Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
fl Leányvásár a Gárdonyi Gáza Színházban Örökzöld operett, középszerű tálalásban Az évad befejező bemuta. tójaként hozták színre Egerben az elnyűhetetlen, örökzöld dallamokkal belénk ivó. dott operettet, Jacobi Leány. vásárát. A némi színházlátogatási gyakorlatra szert tett operettrajongó tudja, hogy egy i’égimódi nagyoperettnek négy kereke van: a prima, donna, az énekesnő, a szub- rett és a táncoskomikus, a szövegkönyv is ezekre a figurákra épít. Ha ezek a kerekek jól forognak, jó fá. ból vannak faragva, akkor megy minden mint a karika, csapás. Ellenben... Mi is ebből a kissé leszűkített nézőszögből vizsgálódtunk és gondolkodtunk el az előadás után, még a dallamok és a színpadon nyújtott teljesítmények hatása alatt. A primadonna Várhegyi Márta. Évek óta legbiztosabb pontja minden operettfelújításnak Miskolcon és Egerben. Énekkultúrája, já. tékkészsége illúziót kelt, el. hiteti velünk azt a ma már a múltból visszaidézett eszményt, akiért az operettek hősei harcba mennek, csa. csiságokat és életre szóló elhatározásokat valósítanak meg. A szubtett szerepkörét életerős felfokozottsággal, rátermettséggel tölti be ennél az együttesnél Komáro. my Éva. Mióta is már? Nem akarunk hinni a szemünk, nek, amikor az évkönyveket lapozgatjuk, hányszor újult meg és újított ebben a szerepkörben ez a művésznő. Ma is frissen hat ez a temperamentum, és a második felvonás is teljesen az övé ebben az új Leány vásárban is. Az énekes-szerelme® hős, a bonviván műfaját ma itt, Egerben Harmath Albert jelenti. Több évvel ezelőtti startjánál üdvözöltük őt, mint aki fiatalságánál, derűjénél és adottságainál fogva végre az e szerepkörben tapasztalt elszürkülésbe tarkaságot, netán új színeket hozhat. A kezdeti lépések és jó benyomások után mintha a színház rendezői és dramaturgiája elfeledkeztek volna az ő fejlődését is elő. mozdítani. Hangjának neve. lésével vajmi keveset törődnek, pedig a közönség azt szereti, ha ezek a fiatal és tehetséges színészek a szeme láttára és a füle hallatára válnak egyre hangosabbakká. Mint egykor ugyanitt például Szabadi József is tette. A táncoskomikus — úgy tűnik — hiányzik a színháznál. Mi mást gondolhat, nánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy a korábban tánc. dalénekes, majd opera beosztásba kerülő Poór Pétert látjuk ifj. Rottenberg szerepében. Igaz, kettős szerep, osztásban helyet is cserél Harmath Alberttel, — de ez már inkább megerősíti azt a Komáromy Éva és Poór Péter az első felvonás egyik jelenetében (Fotó: Jármay György) véleményűnket, hogy a táncos és a komikus egy személyben való sűrítésére ma nem gondol a színház. Így tehát milyen most ez az egri Leányvásár? Herédy Éva vezénylete alatt líraivá hangolódik minden, a zenekar finom felhangokkal adja elő Jacobi muzsikájából azt, amit a rendezés szükségesnek tart megszólal, tatni. Az énekkar a kis színpadon egy nagy együttes benyomását keltheti. A tánckar Somoss Zsuzsa mindig is szellemes koreográfiáját úgy táncolja végig, hogy a második felvonásban nyíltszíni taps jutalmazza a gyors számot. Talán azért is, mert addig minden’ lépést olyan kimérten és óvatoskodóan tettek meg a színészek, a darab meséjében és a színpadon. Nem rossz ez az előadás. És mégsem az igazi. Szűcs János a kezébe kapott szereplőgárdával jól gazdálkodik, érti is, hogy Gergely István díszletei között, Ék Erzsébet jelmezeivel hogyan kell gazdálkodnia az illúzió létrehozása érdekében. S talán azért, mert kevés olyan színésze van, aki átütő egyéniség is egyúttal, nem tudja megvalósítani a kirobbanó sikerhez szükséges atmoszférát. Az a töltés, az a bizonyos villamosság hiány, zik ebből a Leányvásárból, amely a rivaldán átsüt és önfeledt lelkesedésre gyújtja a közönséget. Pedig vannak jó pillanatai, remek percei ennek az előadásnak. Mire azonban kívül vagyunk a színház falain, csak arra em. lékszünk, hogy Palóczy Frigyes milyen karakterisztikusan küzdött céljaiért ellenszenves szerepében is. Vagy arra, hogy Kanalas László gróf Rottenberg alakjában Fáklya-ismerSető A Fáklya június 3-án megjelent 11. száma a költészet ünnepének szentelt írásokkal mutatja be, hogy mit jelent a mai szovjet olvasóknak a puskini örökség. Június elején a Szovjetunióban hagyományosan megemlékeznek a nagy orosz költő életművéről. A cikkeket grafikák, többek között Puskin tollrajzai és képek kísérik.1 A lap többi cikkeinek túlnyomó része a gyermekek nemzetközi évéről szól. bemutatja a szovjet gyermekek szociális és kulturális helyzetét, magas szintű érdekvédelmét. 1979, június 7.. csütörtök Színes oldalakon tárul az olvasók elé a KárpátontúJ néprajzi hagyományokban gazdag, a szocialista építőmunkában fejlődő világa. Cikk foglalkozik a Kárpáti Könyvkiadó magyar olvasóknak szóló kiadványaival és a Zakarpatszkaja Pravda c. újság munkájával. Gorogyeci festés és faragás — játékok, doboztetők, házhomlokzatok-díszek, csupa remek mestermunka mutatkozik be egy riportban, s mellette ugyancsak riport és színes képek ismertetnek meg a moszkvai Szverdlov térrel. Orosz nyelvlecke, Fáklyafotó, olimpiai keresztrejtvény, filmelőzetes és Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője egészíti ki a számot. most nem törekedett har- sányságra és ezzel győzött. Az epizódisták jól szolgálták a rendezői elgondolást, itt_ott színesebbre formálva a jelenetet, rájátszva az operett alapkonfliktusára annyit, amennyit lehetett. Nádassy Anna, Kanalas László, Má. tyás Jenő, Vass László és a többiek egy sosem-volt romantika zenei adaptációjában jó csapatmunkát végeztek. A miskolci—egri színtársulat ebben az évadban a zenés színház műfajában mennyiségileg és minőségileg sem nyújtott nagyot. A középszerűség ebben a 'műfajban nem is bocsánatos bűn. Csak1 hiba. Több egyé. niséget, sokkal több elevenséget erre az egri színpadra ! A közönség várja azokat, akiket megszerethet. Farkas András Régi bölcsőde w ■ — UJ módszerek Módszertani bölcsis lesz a lányom — újságolta örömmel a minap régi egri ismerősöm. S amikor rákérdezek, sorolja mit is vár ettől. — Talán felújítják a felszerelést, különleges játékokat vesznek ... több gondo- zónő jut egy-egy csoportra... esetleg kísérleteznek? Remélem, többet fog tudni, és szebben fejlődik majd a lányom. Az biztos, hogy jobb lesz neki. Nem? A választ már a megye első módszertani bölcsődéjében kerestük, az Arany János utcai modern épületben. Szabó Tiborné, a vezetőnő nagyot sóhajt a beszélgetés kezdetén. — Igen, ismerem ezeket az elképzeléseket, nemcsak a szülők várnak ilyen sokat tőlünk, de a kolleganők is. Nehéz lesz bizony pontosan megmagyarázni, miről is van szó. Nos, az iskolai és az óvodai neveléssel ellentétben, a legkisebbek gondozásának helyes gyakorlata még nincs pontosan kidolgozva. Ehhez mi úgy nyújtunk majd a szakembereknek segítséget, hogy elképzeléseiket a lehető legjobban igyekszünk megvalósítani. A tapasztalatokat tovább adva a többi bölcsődének is. Nem különlegesnek kell hát len. nünk, hanem egyszerűen jónak. Hogy ez mit jelent, lássuk inkább a gyakorlatban — hangzik a barátságos invitálás. Alig kilépve az ajtón, máris a gyermekvilág közepére csöppenünk. A terembe a fürdőszobán át vezet az út, apró csapok, ülőkék, fürdőkádak és törülköző közt. — Ideálisnak látszik ez a fürdő, ugye? — kérdezi mosolyogva a vezetőnő. — Pedig nem az, mert nem „nő” együtt a gyerekekkel. A legkisebbeknek még jó, a nagyobbaknak már nem. Viszont más-más helyiségbe vinni őket évente, nagyon helytelen lenne. Ezeken hát változtatunk majd ... A foglalkoztatóban családias kép fogad. Középen a hatalmas, puha szőnyegen játszanak a gyerekek. Van, amelyik babát tologat, hárman buzgón építkeznek. Két gondozónő az egyik sarokban ül, halkan beszélgetnek. — Az csak látszat, hogy a kicsikkel senki sem foglalkozik — világosít fel a kérdő pillantásra kalauzom. — A korszerű elvek szerint ugyanis semmivel sem szabad őket kizökkenteni a maguk választotta játékból. Ám, ha az apróságnak kedve van, az odahúzódik a gondozónőhöz és megkéri, hogy meséljen, énekeljen. Tetszés szerint bekapcsolódhatnak persze a többiek is. Nemcsak nálunk kell ezt így csinálni, hanem mindenütt. Ugyanúgy. mint például a szabad levegőn altatást, a helyes törzslapkezelést, az újonnan fölvettek óvatos beszoktatá- sát, s sorolhatnám még ... — Mindennek azonban még a nehézségekkel teli kezdetén állunk — folytatja gondterheltebben. — Hiszen, mivei teljeseen kicserélődött az itteni gárda, jóformán még az apróságok nevét is alig tudjuk. Márpedig hogy a munka elkezdődhessék, jól kell ismerni személyiségüket is. A következő hónapok feladata lesiz feltérképezni olyan egyszerű dolgokat, hogy ki mennyi ideig eszik, mikor szeretne lefeküdni, vagy mi-J kor kívánja leginkább az ér 4 zelmi kapcsolatot... Bízunk benne, hogy szep4 temberre már összekovácso-i 1 ódik annyira a társasagj hogy hozzákezdhetünk a bölcsődei dolgozók itteni to» vábbképzéséhez. Bár... A félbehagyott mondái akkor válik világossá, amiJ kor lassan végigérünk a nyolc modemül berendezett „foglalkoztató” helyiségen, a föltűnik, milyen sok a korá-i hoz képest „túlfejiett” kis4 fiú és kislány. — Mint minden más böl4 csődében, jelenleg nekünk ia az a legnagyobb problémánk, hogy a 80 férőhelyen mintegy 140 gyerekünk van és köizülük kilencvennekj óvodába kellene járnia. —• erősíti meg az észrevételt Szabó Tiborné. — Vagyis a korszerű nevelési elveket,1 hogy úgy mondjam, egyszerűen nincs kin kipróbálni,’ Változást legfeljebb a tanév elején várhatunk, ha az óvodák átveszik a 4—5 éves gyerekeket. Mi pedig végre valóban megkezdhetjük a módszertani munkát a bölcsődében. I Németi Zsuzsa Dr. Molnár József: Heves megyei pedagógusok a tanácshatalom közoktatásügyi törekvéseiért 1. 1919. MÁRCIUS 21-ÉN a magyar proletáriátus megva. lósította régi álmát: széttörte és lerázta magáról a kapitalista rabság bilincseit, s kezébe vette sorsának irányítását.' A kommunisták által vezetett tanácsállam olyan magasztos célokat tűzött a nép elé, s olyan terveket dolgozott ki politikai, gazdasági. szociális és kulturális téren is, amelyek megvalósulásával több százados elmaradásunkat hozhattuk volna be. Az oktatás fejlesztésében 133 nap alatt nemcsak azokat a haladó célkitűzéseket váltotta valóra, amelyeket Kossuth Lajos, Eötvös József és mások 1848-ban szükségesnek találtak, hanem az ország fél évszázados fejlődése során időszerűvé vált sokkal messzemenőbb követelményeket is, amelyekért a haladó pedagógusaink évtizedek óta küzdöttek. Az uralkodó osztályok több évszázados bűnös mulasztását pótolni négy és fél hónap kevés volt, mégis a forradalom többet tett 'a demokratikus népkultúra, a haladó tudomány és a művészet érdekében, mint bármely más kormány Magyarországon. A proletárdiktatúra győzelmes kivívása után alig egy hét múlva — március 29-én — a Forradalmi Kormányzó, tanács elrendelte a különböző jellegű iskolák államosítását a megyei és járási művelődésügyi osztályok létrehozását. melyet nagyjából május közepére végre is hajtottak. Ekkor szüntetik meg hazánkban először az uralkodó osztályok műveltségi kiváltságait, és szélesre tárják a dolgozók előtt a művelődés kapuit. A Tanácsköztársaság rövid ideig állt fenn — ne csak azt nézzük tehát, amit az alatt megvalósított, hanem amit tervezett is. Még az ellenforradalmi írások is kénytelenek voltak elismerni sok mindent e kul- túrprogram nagyszerűségéből. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGNAK Heves megyében viszonylag elég széles pedagógusbázisa volt. A helyi, járási, megyei művelődés- ügyi osztályok vezetői sok helyen pedagógusok voltak. A tanítóságot osztályhelyzete segítette a Tanácsköztársaság eszméi megértetésében. hiszen általában csak szegény emberek gyermekei mentek tanítói pályára, volt különb, mint s6itéka Megbecsülésük nem sokkal paraszté vagy a munkásoké. (Megyénkben sokszor 50—60 pályázat is befutott egy-egy tanítói állásra, és az kapta meg, aki nagyobb protekcióval rendelkezett.) Az egri érsek egyházi kerületéhez tartozó megyénkben az iskolák csaknem 80 százaléka felekezeti jellegű volt. A tanítók az iskolai felügyeletet ellátó falusi plébánosokkal szemben alárendelt helyzetben voltak. Az elenyésző számú állami iskolák irányítását és ellenőrzését az állami tanfelügyelőség látta el. E fontos tisztséget betöltő hiva. tál tagjai zömmel dzsentrik és jogi végzettségűek voltak, s hűséggel kiszolgálták az uralkodó osztályok nevelés- politikai érdekeit: A pedagógusok sérelmeiket nem tudták orvosolni, mert panaszaikkal feletteseik színe elé sem kerülhettek. A hatalmat kezükben tartó megyei urak csak a maguk kiváltságos helyzete erősítésével és azzal törődtek, hogy a szegény dolgozók higgyenek az akkori világrend örökkévalóságában s megváltoztathatatlanságá- ban. Így nem csoda, hogy Heves megyében a közoktatásügy még az alacsony színvonalú országos átlagnál is mélyebbre süllyedt. Nálunk az analfabétizmus mindig egy vagy másfél százalékkal rosszabb volt az országos szintnél. Pedagógusaink zömére már az I. világháború jelentős felvilágosító hatást gyakorolt, főleg azokra, akik több fronton is harcoltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásaként 1918-ban országosan erősödött a szocialista tanítómozgalom. A polgári demokratikus forradalom évében megalakult a Magyarországi Tanítók Szak- szervezete, a pedagógusok osztályharcos szerve. HEVES MEGYÉBEN — bár mind a szervezésben, mind a vezetőségben mutatkoztak hibák — a pedagógusok tömegesen özönlöttek a szociáldemokrácia vezetésével megindult szakszerre^ zeti szocialista tanítómozgalom zászlaja alá. Kalovits Alajos tanító 1919. február elején összehívta az egri pedagógusokat, hogy valmeny- nyien lépjenek be a Tanítók! Országos Szakszervezetébe, s a helyi szociáldemokrata pártba. Ö maga járt elől jó példával, s február 15-én be is lépett. Közben a szociáldemokraJ ta párt mind Egerben, mind pedig a vármegyében hatalmas lendülettel végezte a szervezkedést. „Az Eger körüli községekben már janit-. árban mindenütt megalakultak a pártszervezetek, de hatalmas tábora volt a szociáldemokrata pártnak Hatvanban, Gyöngyösön és más községekben is. Bár Heves megyében nem jött létre kommunista pártszervezet, de egyre több dolgozó tette magáévá a kommunista párt eszméit és harcolt megvalósításáért. A kommunista párt megalakulásának köszönhető, hogy Egerben is létrejött a szociáldemokrata párton belül egy forradalmi szocialista ellenzék, amely a proletárdiktatúra kikiáltása után igyekezett átvenni a hatalmat." A szociáldemokrata pártszervezkedésnek kiemelkedő eseménye volt március 1-én az egri tanárok és tanítók: csatlakozása a szociáldemokrata párthoz. Kalovits Alajos elnökletével megalakították a Tanítók Országos Szakszervezete Egrj Csoportját. A tanítók szakszervezete létszámban állandóan gyarapodott. Az Egri Újság március 6-i számában Óváry János tanító cikket írt „A néptanítók és a szocializmus” címmel, amelyben többek között ezeket mondja: „Üj korszakot alkotunk, nagy eszmék megvalósulva állnak előttünk... (Folytatjuk)
