Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-20 / 168. szám
VTLAGPRöLETABJAI, EGYESÜLJETEK! ,N*mtfcua AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. ■ évfolyam, 168. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. július 20., péntek iniiiiiiintiin **» Soft vagy kevés? A mezőgazdasági szö** vetkezeti mozgalom az egyesülésben rejlő erőket lényegében már kimerítette. Sőt, a területi ösz- szeolvadás nem egy helyen keserű szájízt hagyott maga után. Ugyanakkor viszont rengeteg olyan probléma van, és szüntelenül újabbak születnek, amely- lyel egy üzem egyedül nem képes megbirkózni. Kézenfekvő tehát, hogy a szövetkezetek az erők egyesítésének egyéb útjait keressék. Olyanokat, amelyek régen imertek, és olyanokat, amelyek újak. Azt hiszem, a „szövetkezetek közötti szövetkezés” vagyis az összefogás leglátványosabb formájának az agráripari egyesülés ígérkezett. A testvéri országokban sok erre a példa, lényege, hogy egy cso- kornyi szövetkezet nagy területen, 50—100 ezer hektáron egyesíti erőit. Az önállóság megmarad, de ösz- szehangolják tevékenységüket, együttesen lépnek föl, és bizonyos beruházásokat közösen valósítanak meg. Néhány helyen (Hajdúságban, Békésben, a Kisalföldön és a Dunai Hátságon) mi is megpróbáltuk. De nagyon óvatosan, különleges engedélyhez kötve. A tapasztalatok vegyesek. Sok a jó, de akad elgondolkodtcHó is. Az ágráripari egyesülésekről tehát csak annyit, hogy a tömeges szervezésnek még nincs itt az ideje, a különleges engedély továbbra is indokolt, megszerezni nagyon nehéz. ■A legkézenfekvőbb és legismertebb forma a közös vállalkozás. Nagy múltja van, jogilag rendezett, ma már annak sincs akadálya, hogy szövetkezetek és állami vállalatok fogjanak össze. A formák rendkívül változatosak. Léteznek önálló jogi személyként működő országos közös vállalatok, de olyan egyszerű gazdasági egyesülések is, amelyeknek formájuk úgyszólván nincs, csak tartalmuk. Még többfélék lehetnek a célok. Szinte minden olyan tevékenység, amely egy szövetkezet erejét meghaladja. Ilyen az építkezés, a takarmánykeverés, a kereskedés, a repülőgépes növény- védelem, a talajt és a mezőgazdaságban használatos vegyszereket vizsgáló laboratórium, a nagy állattenyésztő telep, a borkezelés, a termékfeldolgozás, az ipari tevékenység, stb. A tapasztalatok szinte egyértelműen kedvezőek. Egy veszély fenyeget, a közös vállalat „elidegenedése” az alapítóktól, ami például a MÉK-ek esetében be is következett. A tanulságokat levontuk. Egyébként figyelmeztető tény, hogy elsősorban a leggyengébb szövetkezetek között találunk olyanokat. amelyek nem tagjai egyetlen társulásnak sem. Viszont a legjobbak — tehát önállóan is a legerősebbek — nemegyszer két-három társulást alapítottak már, miközben tagjai még vagy négy-öt szövetkezetközi ösz- szefogásnak. Nagyon nehéz lenne tehát azt bizonyítani, hogy a társulási tagság gyengíti a szövetkezet önállóságát, vagy fékezi gazdasági fejlődését. A „sok vagy kevés” kérdésre itt egyértelmű a válasz: a közös vállalkozások száma, de még inkább szerepe pillanatnyilag kevés. Több kellene. Nem okvetlenül közös nagyvállalat, mert éppen az utóbbi évek- hónapok példája bizonyítja, hogy egyszerű feladatokat nagyon sikeresen meg lehet oldani, „külön titkárnő és kávéfőző gép” nélkül is. A szövetkezetek, illetve állami gazdaságok közötti összefogás szép példái a termelési rendszerek voltak. Lényegük, hogy egy gazdaság vállalja el egy növényfajta termesztésével kapcsolatban a szellemi munkát, a kutatást, a fajtaválogatást, az agrotechnika kidolgozását, de egyúttal a gépek kiválasztását és beszerzését, valamint a szaktanácsadást is. És mindezt némi térítés ellenében a rendszerben társult gazdaságok rendelkezésére bocsátja. Ez a módszer — legelőször a baromfitenyésztésben majd a kukoricatermesztésben — szabályos forradalmat hozott a magyar mezőgazdaságban. A rendszerben társult gazdaságokban rohamosan javultak a hozamok, a termésátlagok. Hogy ma a magyar mezőgazdaság az ismert színvonalon van, abban igen jelentős a termelési rendszerek szerepe. A hőskor azonban elmúlt. Kimerültek a nagy tartalékok, a mai szintről már csak igen aprólékos munkával lehet továbblépni. Ugyanakkor a rendszerhez nem csatlakozott gazdaságok is megtanulták (vagy eltanulták?) a legjobb módszereket, a belsők és külsők eredményei között tehát elsöprő különbségek már nincsenek. Ugyanakkor pedig divatba jött a rendszeralapitás. Divatba, a szó legrosszabb értelmében. Ennek következtében a rendszerek száma most éppen sok, túlságosan is sok. A soktucatnyi között nagy számban található olyan is, amely alig tesz többet, mint hogy bizonyos papírokra ráüti a bélyegzőjét. Egyáltalán nem valószínű azonban, hogy egyúttal a termelési rendszerekben rejlő lehetőségeket is már mind kiaknáztuk. Van itt még keresnivaló, csak rendszerszervező apparátusokban aprólékosabb munkára, körültekintőbb elemzésre, gondolkodásra, kutatásra van szükség, a taggazdaságokban pedig sokkal nagyobb fegyelemre. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek szövetkezése, a tsz-ek. illetve tsz-ek és állami gazdaságok közötti összefogás még nagyon sok jót hozhat a magyar mezőgazdaság számára. Ennek kiaknázása közben nem szabad elégedetten megáll- nunk, de meggondolatlanul előreszaladnunk sem. Földeáki Béla Kádár János fogadta a belga külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Henri Simonet-t, a Belga Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Vince József, hazánk brüsz- szeli nagykövete, Jacques Gérard, a Belga Királyság magyarországi nagykövete, J. A. Raoul Schoumacker, a belga külügyminisztérium politikai főigazgatója és André Cahen kabinetfőnök. Púja Frigyes és Henri Simonét vezetésével délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—belga hivatalos tárgyalások. A belga külügyminiszter a Hilton Szállóban találkozott a magyar, a belga és a külföldi sajtó képviselőivel. Henri Simonét hangsúlyozta, hogy nyílt és szívélyes légköx'ben lezajlott budapesti tárgyalásai hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak szoro- rabbra fűzéséhez. Azt bizonyították, hogy mindkét fél közös akarattal tovább kívánja fejleszteni a magyar- belga együttműködést, a két ország, a két nép javára. Nemzetközi kérdésekről szólva a belga diplomácia vezetője hangsúlyozta: a tárgyalásokon mind a magyar, mind a belga fél állást foglalt az enyhülési politika folytatása és kibontakoztatása mellett. A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megállapodással kapcsolatban Henri Simonét kijelentette: más európai országokhoz hasonlóan a Belga Királyság is igen fontos eredménynek értékelte a SALT—II. aláírását. Henri Simonét este a belga nagykövetségen fogadást adott magyar kollégája, Púja Frigyes tiszteletére. A fogadáson részt vett: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk több más vezető személyisége. Henri Simonét elutazott Budapestről. Magyaországi látogatásáról .közös közleményt adtak ki. Ülést tartott a HNF Országos Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége csütörtökön ülést tartott. Dr. Szentistványi Gyuláné, a HNF ÓT titkára előterjesztése alapján megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén elhangzott feladatokat és egyetérté. sét nyilvánítva állást foglalt a végrehajtással összefüggő népfrontmozgalmi tennivalókról. Az elnökségi ülésen többek között felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF főtitkára, és az elnökség további tagjai közül S. Hegedűs László, dr. Molnár Béla, a HNF OT titkára, Lékai László bíboros, esztergomi érsekprímás, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, Márton János egyetemi tanár, Mezei Barna vezérigazgató, Papp Lajos államtitkár, Pióker Ignác nyugdíjas, Po- linszky Károly miniszter és Rónai Rudolf államtitkár. Nagygyűlés Lengyelország (elszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Az internacionalizmus, a két nép barátsága jegyében rendezett csütörtökön nagygyűlést Lengyelország felsza. badulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Üjpesten, a Magyar Pamutipari Vállalat Dalos Ida Művelődési Házában. A himnuszok elhangzása után S. Hegedűs László, a HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Köztük az elnökségben helyet foglaló Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát,1 Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Katona Imrét, az Elnöki Tanács titkárát, Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjét, Keserű Jánosáé könnyűipari minisztert, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Roska István külügyminiszter-helyettest, Ta- deusz Pietrzakot, a Lengyel (MTI Telefotó) Népköztársaság budapesti nagykövetét, továbbá a fővá. ros és Űjpest párt. és állami szerveinek, valamint dolgozóinak képviselőit. Ezután Borbándi János mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: A felszabadulás óta a társadalmi, s a gazdasági tevékenység területein eredményesen bontakoztak ki a szocialista viszonyok Lengyelországban. A szocialista iparosítás a termelőerők óriási fejlődését eredményezte. A nagy tapssal fogadott beszéd után Tadeusz Pietr- zak emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: az országainkban végbement politikai és társadalmi átalakulás együttműködésünk bázisává vált. Ennek köszönhetően hagyományos barátságunk azonos osztályérdekekre, népeink ideológiai szövetségére alapozódik. A két nép barátságát éltető nagy taps után műsor következett. majd az Interna- cionálé hangjaival véget ért az ünnepi esemény. .. —— ..................... ■S zeptemberben iskolát avatnak a hatvaniak Egy rendhagyó vb-iilésről jelentjük Rendhagyó ülést tartott tegnap Hatvan Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Előbb Patkó Imre elnök tájékoztatta a résztvevőket a településfejlesztés pillanatnyi helyzetéről, a feladatok várható teljesítéséről, majd a bizottság tagjai és a meghívott vendégek, élén dr. Pápay Gyulával, a megyei tanács vb-titkárával és Juhász Ferenc városi párttitkárral. szemlét tartottak a különböző hatvani beruházásokon. A munkálatokról mindenütt a kivitelező vállalatok vezetői nyújtottak információt. Növényház a hűtőtornyok mellett j Szokatlan környezetben, a Gagarin Hőerőmű szomszédságában a Mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a Nehézipari Minisztérium támogatásával növényházat építettek. Ebben kísérleti jelleggel az erőmű úgynevezett hulladék-hőenergiáját hasznosítják zöldség- termelésre. Az újszerű kezdeményezésről számolunk be riportunkban a 3. oldalon. (Fotó: Perl Márton) Elsőként a Kastélykert úti három lakótömb építését látogatták meg a végrehajtó bizottság tagjai, s örömmel nyugtázták Boldis Pál HÁÉV műszaki igazgatóhelyettes szavait, miszerint a lakásokba még az idén belköltözhetnek a kijelölt tulajdonosok, s megkezdődik a harmadik ütemnek megfelelően nyolcvan lakás, valamint egy korszerű ABC-áruház építése. A Kossuth téren negyvennégy lakást, orvosi rendelőket, gyógyszertárat épít a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Miként a vb-tagok egyöntetűen megállapíthatták, ezek lesznek Hatvan legkorszerűbben felszerelt otthonai. HÁÉV-érdekeltség a Horváth Mihály úton folyó munka, s' mint a szemle során kiderült, a késedelem ellenére remélhető, hogy a három épület földszinti üzletsorai. valamint a 152 lakás határidőre elkészülhet. A Szabadság úton huszonkét lakásos tömböt épít a helyi szövetkezet, amelynek elnöke. Kopa Lajos biztosította a vb-tagokat. hogy jövő év augusztusában kulcsátadásra kerül sor. Nem messzire innen folynak az új. 16 tantermes iskola beruházási munkái, ugyancsak a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésében. Itt különösebb gond nincs, Hatvan ötödik általános iskoláját szeptemberben birtokba vehetik a gyermekek, novemberre pedig elkészül a városi sportcsarnok méreteivel vetélkedő tornaterem is. A túlnyomórészt pozitív benyomást kelti? szemleút az ifjúsági táborban fejeződött be, ahol végéhez közeleg a tervezett beruházás, s a vb- tagok arról is tájékoztatást kaptak, hogy a városfejlesztés különböző feladatait mennyire segítik az önkéntes társadalmi KKtnkaaaüioü