Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

VTLAGPRöLETABJAI, EGYESÜLJETEK! ,N*mtfcua AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. ■ évfolyam, 168. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. július 20., péntek iniiiiiiintiin **» Soft vagy kevés? A mezőgazdasági szö­** vetkezeti mozgalom az egyesülésben rejlő erő­ket lényegében már kime­rítette. Sőt, a területi ösz- szeolvadás nem egy helyen keserű szájízt hagyott ma­ga után. Ugyanakkor vi­szont rengeteg olyan prob­léma van, és szüntelenül újabbak születnek, amely- lyel egy üzem egyedül nem képes megbirkózni. Kézen­fekvő tehát, hogy a szövet­kezetek az erők egyesítésé­nek egyéb útjait keressék. Olyanokat, amelyek régen imertek, és olyanokat, amelyek újak. Azt hiszem, a „szövet­kezetek közötti szövetke­zés” vagyis az összefogás leglátványosabb formájá­nak az agráripari egyesülés ígérkezett. A testvéri or­szágokban sok erre a pél­da, lényege, hogy egy cso- kornyi szövetkezet nagy te­rületen, 50—100 ezer hek­táron egyesíti erőit. Az ön­állóság megmarad, de ösz- szehangolják tevékenysé­güket, együttesen lépnek föl, és bizonyos beruházáso­kat közösen valósítanak meg. Néhány helyen (Haj­dúságban, Békésben, a Kisalföldön és a Dunai Hátságon) mi is megpróbál­tuk. De nagyon óvatosan, különleges engedélyhez kötve. A tapasztalatok ve­gyesek. Sok a jó, de akad elgondolkodtcHó is. Az ágráripari egyesülések­ről tehát csak annyit, hogy a tömeges szervezésnek még nincs itt az ideje, a külön­leges engedély továbbra is indokolt, megszerezni na­gyon nehéz. ■A legkézenfekvőbb és legismertebb forma a közös vállalkozás. Nagy múltja van, jogilag rendezett, ma már annak sincs akadálya, hogy szövetkezetek és állami vállalatok fogjanak össze. A formák rendkívül változatosak. Léteznek ön­álló jogi személyként mű­ködő országos közös vál­lalatok, de olyan egyszerű gazdasági egyesülések is, amelyeknek formájuk úgy­szólván nincs, csak tartal­muk. Még többfélék lehetnek a célok. Szin­te minden olyan te­vékenység, amely egy szö­vetkezet erejét meghaladja. Ilyen az építkezés, a ta­karmánykeverés, a kereske­dés, a repülőgépes növény- védelem, a talajt és a me­zőgazdaságban használa­tos vegyszereket vizsgáló laboratórium, a nagy ál­lattenyésztő telep, a borke­zelés, a termékfeldolgozás, az ipari tevékenység, stb. A tapasztalatok szinte egyértelműen kedvezőek. Egy veszély fenyeget, a kö­zös vállalat „elidegenedé­se” az alapítóktól, ami pél­dául a MÉK-ek esetében be is következett. A tanul­ságokat levontuk. Egyéb­ként figyelmeztető tény, hogy elsősorban a leggyen­gébb szövetkezetek között találunk olyanokat. ame­lyek nem tagjai egyetlen társulásnak sem. Viszont a legjobbak — tehát önál­lóan is a legerősebbek — nemegyszer két-három tár­sulást alapítottak már, mi­közben tagjai még vagy négy-öt szövetkezetközi ösz- szefogásnak. Nagyon nehéz lenne tehát azt bizonyítani, hogy a társulási tagság gyengíti a szövetkezet ön­állóságát, vagy fékezi gaz­dasági fejlődését. A „sok vagy kevés” kér­désre itt egyértelmű a vá­lasz: a közös vállalkozások száma, de még inkább sze­repe pillanatnyilag kevés. Több kellene. Nem okvet­lenül közös nagyvállalat, mert éppen az utóbbi évek- hónapok példája bizonyít­ja, hogy egyszerű feladato­kat nagyon sikeresen meg lehet oldani, „külön titkár­nő és kávéfőző gép” nélkül is. A szövetkezetek, illetve állami gazdaságok közötti összefogás szép példái a termelési rendszerek vol­tak. Lényegük, hogy egy gazdaság vállalja el egy növényfajta termesztésével kapcsolatban a szellemi munkát, a kutatást, a faj­taválogatást, az agrotechni­ka kidolgozását, de egyút­tal a gépek kiválasztását és beszerzését, valamint a szaktanácsadást is. És mindezt némi térítés elle­nében a rendszerben tár­sult gazdaságok rendelkezé­sére bocsátja. Ez a módszer — legelő­ször a baromfitenyésztés­ben majd a kukoricater­mesztésben — szabályos forradalmat hozott a ma­gyar mezőgazdaságban. A rendszerben társult gazda­ságokban rohamosan ja­vultak a hozamok, a ter­mésátlagok. Hogy ma a magyar mezőgazdaság az ismert színvonalon van, ab­ban igen jelentős a terme­lési rendszerek szerepe. A hőskor azonban el­múlt. Kimerültek a nagy tartalékok, a mai szintről már csak igen aprólékos munkával lehet továbblép­ni. Ugyanakkor a rend­szerhez nem csatlakozott gazdaságok is megtanulták (vagy eltanulták?) a leg­jobb módszereket, a belsők és külsők eredményei kö­zött tehát elsöprő különb­ségek már nincsenek. Ugyanakkor pedig divatba jött a rendszeralapitás. Di­vatba, a szó legrosszabb ér­telmében. Ennek következ­tében a rendszerek száma most éppen sok, túlságosan is sok. A soktucatnyi kö­zött nagy számban találha­tó olyan is, amely alig tesz többet, mint hogy bizonyos papírokra ráüti a bélyeg­zőjét. Egyáltalán nem valószínű azonban, hogy egyúttal a termelési rendszerekben rejlő lehetőségeket is már mind kiaknáztuk. Van itt még keresnivaló, csak rendszerszervező appará­tusokban apróléko­sabb munkára, körülte­kintőbb elemzésre, gondol­kodásra, kutatásra van szükség, a taggazdaságok­ban pedig sokkal nagyobb fegyelemre. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek szövetkezése, a tsz-ek. illetve tsz-ek és állami gazdaságok közötti összefogás még nagyon sok jót hozhat a magyar me­zőgazdaság számára. Ennek kiaknázása közben nem szabad elégedetten megáll- nunk, de meggondolatlanul előreszaladnunk sem. Földeáki Béla Kádár János fogadta a belga külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Henri Simonet-t, a Belga Ki­rályság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű esz­mecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Vince József, hazánk brüsz- szeli nagykövete, Jacques Gérard, a Belga Királyság magyarországi nagykövete, J. A. Raoul Schoumacker, a belga külügyminisztérium politikai főigazgatója és André Cahen kabinetfőnök. Púja Frigyes és Henri Si­monét vezetésével délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—bel­ga hivatalos tárgyalások. A belga külügyminiszter a Hilton Szállóban találkozott a magyar, a belga és a külföl­di sajtó képviselőivel. Henri Simonét hangsúlyozta, hogy nyílt és szívélyes légköx'ben lezajlott budapesti tárgyalá­sai hozzájárulnak a két or­szág kapcsolatainak szoro- rabbra fűzéséhez. Azt bizo­nyították, hogy mindkét fél közös akarattal tovább kí­vánja fejleszteni a magyar- belga együttműködést, a két ország, a két nép javára. Nemzetközi kérdésekről szólva a belga diplomácia vezetője hangsúlyozta: a tárgyalásokon mind a ma­gyar, mind a belga fél állást foglalt az enyhülési politika folytatása és kibontakoztatá­sa mellett. A hadászati támadó fegyve­rek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megálla­podással kapcsolatban Henri Simonét kijelentette: más európai országokhoz hason­lóan a Belga Királyság is igen fontos eredménynek ér­tékelte a SALT—II. aláírá­sát. Henri Simonét este a bel­ga nagykövetségen fogadást adott magyar kollégája, Púja Frigyes tiszteletére. A fogadáson részt vett: Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagja, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint politikai, társadalmi és kul­turális életünk több más vezető személyisége. Henri Simonét elutazott Budapestről. Magyaországi látogatásáról .közös közle­ményt adtak ki. Ülést tartott a HNF Országos Elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége csütörtökön ülést tartott. Dr. Szentistványi Gyuláné, a HNF ÓT titkára előterjeszté­se alapján megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén elhang­zott feladatokat és egyetérté. sét nyilvánítva állást foglalt a végrehajtással összefüggő népfrontmozgalmi tenniva­lókról. Az elnökségi ülé­sen többek között fel­szólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a HNF főtit­kára, és az elnökség további tagjai közül S. Hegedűs László, dr. Molnár Béla, a HNF OT titkára, Lékai László bíboros, esztergomi érsekprímás, a magyar kato­likus püspöki kar elnöke, Márton János egyetemi ta­nár, Mezei Barna vezérigaz­gató, Papp Lajos államtitkár, Pióker Ignác nyugdíjas, Po- linszky Károly miniszter és Rónai Rudolf államtitkár. Nagygyűlés Lengyelország (elszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Az internacionalizmus, a két nép barátsága jegyében rendezett csütörtökön nagy­gyűlést Lengyelország felsza. badulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Üjpesten, a Magyar Pamut­ipari Vállalat Dalos Ida Mű­velődési Házában. A himnuszok elhangzása után S. Hegedűs László, a HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Köztük az elnökségben he­lyet foglaló Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárát,1 Borbándi Jánost, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, Katona Im­rét, az Elnöki Tanács titká­rát, Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjét, Keserű Já­nosáé könnyűipari minisz­tert, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Roska István kül­ügyminiszter-helyettest, Ta- deusz Pietrzakot, a Lengyel (MTI Telefotó) Népköztársaság budapesti nagykövetét, továbbá a fővá. ros és Űjpest párt. és állami szerveinek, valamint dolgo­zóinak képviselőit. Ezután Borbándi János mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: A felszabadulás óta a társadalmi, s a gazda­sági tevékenység területein eredményesen bontakoztak ki a szocialista viszonyok Lengyelországban. A szocia­lista iparosítás a termelő­erők óriási fejlődését ered­ményezte. A nagy tapssal fogadott beszéd után Tadeusz Pietr- zak emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: az országaink­ban végbement politikai és társadalmi átalakulás együtt­működésünk bázisává vált. Ennek köszönhetően ha­gyományos barátságunk azo­nos osztályérdekekre, népe­ink ideológiai szövetségére alapozódik. A két nép barátságát élte­tő nagy taps után műsor kö­vetkezett. majd az Interna- cionálé hangjaival véget ért az ünnepi esemény. .. —— ..................... ■­S zeptemberben iskolát avatnak a hatvaniak Egy rendhagyó vb-iilésről jelentjük Rendhagyó ülést tartott tegnap Hatvan Város Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga. Előbb Patkó Imre elnök tájékoztatta a résztvevőket a településfejlesztés pillanat­nyi helyzetéről, a feladatok várható teljesítéséről, majd a bizottság tagjai és a meg­hívott vendégek, élén dr. Pápay Gyulával, a megyei tanács vb-titkárával és Ju­hász Ferenc városi párttit­kárral. szemlét tartottak a különböző hatvani beruhá­zásokon. A munkálatokról mindenütt a kivitelező vál­lalatok vezetői nyújtottak in­formációt. Növényház a hűtőtornyok mellett j Szokatlan környezetben, a Gagarin Hőerőmű szomszédságában a Mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a Nehézipari Minisztérium támogatásával növényházat építettek. Eb­ben kísérleti jelleggel az erőmű úgynevezett hulladék-hőenergiáját hasznosítják zöldség- termelésre. Az újszerű kezdeményezésről számolunk be riportunkban a 3. oldalon. (Fotó: Perl Márton) Elsőként a Kastélykert úti három lakótömb építését lá­togatták meg a végrehajtó bizottság tagjai, s örömmel nyugtázták Boldis Pál HÁÉV műszaki igazgatóhelyettes szavait, miszerint a lakások­ba még az idén belköltözhet­nek a kijelölt tulajdonosok, s megkezdődik a harmadik ütemnek megfelelően nyolc­van lakás, valamint egy korszerű ABC-áruház építése. A Kossuth téren negyven­négy lakást, orvosi rendelő­ket, gyógyszertárat épít a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat. Miként a vb-tagok egyöntetűen meg­állapíthatták, ezek lesznek Hatvan legkorszerűbben fel­szerelt otthonai. HÁÉV-ér­dekeltség a Horváth Mihály úton folyó munka, s' mint a szemle során kiderült, a késedelem ellenére remélhe­tő, hogy a három épület földszinti üzletsorai. vala­mint a 152 lakás határidőre elkészülhet. A Szabadság úton huszon­két lakásos tömböt épít a helyi szövetkezet, amelynek elnöke. Kopa Lajos biztosí­totta a vb-tagokat. hogy jö­vő év augusztusában kulcs­átadásra kerül sor. Nem messzire innen folynak az új. 16 tantermes iskola be­ruházási munkái, ugyancsak a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitele­zésében. Itt különösebb gond nincs, Hatvan ötödik általá­nos iskoláját szeptemberben birtokba vehetik a gyerme­kek, novemberre pedig el­készül a városi sportcsarnok méreteivel vetélkedő tornate­rem is. A túlnyomórészt pozitív benyomást kelti? szemleút az ifjúsági táborban fejeződött be, ahol végéhez közeleg a tervezett beruházás, s a vb- tagok arról is tájékoztatást kaptak, hogy a városfejlesz­tés különböző feladatait mennyire segítik az önkén­tes társadalmi KKtnkaaaüioü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents