Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
Moszkvai nyilatkozat Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa MOSZKVA Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és összeforrottságáhak megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként az a nyilatkozat, amelyet Moszkvában adtak ki. majd így folytatódik: Összegezve a tanács harmincéves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagálla- mok társadalmi-gazdasági vívmányai és' együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok helügyeihe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását. a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek* el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasápi Segítség Tanácsának tevékenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben é§ hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak. elősegítik a szocializmus és kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttérnek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST- tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének á komplex programban megtestesülő irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen «teljesüli’-:A . .KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra. a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munka- megosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja azt a tényt, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelését. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST- tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Tervalapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján , nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása, a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelő ágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válságmegrázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok je. Icntős győzelmei az Interkozmosz-program végrehajtásában. a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett föld körüli űrrepülései. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangolják a KGST- szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutáris- pénzügyi és hitelkapcsolatok. amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományosműszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez. hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válság- jelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatását. A testvéri országok együttműködése ezernyi termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — A KGST- tagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egves testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekinti a KGST- tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és nén- jólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers, és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására; a KGST-tag. államok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására ossz. pontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981—1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgazdasága minden irányú továbbfejlesztéséhez és a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez ezen országok kommunista pártjai állal meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítési.és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Ameri- ka tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek is gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységének állandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése által a világgazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapaszta. latai iránt. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke iisve melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves ré. sze. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az eurónai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkező, seit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív’ együttműködésért a béke. a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-nek az ENSZ és harmadik országok gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az Imneriallsta, gyarmatosító és újeyarma- tosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség. tevékenyen közreműködnek az út. igazságos gazdasági rend megteremtő, séért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egvenjogú és kölcsönösen elő. nyös nemzetközi munka- megosztás elmélyítése érdekében. hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXTII. ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását, hogv’a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki egviittműködést. tévé. kenven életbe léntelik az egvüttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista integrációjának elmélyítésére iránvuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében. (MTI) PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Bécsi dilemma MAR LEONYID BREZSNYEV ES JIMMY CARTER bécsi csúcstalálkozóján, a SALT—2. szerződés aláírásakor a figyelem egy másik tárgyalássorozatra irányult. Annál is inkább, mert az a másik eszmecsere ugyancsak az osztrák fővárosban folyik — immár hatodik éve. S az is közismert, hogy az 1973. őszén megkezdett párbeszéd n közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről azóta is holtponton van. Most, a 208. plenáris ülésen Nyikolaj K. Tara- szov nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének vezetője újabb javaslatot terjesztett elő. A négy szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió — kormányának javaslata értelmében a varsói szerződés és a NATO közép-európai szárazföldi csapatainak kollektív szintjét 700—700 ezer főben határoznák meg. Nem ez az első javaslat, amelyet a bécsi tárgyalásokon a szocialista országok tettek. Kiindulásuk alapja mindig is az volt — és az is marad —, hogy a térségben kialakult, nagyjából azonos mértékű katonai erőegyensúly továbbra is fennmaradjon. Ez és csakis ez lehet a további eredményes tárgyalások alapja, s éppen ezt a körülményt kérdőjelezik meg szüntelenül a NATO tagjai. Joggal várható, hogy a SALT-tárgyalások sikere, a második egyezmény aláírása más leszerelési fórumokon is érezteti hatását. Az egyik Bécs szelleme — a csúcstalálkozóé — azonban még nem érvényesül a másikon: a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Érthető a bécsi dilemma: vajon a NATO stratégái egyáltalán keresik-e a kiutat az igazságos feltételek jegyében? Tavaly június 8-án a szocialista államok már kompromisszumos javaslatot tettek, amelyre máig sem érkezett válasz. A varsói szerződés külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésén is megfogalmazódott egy konkrét elképzelés, amely eddig ugyancsak visszhang nélkül maradt. Most itt az újabb lehetőség arra, hogy megfelelő tárgyalási alap kínálkozzék az álláspontok egyeztetésére. Andrej Gromiko moszkvai sajtóértekezletén nemrég pontosan érzékeltette, milyen nehézségek akadályozzák a bécsi tárgyalások sikerét. A nyugati fél — ki tudja, milyen forrás alapján — túlértékeli a varsói szerződés térségében állomásozó csapatainak létszámát. A NATO következetesen három és félszer akkora csökkentést követel a szocialista országoktól. Ha csakugyan komoly szándék vezérli a nyugati feleket, akkor az újabb szocialista javaslatra megfelelő érdemi választ kell adniok. Máskülönben a bécsi tárgyalások továbbra sem mozdulnak ki a holtpontról. Gyapay Dénes TŐXÉS CSÚCS Kompromisszumok Tokióban Pénteken délután a japán fővárosban befejeződött a hét vezető tőkés ország kétnapos csúcsértekezlete, amelyen elsősorban a súlyos energiagondok enyhítésének módozataival foglalkozott. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat szerint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, valamint az Európai Gazdasági Közösség Tokióban képviselt négy állama (az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) állam- és kormányfői ígéretet tettek az olajfogyasztás csökkentésére, az erre irányuló erőfeszítéseik fokozására. A legvitatottabb kérdésben, az qlajbehozatali korlátozásokat illetően hosz- szú és fáradságos alkudozások után kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. Az Egyesült Államok, a legnagyobb olajfogyasztó és Ja. pán a másik hatalmas olajvásárló, amelyek eredetileg csak rövidebb időre óhajtottak importmegszorításokat életbe léptetni, az Európai Gazdasági Közösség országaihoz hasonlóan most hajlandók voltak importszint elfő-* gadására 1985-ig. Olasz kormányválság Pertini, köztársasági elnök pénteken délben befejezte a politikai pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tartott háromnapos tanácskozásait. A Quirinale palotát először a kereszténydemokrata párt küldöttsége kereste fel, majd Pertini államfő a kommunista, a szocialista, a szociáldemokrata, a liberális, a köz- társasági és a radikális párt képviselőivel tárgyalt. Pénteken a monarchisták és más kisebb pártok küldötteinek meghallgatásával zárta a háromnapos konzultációkat. Rómában úgy tudják, hogy a köztársasági elnök hétfőn hozza meg döntését. Amerikai recept Nicaraguának WASHINGTON Az amerikai kormány Somoza embereinek bevonásával szeretné „rendezni” a nicaraguai helyzetet, jelentette pénteken a The New York Times. A lap mann- guai tudósítója szerint Somoza diktátort saját „parlamentjének” valamelyik vezetője váltaná fel. Az nevezné ki az ideiglenes kormányt, amelyben a Somoz-i- féle párt, valamint a po'gári ellenzék képviselői kapnának helyet. Miután Washington áldását adta erre a kormányra — írja u lap — meghívná a sandinista frontot: küldjön két képviselőt a „nemzeti egység” kabinetjébe.
