Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
Tájvédelem, környezetvédelem; sürgősek a tennivalók, összehangolt nemzetközi tevékenységre van szükség környezetünk megóvása érdekében. Erről a témáról több napon át tanácskoznak Egerben a KGST környezetvédelmi szakértői, tudósai. Ebből az alkalomból készült mai összeállításunk is, környezetünk, az emberi lét védelme érdekében... A technika történetéből A matrica — Nem euklideszi geometria Villanyóra — A villamos — Elling gázturbinája 150 éve, 1829-ben találta lel Genoux francia nyomdász a papír-matricás eljárást. Ennek lényege, hogy itatós — és selyempapír íveket először ragasztóanyaggal képlékennyé tett, majd erre rápréselte az ólombetűkkel kiszedett szöveget. A matricán kiemelt relief jött létre, amiről aztán újból lehetett önteni és nyomni. ★ Ugyancsak 150 éve alkotta meg Nyikolaj Lobacsevszkij orosz matematikus (1793— 1856) a magyar Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül az euklideszi geometrián kívül, ellentmon. dástól mentes 'geometriáját, amelyben a párhuzamossági axiómát más, ezzel ellentétes axióma helyettesíti. ★ Az első elektromágnessel meghajtott óraszerkezetet 1829-ben készítették el. Ezt tekinthetjük a villanyóra ősének. ★ A mai fogalmaink szerint első villamos pályáját 95 évvel ezelőtt, 1884-ben Frank, fúrt am Main és Offenbach között nyitották meg. A vil. lamos motorja felső vezetőről, áramszedővel kapta az áramot és az itteni kocsitípusok terjedtek el a világ összes nagyvárosában. Egyébként Amerikában az első villamos 1888-ban a Vir. ginia állambeli Richmond- ban, Angliában 1891-ben Leedsben indult meg, de 10 év múlva Londonban csak 16 mérföld villamos vasúti sínt fektettek le. ★ 1884-ben szabadalmaztatta Aegidius Elling norvég mérnök (1861—1949) a gáztur. binát, amely az energiát a meghajtó tengelynek adta át. Ebben az időben még Norvégiában nem érkezett meg az idő ennek munkába állításához, ezért a feltaláló támogatást sem kapott. 1903-tól azonban a 30-as évekig már dolgozott Elling gázturbinája, melynek a modern gázturbinákkal és lökhajtásos motorokkal való rokonsága könnyen felismerhető. Kováts Andor Elling gázturbinája A Frankfurt és Offcnbacb között közlekedő villamos Ä tisztei vizekért A felszíni vizek elszeny- nyeződése új fejezetet nyitott számos tudományág történetében. A szennyvíz- tisztítás mint új, alkalmazott tudomány egyre jelentősebb lett. Az ipar és a mezőgazdaság, a közművesített várostelepülések rohamos fejlődése rákényszerítette a mérnököket, higiénikusokat, hidrobiológusokat, vegyészeket, hogy feltárják a szennyvíztisztítás lehetőségeinek legkülönbözőbb módszereit,. A vízfolyások öntisztító képességének felhasználása a szennyvizek tisztításában csak addig a határig terjedhet, amíg a befolyó szennyvizek mennyisége és minősége összhangban van a víz élővilágának elbontó illetve az elbontott szerves anya gokat raktározó képességével. Ha ez nem biztosítható, kimerül a vízfolyás öntisztító képessége. Ennek az állapotnak azonban nem szabad bekövetkeznie a vízfolyásban, mert egyrészt elpusztítja annak hasznos halállományát, másrészt ebben az esetben, ha ivó- vagy ipari- víz kivételre kerül sor, nagymértékben megnövekszik a vízfolyásból vett víz tisztítási költsége, a szennyvízzé alakult vízfolyás azonban már az emberi életre is veszélyessé válik. A szennyvizek biológiai tisztítását tehát más mólon kell megoldani, ha a szennyvizeket befogadó vízfolyás nem bíf már el több szennyvízterhelést. Biológiai szennyvíztisztító berendezéseket kell építeni, de ezek működésének egyik előfeltétele, hogy a tisztításra kerülő szennyvizekhez ne kerüljenek olyan szennyvizek,, amelyek a berendezés működését biztosító élővilágot elpusztítják. A biológiai csepegtető testekben történt biológiai szennyvíztisztítás lényege, hogy a különböző rendszerű ülepítő berendezésekben, jól ülepített szennyvizet minél nagyobb felületre osszák szét, minél több levegővel érintkezzék a szenyvíz. A benne oldott szerves anyagokat a nagy testfelületeken kialakult baktériumhártyák bákté- riumtömegei felfalják, átalakítják és a vízből kivonják. Hatalmas szennyvízüle pítő berendezések (Fotó: APN—VS) Erdőgazdálkodás és turisztika Űj fogalom terjedt el az erdészetben: a jóléti erdőgazdálkodás. Az a feladata, hogy az erdő anyagi hasznán túl értékesüljön az erdő eszmei értéke is, különösen az erdő közjóléti hatásainak a megőrzése, ápolása és fokozása. Több szakember megfogalmazása szerint az erdőgazdálkodás lényege ma már a gazdasági, biológiai és szociális megfontolások szintézise. Az erdőnek többféle célkitűzést kell tehát szolgálnia: legyen tömegméretű park, természetvédelmi övezet, termelési tényező és jövedelemforrás. Ennek érdekében az erdőművelést, az erdőhasználatot, az erdőrendezést a jóléti erdőgazdálkodás követelményeivel kell kiegészíteni — ez azonban nincs ellentétben a korszerű erdőművelés céljaival. A turisztikai igények természetesen — az utakon kívül — bizonyos építmények létrehozását követelik meg a jóléti erdőgazdaságtól. Ilyenek például a forrásfoglalatok, a tűzrakó helyek kialakítása, padok, asztalok felállítása. Igen kellemes, ha az erdőjáró, a fárasztó út után az erdei ösvényről letérhet egy tisztásra megpihenni, ahol tüskökből készített asztalok, kidőlt fatörzsekből kialakított padok várják. A környezet, amelybe ezek a berendezések kerülnek, egyszerű, primitív külsőt kíván. Lényege, hogy ezek a környezettel harmonikus egységben legyenek elhelyezve és kivitelezéskor a helyi anyagokat használják fel. Az erdei patakok környékét vonzóvá, széppé tehetik a mesterségesen létesített kis vízesések. Esőházakat, menedékkunyhókat ott építenek, ahol több erdei ösvény, túris- tatút fut össze, és a legközelebbi túristaház még több órányi járásra van, s így a kirándulók rossz időben menedéket találhatnak. Rendszerint fából, szolid ácsmunkával készítik őket. Lesz-e elég * r f ^ IVÓVÍZ í A Szovjetunió ivóvíz, készletei több generációnak is elegendőek. E bőség ellenére igen nagy figyelmet szentelnek a vízmedencék védelmének. Jelenleg már rendelkeznek az ország vízkészleteinek komplex hasznosítására és védelmére vonatkozó általános tervvel. Ez lehetőséget ad a helyzet, valamint a már érvényes, illetve később hozandó intézkedések hatékonyságé, nak józan felmérésére. Különösen fontos, hogy közben számoljanak az új, fejlődő iparágakkal. Ezzel egyidőben folyik a helyi víztartalékok komplex hasznosítására és védelmére irányuló tervek kidolgozása is. A Volga-medence folyóinak egészségügyi állapotával kapcsolatos vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy a roha. mos ipari fejlődés ellenére a folyó egyes szakaszain fele annyi szennyező anyag található, mint korábban. Nagy szerepet játszottak ebben a higiénikusok javaslatai, amelyeket a szanitáris-jár- ványvédelmi állomások valósítanak meg: tisztító állomásokat építenek, új tisztítási módszereket, és mel. léktermékmentes technológiákat vezetnek be és bezárják az előírásokat be nem tartó vállalatokat. Őrizzük földgömbünk növényvilágát A két félteke 55 országának mintegy 5 ezer tudósa gyűlt egybe a leningrádi XII. nemzetközi botanikai kong. resszusra, hogy megtárgyalja a növényvilág időszerű kérdéseit. Nem véletlenül választót, ták a tudósok a kongresszus színhelyéül Leningrádot. Itt működik a Szovjet Tudományos Akadémia Botanikai Intézete. Ennek a tudományos központnak, melynek története 1714-ig nyúlik vissza, igen kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak. Ugyancsak nevezetes a le. ningrádi Erdőműszaki Aka. démia, valamint az egyeteme, Leningrádban székel az Országos Botanikai Társaság, amely koordinálja az országban folyó tudományos botanikai kutatásokat. A Botani. kai Intézet a Növények Fi. ziológiája Intézetével karolt, ve, valamint a Moszkvai Fő Fűvészkerttel egyetemben szervezték ezt a kongresz- szust, melyet a Biológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége rendezett. A szovjet tudósok jelentős mértékben hozzájárultak a világ botanikus tudományához. Ok alkalmazták első ízben az úgynevezett molekuláris rendszert a növényvilág szisztematizálásában, morfológiai, embriológiai és más botanikus kutatások te. rén Ezek a kutatások lehe. tővé teszik a termeléken’y- ség tetemes fokozását. Ennek gyakorlati jelentősége szinte felmérhetetlen. Ezt a célt szolgálja „A Szovjetunió flórája” című nagyszabású munka is. Ez a mű 17 ezer növényfaj leírását tartalmazza. A könyv megjelenését széles körű ku_ tatás előzte meg a botanika, földrajz és a geobotanika te. rületén. Ennek során hatal. más erdőterületek, sztyep- pék. sivatagok, tundrák, hegyek flóráját tanulmányozták. Egyik eredménye az volt, hogy kitágították a fölíinsuvp« határait, az er. dók és legelők új, ésszerű hasznosítását vezették be és a -növényi nyersanyagok új, perspektivikus forrásait tárták fel. Nemzetközileg is nagy visszhangot váltott ki a szovjet tudósoknak a bo_ tanikai térképészet területén végzett eredeti munkája. A botanikusok leningrádi nemzetközi kongresszusának azért is oly nagy a jelentősége, mert a világot aggasztja a környezetvédelem állapota, elsősorban földgömbünk növénytakarója. S végső soron ettől függ az éghajlat alakulása, a légkör gázösszetétele, s a különféle, a többi között az ipari hulladék szennyeződésétől való megtisztítása. Éppen ezért a szigorúan vett elméleti, tudományos kérdések mellett gyakorlati problémákkal is foglalkozott a kongresszus. így a földgömb növénytakarójának megóvá. sával, s gyarapításával.. Hiszen növényvilág nélkül elképzelhetetlen az élet a földön. KOSSUTH 8.27 Slágermúzeum. 9.17 Irodalmi évfordulónaptár. 9.43 Zenevár. 10.05 Hobbidominó. 10.35 Lendvay Ka- milló: A bűvös szék. 11.24 Csere-bere. 11.39 A sziget. 12.35 Holtig tanulunk? 12.51 Zenemúzeum, l4.34 Talán csak álom. 15.10 Scarlatti- szonáták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Sötét István: Félkör. 16.15 Sztravinszkij: Hegedűverseny. 16.37 Olvastam valahol... 17.07 Ünnepi könyvhét. 18.07 Csárdások. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operaáriák. 19.35 Szimfonikus zene. Kb. 21.30 Népdalok. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 A debreceni Ko- dály-kórus 1000. hangversenye. PETŐFI 8.05 Népi zene. 8.20 A Boszporusz partján. 8.33 Napközben. 10.36 Zenedél- előtt. 11.27 Orosz nyelvű hírek. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 A Népművészeti Mestereink felvételeiből. 12.57 Kapcsolás a győri stúdióba. 13.27 Gyermekek könyvespolca. 13.32 13 perc dzsessz. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Nóták. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Színes színpad. 21.32 Volt egyszer egy Hollywood. 22.01 Périchole (operettek). 23.15 Verbunkosok. SZOLNOK 17,00-től 18,30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, Időjárás — Amiről beszélnünk kell. Bemutatjuk a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem matematikai intézetét. Szerkesztőriporter: Imreh József — A beatkedvelők- nek a V Motorock műsorából — Szabad idő, értelmesen. Önodvári Miklós jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika: a Miskolc városi tanács v. b. a lépcsőzetes munkakezdésről tárgyalt — Százéves a Martin-acélmű — Sajtó- tájékoztató az LKM-ben — Szezonkezdet előtt az erdei termék miskolci üzemegységénél. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. T 01 11.00 Tévétorna. 11.05 Iskolatévé. 16.30 San Remo 79. 17.25 Csak gyerekeknek! 17.55 Telesport. 18.20 Forgácsok. 18.50 Könyvsátor.' 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Képzelt doktor. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Vladimir Askenazi Beethoven- műveket játszik. 1979. június 7., csütörtök
