Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

Fejlettségünk — fogyasztásunk Lépések, váltakozó ritmusban Minden termelő fogyasztó, de nem minden fogyasztó termelő, hiszen a kiskorúak, a tanulmányaikat végzők, a megérdemelt nyugdíjukat él­vezők népes csoportjaitól még, vagy már nem várhat­ja el a társadalom, járulja­nak hozzá a fölosztható ja­vak előállításához, gyarapí­tásához. A termelőknek te­hát nemcsak önmaguk szük­ségleteire kell tekintettel len­niük, hanem bizonyos több­letek létrehozásával a társa­dalom egészének szükségle­teire is, ami azonban nem a belátási készségen múlik. A fogyasztás elsődleges megha­tározója a termelőerők fej­lettsége. Folyamatos átalakulás Szárazon hangzó megálla­pítás az előbbi, de terveink­ben, tetteinkben meg nem kerülhető igazság. Akkor is az, ha tények serege kész­tetne vitára, hiszen... Hiszen például tavaly 5,4 millió ma­gyar állampolgár látogatott külföldre, majdnem kereken kétmillióval több, mint 1975- ben. Ha futja rá — s az adatok szerint telik rá —, miért ne utazzon az, akinek ezt diktálja a kedve? Kül­földre menni: divat. Divat is. Mint reprezentatív vizsgála­tok föltárták, a külföldre nem először utazó magyar turisták között viszonylag jelentős arányt képviselnek azok, akik nem rendelkeznek önálló lakással, akik háztar­tásának gépesítettsége ala­csony fokú stb., azaz, akik­nek a turistaútnál lennének fontosabb szükségleteik. Népes azoknak az objek­tív tényezőknek a csoportja, amelyek — lényegében au­tomatizmusként hatva — a lakosság fogyasztását döntő mértékben befolyásolják. Ilyen elem egyebek között az űn. infrastruktúra — a hát­térágazatok — fejlettsége, a foglalkoztatás szerkezete adott területrészen. Mivel ezek folytonosan változó jel­lemzők, a lakosság fogyasz­tásának összetétele is folya­matosan módosul, éppen ezért — a mindenkori reális ítélkezés érdekében — külön kell választani az átmeneti jegyeket és a tartós irány­zatokat. Az előbb említett, nagy összefüggéseket hordo­zó tényezőkön túl ugyanis a fogyasztás módját olyan, ún. mikroelemek is alakítják, mint az eltartottak száma a családban, a jövedelmi szín­vonal, a lakásviszonyok, a település jellege, a kulturá­lis igény, a különféle szol­gáltatások hozzáférhetősége stb. Fogyasztásunk váltakozó ritmusában fontos szerepe van tehát az adott körülmé­nyek között megszerezhető és felhasználható javaknak, mert hiszen a kisközségben élőnek lehetnek a nagy­városban lakóval azonos igé­nyei, szükségletei, de azok azonos kielégítésére nincs módja. Ezért megtörténhet — szándékosan a végletet mutatva fel illusztrációként —, az ilyen helyen élő csa­lád szabad rendelkezésű jö­vedelmét — mert mások is ezt tették — vagyonba kerü­lő kerítés építtetésére fordít­ja... A működési költségek Természetes gyakorlata minden fogyasztónak, s a fogyasztás alapegységének, a háztartásnak, hogy a szük­ségleteket rangsorolja, ám ez a rangsor gyakran téves, nem a valós igényekre, hanem másoknál látott fogyasztási mintára alapozódik. Majd­nem két évtizede, 1960-ban ezer lakosra mindössze 3.8 dgrab villamos hűtőszekrény jutott. A gazdasági fejlődés tömegáruvá tette ezt a cik­ket, előállítása, megvásárlá­sa egyaránt tömegesen le­hetséges; ma 270 darab az ezer lakosra számított állo­mány. Ami a hűtőszekrény esetében természetes folya­mat, az nem okvetlen he­lyénvaló a gépkocsiknál. A gazdasági fejlődés nö­velésének üteme, az emberi jólét fejlesztése nem külön­álló feladatok, hanem szoros egységet alkotnak; a minden­kori körülményeknek megfe­lelően kell azokat értelmezni. Ma már közhely: a világgaz­dasági változások a magyar, népgazdaság működési felté­teleit. fejlődési lehetőségeit megnehezítik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az előbbi hármas feladat vi­szonyrendszerének alakítá­sában, azaz most a gazdasági egyensúly kap elsőbbséget, erre a következtetésre veze­tett a jelenlegi körülmények­nek megfelelő értelmezés. Nem árt emlékeztetni rá: a fogyasztás egyenletes és fo­lyamatos fejlődése a felhal­mozás rendkívüli ingadozása közepette ment végbe a leg­utóbbi két évtizedben, a fe­szültségeket azonban — szemben az ötvenes évek gyakorlatával — nem a la­kossági életkörülmények ro­vására enyhítettük, számol­tuk fel. Az ilyesfajta lehető­ségek azonban végesek, te­hát bekövetkezik az a határ­állapot, amikor a gazdasági fejlettség holnapja érdeké­ben a fogyasztás némely szerkezeti elemén változtatni kell, mert ezek a korrekciók olyan folyamatok elindítói lehetnek, amelyek hosszabb távon a gazdasági fejlettség magasabb szintjéhez, s vele a fogyasztás gazdagabb lehe­tőségeihez vezetnék el. Lázár Gábor (Következik: Kétszer közepes) 0 zöldség horoszkópja I. Hit mond a kereskedő...? A telefon állandóan cseng Gecse János szobájában. A beszélgetés így két-három percenként megszakad, és ezekben a rövid szünetekben kihasználom az időt, és zá­rójelben lejegyzem azokat a gondolatokat, amelyeket a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettesének szavai vál­tanak ki. Először Székesfe­hérvár jelentkezik és egy ot­tani ZÖLDÉRT-es kolléga — a társalgás hangneméről ítél­ve szintén igazgatóhelyettes — érdeklődik, hogy Heves megye nem tudna-e paradi­csomot szállítani Székesfe­hérvárra? A válasz rövid: nem. Itt sincs elég. Papriká­ból még jó a felhozatal, ab­ból negyven—ötven mázsát tudnak átadni a budapesti ZÖLDÉRT-nek, dinnyéből jövő héten esetleg tudnak szállítani a dunántúli nagy­városnak, de paradicsom, az nincs. Az első kérdés a kereske* delmi igazgatóhelyetteshez: hogyan készültek fel az idei zöldség-, gyümölcsellátásra? — Tavaly 4041 vagon bur­gonyát, zöldséget, gyümöl­csöt vásárolt fel a vállalat. Az idén 5446 vagonra kötöt­tünk szerződést, és felvásárló szakembereink, akik jól is­merik a. mezőgazdasági nagy­üzemek helyzetét, egybe­hangzóan úgy tájékoztattak, hogy a szerződéses mennyi­ség meg is termett, tehát az idén ezer vagonnal több bur­gonya, zöldség-gyümölcs jut a Heves megyei vásárlók •asztalára. A telefon cseng, a jegyzet­be zárójel közé rövid meg­jegyzés kerül. (Ebből az ezer vagonos többletből egyelőre vajmi keveset láttak a He­ves megyei vásárlók.) Kérdés: miért? — A mezőgazdasági ter­melés az időjárás szoros függvénye. Ez fokozottan ér­vényesül a zöldségre, amely a legérzékenyebb az időjá­rásra. Itt van például a zöldborsó. A hazai fogyasztó hozzászokott, hogy általában egy hónapon keresztül zöld­borsót vásárolhat. Az idén a májusi kánikula — még mindenki jól emlékezhet az akkori harmincfokos napok­ra — azt eredményezte, hogy a különböző érési idejű, kü­lönböző időben elvetett zöld­borsófajták hirtelen egyszer­re értek be, így alig másfél hét alatt lefutott a zöldbor­sószezon. — Mi a helyzet a többi zöldségfélénél? A választ az újabb tele­fonbeszélgetés részben meg­adja: — Nem. Nem emelünk a paradicsom felvásárlási árán. Miért? Mert nincs értelme. Nézd, ha most felemelem tíz forintra, vagy húszra a fel- vásárlási árat, akkor tudtok adni? Na, látod... A telefont helyére teszi a kereskedelmi igazgató és most már nekem mondja: — A hűvös, esős időben megállt a paradicsom érése. Az árumennyiség még kint van a földön, félig éretten. Nem lehet szedni. Az a ke­vés, ami bejön, mindig el­fogy a délelőtti órákban. Egy-két 25 fokos nap kell. és rengeteg paradicsom lesz. Persze, ilyenkör a termelők mindig azt mondják: emel­jünk a felvásárlási áron. Na és attól jobban fog érni a paradicsom? — Ha már szó esik a fel- vásárlási árakról, akkor meg­kaphatnánk az idei év első félévének árindexét. — Hogyne. Az idei fo­gyasztói árindex eddigi ér­téke 83,5 százalék, ami any- nyit jelent, hogy a vásárlók 13,5 százalékkal olcsóbban jutottak eddig zöldséghez, gyümölcshöz. Még szerencse, hogy cseng ismét a telefon — most Bor­sod megye kér paradicsomot — és így zárójelben az új­ságíró eltűnődhet a statiszti­ka és a pénztárca megbont­hatatlan dialektikus kapcso­latán. A statisztikában nincs ok kételkedni, hiszen a vál­lalatnak életbevágó érdeke, hogy hajszálpontos legyen, hiszen csak így tud életben maradni, gazdálkodni. Az vi­szont sehogy nem fér az új­ságíró elméjébe, hogy akkor miért drágább minden, mint tavaly ilyenkor. A telefonbeszélgetés most meglehetősen hosszúra nyú­lik és az újságírónak még arra is van ideje, hogy egy anekdotát szúrjon a záró­jelbe. (— Anyuka. Nagyon fáj a fejem. — Dehogy fáj, Pistike. Csak úgy érzed.) — A ZÖLDÉRT milyen haszonnal: adja tovább a vá­sárlóknak az árut? — Erre nekünk nagyon pontos utasításunk van. A központ által kiadott irány­árrés a fogyasztói és felvá­sárlási árak között 40 szá­zalékos. Erre az értékre alapozódik a vállalat jöve­delmezősége. Ha ezt az ár­rést átlagban nem sikerül tartani, akkor a vállalat veszteséges. Növényház a hűtőtornyok mellett Utolsó simítások az üvegházi szivattyún. A szerelők azóta ezt is befejezték. (Fotó: Perl Márton) — A jövő héten itt már palántákat ültetnek — mu­tat körül az egyik narancs- sárga overállos szerelő. — Addig már nem sok a te­endő, csupán az apróbb hi­ánypótlások vannak hátra. Kezében gyorsan mozog a fogó, a kék és fehér színű villamoshuzalok nyomban a helyükre kerülnek. Villanyszerelőktől, üvege, zőktől és festőktől népes az előttünk álló tér. A szürke hűtőtornyok közelében va­lami új készül a modern építészet nyersanyagaiból: fémből, betonból és üvegből- ami nyomban magára hívja a figyelmet. Növényház lesz- szokatlan környezetben, a nagy energianyerő központ­ban, a visontai Gagarin Hő' erőmű szomszédságában. A Heves- megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fiatal művezetője. Szőke János mosolyogva bólogat. — Valóban sokaknak fur­csa környezetben építettük ezt a növényházat. Teljesen új munka volt valamennyi­ünknek. Bár csak február­tól vagyok itt az irányító, de a teendők nagyobb része az utóbbi hónapokban há­rult ránk. A gondolat 1977 őszén me. rült fel, hogy a Gagarin Hő­erőmű úgynevezett hulla­dék hőenergiáját hasznosít­hatnák-e esetleg növényház fűtésére. A MTESZ Heves megyei Szervezetének kez­deményezése megértőkre ta­lált az Energia Gazdálko' dási Intézetben, ahol mód­szert dolgoztak ki erre. Miu­tán hazánkban egyedül Vi- sontán alkalmazzák a tor­nyos hűtést a Gagarin Hő­erőmű turbináinál, így egye­dülálló lesz az a kísérlet is, amelyet a hűtővíz fűtésre való felhasználásával végez­nek. A tornyokból ugyanis 4700 méter hosszúságú, már elkészült csővezetéken ke­resztül a növényházba jut­tatjuk az úgynevezett hul­ladék hőt, amit fűtésre hasz­nálnak fel. Ezt erősíti meg Virányi Béla, a Gagarin Hőerőmű ? — A ZöLDÉRT-hez ho­gyan kerülnek be a kister­melők, a kisegítő gazdaságok termékei? — Az áfész-hálózaton ke­resztül több mint 1200 vagon zöldáru átvételét várjuk a kistermelőktől. a háztáji gazdaságoktól. — Az átvétel mostanában akadozott. Lapunkban is fog­lalkoztunk azzal, hogy a kis­termelők áruját szinte lehe­tetlen átadni. — Igen, ezért már ki is adtuk a körlevelet minden ZÖLDÉRT-hálózatba tartozó üzletnek, hogy kistermelők­től is átvehet a bolt zöldsé­get, gyümölcsöt. Ezzel az in­tézkedéssel közvetlenül a ZÖLDÉRT-forgalmazásba ke­rül a kistermelő árujának egy része is. Természetesen a többség a szerződéses rend­szeren áramlik hozzánk. — Milyen árukból szorul Heves megye behozatalra? Miből nem vagyunk önellá­tóak, zöldség, gyümölcs te­rén? — Burgonyát vásárolunk Pest és Szabolcs megyékből, őszibarackot hozunk a déli területekről, főként Csong- rádból. — Még korai lenne mér­leget vonni az idei zöldség- ellátásról, de mégis, hogyan látják innen a helyzetet? — Valóban még nagyon korai lenne mérleget vonni. két-három hete beindult normális forgalmazást telje­sen visszavetette az esőzés és a hűvös idő. Nagyon hosz- szú évek szakmai tapasztala­tára alapozva nyugodtan mondhatom, hogy a zöldség­szezon igazi java még hátra 1 van és a lakosságnak nem lesz panasza az ellátásra. Csak azt várjuk, hogy a naptári nyárnak megfelelően tényleg nyár is legyen. Szigcthy András (Következik: I? .és mit mand a termelői) műszaki osztályvezetője is, aki egyik irányítója ennek a programnak: — A turbinák hűtésekor keletkezett úgynevezett fá­radt gőzt víz formájában le­csapatjuk, amely a csőrend­szer segítségével jut a nö­vényházhoz. Ott konténerek­be épített ventillátorok fo­lyamatosan meleg levegőt fújnak a légtérbe. Teljesen új fűtési mód lesz ez, mely- nék nagy előnye, hogy hul­ladék hővel fűthető a nö­vényház, tehát nincs szükség kazánra, hagyományos fűtő­anyagokra> mint eddig. Nem beszélve arról, hogy lénye­gesen olcsóbb! Ezzel a mód­szerrel is szeretnénk hozzá­járulni a Minisztertanács ál­tal meghirdetett zöldségter­melési program megvalósí­tásához. A hűtőtornyok közelében megközelítőleg háromezer négyzetméteren felépített vasvázas üvegházat a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi- valamint a Nehézipari Mi­nisztérium támogatásával a nagy múltú zöldségtermelő Hevesi Állami Gazdaság ké­szítette. A tervezésről, a szerve­zésről Kovács Béla. a gaz­daság pénzügyi és beruhá­zási csoportvezetője így be­szél: — Különösebb tapasztala­taink nem voltak. Fűtött fó­lia alatti zöldségtermeléssel ugyan foglalkozunk, de ilyen növényházunk eddig nem volt. NDK licenc alapján a Kaposvári MEZŐGÉP Vál­lalat letenyei gyáregysége készítette a vasvázas üveg­házat. A Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat sze­relői pedig összeállították. Tavaly novemberben kezd­ték el a munkát és a jó együttműködésnek köszön_ hető, hogy határidőre elké­szítették. Ez a növényház abban is eltér a hagyomá­nyostól, hogy teljesen auto­matizált. Automata szabá­lyozza a fűtést és a növé­nyek öntözését, műszer vizs­Megyénkben immár máso­dik helyen alakult a helyi takarékpénztárnál társadal­mi tanácsadó testület. Heve­sen az OTP járási fiókjánál dr. Balogh Zoltán megyei igazgató üdvözölte az ala­kuló ülésen megjelenteket, majd ismertette a takarék- pénztár mellett működő ta­nácsadó testület feladatait, működési területét. Elmond­ta, hogy a testület feladata lesz a lakosság vélemény-e­gálja a talaj víztartalmát, és amikor az csökken, automa­tikusan működni kezd az ön tözőberendezés, ami pótolja a nedvességet. A harminc­milliós beruházáshoz jelen­tős állami támogatást kap­tunk. Hároméves kisérletso- rozatot kezdünk és megvizs­gáljuk, hogy a betelepített zöldségfélék, főleg a papri­kák, paradicsomok és ubor­kafajták hogyan reagálnak az új fűtési módszerre. Me­lyek bírják és melyek nem? A Sárszentmihályi Állami Gazdasággal kötöttünk együttműködési szerződést palántaszállításra és szakta­nácsadásra. Július 15-től kezdtük az ültetést. Az el­múlt napokban 1500 köb­méter földet forgattunk meg és hordtunk ide a növény­házba a palántáknak, ame­lyet a Thorez Bányaüzem biztosított. A teljes üzerq au_ gusztus 31-én indul, melyre- nagy várakozással tekintünk. A sárszentmihályiak ki­dolgozzák, hogy az új fűtési rendszer mellett milyen ter­melési technológiát alkal­mazzanak Visontán a heve­siek. Segítséget nyújtanak a növényház alatti főbb mun­kafolyamatok: a metszés, a szedés, az osztályozás elsajá­tításához. Elkészítik a gaz­daságos termelés terveit, és értékelik az éves tapasztala­tokat. — A hároméves eredmé­nyeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban rendszeresen ellenőrzik majd — magyarázza Kovács Béla csoportvezető. — Az építők- a szerelők hamaro­san elvonulnak, hogy átad­ják helyüket' zöldségkerté­szeinknek. Amennyiben a kísérletek beválnak, a 80-as években lehetőség nyílik ar­ra is, hogy az üvegház szom­szédságában hat, illetve ké­sőbb esetleg 12 hektáron újabb növényházakat épít­sünk, és a hulladék hőener­giát kiterjedten hasznosítsuk a zöldségtermelésre. nek, ötleteinek továbbítása, segítségadás a betétek és a hitelügyletek dolgában. Ez­után Prokai Gáborné. a he­vesi járási fiók igazgatója a vállalat gazdasági eredmé­nyeiről számolt be. 1979. július 30., aentek Mentusz Károly Tanácsadás az OTP-nél A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents