerkesztői üzeneteinkben tanácsot adtunk, többek között azt, próbáljanak meg mégis megférni egymás mellett. S mit ad isten, vagy fél tucat levél érkezett az üzenetre, amelyben mindegyik levélíró az bizonygatta, ő az a bizonyos szomszéd, és mennyire nincs igaza a másiknak. Sőt, ezen túlmenve, túllicitálva az eredeti levelet, a szomszédbosszantás legkülönbözőbb módjait emlegették, amit ők kénytelenek elviselni az eredeti levél írójától. Hát nem róluk volt szó. Véletlenül nem róluk. Azért írom, véletlenül, mert a levelek alapján éppenséggel róluk is szólhatott volna a mese. És ha ehhez hozzátesszük, hogy nem mindenki fog tollat, bizony meg kell állapítani, sajnos e török átok a rossz szomszédsággal, nagyon sok embert sújt. De valóban ennyit sújt? Nem arról van szó egyszerűen, hogy egy kicsit irigyek vagyunk, egy kicsit türelmetlenek, s a meglevő kisebb dolgokból elefántot varázsolunk? Attól tartok, nagyon sok esetben erről van szó. Nem tagadom én azt, hogy valóban léteznek összeférhetetlen emberek. De ennyi?! Nem bizony, nem igy van. Csupán türelmetlenebbek vagyunk, nehezebben viseljük el a kisebb bosszúságokat. S ha elviselni nehéz, hát igyekszünk gyorsan és kamatosán visszaadni. Így születnek évekig tartó szomszédháborúk, így növekszik a szabálysértési előadók, a bíróság munkája. Tengeri kígyóvá növekvő akták lesznek olyan vitákból, amelyeket emberséggel, egymás között is megoldhattak volna. Meg kellene tanulnunk egy kissé békésebben megférni egymás mellett. S n’em azt keresni, hol vétett a szomszéd, hanem azt, hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni a még valóban kellemetlen szomszédságokat is. Emberi dolog ez. S mindenki jobban járna. De elsősorban maguk az ügyfelek, akik más idegei mellett a sajátjukat is őrlik... —d.— műsorok: eleié KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 10.05 Operafelvételek. 10.32 A zeneirodalom remekműveiből. 11.13 Ókori kalandozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán. szólva. 12.45 Madrigálfelvételek. 13.20 Mindenki szórakozik. 14.00 Pontszám vagy hivatás. 14.10 Haydn: C-dúr vonósnégyes. 14.30 Milliárdos lehetőségek. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Az elmúlt évad kiemelkedő dzseszfelvételeiből. 18.00 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.40 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról 18.45 Móra Ferenc születésének 100. évfordulója. 19.27 Berlioz: Fantasztikus szimfónia. 20.25 „Van az éjben egy vén halász... ” 20.35 Jascha Heifetz 1917— 1955 között. 21.03 Népi zene. 22.10 Közvetítés az országos súlyemelő-baj nók- ságról. 22.20 Rádiószínház. 23.31 Operaáriák. PETŐFI 8.33 Rimszkij-Korsza- kov: Versenymű harsonára és fúvószenekarra. ,8.45 Magnósok, figyelem! 9.30 Szórakozó Európa. 10.36 Páratlan oldalak. 11.34 Fia- L taloknak! 12.33 Jó ebédhez p1 szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A három Latabár. 14.58 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.13 Verbunkosok. 15.40 Operettek. 16.06 Szólíthatlak nagyapónak? 16.33 ötórai tea. 17.30 Közkívánatra! 19.20 Három szerző — három sláger. 19.29 Nóták. 19.50 Varsói beszélgetés a Növi ének- együttes tagjaival. 20.33 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról. 20.49 A Nap árnyéka. 21.50 Of- fenbach-est. 23.10 Sláger- múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek — Időjárás — Lapszemle. 8.40 Visszapillantó. Szerkesztő: Nagy István — 9.00 Észak-magyarországi krónika — Zene (Közben: Napjaink kérdései: Wirth Lajos jegyzete). 9.30 Mikrofonlánc. Cseterki Lajossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjával beszélget Im- reh József. 9.45 Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat. 9.52 Műsorelőzetes. TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Kuckó. 9.35 Mindenki közieken dik... 9.50 Mai témák külföldi tévéjátékmühelyek- ből. 10.45 Négyszemközt Michelangelóval (Olasz filmsorozat). 11.00 Alice Babs műsora (Svéd zenés film.) 14.37 Műsorismertetés. 14.40 A rejtelmes sziget (Francia—olasz—spanyol film). 15.30 Hírek. 15.35 Sokan kérték... 17.30 Reklám. 17.40 Főzőcske — de okosan! 18.10 Parabola. 18.50 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vihar Délen (Amerikai film). 21.15 A Szovjetunió népeinek VII. nyári szpartakiád- ja. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17.50 Sértés. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Nebáncsvirág. 21.00 Tv-híradó 2. 1979. július 21., szőni bal