Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

25 éves iskolánkat ünnepeltük Nyugdíjasok kirándulása Szalajkába Felejthetetlen élményt nyújtott a nyugdíjas dolgo­zóknak az a kirándulás, amelyet Szilvásvárad—Sza- lajka-völgybe szervezett az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát. A szak- szervezeti bizottság társa­dalombiztosítási tanácsának és az egri Vasút úti palacko­zóüzem Tyitov szocialista brigádjának képviselői ka­lauzolták az utazás során a munkában megöregedett idős dolgozókat. Héri Ferenc a társada­lombiztosítási tanács nevé­ben üdvözölte a kombinát vendégeit, akik a vállalat autóbuszán utaztak a Bükk- hegységbe. Megtekintették a fátyolvízesést, az erdei mú­zeumot. Közös ebédre bogrács- gulyás készült a kollektívá­nak.. Délután a lovasnapok rendezvényein a különböző fogatok látványos bemutatóit nézték meg. A nyugdíjasok nevében Bodó Ferenc kö­szönte meg az igen sok él­ményt nyújtó kirándulás megszervezését. Lukács András Eger „Volt egyszer egy regény, s annak alapján megszüle­tett egy dráma, mindkettő cime ugyanaz: Egyszál ma­gam.” (Ezt Ilaffai Sarolta ir­ta, nem én.) Múlt szerdán pediq én magamban néztem végig az ugyancsak Egyszál magam című tévéfilmet, melynek forgatókönyvét Raj­fai Sarolta regényéből Sipos Tamás írta (máj. 30. tv 1,20 h). Jó volt bár nekem a regény jobban tetszett. De hát ez nem mérvadó. Kér­deztem másokat, — nőket, pedagógusokat, irodalmáro­kat. — n e ki k is jobban tet­szett a regény. Aztán — ké­sőbb — elolvastam Raffai Sarolta sorait az Egyszál magam filmről. Ő ott el­mondta okos véleményét (rtv újság 22. sz. 2. o.). „A film eszközei mások, mint az íróé, ha nem is rosszabbak. Má­sok ..„Csak a líra halt meg, maradt ki Anna ... éle­téből ... az én Annámra nem ismertem rá ... Nem ugyan­az. Más". Raffai Sarolta tudja jobban, nem én. De Raffai Sarolta sehol sem ál­lítja, hogy a film rendezője, írója, dramaturgja az erede­ti regénynek, drámának megváltoztatta volna a cí­mét ... Csak a líra maradt ki Anna életéből és a szép­ség. Ez rendben vdn. hiszen: „Minden rendező újraterem­ti a figurákat”, ehhez joga van. De a címet meghagyta. Miért is változtatott volna meg olyan címet, ami már sikerre vitt regényt, drámát és közismert. De hát akkor miért olvashattuk a NŰ-ban úgy, hogy Egyszál magam­ban (máj. 30., 5. o.j? Ma­gamban úgy gondolom, hogy ez helytelen. De hát mi ez ahhoz képest, amire mások hívták fel figyelmemet, akik a Magyar Hírlapot olvasták (máj. 30. 11. o.). Ott ez áll: Raffai Sarolta: Egy száll magam. Két ellel... Alig tudtam visszatartani magam, hogy el ne szálljak egy he­lyesírási szótárért... (Dr. Szemes Varga Béla) Iskolánkban kettős ünnep volt az idén a pedagógus­nap, az iskola alapításának 25. évfordulója is volt. Ün­nepségünket Pólyák Alajos, az iskola igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót dr. Szebeni Lajos igazgatóhe­lyettesnek, aki az iskola egyik alapítója volt. Hall­hattuk milyen nehézségek­kel kellett eleinte megküz­deni, beszéde rövid vissza­emlékezés volt az elmúlt 25 évre. Ezek után kitüntetések át­adására került sor, tanár­nőink, tanáraink évtizedes jó nevelő és oktató munká­jukért kaptak okleveleket, miniszteri dicséreteket, kivá­ló tanár kitüntetéseket. Mi­vel iskolánk kereskedelmi szakközépiskola is, a mi­niszteri kitüntetéseket, di­cséreteket az Oktatási és a Belkereskedelmi Miniszté­rium adták. Miniszteri dicsé­retben és oklevélben része­sültek dr. Szebeni Lajos, Volt idő, amikor azt hit­tem, hogy családom csupán az én bosszantásomra teszi fel nap mint nap a szokott lemezt: mit főzzünk holnap? Nemrégiben rám hárult ama megtisztelő feladat, mi­szerint szerezzem be az ebéd­re való nyersanyagot. Az is valami? — nagyképűsköd- tem. Itt a Nők Lapjának he­ti étrendjavaslata, állítsuk össze a menüt és majd be- szerzem, ami szükséges. Ez idáig rendben is van, hogy húst nem kaptam olyat, amilyen írva vagyon, az hagyján. De, hogy zöldségfé­lét ne találjak tavasszal? Hol vannak a primőrök? Megkértem egyik kollégá­mat, úgy is mint szakem­bert, engedjen bepillantani a várható áruféleségek listá­Ebben az évben minket, gyermekeket ünnepeltek. A felnőttek a gyerekek szebb, jobb és boldogabb jövőjéért küzdenek. Nemrégen Osto­roson kisdobos- és úttörő­avatással kezdődött a meg­emlékezés a gyermekek évé­ről. Felavatták az első és ne­gyedik osztályos pajtásokat, kiosztották az elismerő ok­leveleket és átadták a helyi termelőszövetkezet ajándé­kát: a csapat túrafelszerelé­sét. A mi bsztályunkból Ko­vács Katalin és Bóta Tünde kapott jutalmat. Este az ostorosi határban, a Szérű-parton tábortűznél talákoztunk, s két vidám órát töltöttünk együtt pajtá­sainkkal, szüléinkkel és ta­nárainkkal. A színes tűzijá­tékban sokat gyönyörköd­tünk mindannyian, hiszen ez meglepetés volt számunk­Hány ezren gondolnak ilyen hőségben a hegytetők hűvös erdeire és alig várják, hogy üdülhessenek, gyógyul­hassanak a Mátra kedves faluiban. Jó pár száz éve, hogy szlo­vák üvegfúvók telepedtek itt meg a 900 méter magasban. Ez volt az első lépés a mai csodálatos üdülőkörzet meg­dr. Rapcsák Lászióné, dr. Orosz Ernőné és Szontágh Edit. Kiváló tanár kitünte­tést kapott Bágyi lmréné, Kiváló munkáért tüntették ki Nahóczki Emil és Aczél László pedagógusokat. Az ünnepségen három nyugdíjba vonuló pedagó­gust is elbúcsúztattunk, dr. Ladó Erzsébet, Szontágh Edit és Bállá Zoltánná ta- nárnárnők a Pedagógus Szolgálati Érmet és okleve­let vették át több évtizedes munkájukért. Ezen a napon kapta meg Valentin1 Kálmán a „Pro skola” kitüntetést, melyet kétévenként kaphatnak meg azok, akik nagyon sokat tet­tek az iskoláért. ' Az ünnppi beszédek, a kitüntetések átadása után az Építők Kórusa és az iskola irodalmi színpada adott színvonalas, a jubileumhoz méltó műsort. Szilvási Péter Eger jába. Az előrejelzés ugyan csalóka, a további időjárás­tól is függ, hogy a ZÖLD­ÉRT elárusítóhelyein mire számíthatunk a közeljövő­ben? Szabadföldi saláta jelenleg még van, zöldborsó, fejes és kelkáposzta, valamint újbur­gonya egész nyáron kapható lesz. A gyümölcsök közül már megjelent a korai cseresz­nye, a szamóca és az egres is. Hamarosan várható, hogy forgalomba kerül a főzőtök, a szabadföldi uborka és .a zöldbab. A gyümölcsök közül a meggyre és a késői cse­resznyére lehet számítani a közeljövőben. Dobrovits Mária Eger Felejthetetlen két napunk volt Elet a Hegyen ra. A tűz körül sok vidám dalt énekeltünk és önfeled­ten játszottunk. A következő napon, vasár­nap reggel zenés ébresztővel kezdődött a program, ami­nek nagyon örültem. Fél ki­lenckor gyülekeztünk és máj­fák alatt társainkkal és a felnőttekkel együtt vonul­tunk ki a Szérű-partra. A sátorokban üdítőt, édességet, játékokat, népművészeti tár­gyakat lehetett kapni. A lá­nyokkal körültáncoltuk a má­jusfát, énekeltünk és játszot­tunk. Versenyek is voltak, például rajzverseny, cölöp- verő-erőmérő, célbadobás, népművészeti tárgyak készí­tése. Ez a két nap mindannyi­unknak nagyon tetszett és nekem is felejthetetlen él­ményt jelentett. Szerencsi Csilla, 5, osztályos tanuló, Ostoros alapításához. Ki hitte volna néhány évtizeddel ezelőtt is, hogy ismerősen hangzik majd országszerte Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátra- szentlászló. Bagolyirtás neve. A szorgalmas lakosság nap­ról napra szebbé, — magá­nak és az üdültetésnek is mind alkalmasabbá igyekszik Mi várható a zöldség-gyümölcs piacon tenni a Felső-Mátra vidékét. Rövidesen megnyílik majd az a nemzetiségi tájház, ahol egyben emléket is állítunk a szorgalmas, és magyar hazá­jához mindig ragaszkodó szlovák lakosságnak is. Régen tervezgetjük azt is, hogy az üdülési főidényben többször kérünk „vándorki­állítást”, főleg a gyöngyösi Mátra Múzeum anyagára alapozva. Mire is gondolnánk? Vit­rinjeinkben elhelyezett olyan kiállításra, melyből képet kaphatnának a látogatók a feltárt üveg-őshutánk hely­zetéről, a lakosság régi fog­lalkozásairól, s a Mátra geo­lógiai, bányászat; emlékeiről. A kőzet-, érc- és ásvány- gyjűjtemény bemutatására a bánya készségesen vállalko­zott is. De bemutathatnánk erdé­szeti és vadászati gyűjte­ményeket. és végül üdülőhe­lyünk fejlődését. Környezet­védelmet bemutató kiállítá­saink is lennének a tájház­ban. Id. Zakúpszky László Mátraszentimre Évadzáró a parádi óvodában Az élmúlt napokban or­szágszerte, így a parádi óvo­dában is elbúcsúztak neve­lőiktől és fiatalabb társaik­tól az iskolás korba cserepe- dett nagycsoportosok. A bú­csú mindig ünnepélyes, sok helyen ez a bizonyítás lehe­tősége is, a gyermekek meg­mutathatják mit tanultak ez alatt a néhány év alatt. Az összegyűlt szülők, nagyszü­lők, idősebb testvérek előtt parádés műsorral kedves­kedtek az ovisok, búcsúzás­képpen. Volt ki verset mon­dott, énekelt, az ügyesebbek bemutatták tornász gyakor­lataikat, a tombola után pe­dig közösen versenyeztek a szülőkkel az apróságok. Az óvoda vezetői, pedagógusai fotókiállítást és rajzkiállítást rendeztek erre az alkalom­ra, ahol a gyermekek életét, alkotásait mutatták be. Cembiczki Béla Parádsasvár Á környezet... Mármint a környezet védelme állandó napirendi pont mindenhol és mindenütt. Meg kell védenünk a természetet, de védeni kell az embert is, az egyre fokozódó levegőszeny. nyeződés ártalmaitól. Sok szó esik erről, tudományos és ke­vésbé tudományos igénnyel megírt cikkekben is. De vala­hogy néha a szóval is megelégszünk. Legalábbis ez az érzé. se Gyalai Bálint egri olvasónknak, akit jósora az egri I. sz. lakótelepre vetett. A lakótelep közelében van a felnémeti kőörlőüzem. A zajjal még csak-csak kibékülnének talán. Ez a kisebb rossz a másik mellett, amivel már nehezebb lenne megbékülni; s az a folyton szállongó kőpor, amely belepi a házakat, a fákat, virágokat, s még ablakot sem kell nyitni, hogy a la­kást is ellepje, mert beóvakodik a legkisebb nyíláson is. Sok ember panasza ezí. „Több lakótársammal együtt többször fordultunk már különböző szervekhez, a rádióhoz, a NEB-hez, a KÖJÁLL'hoz — írja többek között levelében. ígéretekben nem is volt hiány, a kőörlő vezetősége részéről sem, de a por és a zaj maradt”. Való igaz, lapunk is foglal, kozott már, nem is egyszer a panasszal, de lényeges változás nem történt. Tudomásunk szerint a Heves megyei Környe­zet- és Természetvédelmi Bizottság április 11-én tartott alakuló ülésén elfogadtak olyan álláspontot, hogy a sajtó, a rádió segítségét kérik, hogy a környezet- és természet- védelem, a levegőtisztaság, a víz- és talajvédelemmel össze­függő kérdésekkel gyakrabban foglalkozzanak. A felhívásnak is, a panaszos levélnek is eleget téve említjük meg Eger északi részének legnagyobb levegőszennyezőjét, a kőörlő. üzemet, kérve, találjanak végül is valamiféle megoldást, mert létét megsínylik a térmészet, a növények, az emberek egyaránt. Talán mégiscsak kínálkozik valamiféle megoldás. Mert valóban nagyon itt lenne már az ideje... Á tisztaság Ez esetben nem egri a té­ma. Másutt is okoz gondot a szemetelés. Legutóbb Hat­vanból érkezett ilyen témá­jú levél, Kovács Ákostól, a múzeum igazgatójától. A múzeum amúgy sem műkö­dik valami ideális körülmé­nyek között, de gondjaikat tetézi, hogy évente nem is egyszer, szomszédságában üt sátort a cirkusz, itt telepe­dik le a gyerekek nagy örö­mére a céllövölde, meg a ringlispil is. „Ilyenkor aztán a múzeum környékén 10— 12 teherautóból, mutatvá­nyosbódéból, sátrakból való­ságos kis telep nő ki a föld­ből” — írja az igazgató. Harsog a zene, sikongnak a látogatók, s bizony, mivel a parkban nincs arra a célra rendeltetett kis helyiség, a múzeum környéke esik ál­dozatul. Többször kérték már a ta. nács illetékeseit, ne enged­jék a múzeum környékén a mutatványosbódék megtele­pedését. Sajnos, az ígéret ígéret maradt, az idén kez­dődik minden elölről. Újra harsog a zene, ro­pognak a céllövölde fegyve­rei, egyszóval áll a cirkusz, amint levélírónk írja. A mú­zeum a művelődésnek, a tu­dománynak népszerűsítésére szolgál. Valóban jó lenne, ha környékét is méltóvá tennék e ‘feladatához. Bizonyára akad más megoldás is, hogy a „könnyű műfaj” is teret kapjon. De ne a múzeum terét! —d.— KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok, 12.55 4x4. 10.05 Művészle­mezek. 11.00 Negyvenmil­lió. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szól­va. 12.45 Brahms: g-moll zongoranégyes. 13.25 Rise Stevens Delila szerepében. 14.00 A nyüzsgők lélekta­na. 14.10 Operettfelvételek. 14.30 A természet napszá­mosai. 15.05 Űj zenei új­ság. 16.00 168 óra. 17.30 Zenekari muzsika. 18.15 Hol volt, hol nem vplt... 18.40 Viszek a börtönbe le­veskét... 19.33 Beethoven: A-dúr szonáta. 20.05 Népi zene. 20.40 Opera. 22.52 Szimfonikus zene. PPTÖFI 8.05 Lóránd István kórus­műveiből. 8.33 Népi zene. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Német nyelvű hírek. 10.36 Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.51 Fúvószene. 11.20 Kórusok. 11.34 Fiata­loknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi ta­nácsok. 14.40 Nyár. 15.04 Barangolás régi' hangleme­zek között. 15.23 Helyet­tem írták? 15.53 Szívhiba. 16.33 ötórai tea. 17.37 Kül­földről érkezett... 18.00 Körkapcsolás labdarúgó­mérkőzésekről. 19.05 Köz­kívánatra! 20.00 Közvetítés a Vasas—FTC bajnoki lab­darúgó-mérkőzés II. fél­idejéről. 20.53 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.50 Magnóról magnóra. 22.35 Operettek. 23.10 Slá­germúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás — Mű­sorelőzetes — Visszapillan­tó — Információk, tudósí­tások, riportok a hét fon­tosabb eseményeiről — 9.00 Észak-magyarországi krónika — Építők köszön­tése — Könyvheti mérleg — Piaci jelentés — Zene, közben: Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegyzete — Mikrofonlánc. A műsor vendége Szepesi György, az MLSZ elnöke — Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat — Lapszemle, műsorelőzetes és programajánlat. Elvi 8.00 Tévétorna. 8.05 És így tovább. 9.00 A hangyák ál­lama. 9.45 Mindenki közle­kedik. .. 10.00 Mire megvé­nülünk. 10.50 Sylvia műso­ra (Zenés műsor). 14.35 Magyarország állatait (Ter­mészetfilm). 14.45 Kéz ke­zet mos. 16.00 A 19. mis­kolci filmfesztivál díjnyer­tes filmjeiből. 16.45 Cim­bora. 17.35 Itt születtünk, itt élünk. 18.10 Stop! 18.20 Martyn Ferenc (Portré­film). 18.50 Egymillió fon­tos hangjegy. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Derrick (NSZK bűnügyi filmsorozat). 21.00 Haland­zsa. .. 21.40 Minnie és Mos- kowitz (Amerikai film).. 23.30 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 15.45 Most mutasd meg! 16.15 Raffai Sarolta: Egy­szál magamban (Tévéjá­ték). 17.20 Nemzetközi at­létikai verseny. 19.00 Pá- pua-Üj-Guinea élővilága. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Az Edwin Hawkins Singers. 20.50 Jegesmedveélet (Rö­vidfilm). Mmüsia, 1979. június 9., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents