Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Irán és lázongó nemzetiségei IRÁN JELENLEG NEM SZŰKÖLKÖDIK GON- I ; DÓKBAN, ezek sorában is kiemelkedő helyet foglal j ■ el a nemzetiségi kérdés. Ez nem is meglepő, ha fi- ■ : gyelembe vesszük, hogy a 32 milliónyi lakosságnak >' • csak a fele perzsa; a többiek kurd, azerbajdzsán, ■ ■ arab. türkmén, pastu és más nemzetiségűek. A mo- : : narchia megdöntése után a legelemibb jogaiktól meg- ■ ; fosztott nemzetiségek benyújtották „számlájukat” a 5 : győzelmes nemzeti demokratikus forradalomnak, j ■ Legelőször a harcias kurdok, akik fegyverekkel is • • síkra szálltak önkormányzatukért. Nagy nehezen — : : azzal az ígérettel, hogy a készülő új alkotmány sza- • • vatolni fogja jogaikat —; sikerült megbékíteni őket. * Épp ezért nagyon nyugtalanító az a csütörtöki : ; hír. miszerint a kurdisztáni Szanandadzs • városában { ■ iszlám nemzeti gárdisták egy csoportja megszállta a ■ ! városi tanács épületét és túszul ejtette a testület tag- j • jait. A gárdisták akciójukkal a tanács feloszlatását és ■ i helyébe ismét az iszlám forradalmi bizottság felállí- ■ • tását követelték. Veszélyes manőver ez, mert a vá- ■ í rosi tanácsot annak az egyezménynek az alapján hoz- ] | iák létre márciusban, amelyet a kurdok vezetői és a j központi kormány kötött egymással. Ennek és az : • említett ígéretnek köszönhető, hogy a több száz halá- : los áldozatot követelő fegyveres harc a kurdok és az : » iráni hadsereg, valamint az iszlám gárdisták között : - abbamaradt. Az iszlám gárdisták mostani önkényes : ■ akciója könnyen vérfürdőt indíthat el megint. Ennél kedvezőbb fejleményről érkezett hír Irán. j • kőolajban gazdag délnyugati tartományából, Khuzisz- ■ • tanból, ahol az ország összlakosságának hat száza- ; lékát alkotó arabok élnek. Az utóbbi hetekben az j ■ ugyancsak autonómiát követelő arabok, valamint a ■ hadsereg és az iszlám gárdisták között fegyveres ősz- J ; szecsapások voltak. Most azonban a tartomány kato- | nai kormányzója és Khaghani sejk, az arab nemzeti­ség vezetője egyezményt írt alá a véres viszály ren­dezéséről. Ez kilátásba helyezi, hogy az új alkotmány biztosítani fogja az arabok önkormányzatát. Addig is azonban feloszlatják a tartományban az iszlám for­radalmi bizottságokat, és a gárdisták alakulatait is. A betiltott arab kulturális és egyéb szervezetek vi­szont felújíthatják működésüket. A TEHERANI KORMÁNYZAT — a hatalom kettőssége miatt — még mindig csak küszködik a gondokkal, de nem képes hatékonyan rendezni kap­csolatát a lázongó nemzetiséggel. Pedig enélkül az ország helyzete aligha konszolidálódhat. Pálfi Viktor Lemondott a portugál kormány Lemondott a portugál kor­mány, miután a kommunis­ta és a szocialista képviselők megszavazták a bizalmatlan- sági indítványt a parla­mentben. A képen Mota Pinto miniszterelnök. (Népújság telefotő — AP—MTI—KS) A portugál államfő elfo­gadta a Mota Pinto kormá­nyának lemondását. Antonio Ramalho Eanes elnök pén­teken kezdi meg a tanácsko­zást a parlamenti pártok ve­zetőivel a válság megoldásá­ról. Mota Pinto kormánya ügyvezetői minőségben hi­vatalban marad az új kor­mány megalakulásáig — kö­zölte a köztársasági elnök­ség szóvivője. Közleményé­ből azonban nem derült ki, vajon az elnök új kormány megalakításával próbálko­zik-e, vagy feloszlatja a par­lamentet, hogy idő előtti vá­lasztásokat tartsanak. Lisz- szaboni politikai körökben az utóbbira számítanak —, jegyzi meg a UPI. Tavasz Portugáliában 2. Tsz-ek Montemor-o-Novo-ban A TÁVOLSÁGI BUSZ há­rom óra alatt ér a Lisza- bontól 116 kilométrre fek­vő Montemor-o-Novo mező­városba. Miután áthaladunk a Tejo szinte tengeröböll'é kiszélesedő torkolati része felett nagy magasságban emelt hídon, ahonnan apró játékhajóknak tűnnek a ki­kötésre váró hatalmas óce- án,járók, délkeleti irányba fordulunk Alentejo, Por­tugália legtermékenyebb vi­dékei felé! összefüggő hatalmas táb­lák, amelyeken gabonát, ku­koricát termelnek, jelzik, hogy ez már a „tsz-ek bi­rodalma”, Ez a vidék ahhoz a 400 termelőszövetkezethez tartozik, amelynek paraszt­jai, miután elfoglalták a földesúri földeket, nem ap­rózták szét a területet, ha­nem közösen kezdtek gazdál­kodni. A húsz-huszonkét fo­kos melegben már szárba szökkent a zöldellő vetés. Szántóföldek váltakoznak er. dőségekkel, vagy legelőkkel. Sok helyütt öntözéses gaz. d álkodás folyik, mert itt nyáron gyakran tikkasztó a szárazság. Montemor-o-Novo kör­nyéke sem különbözik más aientejoi kisváros, falu hatá­rától, s így szinte észrevét­lenül érkezik meg az autó­1919. járius-S.Lpéntck busz utunk végállomásához. A Posso o passo utca 36. szám alatt van a Montemor­o-Novo-i termelőszövetkeze­tek központi tanácsa. Olyan ez, mint egy főhadiszállás. Telefonok csörögnek, moto­ros futárok jönnek-mennek a tanácsba tömörült 24 terme­lőszövetkezet valamelyiké­ből. Az utcán és az udva_ ron szinte állandó a rako­dás: ide érkeznek be a 24 termelőszövetkezetből az eladásra szánt termékek. A lázas dologidőben szinte lelkiismeret-furdalást érzek, amikor elszólítom munká­juktól Israel Roquest. Joaqu- im Marquest és Fernando_ Cruzt, a tanács titkárságá­nak tagjait. A mintegy ötvenéves sza­kállas Israel Roques, a ta­nácsba tömörült tsz-ek leg­főbb vezetője tölti be az el­ső titkári tisztséget. A fa­sizmus évei alatt itt volt mezőgazdasági munkás, s neki is csakúgy, mint többi nincstelen társának, meg kellett süvegelnie a földes­úr intézőit, hogy legalább az év egy részében éhbérért dolgozhasson látástól vaku- lásig. Amikor pedig a nin. csetelek élén sztrájkot pró­bált. szervezni, megjelentek a fasztista rendszer rendőrei és katonái és véres bosszút álltak. Montemor-o-Novo föld- nélküli parasztjainak első forradalmi tette az volt az 1974. április 25-i antifasisz­ta fordulat után, hogy elfog, lalták a parlagon hagyott földesúri földeket és elkezd­ték a közös gazdálkodást. 1974. júniusában pedig meg­történtek a tömeges földfog­lalások. A fasiszta földbir­tokosok a nép haragjától félve egyszerűen otthagyták intézőikkel együtt kúriáikat. A FÖLDREFORM ELŐ­ÍRÁSAIT mindenütt tiszte­letben tartották. 1975. végé­ig a tsz-ek sok támogatást kaptak az egymást követő ideiglenes kormányoktól. S erre nagy szükségük is volt, hiszen parlagföldeket kellett munkába venni, sok helyütt öntözéses kultúrákat megte. remteni, s hiányoztak a gé­pek is a modern mezőgazda- sági műveléshez. Hiány volt tenyészállatokban is, mert a földesurak még az utolsó napokban egyszerűen leölet- ték a jószágot Közben csörren a telefon, s Roquesnak el kell mennie, mert a „Dél Csillaga” nevű tsz-be hívják sürgősen. „Ru­tinügy — legyint. — Megint kijött egy bírói végzéssel a volt földesúr jogtanácsosa, hogy az unokaöccs részére is biztosítsák a 30 hektár tulájdonjogát. összes testvé­reit már kénytelenek vol. tunk kártalanítani a „föld­birtokosnak járó 30 hektár” átadásával, mert a bíróság elfogadta az 1974. április 25-e előttire dátumozott át­ruházási szerződést. Az úno- kaöccs azonban hiába pró­bálkozik, mert bizonyított, hogv ebben az időben sem­miféle rokoni kapcsolata sem volt a földbirtokossal, sőt külföldön tartózkodott, 'ízt az ügyet sikeresen meg­„Vérfürdő" fenyegeti Kurdisztáni TEHERAN Iszlám nemzeti gárdisták egy csoportja — az Ajande- gan című teheráni lap jelen­tése szerint — megszállta a kurdisztáni Sanadaj városi tanács épületét és túszul ej­tette a testület tagjai. A gár­disták akciójukkal a tanácc feloszlatását akarják elérni. A városi tanácsot márci­usban állították fel a tarto­mányban élő kurdok és a központi erők egyezménye nyomán. Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja az Egyesült Államokban állást foglalt a náci háborús bű­nök elévülése ellen. „Azt hiszem, népünk és a világ igazságérzetét tűrhetet­lenül próbára tenné, ha a bűnösök közül akár egy is az elévülési törvényre hivat­Hírügynökségi jelentések szerint a városi tanácsot megszálló gárdisták azt kö­vetelik, hogy a testület he­lyébe ismét „forradalmi bi­zottság” kerüljön. A Teheran Times című lapban nyilatkozott Ezzedin Hosszéin sejk, a kurdok val­lási vezetője: kijelentette, hogy „vérfürdő” fenyegeti Kurdisztánt, ha az új alkot­mány nem szavatolja a kur­dok jogait. kozhatnék” — mondotta szerdán a kancellár Colum­biában, a South Carolina-i egyetemen tartott beszédé­ben. Helmut Schmidt csütörtö­kön New Yorkba repült, Carterrel találkozott, szom­bat reggel pedig visszauta-7 zik Bonnba. Röviden VARSÓ II. János Pál pápa. aki szerdán este érkezett Krak­kóba, csütörtökön reggel a Kalwaria Zebrzydotyska-i zarándokhelyre utazott, majd meglátogatta szülővárosát — Wadowicét. PEKING A kínai külügyminisztéri­um június 7-én jegyzékét intézett a Vietnami Szocia­lista Köztársaság külügymi­nisztériumához, s ebben kö­zölte, hogy Kína június 25- én kész fogadni Pekingben a Dlnh Nho Liem külügymi­niszter-helyettes vezette vi­etnami küldöttséget, amely részt vesz a kínai—vietnami kormányközi tárgyalások második fordulóján. MOSZKVA A pilőtanélküli Szojuz—34 űrhajót —amely szerdán es­te rajtolt — pénteken kap­csolják össze a Szaljut űrál­lomással, ha a vizsgálatok megfelelő eredményt hoz­nak. Mint Alekszej Jellsze- jev, a földi irányítóközpont repülésvezetője elmondot­ta, a kísérlet egyetlen fon­tos feladata: kipróbálni a közelítő-korrekciós hajtómű működését, mert a megelő­ző űrutazásnál ez a hajtómű nem működött megfelelően. A Szaljut űrállomáson je­lenleg mindkét kikötőhely foglalt. A tervek szerint pén­teken reggel lekapcsolják az űrállomásról a Progressz te­herűrhajót. s ennek helyére még pénteken este érkezik meg a Szojuz—34. Az űrha­jóval négy alkalommal haj­tanak végre földi irányítás­sal pályamódosítást. GENF A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásá­ról folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalásokon részit vevő küldöttségek vezetői csütörtökön újabb találkozót tartottak Genfben. Befejezte washingtoni tár-J- gyalásait Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. A képen Carter amerikai el­nök társaságában. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Északi sarki expedíció Sítalpakon a hó és a jég birodalmában Schmidt az elévülés ellen fellebbeztük, de újra meg újra próbálkoznak, Sajnos, nem mindig eredménytele­nül, s emiatt egy tsz-ünk meg_ is szűnt, mert visszaperelték, persze igazságtalanul, teljes földterületét.” A környéken nagy ered­ményeket értünk el — kap­csolódik a beszélgetésbe Joa- quim Marques, — mert Mon­temor-o-Novo valamennyi termelőszövetkezete meg­teremtette közös csúcsszer­vét, a tanácsot, Ezek a tsz-ek különböző földterüle- tűek. Van közöttük 13 000 hektáros közös gazdaság, de vannak olyanok is, melyek csak néhány száz hektáro­sak. öt év alatt meghárom­szoroztuk az öntözött földek nagyságát, s az egykori par­lagföldek művelésbe vételé­vel négyszer akkora terüle­ten gazdálkodunk, mint egykor a nagybirtokosok. Kétszer annyi traktorunk és négyszer több más mező­gazdasági gépünk van, mint nekik volt. Állatállományunk pedig .háromszorosa annak, ami egykor itt a földesura­ké volt. Ez a földterület valaha 584 férfinak és 258 asszony­nak adott, megélhetést, eny_ nyi munkást foglalkoztattak ugyanis évi 130 napon át a földesurak. Ma viszont a tsz-eknek 2267 férfi és 1675 nőtagja van és ezek egész éven át minden hónapbán fizetést kapnak. MIRE VAGYUNK a leg­büszkébbek? — kérdi. — Ar­ra, hogy nyereségesek va­gyunk, s nem szorulunk hite­lekre, támogatásokra. Arkus István (Következik: A hajógyári munkásbizottság) Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Sajtókonferencián szá­moltak be 77 napos, példa nélkül álló útj ükről a Kom. szomolszkaja Pravda című lap által szervezett Északi sarki expedíció' tagjai, akik — a sarkkutatás történeté­ben először — sítalpon ju­tottak el földünk legészakibb pontjára. Az expedíció nem vett igénybe kutyaszánokat, vagy motoros szánokat, min­den felszerelését magával vitte, s egyetlen könnyíté­sük az volt, hogy kétheten­ként repülőgépről ejtőernyő­vel dobtak le számukra élel­miszert és utánpótlást, A hét fiatal tíz évvel ezelőtt kezdte meg a felkészülést a nagy útra: ekkor szervezték meg első ízben a lap társa­dalmi expedícióját a sarkvi­dékre. A csoport összetétele a legváltozatosabb: van köz­tük fizikus, matematikus, mérnök, orvos, munkás, azonban egyikük sem hiva­tásos sarkkutató, s csak szórakozásból, sportszeretet- ből kezdték meg annak ide­jén a sítalpas expedíciókat a sarkvidéken. A héttagú expedícióból hatan már tíz év óta rendszeresen együtt dolgoztak, hetedik társuk két évvel ezelőtt csatlakozott hozzájuk. * Mint Dmitrlj Sparo, az egyik moszkvai főiskola do­cense, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusa, aki a csoport vezetője volt, el­mondotta. útjukat sikerült nagy pontossággal megter­vezniük, eredetileg 75 nap alatt akarták megtenni az 1500 kilométeres távolságot, s ettől alig egy nappal tér­tek el, főként az, út legele­jén és legvégén tapasztalt nehézségek mijlt: az első napokban egy kétszáz méter szélességű „folyó” zárta el útjukat a kicsiny Henriette szigetről a jégmezőkhöz, az utolsó napokban pedig a köd nehezítette meg a pon­tos tájékozódást. Útközben kéthetenként kapták az utánpótlást, ekkor általában egy-két napos pihenőket tar­tottak. Ütjük során a legna­gyobb nehézséget az okozta, hogy a jégmező korántsem volt összefüggő, gyakran ta­láltak szabad vízfelületre, más alkalmakkor viszont összefüggő és nehezen áthág­ható jégtorlaszok állták útjukat. Az út célja az volt, hogy egyrészt bebizonyítsák: le­hetséges a sítalpas út a sarkvidék jégmezőin, más­részt van lehetőség arra, hogy egy ilyen kicsiny és lényegében csak önmagára utalt csoport megbirkózzék a sarki expedíció nehézségei­vel. Ugyanakkor végeztek tudományos megfigyeléseket is a sarkvidék jégmozgásá­ról és meteorológiai viszo­nyairól. Ütjük során — ön­kéntes rádióamatőrök és a csoport két rádióbázisa se­gítségével — állandó kap­csolatban álltak az expedíció vezetőivel, sőt külön e célra szerkesztett, kisméretű tás­karádió-nagyságú adó-vevő­jük még arra is alkalmas volt, hogy időnként beszél­gessenek Moszkvában élő családtagjaikkal is. Útjuk jelentőségét, az ex­pedíció tagjainak bátorságát a többi között méltatta Ge- orgij Beregovoj, az űrhajó­sok Jurij Gagarin kiképző központjának parancsnoka, Fjodorov akadémikus, a tu­dományos akadémia alelnöke — maga is egykori sarkku­tató — és több más neves tudós. A hét szovjet fiatalt a többi között Thor Heyer- dahl, a világhírű kutató és utazó is táviratban üdvözöl- te. I

Next

/
Thumbnails
Contents