Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
1979 július + A HEVES MEGYEI POLGÁRI VEOELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * Élelmiszereit mentesítése III. rész Gsmhilatok 2 differenciált felkészítésről A differenciált kiképzés a munkaviszonyban álló dolgozók szakmunkájuknak megfelelően szakosított kötelező felkészítés. Ezt folyamatosnak, állandónak kell tekinteni. Felvetődik a kérdés: miért van erre szükség? Minden dolgozónak — az igazgatótól a segédmunkásig — meg kell ismerni a háborús szakfeladatokhoz igazodó sajátos polgári védelmi feladatokat is. Fel kell készülni a termelés folyamatosságának biztosítására rendkívüli viszonyok között, és képesnek kell lennie az önvé_ delemre, a nyersanyag, a kész. és félkész termékek, a növény- és állatállomány, a víz-, a takarmány- és az élelmiszerkészletek védelmével kapcsolatos megelőző védelmi, továbbá mentesítési és halaszthatatlanul szükséges helyreállítási feladatok végrehajtására. E felkészítés — több más feladat mellett — a polgári védelem egyik legfontosabb feladatát, a népgazdaság háborús állóképessége növelését valósítja meg, biztosítja a háborús termelés folyamatosságát. Miért kell ennek a folyamatnak állandónak lenni ? Megítélésünk szerint a háborús termelés folyamatosságának biztosítása a technológia, a termék védelmének függvénye. Azt kell védeni, amivel dolgozunk, és ha a termelés technológiája változik, fejlődik, akkor vele együtt kell, hogy fejlődjön a védelem is mind eszközeiben, mind módszereiben. Ahogy a termelés korszerűsítésében, úgy a védelemben sincs leállás. A. differenciált felkészítésnek'1 megvannak a sajátos módszerei, formái. Az egyik ilyen legfontosabb: az általános módszertani elveken belül a helyi módszerek jelentős mértékű előtérbe kerülése. Az oktatási módszereket elsősorban a tananyag tartalma határozza meg. Az oktatás tehát akkor eredményes, ha a tartalom és a forma szoros összhangban van. Mivel a dolgozók differenciált felkészítése viszonylag rövid múltra tekint vissza, ezért módszereink nagyrészt még kiforratlanok. Tartalmilag pedig gyökeresen eltér a szakszolgálatok kiképzésétől. E felkészítést nehéz szabványosítani, egységesíteni. Tartalmát minden esetben az adott üzem. intézmény, sőt egyes műhelyek technológiája határozza meg. Ez pedig rendkívül bonyolult. Egyes üzemekben, üzemrészekben megtalálható a legkorszerűbb automatizált termelés és az elavult gépekkel való termelés is. Ezért nem lehet központilag mindenre kiterjedő részletességgel meghatározni a felkészítés egész tartalmát. A központi szabályozások csak a felkészítés fő célkitűzéseit és kereteit határozhatják meg. Ezt az adott üzemnek, üzemrésznek, műhelynek kell tartalommal megtölteni. A törzsparancsnoki utasítás ezért úgy határozza meg, hogy a „munkakörrel összefüggő differenciált szakmai anyag oktatását a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, és a fővárosi, megyei tanácsok által kiadott utasítások és követelmények szerint kell megszervezni, figyelembe véve a népgazdaság dinamikus fejlődése következtében mind a gazdasági ág szervezésében, mind a technológia korszerűsítésében bekövetkezett változásokat”. A tematikát és tananyagot tehát a felkészítést végrehajtó üzemekben, intézményekben, hivatalokban kell végső formába önteni és a foglalkozásokat gyakorlati módszerekkel — nem előadásokkal — végrehajtani. Nagyon lényeges dolog az is, hogy a foglalkozásokat, a felkészítést a törzsparancsnokok ne külső előadókkal szervezzék és hajtsák végre, az üzemek, műhelyek vezetőit készítsék fel és ők végezzék rendszeresen a beosztottaik felkészítését. Azokat a vezetőket, akik ismerik a termelési folyamatot, akik a termelést közvetlen szervezik és irányítják. Nagy figyelmet kell a felkészítés során a differenciáltságra is fordítani. Külön- külön az üzemrészekben, vagy műhelyekben a munka, folyamatnak, a termelési folyamatnak megfelelően kell felkészíteni, kiképezni a dolgozókat. Nem lehet általánosítani, több üzemrész, műhelyrész dolgozóit összevonni és általánosságban felkészíteni. Sok jó tapasztalattal találkoztunk már a felkészítés során, de sajnos még mindig vannak üzemek, vállalatok, intézmények, ahol nem értik a differenciált felkészítés lényegét, jelentőségét. Még mindig általánosságban beszélnek és a könnyebb, az előadásos módszert alkalmazzák. A felkészítés során ne elégedjenek meg az eddig elért eredményekkel. Tekintsék állandó és fontos feladatnak, hogy a felkészítés legyen folyamatos és fordítsanak nagy figyelmet az újonnan munkába álló dolgozók felkészítésére is. A foglalkozásokat kapcsolják össze a szakmai felkészí. téssel, munkavédelmi oktatással stb. A törzsparancsnok elvtársak használják ki a tapasztalatcserében rejlő lehetőségeket még intenzívebben a felkészítés sikere érdekében; I Az élelmiszermentesítő állomás berendezéseinek vizsgálata után most tekintsük át annak működési mechanizmusát. Az élelmiszerek mentesítését megelőzik a helyszíni vizsgálatok. Ezek célja megállapítani a sugárzó, mérgező anyagokkal bekövetkezett szennyeződés tényét, an. nak fajtáját, minőségét, mennyiségét, elosztását. Az ellenőrzés a raktárakban és ABC-áruházakban történik. A mérési eredmények alapján az élelmiszereket minősítik, illetve szennyezett- ségi fokuktól függően csoportosítják és jelzőtáblákkal látják el: — tiszta, nem szennyezett; — a megengedett sugár- szennyezettségi határértéknél kisebb, illetve; — a megengedett sugár- szennyezettségi határértéknél nagyobb szennyezettségűek- re. Ezejket tovább kell csoportosítani : a) mentesítéssel fogyaszthatóvá tehető, b) megsemmisítésre váró élelmiszerekre. A szennyezett, mentesítéssel fogyaszthatóvá tehető élelmiszereket célszerű csomagolási módjuk szerint elkülöníteni : — kartondobozokban, műanyag rekeszekben, ládákban tárolt élelmiszerekre (üveges, dobozos konzervek, italáruk stb); — szövet- és papírzsákokban tárolt élelmiszerekre (liszt, rizs). A mentesítés folyamatát a következő munkaszakaszok jellemzik: a) A szennyezett, de mentesíthető élelmiszerek elszállítása a mentesítő állomásra gépi targoncával történik. A művelet folyamatos ellátását két személy képes tartósan —váltással — biztosítani. — Az áru betáplálása az előtárolókba a közlekedőtéren keresztül bonyolódik; — a targonca munkabeosztását úgy kell szabályozni, hogy időközönként a munka- területekhez kapcsolódó közlekedőtéren felhalmozott göngyöleget, illetve élelmiszert az izotóptemetőbe szállítsa. b) Az előtárolókból az élelmiszer kézi erővel kerül a mentesítő helyekre. A feladat ellátásához 2—2 fő szükséges. c) A mentesítő helyiségekben végrehajtják az élelmiszerek mentesítését. A nedves mentesítő működési elve: Á késztermékeket (konzervek) a gönygyöleg kibontása után az 1. sz. munkagépre (futószalagra) helyezik. A munkát úgy kell megszervezni, hogy a berendezés folyamatos működtetése biztosított legyen. A vízsugárra] mentesített élelmiszer a futószalagon a sugárellenőrző térbe kerül-, ahol mérőműszerekkel vizsgálják azt, hogy a szennyezettség a megengedett norma alatt van-e. Ebben az esetben az árut a tiszta göngyölegbe rakják, majd a csomagoló, expediáló helyiségbe szállítják. Amennyiben a mentesítés hatásfoka nem kielégítő, úgy a termék a futószalagon visszakerül a mentesítő térbe, ahol a műveletet újra meg kell ismételni. A berendezés folyamatos működtetéséhez négy fő szükséges, szakaszos üzemeltetését azonban két fő is képes tartósan biztosítani. A burgonya-, zöldségféléket a 2. sz. munkagépen mentesítik. A szennyezett élelmiszert beöntik a mosógépbe. A termék a művelet befejezése után csúszdán keresztül jut a bevizsgáló térben elhelyezett gyűjtőbe. A mentesítés eredményességének ellenőrzése után az élelmiszer tiszta göngyölegbe kerül, majd innen átmeneti tárolásra a csomagolótérbe. A művelet folyamatos ellátásához három fő szükséges. A burgonya, zöldségfélék szárítása a csomagolóhelyiségből leválasztott részben a 7. számú munkagép üzemeltetésével biztosítható. Munkaerő-szükséglete: egy fő. A száraz mentesítő működési elve: A több rétegű nátronpapír. zsákot szennyező sugárzó harcanyagot a 3. sz. munkagép (porszívó) működtetésével kell eltávolítani. Ennek üzemeltetéséhez egy fő szükséges. A további szennyeződés lehetőségének kiküszöbölése céljából a terméket felöntik a garatba (4. sz. berendezés), ahonnan csővezetéken keresztül jut a bevizsgáló térben elhelyezett tiszta göngyölegbe (zsákba). Az ellenőrzés után az élelmiszert kézi targoncával szállítják a csomagolótérbe. A munkafolyamat ellátása két fő közreműködésével biztosítható. Nehézáruk közül a jutazsákba csomagolt liszt, rizs stb. mentesítése az 5. sz. munkagép működtetésével oldható meg, a következők szerint: A zsákot az ún. stabilizáló keretbe kell elhelyezni, majd szájának szabaddá tételével az élelmiszer szennyezett fel. ső rétegét le kell szedni, amely a gyűjtőbe kerül. A hengeres átmérőjű szerszám lenyomása, valamint a göngyöleg alsó, szennyezett felületének leválasztása után a szerkezet működtetésével a hengerben levő élelmiszer a sugárellenőrző térben elhelyezett zsákba kerül. A bevizsgálást követően a terméket a csomagoló helyiségbe szállítják. A berendezés folyamatos működtetéséhez négy főre van szükség. A csomagolt sertészsír mentesítése a szennyeződés mértékétől függően kétféle módszerrel történhet: Abban az esetben, ha a mentesítési eljárás első üteme nem vezet eredményre, a szennyezett áru — a zsáA csendes-óceáni Bikini-szigetek, ahol az USA a hatvanas években hidrogénbomba-kísér- leteket végzett, míg mindig lakhatatlanok. Erre a következtetésre jutott az amerikai kormány, miután a szigetek lakóinak 9 évvel ezelőtti visszatérésével foglalkoztak. 1954. március 1-én az USA egy 15 MT-ás hidrogénbombát robbantott Talmi felett. A radioaktív csapadékot azonban a szél az egész szigetcsoporton szétszórta. A szigeteken összesen 23 nukleáris robbantási kísérletet végeztek, a súlyok rádió aktiv szennyeződést azon ba mindenekelőtt a 15 MT-as tud rogénbomba okozta. 1968 augusztusában Johnson, az USA akkori elnöke kijelentette, hogy a szigetcsoportot kos anyagmentesítő és d zsírmentesítő közötti szelvényrészen keresztül vissza kell juttatni a mentesítötér- be. d) A bevizsgáló, sugárellenőrző helyen a mérőműszerekkel valamennyi mentesített élelmiszer minősítésre kerül. A mentesített élelmiszereket „mentesített” jelzéssel kell ellátni. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásához négy fő szükséges. e) A csomagoló, expediáló helyiségben történik a bevizsgáló, sugárellenőrző helyről érkező élelmiszerek csomagolása, szállításra való előkészítése. A folyamatos munkavégzés érdekében biztosítani kell megfelelő meny- nyiségű tiszta göngyöleget és egyéb csomagolóanyagot. A feladatok ellátásának munkaerő-szükséglete négy fő. Az élelmiszer-mentesítő komplett folyamatos működtetéséhez — a váltás figyelembevételével — 58 fő szükséges. Az egyes munkafázisok ellátásához rendszeresített munkaerőn kívül a technikai eszközök kezeléséhez két szakember beállításáról is gondoskodni kell. Az állomást a munkahelyi parancsnok, illetve annak helyettesei irányítják. 3. Általános rendszabályok Az állomást az első szeny- nvezett árumennyiség fogadásától kezdve, a mentesítést követő dekontaminálá- sig úgy kell tekinteni, mint sugárzó harcanyagokkal szennyezett területet. Ezért a mentesítésben részt vevő dolgozókat védőfelszereléssel kell ellátni. A mentesítő állomáson a csomagoló és expediáló munkaterület kivételével a védőöltözet viselése kötelező. Az állomás területére tilos védőöltözet nélkül belépni, azt fellazítani, étkezni, dohányozni, a munka- területet a parancsnok engedélye nélkül elhagyni. Meg kell szervezni a személyi állomány sugárellen, őrzését, valamint a munkahelyek sugárszint-ellenőrzé- sét. A védőruhában való tartózkodást az érvényben levő elszenvedhető sugáradag- normák figyelembevételével kell a személyi állomány váltásáról gondoskodni. A személymentesítést a szeny- nyezett területről kivonulva — a lehetőségekhez képest — részlegesen vagy teljesen végre kell hajtani. Miskolczi László megtisztították a fertőzéstől, a felszínt teljes egészében felásták, új házakat építettek, ültetvényeket létesítettek. A lakókat tehát, akik egy másik, távolabbi szigeten élnek, , vissza kell telepíteni. Az újabban végrehajtott vizsgalatok megállapították, hogy a szigeten a talajvíz még most is radioaktív-szennyezett, a kókuszdió, a gyümölcs és zöldségfélék fogyasztásra alkalmatlanok. A kormány 15 millió dollárt kért a kongresszustól, hogy a mintegy 100 szigeten elö emberek áttelepüljenek. Ugyanakkor '.'ingsúlyozta, hogy eddig még egyetlen lakó sem betegedett meg. Egészségi állapotukat állandóan ellenőrzik, az élelmiszer- ellátás pedig más területről biztosított. Megyei Ifjú Gárda-szemle Egerben Eger város volt a színhelye az immár sorrendben tizedik alkalommal megrendezésre került megyei Ifjú Gárdaszemlének. A megyei Ifjú Gárda-parancsnokság, a KISZ megyei és városi bizottsága, a honvédség, munkásőrség, polgári védelmi parancsnokság aktivistáinak közreműködésével dolgozta ki a háromnapos program részleteit. A verseny résztvevői a korábbi időszakban megrendezett városi, járási szemlék győztes csapatai voltak. Szántó Márton, a megyei KISZ-bizottság titkára üdvözölte a részt vevő csapatokat. Ünnepi megnyitójában hangsúlyozta az iskolai honvédelmi nevelés fontosságát, feladatait. A versenysorozat alaki és menetdal-versen.nyel vette kezdetét. A második napon került sor a verseny legizgalmasabb és legnagyobb felkészülést igénylő részére, a harci túrára. A Felnémet—Berva—Tardos közötti erdős, hegyes terepen a 16 km-es táv alaposan próbára tette a 182 versenyző fizikai és szellemi felkészültségét. A feladatok között egyaránt szerepelt polgári védelmi, egészségügyi és politikai totó kitöltése, szennyezett terepszakasz leküzdése, elsősegélynyújtás, sebesültszállítás, rádióforgalmazás. A csapatok azonban bizonyították, hogy megérdemelten lettek a területi verseny győztesei. Fáradtan bár. de nagy- részben a megadott szintidőn belül érkeztek a tardosi fogadóállomásra. Az ebéd és a rövid pihenő után a polgári védelemnél rendszeresített korszerű műszerekkel, felszerelésekkel ismerkedtek meg, majd színvonalas honvédelmi és tűzoltótechnikai bemutatón vettek részt. Nagy sikere volt a szolnoki karatecsapat bemutatójának is, A harmadik napon az úszás, lövészet és fegyveres váltófutás gázálarcban versenyszámok kerültek lebonyolításra. A versenysorozat ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult. Vígh Attila megyei Ifjú Gárda-parancsnok értékelte a háromnapos versenysorozatot. Elmondotta, hogy a fiatalok jól felkészültek a szemlére, jól hasznosították az eddig tanultakat. Ezután ismertette az eredményeket: az alaki és menetda 1-verseny győztese a gyöngyösi járás csapata lett, a harci túrán, a körletrend-versenyben és a fegyveres váltófutásban az egri járás csapata, az úszásban és a lövészetben Eger város csapata bizonyult, legjobbnak. A győztes csapatoknak a díjakat Szántó Márton, a megyei KISZ-bizottság titkára adta át. A Győrben, augusztus 12—20 között megrendezésre kerülő országos ifjú Gárda-szemlén — a megyei KISZ-bi zottság és IG-parancsnokság döntése alapján — megyén két a versenyen legjobban szerepelt gyöngyösi járás komp lett szakasza, valamint Hatvan város polgári védelmi raj: képviseli. —— / Berta József Még mindig sugárfertőzöttek a Bikini-szigetek
