Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-09 / 133. szám
Nem egészen karcsú hölgyeknek... Azok a lányok, asszonyok, akik nem egészen karcsúak, ha okosan alkalmazzák az anyag és a szabás adta lehetőségeket, ugyanolyan csinosak lehetnek, mint kar. csúbb társaik. A molettebbeknek két jó tanáccsal szeretnénk szolgálni. Az anyag kiválasztá- nál vegyék tekintetbe, hogy a kis minta előnyös, legyen az akár kockás, akár virágos vagy egyéb mintás. “■Igen előnyösen nyújtja az alakot a kétrészes kis kosz- tümszerűen szabott kabátka, amelyet nyári, könnyű anyagokból is elkészíthetünk. Az idei nyár slágere egyébként is a blézer, úgyhogy nemcsak előnyös, ha. nem divatos is. Íme néhány karcsúsító mo. deli. Meliényke — maradékból Hozzávaló: 10 dkg fehér, 6 dkg különböző színű maradék ,,Apolló”, fonal, 5-ös kötőtű. Kötésminta: lustakötés — mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Szempróba: 13 szemX26 sor=io cm. Munkamenet: az eleje-háta alsó szélén, fehér fonalból 81 szemre kezdjük. Lustakötéssel 11 sort kötünk, majd a színeket 2 soronként váltva 12 csíkos sort kötünk. Kezdéstől számítolt 25 cm =66 sor elérése után karkivágás részére nyílást hagyva folytatjuk a munkát. Az alsó szélhez hasonlóan a vállrészt csíkosán, a színeket 2 soronként váltva kötjük. Eleje 15 szem: 11 szemet lefogyasztunk: háta 29 szem; 11 szemet lefogyasztunk; 15 szem elejerész .Az oldalszéleken egyenesen haladva dolgozunk. Az eleje belső, középszélen, kezdéstől számított 37 cm=98 sor elérése után nyakkerekítést készítünk. Lefogyasztunk 3. maid minden 2. sorban 2, 3x1 -szeme* Végül az elválasztástól számító4' 17 cm—44 sor után a meglev< szemeket egyenként lefogyasztjuk. A hát részen kezdéstől s/.á mitó ti 40 cm—Ili) sor titán középen lefogyasztunk 9 maid ennek mindkét oldalán, minden fL sorban 2, 1 szemet. Végül a «Megmaradó szemeket egyenként lefogyasztjuk, ______ Ö sszeállítás: a vállrészeket a munka színén szemetszembe öltéssel összevarrjuk. Az ujjkivá- gásokat, a nyakat és az elejét, elütő színű fonallal körbehor- goJüiíUik* Ha nem sikerül...? otthoni« TÖBB EZER GYEREK készül ezekben a napokban az érettségire, s ezzel párhuzamosan a felvételi vizsgára valamely főiskolára vagy egyetemre. Nehéz napok ezek. A várakozás, a bizonytalanság mindig nehéz, de kétszeresen az, amikor a pályaválasztás egyik lehetőségéről, a továbbtanulásról van szó. Kinek ne akadna ismerőse, baráti körében olyan család, ahol nem sikerült a felvétel oda és úgy, ahogy azt előre, sokszor már évekkel korábban . megtervezték. Abban éltek, a szülő és a gyerek, hogy csak jogász lesz, vagy csak orvos, vagy csak tanár. De az élet sajnos nem hozza mindig a legjobban áhított megoldást. A pályaválasztásról és ennek kapcsán a továbbtanulásról beszélgettünk az egyik végzős gimnáziumi osztályban. Ki hová készül, s ki mit csinál, ha nem sikerül a felvételi ? A beszélgetés során kiderült, sok gyerek mérte fel reálisan a lehetőségeit, és sok szülő igyekezett többféle megoldást is találni arra az eshetőségre, ha nem sikerül a felvételi vizsga, vagy netán sikerül, de férőhely hiányában mégis zárva marad az áhított főiskola kapuja a gyermek előtt. — Én dolgozni megyek, s jövőre újra megpróbálom... én már megbeszéltem anyuval, hogy oda megyek dolgozni hozzájuk... én szakmát tanulok akkor, s azt hiszem, úgy is boldogulok az életben ... hangzottak el sorban a válaszok. De azért, akadt és ha az összérettsé- gizőt nézzük, sajnos nem is kevés, aki nem készül fel az esetleges sikertelenségre, s a szülők maguk sem készítették fel a gyermeküket arra, hogy az életben vannak sikertelen próbálkozások is. Egyik ismerősöm tavaly, amikor nem vették fel kislányát az annyira áhított orvosi egyetemre, napokig sírt és igazságtalanságról beszélt. Sehogy sem tudott beletörődni abba, hogy leánya esetleg nem lesz orvos, — noha már időben figyelmeztették, próbáljanak valami más foglalkozást keresni a gyereknek, mert épp a fontos tantárgyakból „gyengélkedik”. Az élet igazolta ebben az esetben is, hogy nem lehet biztosra menni és főleg nem lehet a gyerekek képességeit figyelmen kívül hagyni, amikor életpályáját megtervezzük. A TOVÁBBTANULÁSRA való készülés tulajdonképpen a pályaválasztás szerves része. De mivel a jelentkező és a felvehető tanulók száma nem áll arányban, fel kell készíteni a gyerekeket időben a kudarc elviselésére, mi több, a pálya korrekciójára. Az elképzelések módosítására is. Nincs olyan hivatás, olyan foglalkozás, be- leértve az egyetemi-főiskolai képzettséget megkövetelő munkákat is, amelyeknek ne lenne valami hasonlója. A szülő tulajdonképpen akkor készíti fel az életre helyesen a gyerekét, ha időben megtanítja arra is, hogy a sikertelenséget elviselje. Nem egy olyan családot ismerek, ahol a sikertelen felvételi vizsga valóságos „családi gyász” volt, s ahelyett. hogy a szülő maga Is inkább arra törekedett volna, hogy megkeresse a megoldást — legyen az átmeneti, a következő felvételiig, vagy végleges — együtt sírt a gyerekkel. SZÓ SINCS ARRÓL, hogy egy ilyen kudarc mellett el lehet menni szó nélkül, de arról igen is szó van, hogy ne hagyjuk a gyereket abban a hitben élni, hogy vele most valami egészen jóvátehetetlen történt, hogy az élete további szakaszában már nem találhatja meg a helyét. A legokosabb előre is fontolgatni a várható esélyeket. Ehhez a különböző tájékoztatók segítenek, jelezve. melyik iskolafajtára mekkora a túljelentkezés. Már ebből is lehet következtetést levonni. De ezen túlmenően nem árt azon is gondolkozni, mi az a foglalkozás, mely ha nem is azonos, de legalábbis közel áll a korábban választott, elképzelt életúthoz. Az egyik anyuka, amikor kérdeztem, mire és hová készül a lánya, így válaszolt: népművelés, könyvtár szakra szeretne menni. De ott nagyon nagy a túljelentkezés. ezért úgy döntöttünk, ha nem sikerül, megpróbál valamelyik könyvesboltba jelentkezni, mert tulajdonképpen így is közel kerül az emberekhez, segítséget nyújthat az irodalmi tájékoztatáshoz. S ha kedve van, jövőre újra készülhet a felvételire. Másik fiatal az orvosi egyetemet pályázva, közben egészségügyi szakmát szerzett, s így ha más fokon is, de a gyógyítás szolgálatába állt. Nem lehet azt mondani, hogy ezek a megoldások tökéletesek, de hogy helyesebbek, mint csupán keseregni a sikertelenségek fölött, az bizonyos. A GYEREKET az a szülő készíti fel helyesen az életre, aki megmutatja, többféle út is vezethet a célhoz. Az elképzelt pályának többféle fokozata van, olyan is, ami jobban elérhető, mint az egyetem. Ha így készül fel a család, akkor a felvételi vizsga ideje nem válik elviselhetetlen feszültségekkel terhessé, s a visszautasítás sem éri oly váratlanul és készületlenül a családot. Az első kúdarc elviseléséhez megfelelő tapintat és megfelelő felkészítés szükségeltetik, s bátorítás az új út kereséséhez. Része ez a nevelésnek, mely nem ér véget az érettségi napjával, csupán a formák változnak, a gyerek korának megfelelően. d. n. csinosan A kényelmes ég esztétikus* otthoni viselet minden családtag számára egyformán fontos. Mégis a nők otthoni öltözetével kell többet foglalkoznunk, hiszen megjelenésük, magatartásuk az egész családra kihat. A napi gondok mellett sajnos kevés asszony törődik azzal, hogy otthon is csinos legyen. Régi, megúnt utcai ruhákkal együtt dobjuk ki bátran, a „selejtezésekor” mindazt, amiben nem érezzük jól magunkat, ne erőltessük otthoni öltözékeink közé, mondván, még jó otthon. Az otthoni ruhatár kialakítása. ha egy kicsit odafiá gyelünk, nem is veszi túlsá^ gosan igénybe pénztárcánkat, Lényeges, hogy mindert holmink praktikus és kényelmes legyen. Takarításnál, porolásnál porszívózásnál előnyös a hosszú nadrág, pamut blúzzal, munkaköpennyel. Ha meleg van, elég a nadrág és a köpeny. A munkaköpeny lehet bebújós is, tunika jellegű, akár egyszínű vászon-: ból. vagy kockás zefirből. A pamutanyagok és -kelmék, a különböző trikófélék igen alkalmasak az otthoni ruhákra. A konyhai munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen a kötény és a fejkendő. Főzés és mosogatás közben elkerülhetetlen, hogy valami ránk ne fröccsenjen, vagy egyes ételek főzésénél, húsok sütésénél hajunk, ruhánk be ne szívná a kellemetlen szagot. Mindez a konyhában elviselhető, de lakószobában nem. Ezért, ha konyhai munkánkat befejeztük, tegyük rendbe magunkat. Igyekezzünk az étkezéskor és utána az időnk hátralevő részét kellemes megjelenésünkkel kulturáltan eltölteni. Lendvay Ilona A gyümölcslevek táplálkozási jelentősége A gyümölcslevek, amelyeket egyes országokban folyékony gyümölcsnek neveznek, megfelelő elkészítési mód mellett kellemes ízű, szomjúságot oltó és biológiailag értékes élelmiszerek. A gyümölcslevek gyártá. sa során a natúr lé hígítása cukorsziruppal történik. Ennek következtében a gyű. mölcslevekben levő tápanyagok közül a cuki-oknak lesz döntő szerepük. A gyümölcslében levő cukrok közül leg_ nagyobb a szaharóz mennyi, sége. A szaharóz vagy répacukor a kellemes ízhatáson kívül jelentős energiaforrással rendelkezik. Ebből következik, hogy fogyókúrázók nagyobb mennyiségű gyümölcslevet nem fogyaszthatnak (egy üveg=2,5 dl gyümölcslé energiaértéke kb. 150 Kai). A gyümölcslevekben a szaharóz mellett még jelentős mennyiségű szőlőcukor (glukóz) is előfordul, melynek biológiai hatása nagymértékben hasonló a szaha- rózéhoz. Az előbb ismertetett cu. korféléken kívül még a gyümölcscukor (fruktóz) is szerepet játszik a gyümölcslé fogyasztásánál. A fruktóz viszonylag kis mértékben terheli meg a szervezetben le. vő inzulint, igaz, hogy ener. giaértéke, tehát az elhízást elősegítő hatása nem kisebb a már ismertetett cukorfajtákénál. Ezért az olyan gyü- mölcsleveket, amelyekben a természetes gyümölcstartalomból adódóan főleg fruk. tóz fordul elő, már enyhe cukorbetegségben szenvedő egyének is fogyaszthatják. Viszonylag nagy fruktózíar- talommal rendelkezik az almából, körtéből, birsalmából, szamócából és málnából készült gyümölcslé. A gyümölcslevekben található még kis mennyiség, ben egy olyan, a szénhidrá. tokhoz hasonló vegyidet, a szerbit, amely a fruktózzal megegyezően nem rendelkezik vércukornövelő hatással, ezenkívül a bélműködést is serkenti. Főleg a szilvából készült gyüro... Wkészítményekben találunk észrevehető hatással rendelkező szorbitot. A gyümölcslevek egy részében cellulózt tartalmazó nyersrostot találunk. Ilyenek pl. a rostos meggylé, őszibaracklé, birslé, stb. A nyersrost értékes élettani tü_ lajdonságokkal rendelkezik: fokozza a bélmozgásokat, az emésztést, és elősegíti bizonyos tápanyagok felszívódását. A, nyersrosthoz kapcsolódik a gyümölcsök egyik értékes elővitaminja, a ka- rotin. A gyümölcslevekben számos védő tápanyag fordul elő, elsőként soroljuk fel a már említett karotint. Sárga-, őszibarack és banánlében van jelentős mennyiségben. A vízben oldódj vitaminok közül a C-vitamin fordul elő nagy mennyiségben a gyümölcsökben, és kíméletes gyártási technológia esetén a gyümölcslevek, ben is csak részben bomlik el. A C-vitamin szerepe elsősorban a szervezet jó kondíciójának fenntartásában van. Fertőző megbetegedések esetén a szervezet C-vitamin-szükséglete megnövekszik. A C-vitamin ezenkívül védelmet nyútjhat az érrendszernek, különösen a. gyülmölcslevekben ugyancsak előforduló P-vitaminnal együtt. A gyümölcsfajták, így a belőlük készíthető gyümölcslevek C-vitamin- szintje jelentősen eltér egy. mástól. Jó vitaminforrásnak tekinthető a fekete ribizke, szamóca, sárgadinnye, málna, piros ribizke, erdei szeder. A gyümölcsök és gyümölcslevek védő tápanyagai közül kiemelkednek az ás. ványi anyagok. Elsősorban figyelemre méltó a gyümölcslevek alacsony nátriumtartalma, amely kedvező diétás tulajdonsággal bír: érrendszeri és vesekároso- dásban szenvedők igen elő. n.vösen fogyaszthatják ezeket az élelmiszereket. A gyü- möcslevekben jelentős mennyiségű kálium és magnézium van, mégpedig szer. vés savakhoz kötve. Térelválasztó házilag A térelválasztó készítéséhez négy darab 40x160 cm- es méretű falemezre van szükségünk, melynek vastag, sága 22 mm-es legyen. A falemezeket felhasználás előtt célszerű dörzspapírral simára csiszolni. A huzat így könnyebben csúszik a lemezen. A spanyolfal bevonásához 6,6 mxl,2 m méretű anyagot vegyünk. Tetszés szerint 2 színű anyagból is készíthetjük a huzatot. Ha kétféle anyagból készítjük a huzatot,^ először a szélességét, majd az anyagból kirajzolt minta szerint a hosszabbik oldalát szabjuk ki. Hogy a huzatnak oldala is legyen, figyelembe kell venni a szabásnál az összevarráshoz szükséges plusz 2,2 cm-t is. Tehát 40+2,2 cm szélesre szabjuk az egyes oldálakat. Mielőtt az anyagok oldalát összevarrjuk, 10—10 cm-es távolságokra szalagpántot varrunk az oldalára. (Összesen 30 db-ot készítünk.) Á két szélső huzatnak csak a belső oldalára, a két belső lemezhuzat mindkét oldalára varrjuk a szalagpántokat. Oly módon varrjuk fel, hogy az egymással szembenálló lemezek oldalán váltakozva 10—10 cm szalagpánt, illetve üres rész következzen. (Szélessége a söprűnyél vastagságától függ). A falemezek összekapcsolása 3 db söprűnyélle] történik, amelyeket a szalagpánton keresztül felülről lefelé csúsztatunk a lemez oldalán. A 3 legalsó szalagpántot alul összevarrjuk, hogy a söprűnyél ki ne csússzon. A kész ‘ huzatot, melynek felső részét összevarrjuk, ráhúzzuk az egye® falemezekre, és kisimítjuk. Majd v a söprűnyelekkel összeerősítjük. A farjszeket így teljesen láthatatlanná tettük. A spanyolfal aljára tetszés szerint 8 db fémkereket szerelhetünk fel, hogy könnyebben mozgatható legyen.
