Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

Á jelszó harmadik része ...oldd meg! >,Nem azon az egy villanykörtén múlik az tizem nye­resége, de ha fölöslegesen ég, akkor miért ne kapcsol­nánk le..— példálózott a napokban az egyik ifjúmun. kás ismerősöm, aki szívvel-lélekkel híve a KISZ Radar­akciójának. Mi több, alapító tagja annak a Radar-járőr­nek, amelyik a munkahelyén működik. S hogy miért példálózott a villanykörtével, azt is elmondta: volt idő, amikor az egész KISZ-Radart fölösleges, ifjúi játéknak tartották, s még a vezetőknek is az volt a véleményük, hogy hovatovább mindenbe beleütik az orrukat ezek a KISZ-esek. Azóta változott a helyzet, mert amikor fel­hívták a figyelmet arra, hogy egy értékes — ráadásul kemény valutáért vásárolt — gép azért áll, mert a tmk- nak .,nincs ideje legyártani az alkatrészt”. Ez a terme­léskiesés viszont jóval több, mint egy égve felejtett vil­lanykörte. .. „Az elmúlt években alakult ki és indult fejlődésnek a KISZ-Radar-akció, amely az ipari és mezőgazdasági nagyüzemek többségében jól szolgálta az anyag- és ener­giatakarékosságot, a nagy értékű termelőberendezések kihasználását. a munkaidő-veszteségek csökkentését és a balesetvédelmet. Ugyanakkor ma még sok helyen formá­lis az akcióban való részvétel." — Hangzott el a közel­múltban megtartott országos KISZ-értekezleten. Annak a megállapításnak, miszerint „sok helyen formális az akció­ban való részvétel", nagyon is reális alapja van. A KISZ. Radar hármas jelszavát elemezve — Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg! — ugyanis kiderül, hogy a gond, a helyi probléma az ,.oldd meg” résszel van. A fiatalok Radar-őrjárata a hibák, az ésszerűtlenségek sorozatát vette észre az elmúlt évek során, szóvá is tette azokat, ám — megoldani azokat nem volt módjában. Erre is van példa: az egyik megyei nagyüzemben szóvá tették, hogy a rendkívül drága ponthegesztő berendezés pontosan egy éve áll a telep egyik sarkában, mégcsak ki sem bontot­ták a ládájából, holott ennél korszerűtlenebb gépeken dolgoznak. A Radar-őrjárat tagjai szóltak az ügyben, de a berendezést üzembe állítani, a leendő helyére vinni nem tudták, s nem is tehették. Az észrevételükkel any- nyit azonban elértek, hogy a jókora berendezés fölé egy ideiglenes tetőt húztak...! Vitatott kérdés, hogy mit oldhatnak meg a KISZ- fiatalok, mennyire ,,mehetnek el” egy-egy helyi döntés bírálatakor, a belső üzemi kérdések megoldásakor. Nem egy helyen fakadtak már ki az üzemi KISZ-vezetők, hogy falra hányt borsónak tűnik a munkájuk a Radar-akció­ban, mert egyedül maradnak a véleményükkel. A meg­oldáshoz viszont partnerekre lenne szükségük, méghozzá olyanokra, akik komolyan veszik az észrevételeket, akik a szakmai tudásukkal kiegészítik a fiatalok felvetéseit, ötleteit, akik nem holmi fiatalos hevű fellángolásnak tartják az önként és a közösség gyarapodásáért vállalt szolgálatot. Ebben a bizonyos . .oldd meg”-ben sokat segíthet­nek a fiataloknak a szocialista brigádok tagjai, akiknek a vállalásaiban szintén szerepel a tulajdon védelme, a takarékosság, akiknek szintén a gazda szemével kell jár­niuk a munkahelyeken. Együtt jobban és határozottab­ban menne a dolgok intézése, mint így, elaprózva, ami­kor a KISZ-Radar is észrevesz dolgokat, a brigádok tag­jai is látják a problémát, ám mindkét fél a másikra hagyja az intézkedést. Való igaz, az ifjúkommunisták többet tehetnének a KISZ-Radar céljának, eredményének propagálásában. Mert mehet egy üzemben jól ez a mozgalom, ha senki sem tud róla, nem értesül az intézkedéseiről, ha a főbe­járat mellett elhelyezett KISZ-híradón csupán annyi szerepel a Radar-akcióról, amit az ifjúsági szervezet köz­ponti bizottsága körlevélben kiadott, mint ajánlást, amelyre építkeznie kell a helyi KISZ-alapszervezeteknek, vezetőségeknek. Az időnként még meglehetősen döcögve megvalósuló „.. .oldd meg” rész pedig itt kezdődiki an­nál a tájékoztatásnál, amelyből kitűnik, hogy miért is született ez a mozgalom. A többi lépcsőfokra ezután lehet biztonsággal és eredménnyel lépni... Szilvás István Az egyetem elvégzése után, mint fiatal szakembert el­helyeztek egy vállalatnál, ahol nagyon kedvesen fogad­tak. „No. fiatalember — szólt mosolyogva a főnököm —, ahogy Rajkin mondta, fe­lejtse el, amit az egyetemen tanult és kezdje tanulmá­nyozni a vállalati rendelke­zéseket.” És én nap mint nap elmélyülten tanulmá­nyoztam őket. olyannyira, hogy a munkaidő végére a szemem előtt összefutottak a rendeletszámok, és miután megismerkedtem a soros uta­sítással, valahogy mindig el­felejtettem az előzőt. Néha rám bízták, hogy másoljam le ezt vagy azt az iratot, ad­jak össze néhány számot, tárcsázzak föl egy számot a Nyelvöltő Fiatal szakember főnöknek és egyéb ilyen fe­lelősségteljes feladatokat. így telt el három hónap, és már tudtam minden rendeletszá­mot, kívülről fújtam a tele­fonszámokat, vadul csattog­tattam a számológépet. És ahogy az minden ifjú szakemberhez illik, engem is elküldték mezőgazdasági munkára, ahol két hónapig kellett dolgoznom. Ezalatt teljesen elfelejtettem, amit előbb megtanultam és min-. Hz építőtábor: nemzetközi „cl ivat” A diák mindenütt diák. Nem tud otthon ülni, még nyáron sem, a nehéz vizsgák után. Mindegyikük siet: vagy építőtáborba, vagy túrázni, vagy tudományos expedí­cióba, vagy úttörőtáborba. A szovjet főiskolások sZerint az nem is diák, aki nem volt építőtáborban. Irigykedve né­zik a zöldkabátos fiúkat és lányokat, ha az építkezése­kén, vagy a földeken észre­veszik őket, akiknek a ke­zében ég a munka és vidá­mak. 1978-ban ünnepelték 20 éves jubileumukat a szovjet építőtáborok. A 20, sikeres munkában eltelt év alatt, az építőtáborok a néhány fős lelkes csoportokból az ifjú­ság töpieges hazafias moz­galmává nőttek. Erre a moz­galomra, fejlesztésére nagy figyelmet fordított a Kom- szomol XVIII. kongresszu­sa, amely a Komszomol- szervezetek elé azt a felada­tot tűzte, érjék el, hogy min­den főiskolás a tanulmányi ideje alatt „járja ki az épí­tőtáborok iskoláját”. A diá­kok mindenütt önfeláldozóan dolgoznak: a különböző épít­kezéseken, a termés betaka­rításánál, takarmány-élőké, szítésnél. A „Hazánk útjai” nevű mozgalom is jelentős eredményeket mondhat ma­gáénak. E mozgalom kereté­ben a diákok az ország kü­lönböző útjain végeznek épí­tő-, javítómunkát. Az építő­táborok „harcosai” különbö­ző előadásokat tartanak a helybeli lakosságnak, a fia­taloknak. segítséget nyújta­nak a háború és a munka veteránjainak, a frontharco­sok családjainak, a falusi is­koláknak, találkoznak kiváló dolgozókkal, írásaik megje­lennek a helyi sajtóban, ki­rándulásokat szerveznek „a forradalom és a munka di­csősége” nevezetes állomásai­ra, kommunista szombatokon vesznek részt, hogy segítsé­get nyújtsanak a kolhozok­nak és a szovhozoknak. A végzős középiskolások szá­mára konzultációkat szer­veznek a különböző tantár­gyakból, megszervezik a gyermekjátszóterek építését. A táborokban egyébként igen elterjedt a szocialista munkaverseny. Van „Kiváló traktoros”, az „Építőtábor legjobb brigádja” kitüntetés. A köztársasági építőtáborok versengenek, hogy ki nyeri el a „Legjobb főiskolás épí­tőtábor” kitüntetést. Az építőtáborosok nem­csak dolgozni tudnak/ hanem hasznosan töltik a pihenésre szánt időt is. Szinte minden­hol megrendezik a műkedve, lök fesztiválját, sportvetélke­dőket szerveznek, barátság tábortüzet gyújtanak. Évente 750 ezer fiú és lány dolgo­zik az ország köztársaságai­ban. megyéiben. Az össz-szövetségi építőtá­borok kiváló eredményeit Csuvasia köztársasági építő­táborai is elősegítették. Júli­us 2-án a Csuvas ASZSZK fővárosa, Csebokszári bú­csúztatta a több mint 4 ezer fős csapatát, amely azóta a köztársaság városaiban és falvaiban folyó építkezése­ken dolgozik. Az építőtábo­rosok teszik le a „harmadik szemesztert” az 5 millió ru­bel értékű munkájukkal. A csuvas építőtáborosok nemcsak Csuvasiában dolgoz­nak, hanem az Altáj-vidéken, Volgográrl és Asztrahány kö. zelében és Moldáviában is. A 25 legjobb csuvas építőtá- boros fiatalnak pedig lehető­sége van, hogy nemzetközi építőtáborban vehessen részt Magyarországon, Eger kü­lönböző munkahelyein. Cse- bokszáriban pedig a trak­torgyár építésén a szovjet hallgatókkal együtt dolgoz­nak a magyar főiskolások. Á világhír kapujában Country and easternmusic Ez év elején már úgy tűnt, hogy végre sikerül a nagy áttörés — a hazai popzene történetében először magyar együttes nevét látjuk az an­gol slágerlistán. A Fonográf első, kislemezének, a Grey- hound-nak igazi nagy sikere — noha nagy rádióállomások játszották, neves szaklapok reklámozták és egy olyan vi­lágcég, mint a United Artist támogatta — végül mégis el­maradt, mert nem vásárolták meg a szükséges számban. A kislemezzel azonban el tud­ták érni. azt, hogy a Fonog­ráf nevét Angliában megje­gyezzék és a szakemberek tudják, hogy az együttes hon­nan jött és mit képvisel. A Fonográf most a máso­dik nekifutásra készül. Jú­nius elsejétől az újjáépített, korszerűsített hanglemez­stúdióban megkezdődtek a Vidéki kislány angol nyelvű felvételei és ugyancsak itt készül majd szeptembertől az első angol nyelvű Fonog­ráf-nagylemez is, amely vár­hatóan novemberben kerül a szigetország hanglemezbolt­jaiba. Ezt követően a Fonog­ráf nagyszabású koncertso­rozat keretében, élőben is bemutatja azt a zenei anya­got, amelyet ma már country dent újra elölről kellett kéz- i denem, ám hamarosan sok- < kai biztosabban mozogtam í a munkában, mint az első í napokban, még a hangom se i reszketett telefonálás köz-j ben. Nemsokára aztán meg­kaptam törvényben biztosi- j tott szabadságomat, ami l után, igaz, újból az utasitá- í sok tanulmányozásához kel- í lett fognom. öt esztendő S múlva már meglehetősen ta- í pasztáit munkaerőnek szá- 1 mítottam, és mikor az ősz- í tályunkra egy fiatal szakem­ber került, ezekkel a szavak- > kai fogadtam: „No fiatalem-\ bér, ahogy Rajkin mond- \ ta... ” í S. Szejitov í (Zahemszky László < fordítása) ' and aesternmusic címszó alatt jegyeznek a nemzetközi pop- tőrzsdén. Az új sloganről és a mögötte rejlő tartalomról kérdeztük Bródy Jánost, az együttes tagját. — A zeneműkiadó egyik munkatársa találta ki a country and easternmusic kifejezést és csak külföldön használjuk azért, hogy meg­különböztessük magunkat az angolszász country and wes­tern zenekaroktól. Ez az „eastern” jelleg valóban megvan a zenében, és nem­csak üres üzleti fogásról van szó. Végül is a dalaink nem az amerikai népdalokból, ha­nem azok hatására Magyar- országon születtek. A célunk az, hogy egy nagyobb nép­csoport zenéjéhez, mint ahogy a countryban benne van az ír ballada, a néger blues, a cowboydalok stb. — hozzáadjuk a magyarok ze­néjét is, megpróbáljuk a ma. gyarok módján játszani. Ne­künk az az elképzelésünk, hogy a zenének tiszta, har­monikus, megkomponált, tar­talmas dolgokat kell közöl­nie. A country — a külföldi példák is azt bizonyítják — erre nagyon alkalmas. — Miért az amerikai és miért nem a magyar nép­zenét ötvözitek a rockzené­vel? Vagy a korábbi Illés- zenekar útja immár járhatat­lan? — Az Illés-zenekart a het­venes évek elején annyian támadták, vádolták helyben .topogással, hogy mindenkép­pen újítanunk kellett. Tud­tuk, hogy a fiataloknak a kemény zene, a rock kell, de mi nem akartunk lemon­dani akozról az erényekről — a szép, tiszta hangzás, a vo­kális éneklés —, amelyek korábbi zenénket is jelle­mezték. Ezt az utat válasz­tottuk, s bár zajos sikereket nem aratunk a koncerteken, úgy vettük észre, hogy a fiatalok megértik, szeretik dalainkat. A továbblépést úgy képzeljük, hogy megke­ressük a népzenét játszó együtteseket és megpróbá­lunk együtt dolgozni velük, s ily módon olyan jellegze­tes zenét játszani, amiről az első akkordok után kiderül, hogy ezt Magyarországon játsszák. — Már a hetvenes évek elején terveztétek rock-opera bemutatását. Azóta erről a tervről keveset hallottunk ... — Beletört a bicskánk. De vannak újabb elképzelése­ink is. Tánciskola címmel akarunk színre hozni egy musicalt, de nehéz olyan szereplőgárdát összehozni, amely egyszerre nemcsak játszani, de énekelni és tán­colni is tudna egy modem darabban. Sarkady Imre egy drámatöredékének megze­nésítésén is dolgozunk, mely Kőműves Kelemen balladá­ját dolgozza fel. — Végül egy személyes vonatkozású kérdés. Néhány éve felröppent a híre, hogy dalszövegeid verseskötetként is megjelennek, és azóta hiá­ba figyeljük a könyvkiadók előzetesét. — Egyszer a Magvető egyik lektora elkért tőlem egy válogatást, amelyet én táncdalszövegek címszó alatt nyújtottam be. Azzal adták vissza, hogy bár jó alkotá­sok, de a kiadó táncdalszö­vegek megjelentetésére nem vállalkozik, nem az ő pro­filjuk. Lehet, hogy igazuk van, bár az a véleményem, hogy egy jó dalszöveg sem­mivel sem értéktelenebb, mint egy vers. Sebők János . KOSSUTH 8.27 Megéri? — Nem éri meg? 8.56 beszélni nehéz. 9.08 Szimfonikus könnyű­zene. 9.45 Tarka mese, kis mese. 10.05 „Kék vagy, drága szünidő... ”. 10.35 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50 Kórusok, hang­szerszólók. 11.30 A szép Galathea (Operettrészle­tek). 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.20 Színes népi muzsika. 15.10 Sárdy János énekel. 15.28 Kórustalálkozó. 16.08 Kritikusok fóruma. 16.18 Chopin: e-moll zongora- verseny. 17.07 Végzősök, pályázatok, állások. 17.32 Operafelvételek. 18.05 Köz­vetítés az országos súly­emelő-bajnokságról és a Pannónia Kupa nemzetközi versenyről. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Es­ti magazin. 19.15 „Köd­képek a kedély láthatá­rán”. 20.06 Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvételei. 20.49 Ma­gyar operaénekesek. 21.39 Intermikrofon. 22.15 Köz­vetítés az országos súly­emelő-bajnokságról. 22.35 Nóták. 22.56 Adottságok, lehetőségek. 23.16 Lutos- lawski-művek. PETŐFI 8.20 Világtörténelem dió­héjban. 8.33 Idősebbek hul­lámhosszán. 9.28 Nótacsou. kor. 10.00 ZenedÖefőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Táncze­nei koktél. 13.20 Egy kis figyelmet kérek! 13.30 Szí­nes szőttes. 14.00 A Petőfi rádió zenés délutánja. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Slágerek Varsóból. 18.55 Népzenekedvelóknek. 19.25 Politika és sport. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Közvetítés az országos súlyemelő-baj nokságról. 20.40 Szín-játék. 21.03 Irány a Parnasszus! 21.32 Country-muzsika. 22.02 Daljátékokból. 23.15 Dzsesszefelvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — A Móra Ferenc centenárium előestéjén. Gyárfás Imre jegyzete — A mezőkeresz-, tesi férfikar műsorából — Tíz perc mezőgazdaság. Szerkesztő-riporter: Bor­sodi Gyula. Aratnak az északi tájegységen is. Gyűjtik a gyógynövénye­ket Borsodban és Heves­ben. Slágerpanoptikum. — Sport. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika: Nem­zetközi ifjúsági, vöröske­resztes találkozó Leninvá- rosban — Kiváló határőrök értekezlete — Lap- és mű­sorelőzetes ... TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Óvo­dások filmműsora. 9.2 5 Csata fekete-fehérben. 9.45 Veszélyes nyomozás (NDK filmsorozat). 10.45 Az utolsó erdő. 11.20 Del. ta. 16.30 Nemunas dalai. 17.00 A dunai hajós (Té­véfilm). 18.00 Villanófény. 18.15 Kuckó. 18.45 Staféta. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Rab ember fiai (Tévéjáték). 2L30 Az ötvenesek: 22.15 30 év legszebb népdalaiból. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Alfa holdbázis. 20.50 Ráksejtek. 21.15 „4 dalo­lásban meggyógyul a lé. lek”. 21.35 Tv-híradó 2. 21.55 VI. kisplasztikái bien­nale. 1979. július 18., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents