Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

Moszkvai nyilatkozat Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa MOSZKVA Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri orszá­gok szoros gazdasági kapcso­latainak fejlesztését, a szo­cialista közösség erejének és összeforrottságáhak megerő­sítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként az a nyi­latkozat, amelyet Moszkvá­ban adtak ki. majd így foly­tatódik: Összegezve a tanács har­mincéves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagálla- mok társadalmi-gazdasági vívmányai és' együttmű­ködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsola­tot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tevé­kenységében a történelem­ben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok, ame­lyek a szocialista interna­cionalizmus, az államok szuverenitása, a független­ség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az or­szágok helügyeihe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elv­társi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa — amely tag­országai gazdasági és társa­dalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szu­verén szocialista államok né­pei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődé­sét és elmélyülését a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meg­honosítását. a gazdasági fej­lettségi színvonalak fokoza­tos kiegyenlítődését. Az eu­rópai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket ér­tek* el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köz­társaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműkö­dés és elmélyítése — vala­mennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjet­unió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasápi Segítség Tanácsának tevé­kenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában — változatla­nul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttmű­ködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben é§ hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gaz­dasági fejlesztési feladatai­nak. elősegítik a szocializ­mus és kommunizmus építé­sének útján való előrehala­dásuk gyorsítását. A köl­csönös áruszállítások egyez­tetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttér­nek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkí­vüli) ülésszaka. Ez az ülés­szak meghatározta a KGST- tagállamok közötti együtt­működés további tökéletesí­tésének és a szocialista gaz­dasági integráció fejleszté­sének á komplex program­ban megtestesülő irányvona­lát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikere­sen «teljesüli’-:A . .KGST-tagál­lamok együttműködése mi­nőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a ter­melésszakosításra és koope­rációra. a természeti erőfor­rások együttes kiaknázására, a szocialista országok népei­nek közös javára. A szocia­lista nemzetközi munka- megosztás szakadatlan elmé­lyülését tanúsítja azt a tényt, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, nö­vekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jöve­delmet és az ipari termelé­sét. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyei­nek minden irányú kiakná­zását szolgálja a KGST- tagállamok mélyülő terve­zési együttműködése. Terv­alapokra helyezve a nép­gazdaság fejlesztését, a szo­cializmus ezen országok ta­pasztalatai alapján , nemzet­közileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok terv­szerű megszervezésének fö­lényét. A KGST-tagállamok ál­lamközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatá­vá vált a népgazdasági ter­vek koordinálása, a gazda­ságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és ter­melő ágazatoknak az érde­kelt országok által történő együttes tervezése, a nép­gazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együtt­működés olyan új formák­kal és eszközökkel gazda­godott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési cél­programok. A tervezési együttműkö­dés világos perspektívát biztosít az országok szá­mára, mindegyiküknek le­hetővé teszi a hazai erő­források, a szocialista nem­zetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tő­kés világgazdaságban idő­szakonként jelentkező vál­ságmegrázkódtatások hatá­sát. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gya­korlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fej­lett rendszere alapján meg­valósul a korszerű techno­lógia, a műszaki tapaszta­latok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődé­sének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképe­zik a KGST-tagállamok je. Icntős győzelmei az Inter­kozmosz-program végre­hajtásában. a nemzetközi személyzetek 1978-ban meg­kezdett föld körüli űrrepü­lései. A sokoldalú együttműkö­dés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagál­lamok nemzetközi gazdasá­gi szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a köz­vetlen együttműködésbe a különböző országok minisz­tériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenysé­güket mind szorosabban összehangolják a KGST- szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutáris- pénzügyi és hitelkapcsola­tok. amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hoz­zájárulnak azon erőfeszíté­seikhez. hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válság- jelenségeinek gazdaságuk­ra gyakorolt hatását. A testvéri országok együttműködése ezernyi ter­melő és tudományos-műsza­ki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvet­len ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcso­latban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzet­közi szocialista munkaver­seny. Elért eredményeikre tá­maszkodva, a KGST-tagál­lamok figyelmüket az előt­tük álló ügyekre, az új fel­adatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság haté­konyságának további növe­lése megköveteli a nemzet­közi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos sze­repe van a hosszú távú együttműködési célprogra­mok kidolgozásának és meg­valósításának — A KGST- tagállamok párt- és kor­mányhatározatainak meg­felelően. A hosszú távú együttműködési célprogra­mok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fej­lesztési problémák megol­dását szolgáló együttműkö­dés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egves testvérországok és az egész szocialista közösség érde­keinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jó­váhagyott hosszú távú cél­programokat fontos új lé­pésnek tekinti a KGST- tagállamok kölcsönös gaz­dasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyíté­sében. Az ezekben előirány­zott gyakorlati tevékenysé­gek komplexuma megbíz­ható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az el­következő évtizedben. A küldöttségvezetők meg­erősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és nén- jólétének további fellendü­lése, a szocializmus ügyé­nek erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szük­ségesnek tartják, hogy az el­következő évtizedben együtt­működésüket elsősorban a tudományos-technikai hala­dás minden módon való meg­gyorsítására; a nyers, és fű­tőanyagok, az energia, a gé­pek és berendezések, vala­mint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élel­miszerekkel és ipari fogyasz­tási cikkekkel való ellátásá­nak javítására; a KGST-tag. államok hatékony és műsza­kilag fejlett közlekedési há­lózatának létrehozására ossz. pontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködé­sük növekvő követelményei­nek megfelelően. A KGST-tagállamok e cél­ból koordinálják népgazda­sági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981—1990) gyár­tásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új haté­kony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács te­vékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdései­nek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgazda­sága minden irányú tovább­fejlesztéséhez és a társadal­mi termelés hatékonyságá­nak növeléséhez ezen orszá­gok kommunista pártjai ál­lal meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvo­nalaik fokozatos közelítési.és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Eu­rópa, Ázsia és Latin-Ameri- ka tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közöt­ti együttműködés elveinek is gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gaz­dasági sikerei, a tanács te­vékenységének állandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése által a vi­lággazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása nö­vekvő érdeklődést kelt a vi­lág számos országában együttműködésünk tapaszta. latai iránt. Bővül Jugoszlávia részvé­tele a KGST-szervek mun­kájában. Együttműködés fo­lyik a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kiala­kítására kerül sor az Ango­lai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltö­kélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állam­mal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől füg­getlenül. Ez az elvi irányvo­naluk a szocializmus lénye­géből, a szocialista országok­nak a béke iisve melletti el­kötelezettségéből ered, eny­hülési politikájuk szerves ré. sze. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az eurónai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkező, seit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív’ együttműködésért a béke. a haladás és a fejlődés érdeké­ben, a KGST-nek az ENSZ és harmadik országok gazda­sági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazda­sági kapcsolatokban meg­szűnjön az Imneriallsta, gyarmatosító és újeyarma- tosító politika okozta disz­krimináció és egyenlőtlen­ség. tevékenyen közremű­ködnek az út. igazságos gaz­dasági rend megteremtő, séért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fej­leszteni fogja együttműködé­si kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egvenjogú és kölcsönösen elő. nyös nemzetközi munka- megosztás elmélyítése érde­kében. hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenysé­gének eredményeit, a KGST XXXTII. ülésszakán részt ve­vő küldöttségvezetők kifeje­zik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását, hogv’a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gaz­dasági és tudományos-mű­szaki egviittműködést. tévé. kenven életbe léntelik az egvüttműködés további el­mélyítésére és tökéletesítésé­re, valamint a KGST-tagál­lamok szocialista integráció­jának elmélyítésére iránvuló komplex program rendelke­zéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészé­nek érdekében, a szocializ­mus és a kommunizmus fel­építése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdeké­ben. (MTI) PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Bécsi dilemma MAR LEONYID BREZSNYEV ES JIMMY CAR­TER bécsi csúcstalálkozóján, a SALT—2. szerződés aláírásakor a figyelem egy másik tárgyalássorozatra irányult. Annál is inkább, mert az a másik eszme­csere ugyancsak az osztrák fővárosban folyik — im­már hatodik éve. S az is közismert, hogy az 1973. őszén megkezdett párbeszéd n közép-európai fegy­veres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről azóta is holtponton van. ­Most, a 208. plenáris ülésen Nyikolaj K. Tara- szov nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének veze­tője újabb javaslatot terjesztett elő. A négy szocia­lista ország — Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió — kormányának javaslata értelmé­ben a varsói szerződés és a NATO közép-európai szárazföldi csapatainak kollektív szintjét 700—700 ezer főben határoznák meg. Nem ez az első javaslat, amelyet a bécsi tárgya­lásokon a szocialista országok tettek. Kiindulásuk alapja mindig is az volt — és az is marad —, hogy a térségben kialakult, nagyjából azonos mértékű ka­tonai erőegyensúly továbbra is fennmaradjon. Ez és csakis ez lehet a további eredményes tárgyalások alapja, s éppen ezt a körülményt kérdőjelezik meg szüntelenül a NATO tagjai. Joggal várható, hogy a SALT-tárgyalások sikere, a második egyezmény aláírása más leszerelési fóru­mokon is érezteti hatását. Az egyik Bécs szelleme — a csúcstalálkozóé — azonban még nem érvényesül a másikon: a közép-európai haderő és fegyverzet csök­kentéséről folytatott tárgyalásokon. Érthető a bécsi dilemma: vajon a NATO stratégái egyáltalán kere­sik-e a kiutat az igazságos feltételek jegyében? Tavaly június 8-án a szocialista államok már kompromisszumos javaslatot tettek, amelyre máig sem érkezett válasz. A varsói szerződés külügyminisz­teri bizottsága budapesti ülésén is megfogalmazódott egy konkrét elképzelés, amely eddig ugyancsak vissz­hang nélkül maradt. Most itt az újabb lehetőség ar­ra, hogy megfelelő tárgyalási alap kínálkozzék az ál­láspontok egyeztetésére. Andrej Gromiko moszkvai sajtóértekezletén nem­rég pontosan érzékeltette, milyen nehézségek akadá­lyozzák a bécsi tárgyalások sikerét. A nyugati fél — ki tudja, milyen forrás alapján — túlértékeli a varsói szerződés térségében állomásozó csapatainak létszá­mát. A NATO következetesen három és félszer ak­kora csökkentést követel a szocialista országoktól. Ha csakugyan komoly szándék vezérli a nyugati feleket, akkor az újabb szocialista javaslatra megfe­lelő érdemi választ kell adniok. Máskülönben a bécsi tárgyalások továbbra sem mozdulnak ki a holtpont­ról. Gyapay Dénes TŐXÉS CSÚCS Kompromisszumok Tokióban Pénteken délután a japán fővárosban befejeződött a hét vezető tőkés ország két­napos csúcsértekezlete, ame­lyen elsősorban a súlyos energiagondok enyhítésének módozataival foglalkozott. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat szerint az Egye­sült Államok, Japán, Kana­da, valamint az Európai Gazdasági Közösség Tokió­ban képviselt négy állama (az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszor­szág) állam- és kormányfői ígéretet tettek az olajfo­gyasztás csökkentésére, az erre irányuló erőfeszítéseik fokozására. A legvitatottabb kérdésben, az qlajbehozatali korlátozásokat illetően hosz- szú és fáradságos alkudozá­sok után kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. Az Egyesült Államok, a leg­nagyobb olajfogyasztó és Ja. pán a másik hatalmas olaj­vásárló, amelyek eredetileg csak rövidebb időre óhajtot­tak importmegszorításokat életbe léptetni, az Európai Gazdasági Közösség országai­hoz hasonlóan most hajlan­dók voltak importszint elfő-* gadására 1985-ig. Olasz kormányválság Pertini, köztársasági elnök pénteken délben befejezte a politikai pártok képviselőivel az új kormány megalakítá­sáról tartott háromnapos ta­nácskozásait. A Quirinale palotát először a kereszténydemokrata párt küldöttsége kereste fel, majd Pertini államfő a kommu­nista, a szocialista, a szociál­demokrata, a liberális, a köz- társasági és a radikális párt képviselőivel tárgyalt. Pénteken a monarchisták és más kisebb pártok kül­dötteinek meghallgatásával zárta a háromnapos konzul­tációkat. Rómában úgy tud­ják, hogy a köztársasági el­nök hétfőn hozza meg dön­tését. Amerikai recept Nicaraguának WASHINGTON Az amerikai kormány So­moza embereinek bevonásá­val szeretné „rendezni” a nicaraguai helyzetet, jelen­tette pénteken a The New York Times. A lap mann- guai tudósítója szerint So­moza diktátort saját „parla­mentjének” valamelyik ve­zetője váltaná fel. Az nevez­né ki az ideiglenes kor­mányt, amelyben a Somoz-i- féle párt, valamint a po'gári ellenzék képviselői kapnának helyet. Miután Washington áldását adta erre a kormány­ra — írja u lap — meghívná a sandinista frontot: küldjön két képviselőt a „nemzeti egység” kabinetjébe.

Next

/
Thumbnails
Contents