Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

SflLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 132. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 8., péntek A nyári betakarítás fokozott erőfeszítéseket igényel Mezőgazdasági tájértekezlet Hajdúböszörményben Befejeződött a gyermekév nemzetközi fóruma TÖBB MINT 70 ORSZÁG százhatvan delegátusa, vala­mint az Egyesült Nemzetek Szervezete hét nemzetközi szakosított szervezetének tisztségviselői hat napon át tanácskoztak Budapesten a Parlamentben, ahol megvi­tatták teendőiket a különbö­ző népek és nemzetek gyer­mekeinek boldogabb és biz­tonságosabb jövője ' érdeké­ben. Az öt világrész kül­döttei plenáris üléseken és szekciótanácskozásokon be­szélték meg a soron követ­kező feladatokat, s egyide­jűleg értékelték mindazokat a törekvéseket és eredmé­nyeket, amelyeket a világ­béke és a felnövekvő nem­zedék érdekében tettek ed. díg és tesznek ma is. A tanácskozás rendkívüli jelnetőségét húzza alá, hogy a találkozóra a nemzetközi gyermekév esztendejében ke­rült sor, s hazánk eredmé­nyeinek megkülönböztetett elismerését fémjelzi, hogy az ENSZ elfogadva, a magyar kormány meghívását fővá­rosunkat jelölte ki a talál­kozó színhelyéül. A föld csaknem négy mil­liárdnyi lakójának jelentős többsége — mintegy 70 szá­zaléka — a fejlődő orszá­gokban él, ahol a gyermek- születés esetenként az eu­rópai mutatók többszörösét is meghaladja. Ez a tény megkülönböztetett figyelmet kíván minden olyan ember­től, aki szivén viseli a vi­lág gyermekei sorsának ala­kulását. Hazánkban a gyermek ne­velése társadalmi ügy. Álla. műnk alkotmányában is rög­zítette a felnövekvő nemze­dék jogait, s egyidejűleg le­szögezte, hogy valamennyien személy szerint is felelősek vagyunk utódaink boldog jö­vőjéért. A GYERMEKEK boldo­gabb és biztonságosabb jő. vöje érdekében folytatott bu­dapesti tanácskozás célját és feladatát messzemenően tel­jesítette azzal, hogy felhív­ta a világ népeinek figyel­mét a jelenlegi és távlati . feladatokra. A jóváhagyott munkaokmányok tóvá bűi hasznos együttműködés le­hetőségeit hordozzák maguk­ban. S ez a tény az, ami jelentős mérföldkővé emeli a budapesti fórum rendez­vényeit a nemzetközi gyer­mekév egész éves program­jainak sorában. A Kubai Népköztársaság Népi Hatalom Nemzetgyűlésé­nek küldöttsége, amely Blas Rocanak, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága tagjának, a nemzetgyű­lés elnökének vezetésével hi­vatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, csü­törtökön Győr-Sopron me­gyébe látogatott. A vendé­geket elkísérte Péter János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés alelnöke és Jósé Antonio Merre tart mezőgazdasá­gunk és élelmiszeriparunk? Mik a soron következő leg­fontosabb tennivalók? Erre adtak választ azon az egész napos táj értekezleten, me­lyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendezett csütörtökön Hajdú- böszörményben. A Hajdúság második legnagyobb városá­ban, a pártbizotság székhá­zának nagytermében a Ti­szántúl, Észak- és Kelet- Magyarország megyéinek szakemberei foglaltak he­lyet. A tájértekezleten részt vett dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB ipa­ri, mezőgazdasági és közle­kedési osztályának helyettes vezetője, valamint Szabó István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke is. A vendéglátók nevében dr. Szabó Imre, Hajdú-Bihar megye Tanácsá­nak elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük Jurá­nyi Jánost, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának munkatársát, dr. Varga Jó­zsefet, Heves megye Taná­csának elnökhelyettesét, va­lamint Koós Viktort, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjét. Dr. Romány Pál, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter rámutatott, hogy a tájértekezleten résztvevő megyék képviselik a magyar mezőgazdaság nagyobbik fe­lét, tevékenységük tehát na­gyon fontos az idei tervfel­adatok teljesítésében. Ezt sokkal nehezebb körülmé­nyek között végzik, mint ta­valy, amit a rendkívüli idő­járás és a nehezebb gazda­sági feltételek okoznák. Dr. Soós Gábor államtit­kár előadásában arról be­szélt, hogy a nagyüzemek tervdokumentációiból nyert adatok szerint gondosan fel­készültek az idei évre. A termékértékesítési szerződé­nek pedig azt bizonyítják, hogy az élelmiszeripari vál­lalatok is mindent megtet­tek a felvásárlásra, a feldol­gozásra és tárolásra. A biz­tató előjelek ellenére az el­múlt öt hónap eredményei mégis figyelmeztetésként több problémáról hívják fel a figyelmet. A tavaszi fagy és belvíz­károk, a májusi kánikulai szárazság, , továbbá a nem­zetközi piac kedvezőtlen ha­Tabares dél Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. A delegációt Győrött, a megyei pártbizottság székhá­zában, Háry Béla első tit­kár és Marton János, a me­gyei képviselőcsoport elnöke tájékoztata a megye gazda­sági fejlődéséről az iparban, a mezőgazdaságban és a la­kosság ellátásának javításá­ban elért eredményekről. A delegáció városnézés, gyárlátogatás után a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. fásai főleg a vegyszerek, a gépek és az energiahordozók beszerzésében nehezítették a termelés feltételeit. A ta­vaszi határszemlék mégis azt bizonyítják, hogy a nagyüzemek ésszerűen hasz­nosítják a földet. A növénytermelésben vál­tozott a vetésszerkezet. Eh­hez hozzájárult a belvíz, va­lamint a fagykár. A gabona­veszteségeket a gazdaságok újravetéssel igyekeztek mér­sékelni, főleg tavaszi árpá­val és kukoricával. Ennek ellenére a kukorica vetéste­rületét nem sikerült túltel­jesíteni! Most a legfontosabb teendő, hogy a takarmány- növényeket minél hamarabb és minél kisebb veszteséggel takarítsák be. Dr. Soós Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az üze­mek tegyék meg a szükséges intézkedéseket a másodveté­sekhez. Mérjék fel mit igé­nyelnek a felvásárló- és a feldolgozó üzemek és ennek alapján tervezzék a mun­kát. A zöldségtermelésben a szerződéskötések a tervnek megfelelők. Borsóból azon­ban a késői vetés és az aszály miatt kevesebb ter­més várható. A vízigényes zöldségféléket, ahol lehetőség van rá, mindenütt öntözzék a nagy szárazság miatti ned­vességhiány utánpótlására. A gyümölcsök közül a kajszi­barackosokat tavasszal fagy­kár érte és kisebb károk vannak a szőlőkben is. Ami pedig az aratási elő­Környezetünk védelme el­sősorban azokra az alapku­tatásokra épül. melyek a ter­mészetben lejátszódó folya­matokat, törvényszerűsége­ket tárják fel. Ezért is for­dítanak különösen nagy gon­dot, hazánkban és a környe­ző szocialista országokban is azokra a kutatási területek­re, melyek a növényzet, a talaj, a víz biológiájával fog­lalkoznak. A KGST-országok ezt a kutatómunkát összehangol­ták, és szakbizottságuk ez­úttal Egerben kezdte meg a hét elején munkáját. Az el­ső két napon munkaértekez­leten mondták el a téma leg­kiválóbb ismerői munkájuk tapasztalatait és kialakítot­ták a következő évek közös munkatervét is. A tudományos-koordiná­ciós értekezlethez kapcso­lódva szimpóziumot is ren­deztek tegnap az egri tanár­képző főiskolán. A tanács­kozáson tizenegy hazai és tíz külföldi szakember is­mertette kutatásának ered­ményeit. A hazai előadók közül dr. Jak'ucs Pál példá­ul az erdők szervesanyag ter­meléséről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai természetes növénytakaró döntő szelepet játszik a szer­vesanyag termelésben,' s kü­lönösen jelentősek ezenbelül is a tölgyerdők. Elmondták azt is. hogy a Balatonba kerülő szennyvíz a talajból kimosott műtrágya -afem kritikus szrntet ént el, készületeket illeti, az állam­titkár kifejtette, hogy az üzemek eddig a tavalyinál 10 százalékkal több pótal­katrészt használtak fel. Ez is bizonyítja, hogy a gépeket tudatos munkával készítették fel a nyári betakarításra. A gazdaságoknak az idén is lehetőségük nyílt, hogy ked­vezményesen vásároljanak SZK—5-ös típusú szovjet kombájnokat, amelyek nagy segítséget nyújtanak az aratásnál. Az idén is lesznek kom­bájn-átcsoportosítások, a ko­rábbi évek tapasztalait fel­használva csehszlovák gaz­daságokkal. A soron követ- , kező betakarítás éppen a nagy szárazság miatt ko­moly erőfeszítéseket követel emberektől és gépektől egy­aránt. Ezért az üzemek min­dent tegyenek meg az ara­tásban résztvevők ellátására és az ösztönző prémium- rendszer kialakítására. Zsuffa Ervin, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemek keressék azo­kat a módszereket, amelyek­kel csökkenthetik a betaka­rítási veszteségeket. A táj­értekezlet dr. Romány Pál zárszavával ért véget. A résztvevők a délutáni órák­ban Gáli Sándor Állami-dí­jas elnök kalauzolásával megismerkedtek a hajdúbö­szörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet életével. hogy helyenként már köz­vetlen veszély fenyegeti a halállományt. A délelőtt leg­figyelemreméltóbb előadá­sát dr. Láng István akadé­mikus tartotta, aki elmond­ta, hogy korántsem terme­lünk annyit, mint amennyit a természeti környezet lehe­tővé tenne a mezőgazdaság­ban. Valójában sokkal ke­vesebb — egyébként káros — vegyianyaggal, műtrá­gyával is növelhetnék a ho­zamokat, ha kihasználnák a helyi adottságokat. Ennek fokozása érdekében épp ezért több mint száz kutató­intézet vizsgálja majd az egyes területek természeti környezetét, talaját, mikro­klímáját, s ennek alapján szinte minden termelt nö­vényt megvizsgálnak, s ja­vasolják a termelés átszer­vezését, a megfelelő ' fajtá­kat. módszereket. Délután a külföldi delegá­tusok kaptak szót. Az együtt­működő hét ország tíz elő­adója a helyi tapasztalatok­ról, a speciális eredmények­ről számolt be a szakmai közönségnek. A szimpóziumot követően írták alá tegnap este az ér­tekezlet jegyzőkönyveit, a ku­tatócsoportok munkaprog­ramját, a különböző tanfo­lyamok kutatócserék megál­lapodásait. Holnap, az utolsó napon Síkfőkútra utaznak a résztvevők, ahol az Akadé­mia kutatási területét tekin­tik meg. megvitatják a kí­sérletekeit, s elemzik az ed­digi eredményeket. Sáfrán István Kubai vendégek Győr-Sopron megyében Mentusz Károly Tanácskozás a környezetvédelemről Nyolc ország tudósai Egerben K A Magyar Üttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége odaítélte az 1979. évi Ka- zinczy-díjakat. A folyama­tos és eredményes nyelvmű­velő munkáért járó 5000 fo­rintos díjat az idén az egri 1. sz. Általános Iskola Len­ket/ János úttörőcsapatának Kincskereső szakköre, a pé­csi Ignác úti Általános Is­kola Keller János úttörőcsa­patának beszédművelő szak­köre és a szolnoki Költői Anna úti Általános Iskola Zrínyi Hona úttörőcsapatá­nak közössége nyerte el. Ä díjakat, az elkövetkező na­pokban ünnepélyesen adják át. Lezajlott az úttörők álta­lános iskolások évente ha­gyományos Kazinczy-verse- nye is. A versenyen az or­szág általános iskoláinak több tízezer diákja vett réstt, s a járási, a városi, illetve a kerületi döntők eredménye alapján 190-en nyerték el a Kazinczy-jel vényt. A diákoknak az, évzárókon ad­ják át a jelvényt. A szokatlan kánikulában csak a hűs habok nyújtanak mene­déket a tűző napsugaraktól. Ezt vallják a Balaton vidám fürdőzői. Kilián-telepen, a balatoni nemzetközi ifjúsági tábor vitor­lásán még erre is van mód: „hidegzuhany”. Szűkebb hazánk strandjain sem haragszanak annyira a me­legre. Képünkön a gyöngyösi strand egy részlete. " (MTI fotó — Ruzsonyi G. felv. és Szabó S.) Egri iskola a nyertesek közölt Igazi nyár!

Next

/
Thumbnails
Contents