Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-09 / 133. szám
Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok Évente 800 vagon hús Jövedelmezők-e a sertéstelepek...? A párt-, a társadalmi és állami szervek fontos feladata annak elősegítése, hogy a dolgozók aktívan kapcsolódjanak be az állami, a társadalmi életbe, és közérdekű észrevételeikkel segítsék a szocialista demokrácia fejlődését. Ezért különösen fontos, hogy az illetékes társadalmi és állami szervek az ,,alulról” érkezett jelzéseket megfelelő körültekintéssel, gyorsan és bürokráciamentesen intézzék. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvényt társadalmi viták előzték meg. Ezek a viták, beszélgetések felkeltették a közvélemény érdeklődését, növelték az állampolgárok aktivitását és a szocialista, a közéleti demokráciát. A törvény végrehajtását megyénkben 217 népi ellenőr részvételével, 59 gazdasági egységben és. 30 államigazgatási szervnél vizsgálták meg. Ennek során — a 8051 közérdekű bejelentés és panasz 32 százalékát — 2570- et konkrétan elemeztek. Százhetven bejelentőt és panaszost levélben kérdeztek meg, hogy mennyire elégedett a bejelentések intézésével. A névtelen bejelentésekről, annak okairól 790 dolgozó mondott véleményt, ugyanakkor a népi ellenőrzés szerveihez érkezett 519 közérdekű bejelentés és 290 panasz intézésének tapasztalatait is felhasználták a népi ellenőrök. A végrehajtás tapasztalatairól a népfront segítségével több alkalommal tájékoztatták a dolgozókat, kérték véleményüket, a közelmúltban pedig a megyei párt-végrehajtóbizottságnak is beszámolt a tapasztalatokról a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Csökkenés és növekedés A bejelentések, a javaslatok és panaszok számának alakulásával és megoszlásával kapcsolatban többek között arról adott számot a NEB megyei elnöke, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok együttes száma a törvény megjelenésének első évében nem változott, 1978 első felében pedig 10 százalékkal csökkent. A megvizsgált szervekhez 1976-ban 3620, 1977-ben 3619, 1978 első felében pedig 1635 ügy érkezett. Ezen belül a közérdekű bejelentések száma 18 százalékkal nőtt, 1978 első félévében viszont már 23 százalékkal csökkent. 1977-ben feltűnően, 47 százalékkal emelkedett a tanácsi fórumokon elhangzott bejelentések száma. A közérdekű bejelentések alakulására tehát a csökkenés és az emelkedés egyaránt jellemző. A közérdekű bejelentések 33,8 százaléka az áruellátással és a szolgáltatással, 23,9 százaléka pedig a gazdálkodással kapcsolatos. Az egyes vezetők magatartását — elsősorban a szövetkezeti gazdaságokban — 2,7 százalék kifogásolta. Ezeken túl munkaügyi, bérügyi, nyugdíj- és lakásgazdálkodási kérdéseket tettek szóvá. A tanácsi fórumokon tett közérdekű bejelentések megoszlása azonos képet mutat. Érdemes meg-, jegyezni, hogy az érintett szervekhez benyújtott és az általuk megvizsgált bejelentések túlnyomó többsége — .90 százaléka — alapos és igaz volt. A korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megnőtt a közérdekű javaslatok száma: 1977-ben 74. a tanácsi fórumokon pedig 81 százalékos az emelkedés. A közérdekű javaslatok számának növekedése azt mutatja, hogy a törvény propagandája cs egyéb okok eredményeként nőtt az állampolgárok közéleti aktivitása és felelősségérzete. javult az állami szervek és a lakosság kapcsolata. A közérdekű javaslatok segítették a tanácsok munkáját. hiszen azoknak mintegy háromnegyede megvalósítható volt, egy részük is csak ■ anyagi fettételek hiánya miatt nem valósulhatott meg. A panaszok száma hullámzó. Amíg 1977-ben 19 százalékkal csökkent, addig 1978 első félévében 16 százalékkal nőtt. A panaszok közel fele alapos és jogos volt. Itt is magas a szolgáltatás és az áruellátást kifogásolók aránya pedig 22,3 százalék. Névtelen bejelentések A népi ellenőrök által vizsgált szervekhez intézett névtelen bejelentések aránya mindössze 3 százalék. Ezzel szemben a népi ellenőrzéshez benyújtott és intézett bejelentések 32 százaléka volt névtelen. Az előbbieknek 30, az utóbbiaknak pedig a fele volt alapos, és igaz, ezek közérdekű kérdéseket vetettek fel. Jellemző, hogy a súlyosabb, a jelentősebb bejelentések — ezen belül a névtelen bejelentések — jó részét a felsőbb párt- és állami szervekhez, illetve a népi ellenőrzési bizottságokhoz nyújtják be. Ez részben azt jelzi, hogy nincs kellő bizalom a helyi szervek iránt, másrészt azt is, hogy az ilyen bejelentések egy részével már több szerv foglalkozott, de nem intézkedett, és ez párhuzamossághoz. késedelmes bürokratikus eljárásokhoz vezetett. Ez viszont nincs összhangban a törvény szándékával, céljával. A névtelen bejelentések közül a törvény rendelkezésének megfelelően azokkal foglalkoztak elsősorban, amelyeket konkrétságuk, vagy egyéb okok miatt volt szükséges és indokolt megvizsgálni. A megkérdezett állampolgárok névtelen bejelentéseiket főleg azzal indokolták, hogy félnek a megtorlástól, a nyílt, vagy a burkolt hátrányoktól. Ebből következik, hogy a névtelen bejelentésekkel mindaddig számolni kell, amíg a gyakorlatban előfordulhat a jóhiszemű bejelentők hátrányos megkülönböztetése. Ennek elkerüléséért sokat tehetnek a munkahelyek vezetői. a párt- és állami, valamint a társadalmi szervezetek. Ugyanakkor azonban, — s ezt is figyelembe kell venni, — a törvény tükrözi azt a helyes politikai és társadalmi felfogást is, hogy határozottan fel kell lépni a rosszhiszemű, rágalmazó, az intrikus, a becsületes embereket meghurcoló bejelentőkkel szemben. Mert ilyen is kerülközik. Két lényeges tapasztalat ezekkel kapcsolatban: egyrészt a bejelentés miatti — esetleges — hátrányokozásra, csaknem kizárólag burkoltan kerül sor, ezért kiderítésük nehéz, másrészt indokolt esetben is csak igen ritkán történik meg 'az intrikus bejelentők megfelelő felelősségre vonása. Kérdés, hogy miért? Bejelentések, javaslatok, panaszok A törvény nagy jelentőséget tulajdonít a bejelentések, a javaslatok és a panaszok intézésének, okai feltárásának és elemzésének, mert ezzel is szolgálni kívánja a Szocialista demokrácia, a törvényesség és a közélet tisztaságának erősítését. Az állami és társadalmi szervek, a gazdasági egységek többsége — különösen kedvezőek a tapasztalatok a megyei tanácsnál — ennek megfelelően intézi az állampolgárok bejelentéseit. Jelentős részük — a mintegy 40 százalék — azonban nem tett eleget az előirt követelményeknek. Ez főleg a kisebb vállalatokra. a szövetkezetek egy részére jellemző, de a helyi tanácsoknál és azok egyes szakigazgatási szerveinél is előfordulnak ilyen mulasztások. Mindezek azt mutatják. hogy még több helyen nem ismerték fel a törvény társadalompolitikai jelentőségét ennek következtében nem fordítanak kellő figyelmet a bejelentések* a áftiiffölatok és a panaszok elemzésére. Azoknak az okoknak a felderítésére, értékelésére, és főleg megszüntetésére, amelyek a bejelentésekhez vezettek. így nem szolgálják megfelelően a társadalomra veszélyes, a szocializmustól idegen jelenségek és cselekmények megelőzését, nem fordítanak gondot a bejelentések nyomán megállapított hibák megszüntetésének ellenőrzésére és a felelősség érvényesítésére. Elgondolkodtató az is, annak ellenére. hogy a megvizsgált közérdekű bejelentések többsége jogos, alapos és igaz volt, felelősségre vonásra a bejelentések mindössze egy százalékánál került sor. Az igazsághoz tartozik, hogy lényegesen kedvezőbb a helyzet a népi ellenőrzési bizott- ságokúál, amelyek a hozzájuk benyújtott bejelentések 20 százalékánál kezdeményeztek — eredményesen — felelősségre vonást. Bár a bejelentések 95—96 százalékát időben intézik, előfordul még a késedelmes, a nem megfelelő felületes, bürokratikus intézési és közlési mód is. Ez politikailag káros, a közvéleményt kedvezőtlenül befolyásolja, csökkenti a dolgozók aktivitását. A hiányosságok pedig legtöbbször arra vezethetők vissza, hogy a felügyeleti szervek az alájuk tartozó területeken nem ellenőrzik kellően a bejelentések intézésének törvényességét, szak- szerűségét. Egynéhány következtetés A tapasztalatok azt mutatják, — és ezt hangsúlyozta a végrehajtó bizottság is —, hogy ha az állami élet demokratizmusa, az állami szervek és a gazdálkodó egységek tevékenységének nyíltsága erősödik, ez maga után vonja a dolgozók, a társadalom aktívabb közreműködését, társadalmi céljaink megvalósítását. A bejelentésekből és a panaszokból levonható néhány következtetés, amely egyben a feladatokat és a .tennivalókat is megmutatja : A szocialista demokrácia érvényesülését helyenként csak formailag segítik elő, erősödését nehezítik azzal, hogy a dolgozók jelzéseit, bejelentéseit nem veszik figyelembe. A párt és az állami intézkedések következtében javult, ha még nem is a megfelelő mértékben az ellenőrzés színvonala, a felügyeleti. a vezetői és a belső ellenőrzés hatékonysága. A belső ellenőrzés színvonala azonban még jelentősen elmarad az ellenőrzés külső szerveinek tevékenységétől, eredményességétől; az állami, a társadalmi szervek és a gazdálkodó egységek nagy része ismeri a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásával, intézésével kapcsolatos feladatokat. Nincs tehát más tennivaló, mint ezek következetesebb végrehajtása, a párt politikájának és a törvény szellemének megfelelően. (P■ }■) Annak ellenére, hogy a korszerű táplálkozás inkább a könnyen emészthető tejet és tejtermékeket, illetve a zöldségféléket és gyümölcsöket helyezi előtérbe, nálunk még mindig a fehérjepótlás egyik fő forrása a sertéshús. Bizonyos, hogy valamennyien szeretjük a jól elkészített rántott és sült szeletet a sertéspörköltet. Ehhez azonban sok nyersanyagra van szükség. Heves megyében a sertés- hústermelés zömét 11 szakosított telepen végzik. Ezek közül nyolc termelőszövetkezeti, kettő szövetkezeti társulás. egy pedig a Füzesabonyi Állami Gazdaság kezelésében van. A szövetkezeti társulások közül a gyöngyös —markazi. illetve a tárná- mérai. a nagyfiigedi és a tarnaörsi szövetkezet együttműködésével a tarnamenti SERKÖV tevékenykedik. A tizenegy telep mind korszerű. a mai igényeknek megfelelő, ahol évente nyolcszáz vagon sertéshúst termelnek. A telepek nagy része még a negyedik ötéves tervben épült, a Miniszter- tanács által meghirdetett sertéstenyésztési program megvalósítására. Azóta beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az V. ötéves . tervben üze-. meink nem tervezték újabb sertéstelepek építését, hanem helyettük a meglevők korszerűsítését, főleg a férőhelyek jobb kihasználását tűzték célul. Ebből a tisza- nánai telep, illetve a gyöngyös—markazi SERKÖV rekonstrukciója megvalósult. Ha számba vesszük az V. ötéves terv eddig eltelt három évének eredményeit, akkor megállapíthatjuk, hogy van javulás a sertéstenyésztésben is. Emellett azonban sok a tennivaló, hiszen a tizenegy telep még mindig nem egyformán működik, nagyok az eltérések a tenyésztői munkában és a teljesítmények között. Tavaly például összesen 777 vagon sertéshúst adtak a telepek a megyének, ami megközelítette a 800 vago- nos tervezettet. 1978-banleg- gyengébben a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szakosított sertéstelepe működött. Ennek legfőbb oka, hogy nagy volt a malacelhullás, mintegy háromezer. Közrejátszott ebben a nem kellő szakmai hozzáértés és a takarmányozás is. Az elmúlt évijén például a poroszlói telepen egy anyakoca után tíz mázsa ötven kiló húst értékesítettek. Velük szemben a Tárná menti SERKÖV-nél egy anyakocára 19 mázsa 88 kiló hús jutott. Az egy kiló élősúlyra felhasznált abrakmennyiség Poroszlón 5,03 kiló volt, addig Tamamérán 4,52. A megyében levő tizenegy sertéstelepen tavaly átlagosan egy kiló sertéshúst 29 forint 67 fillérért állítottak elő. Ezzel szemben Poroszlón 30 forint 25 fillérért, a legjobban gazdálkodó Tárná menti telepen viszont 28 forint 26 fillérért. A malacelhullás tavaly 19 százalék volt a telepeken, amit célszerű lenne az idén 15 százalékra csökkenteni, hogy még gazdaságosabb legyen a termelés. Ehhez viszont a férőhelyek jobb kihasználására, az ésszerűbb takarmányozásra. a technológia pontos betartására van szükség. A telepek közül hat az Iparszerű Sertéstenyésztési Rendszer, kettő: a Füzesabonyi Állami Gazdaság és a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet pedig a HUN- GAHYB tagja, a horti. a hatvani és a tárná mérai pedig nem tagja egyetlen termelési rendszernek sem. Ezek a telepek évente 240 —250 millió forint árbevételhez jutnak a sertéstenyésztéssel. Ez is igazolja, hogy érdemes vele foglalkozni, jövedelmező és van igény a sertáshús iránt! A felvásárlási árak ugyanis erre A KÄR TETEMES. Évente ötmillió forint. Ennyibe kerül ugyanis azoknak a földmérési jeleknek helyre, állítása, vagy pótlása, amelyeket általában mérnöki kövekként tartanak számon azok, akik a szántóföldeken, erdőkön, mezőkön dolgoznak, vagy a határt járják. Legtöbben csak annyit tudnak ezekről a kövekről, hogy segítségükkel készülnek a térképek, amelyek aztán lehetővé teszik, hogy a szak. emberek kiszámítsák az ingatlanok területeit és bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba, tehát a telekkönyv. be. Lényegében tényleg ezt a feladatot látják el, hiszen a földmérési jelek azokat a geodéziai alappontokat jelölik, amelyeknek a révén el lehet végezni a kataszteri felmérést, mai megfogalmazás szerint a nagy méretará. nyű térképkészítést Ezek a geodéziai alappontok azonban nemcsak az, ingatlannyilvántartáshoz nélkülözhetetlenek, hanem minden új létesítmény, gyár, lakótelep, út, vasút, csatornahálózat tervezéséhez és megépítéséhez is. Ezenkívül vannak olyan alappontok is amelyek nemcsak a síkbeli, hanem a tengerszint feletti magasságot is jelölik. Ezek után válik tehát világossá mindenki előtt, miSZOVJETUNIÓ BORSODI / [vegyi kombinát •Kazincbarcika Bélapaltalva» CEMENTMÜ TISZAI VEGYI KOMBINAT Almáslüzilö METRO [TIMFÖLDGYÁRI ©Budapest Debrecen Ij^VSzázhalombatta----Velencei- 1 V árpalota* . &■'- / !• * Székesteüervárl GÖRDULÓCSAPAGY « MÜVEK _________ Al bertirsa ItimfqldgyÄrI Taliándorögd DUNAI KÖOIAJFINOMITÓ DUNAMENTI HŐERŐMŰ Dunaújváros] IkOnnyüfémmúI DUNAI VASMŰ ERŐMŰ_____ P aks •flMp10 adó I ŰRTÁVKÖZLÉSI FÖLDI ÁLLOMÁS, jATOMEROMÜl A NAGY BERUHÁZÁSOKNÁL, •visont%^ GAGARIN ] HŐERŐMŰI /víztároló* ösztönzik a gazdaságokat. Bizonyítja ezt a Tárná menti SERKÖV példája is, amely tavaly négy és fél milliós nyereséget ért el. Ezzel az országos rangsorban a SERKÖV-ok között az első tíz között szerepel. A termelőszövetkezeti Szakosított telepek közül 1078- ban a legjobb eredményt a feldebröi Rákóczi érte el. Egy koca után ugyanis 18 mázsa húst állítottak elő. Ezt követi a viszneki 15 mázsa 23 kilóval, valamint a hatvani Lenin Termelőszövetkezet 15 mázsával. Miután tavaly, a poroszlóiak nagyon lemaradtak a sertéshústermelésben. az idén szeretnének javítani! Ennek érdekében már megtették a szükséges intézkedéseket. Remélhetőleg lesz is eredménye..! összességében a tizenegy megyei sertéstelep jövedelmezően gazdálkodik, bár jócskán van még tennivaló, főleg a takarmányhasznosi- tásban és a technológiai fegyelem betartásában. Ha ez javul, akkor még lyeresége- sebbé válhat a sertéstenyésztés a szakosított telepeken. Mentusz Károly lyen sok munkával és költséggel kerülnek a helyükre a földmérési jelek. Érthető, hogy a földmérők a geodéziai alappontok fennmaradását már a mérések előtt igyekeznek megvédeni. Vasbetonnal és terméskővel, esetleg falban elhelyezett csappal, vagy vasbeton méröto- ronnyal jelölik meg őket. Nagy szükség' van az elővigyázatosságra, hiszen a földmérési jelek már a legkisebb elmozdulás esetén sem használhatók rendeltetésüknek megfelelően. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is évente mintegy ezer földmérési jel rongálódik meg, vagy pusztul el. Az ok legtöbbször a nemtörődömség, a gondatlanság. Igaz, hogy néhány esetben, az építkezés területén, nehezen kerülhető el a geodéziai alappont pusztulása, de a legtöbbször az is megelőzhető, ha a munkák megkezdése előtt gondosan járnak el és kérik a területileg illetékes földhivatalt, hogy intézkedjen a földmérési jelek áthelyezéséről. Sok kárt tesznek a földmérési jelekben a kiránduló- helyek környezetében a turisták is. Van köztük, aki csak tudatlanságból, vannak olyanok is, akik tudatosan. A szándékos rongálok szokása például a mintegy 10 méter magas vasbeton mérőtorony szerkezeti elemeinek, a vasajtónak, a lépcsőkorlátnak a károsítása. A SZAKEMBEREK a földmérési jeleket úgy is megpróbálják védeni, hogy figyelemfelhívó táblákon tájékoz tátják az arra járókat és az ott dolgozókat a mérési jelekről. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha segítenek az építési szakemberek, a mezőgazdasági dolgozók, s különösen a traktorosok. Számítanak a turisták segítségére is. Köztük bizonyára sokan akadnak . olyanok, akik hajlandók és képesek a milliós károkat előidéző rendbontókat megfékezni. Cs. F. 1979. június 9., szórniuk ti, Ertefces fssSek
