Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
A töldfőS a cekkerig Lánc-törékeny szemekkel A ZÖLDÉRT-nél — amely átszállítást szervezi, összehangolja — Gecse János igazgatóhelyettes így összegezte a zöldségszezon előkészületeit: — Szembetűnő a javulás a szállítás terén. Főleg a kapacitás nőtt jelentősen, hisz az idén a Volántól például 17 nagy teljesítményű kocsit kaptunk a csúcsidőszakra ... természetesen a szerződésben lekötött többi teherautó mellett. Emellett a Szövetkezeti, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalattal, valamint az 1-es Volánnal is megállapodtunk nagyobb mennyiségű áru szállítására, s ha hozzászámítom, hogy a termelők szállítják hozzánk termékeink Újvári Vencel kőműves, brigádvezető és Juha Sándor fűtésszerelő (Fotó: Perl Márton) A mi építőink „NEM SZÁLLÍTOTTAK el a káposztát, itt rothadt meg a föld sarkán ... A Volán kevés teherautót ad ... a ZÖLDÉRT nem használja ki a kocsijainkat... nincs vagon, rakodó, a téeszben targonca .. .” A zöldségszezon idejéről, az elmúlt évekből valók a fenti idézettöredékek. Érvek, ellenérvek, viták, be nem tartott szerződések tükrözték a zöldségtermelők, a szállítók, a kereskedelmi vállalatok viszonyát. S mindennek végül mi, vásárlók ittuk meg a levét, bár a veszteségekből minden érintettnek kijutott A szűnni nem akaró vitákban pedig úgyszólván valamennyi félnek yolt valami igaza. Az állandó slágertéma — az árak — mellett a zöldség forgalmazásának legelevenebb ütközőpontja volt a szállítás. A frissen szedett zöldséget ugyanis minél előbb a piacra kell juttatni, ha a minőség gyors romlását el akarjuk kerülni. No most. A termelő szabadult volna az árujától, a ZÖLDÉRT nem győzte elszállítani, a Volán nem tudott elegendő járművet adni, a vagonhelyzet pedig olykor egészem kritikus yolt. Ismert példa, hogy az algériai, vagy francia kistermelők földjén hajnalban leszedett zöldség-gyümölcs reggel már a brit, svéd piacokon kerül a háziasszonyok kosarába. Nálunk, pedig a legnagyobb távolság sem igen haladja meg az 500— 600 kilóméért — legalább egy-másfél nap alatt teszi meg ezt az utat az áru a termelőtől a fogyasztóig, a rengeteg számla, bizonylat, adminisztráció miatt. Természetes, hogy a melegben amúgy is gyorsan romló, többször átrakott, tárolt zöldség már meg sem közelítette olykor azt a minőséget, amit a vásárló a pénzéért joggal elvárt volna. Vette, amit kapott. EZÉRT IS dolgoztak az elmúlt években különösen I nagy energiával a megyében is — másutt is — a szállítási bizottságok, s próbálták összehangolni a sokszor inkább csak vitázó, mintsem ■ együtt dolgozó vállalatok, szövetkezetek szállítótevékenységét. Hogy milyen eredménnyel, azt az elmúlt két év alapján nehéz lenne lemérni, hisz 77-beír annyi volt a zöldség, hogy azzal sem a termelők, sem pedig a kereskedelem nem tudott mit kezdeni, tavaly nyáron pedig oly kevés termett, hogy . elszállítása igazán nem okozott gondot. A gyökeres változásokból talán az idei felkészülés mutat meg a legtöbbet. Az érintettek többsége rájött, hogy a szócsaták helyett több a .has2011 az összehangolt munkán, ha a megoldatlan problémák leküzdésével foglalkoznak, s nem érveiket vágják egymás fejéhez. egyharmadát, nem tudok elképzelni különösebb fennakadást az idén. Egyedül talán a vasúti szállítástól tartunk, mert ha megismétlődik a tavalyi vagonhelyzet... hát nem is tudom mi lesz?! A korszerű szállítási módok közt mind többször esik szó az úgynevezett szállítási láncokról. Mi tagadás, ezt egyelőre csak néhány terméknél, elsősorban a diny- nyeféléknél sikerült eddig megszervezni. Pedig célszerűségéhez nem fér kétség, hiszen a földeken felrakott árut egyenesen a boltokba szállítják. Más termékekből viszont olyan keveset ad el egy-egy üzlet, hogy ki tudja meddig furikáznának a teherautók, mire megszabadulnának teljes rakományuktól. — Egyébként sem vagyunk elégedettek zöldséget szállító j árműveink kihasználásával — mondja Meleg Antal, a Volán kereskedelmi osztályvezetője. — Néha órákig látom álldogálni a kocsikat a piacon, mert a nagy forgalomban rendkívül sokáig tart a rakodás. A menetlevelek, szállítólevelek is arról tanúskodnak, hogy lényegesen kevesebb áru kerül az autókra, mint amennyi a megengedett terhelésük. Most már úgy néz ki, hogy — lévén elegendő rakodómunkás a ZÖLDÉRT-nél — itt is javul majd a helyzet. Számunkra a legmegnyugtatóbb azonban az éjszakai áruszállítás bevezetése volna. Lehet, hogy a Volán még nem kapta meg az értesítést, de a napokban mondták el a ZÖLDÉRT-nél, hogy június közepétől igenis megkezdik a zöldségfélék éjszakai kiszállítását. A kísérlet Egerben kezdődik, ahol a tejhez hasonlóan, a zöldségesládákat is lerakják a boltok elé hajnalban. Ennek minden kockázatát a ZÖLDÉRT vállalja. Az egri tapasztalatok értékelését követően Gyöngyösön is bevezetik az új módszert, így a vidéki boltok ellátására bőven marad ideje a vállalatnak. Persze a szállítás minőségét nemcsak a munkakezdés ideje, a gépkocsik száma határozza meg. Döntő szerepet kapott az átrakás, a rakodás színvonala, a korszerű tárolási, csomagolási módok. AZ UTÓBBI ÉVEK fejlesztései nyomán a ZÖLDÉRT- nél nemcsak a raktározási viszonyok javultak szembetűnően, hanem a műszaki feltételek is. A hűtőházakban, tranzittelepeken ma már szinte mindent targoncákkal rakodnak, de — amiről ők nem tehetnek — még mindig lényegesen többször kell megmozgatni egy-egy ládát, mint ahogy az indokolt volna. Ráadásul olyan ládákat, melyek már két évtizeddel ezelőtt is elavultak voltak; amelyeket egyáltalán nem lehet tisztítani, így higiéniáról nem is mernek beszélni A másik ilyen törékeny láncszeme a szállításnak a rakodólapok, konténerek dol- ga.Tulajdonképpen ezek hivatottak arra, hogy szinte az emberi kéz érintése nélkül, gépek segítségével rakják teherautóra, vagonba a zöldséget. Gyorsabban, kevesebb veszteséggel. Nos, a rakodólapokról csak annyit, hogy méreteik sem a vasúti, sem pedig a közúti járművek alapterületével nem egyezik, s ha valamit így pakolnak fel akár egyikre, akár másikra, a szállítás közben szétcsúsznak, összetörnek a ládák, s velük együtt az áru tekintélyes része is. Az ennél biztonságosabb, jobb konténerek pedig hiánycikknek számítanak, de nincs az ezekhez való teherautóból sem elegendő, és maguk a boltok sem képesek fogadni az így érkező zöldséget. A termelőknél azonban még ennél is sötétebb a helyzet. A leszedett zöldséget, gyümölcsöt ott hagyják a föld sarkán, veri az eső, süti a nap, esetleg valamilyen szín alá betolják, ha késik a ZÖLDÉRT kocsija. A gépesített rakodás pedig eszébe sem jut még a legnagyobb, igazán jómódú gazdaságnak sem. PERSZE ÍGY azután a tenni- és pótolnivalók egyre gyorsuló tempóban gyűlnek, megoldásuk pedig így mind nagyobb energiát követel majd. Az is természetes, hogy még a gyors intézkedések is csak hosszabb idő alatt veszik le a napirendről ezeket a kérdéseket. Az idei felkészülés mindenesetre lényegesen ígéretesebb és megnyugtatóbb, mint a korábbi években volt, s most már nekünk, fogyasztóknak inkább azért kell szurkolnunk, hogy a zöldségért induló gépkocsiknak bőven legyen szállítenivalójuk. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az elmúlt év őszén tizedik alkalommal hirdette meg az általános és középiskolák számára kiírt pályázatát. A pályázattal az volt a célja, • hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló műfaj és kifejezési mód segítségével mutassák be: milyennek látják szocialista mezőgazdaságunkat, mit tudnak múltunkról. jelenünkről. Az érdeklődést jellemzi, hogy csak az általános iskolások 3060 pályamunkát küldtek be, melyek közül a zsűri 117 pályamunkát díjazott, illetve jutalmazott. Az általános iskolások rajzai, batik munkái és kisplasztikái felölelik a mezőgazdasági termelésünk számtalan témáját. A nagyüzemi gazdálkodás mellett jó néhány munka a háztáji tevékenységet tükrözi, de megtalálhatók a mai falusi életet ábrázoló kedves alkotások is. A beküldött pályamunkák nemcsak arról tanúskodnak, hogy sok a tehetséges fiatal, hanem arról is, hogy szívesen töltik szabad idejüket értelmes, tartalmas tevékenységgel. A 320 legjobb alkotásból ez év május 6-án kiállítás nyílt a Magyar MeZőgazda— Én, amióta az építőiparban dolgozom és ki ta- tultam a szakmát, mindig brigádvezető voltam. Jó kis közösségeket alakítottunk ki. Ezek az emberek később is együtt maradtak. A mostani brigádom? Annak idején, amikor Kiskörén dolgoztunk, a beruházáson, tanulókat bíztak rám. Most ezek a tanulók már nyolc-tíz éves szakmunkások. Az egri Cse- bokszári-lakótelepen, ahol most dolgozunk, ők adják a brigádom magvát. Az E— 37-es, 180 lakásos épületben az öntés utáni kőművesmun. ka a feladatunk. Én magam 15 éve vagyok a Heves megyei Állami Építőipari Vál~ laXatnál. Szocialista brigád a mienk, hát, nevet, azt még nem adtunk neki. Az Űjvári Vencel brigádja, csak így mondják... — Juha Sándor vagyok. Központifűtés-szerelő a szak. mám, ezt én még annak idején az Általános Szerelő- ipari Vállalatnál tanultam ki, úgy, hogy betanított munkásként egy jó mester mellé kértém magam. Akkor még a saját pénzén tanult az ember, emlékszem, órákat utaztam a munkahelyemről a tanfolyamra, Diósgyőrbe. Csak a munkanapomat igazolták. Háromévi gyakorlat után iskoláztak be a nyolchónapos tanfolyamra. — Akkoriban a vállalattal én igencsak bejártam az országot. Dolgoztam Kazincbarcikán, Berentén, s aztán itt, Egerben is, többször. Többek között a színház építkezésén is. Kőközpontokat szereltünk, komoly berendezéseket, s ugyanezt csináljuk most itt, az északi lakótelepen. Az állami építőipari vállalat ennek a szerelőipari cégnek az egész építésvezetőségét átvette, akkor kerültem én is a Heves sági Múzeumban. A kiállítás július közepéig tart nyitva. Az általános iskolások munkáit szándékunkban áll az országban több helyen is bemutatni. A középiskolások 12 meghirdetett témából 480 dolgozatot küldtek be. Ezek témái a gyógynövények, a legfontosabb gyümölcsfélék, a gépesítés, a halászélet, a tanyásgazdálkodás, az agrártörténeti emlékek, az erdő szerepe, a szocialista brigádmozgalom, a libatömés, a halfajták és horgászatuk, a nagyüzemi sértéshizlalás. A beküldött pályamunkák arról tanúskodnak, hogy nagyon sokan komolyan érdeklődnek a mezőgazdasági termelés iránt és ez a pályaorientáció szempontjából is igen pozitív jelenség. A pályázatra beküldött dolgozatok készítői már a középiskolában olyan gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert, amelyek jelentős mértékben segíthetik a szakmai irodalom feldolgozását, a rendszerezőkészséget, amelyre a felsőoktatási intézményekben is szükségük lesz, de még inkább hasznukra válik későbbi munkájuk során, bármilyen területen dolgoznak is. A múzeum által meghirdetett pályázat sikeréhez jelentős mértékben megyeiekhez. A jogfolytonosság révén 25 évi munkám után jövőre kapom meg az aranygyűrűt Bakusz József, _ a. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója: — A törzsgárda, a hűséges munka elismerése, jutalmazása természetes dolog. Emellett azonban a legfontosabb szempont a dolgozókat munkájuk alapján értékelni. A demokrácia egyik alapvető fórumává fejlődött nálunk a szocialista brigádvezetők tanácskozása. Itt minden alkalommal részletesen, alaposan meg tudjuk beszélni a vállalat dolgait, nem lehet figyelmen kívül hagyni az itt elhang-. zott véleményeket, javaslatokat. Persze, az még kevés, ha van egy jó brigád és egy jó vezető. Ezeknek a közösségeknek nemcsak jól kell dolgozniuk, de környezetüket is formálniuk kell példamutatásukkal. Jó az, ha gyarapodik a szocialista címet birtokló brigádok száma, de még inkább jó, ha maguk közé fogadva oktatják, nevelik a fiatal munkásokat ezek a kollektívák. — A mi kőművesbrigádunk — magyarázza Űjvári Vencel — már elérte a szocialista címet.. Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója volt, s a munkaversenyben harmadik helyet értünk el, akkor figyeltek fel ránk. De aztán történt egy sajnálatos eset: egy új dolgozónk, aki még alig két hónapja volta brigádunkban, halálos balesetet szenvedett. Figyelmetlen volt. Nagyon elkeserített ez bennünket, és persze hi is estünk minden ér- tékelésnéL Most aztán úgy állunk, hogy egymás után hozzájárultak az iskolák pedagógusai, akik értő módon segítették a diákokat a valóságlátásban. a valóság ábrázolásában, a különböző műfajú pályamunkák elkészítésében. *Az ide; pályázat értékes és előre mutató jelensége, hogy helyenként a termelőszövetkezetek vezetői is segítették a diákokat. Így pl. a maglódi Rákos Mezeje MGTSZ elnöke könyvjutalomban részesített minden olyan fiatalt, aki a pályázatra jelentkezett. Más tsz-ek autóbusszal hozták fel a kiállítás megnyitására, a díjkiosztásra a diákokat, szüleiket és a pedagógusokat. Az általános iskolák közül ■legtöbb és legjobb pályázatokat a keceli Arany János Általános Iskola képzőművészeti szakköre, a Kunszent- miklósi Művelődési Otthon, a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola, a Pécsi Acsády Ignác Általános Iskola, valamint a Vaszari Körzeti Általános Iskola küldték be. A középiskolásak közül a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, a Büki Művelődési Ház, valamint az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium volt a legeredménye-' sebb. Molnár István, főigazgató-helyettes két évben kell bizonyítanunk, hogy valamilyen foko_ zatot elérhessünk. A szakmában — ezt nem hallgathatjuk el — előfordulnak a gyakran italozó, fegyelmezed lenkedő emberek. Mi különösen vigyázunk arra, hogy ilyesmi véletlenül se adódhasson nálunk. Most került hozzánk egy új brigádtag, kéthónapi próbaidőt szabtunk-neki, .mert előtte nem ismertük. Bevált, jöhet. Ezekben a napokban egyébként első éves ipari tanulókkal dolgozik együtt a brigád, gyakorlatra helyezték őket hozzánk. Tanítjuk a fiúkat. Ismerjék meg a mindennapi munkát. Juha Sándor: — Hét éve a vállalat segítségével lakást vásároltam, itt lakom Egerben. Az országjárásnak vége, letelepedtem, egy iskolás kislányom van. Különböző szakmai tanfolyamokra jártam, sok tapasztalatot összegyűjtöttem a szakmában; a régiek közül nem is nagyon dolgozik itt már rajtam kívül senki. A brigádunk szétoszlott, de most újra kezd összeverbuválódni. Négyen vagyunk együtt, tényleg jó az összhang. Sürgős a munka, itt az új iskola építésénél, a lakótelepen; az építés- vezető mondta is a múltkor, hogy lemaradunk, ide több ember kell. Azt válaszoltam neki: ne jöjjön ide több munkás, csak anyag legyen, tudjunk folyamatosan halad, ni. Én készítem elő hegesztésre a csöveket, a csoportom többi tagja meg rakja fel a szerelvényeket. Dolgoznak, mint a parancsolat. — Lehetne itt a fiatalok közül választani, sok az ügyes kezű gyerek. Csak hát el vannak kényeztetve, mindent megkapnak otthon, így aztán ami innen jön, az nem nagyon érdekes. De a jó közösség azért őket is lelkesíti. — A régiek közül hat olyan dolgozónk akad, aki már itt volt a vállalat ala_ pításakor is — tájékoztat az igazgató. — ök most jutalmat kapnak, s jutalmazzuk hűségükért a többi régi dolgozót is. Azt is bátran állL tóm, hogy tiálunk vannak olyan kollektívák, szakemberek, akik méltók lennének az ágazat országos elismerésére. A mostani feladatunk az új, helyzetben elsősorban a jobb minőség, hogy megnyerjük a megbízóinkat. A vállalati kollektíva megszi. lárdulóban van, létszámgondjaink már nincsenek. Közösen vívjuk ki a nagyobb megbecsülést. Az építők napja hagyomá. nyosan nagy ünnep, az építőket köszönti ilyenkor minden más munkatársuk. A legjobbak büszkén vehetik át ilyenkor kitüntetéseiket. Az idei építők napja alkalmából rendezett ünnepségen Kiváló munkáért kitüntetést kapott Űjvári Vencel kőműves, brigádvezető és Juha Sándor fűtésszerelő... Hekeli Sándor 1979. június Í0., vasárnap Talán drágább, de nem törött a maszek primőrje Cziráki Péter Mezőgazdaságiink diákszemme!
