Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
'() „ CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Olajcsata Tokióban NEM ÍGÉR LÁTVÁNYOS EREDMÉNYEKET a vezető tőkés országok sorrendben ötödik csúcstalálkozója. Az állam- és kormányfők alig kezdték meg tanácskozásukat a tokiói Akaszaka palotában, amikor Géniből megérkezett a hír: a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC újabb áremelésről határozott. Blumenthal amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata a napirendről néhány napja még inkább poénhajhászónak tűnhetett, ma viszont minden figyelmet megérdemel: a csúcsértekezleten három téma szerepel, mégpedig az energia, az energia és megint csak az energia... Tokióban a viták a többi témát félresöpörve e kérdés körül összpontosulnak. A legrosszabb, amitől Nyugat-Európa, valamint az Egyesült Államok, Japán és Kanada vezetői tartottak, bekövetkezett: most már akár akárják, akár nem, nemcsak szavakban, hanem tettekben is kénytelenek lesznek szigorú takarékossági intézkedéseket életbe léptetni országaikban. Érthető hát, hogy a kőolaj-áremelési hír csak tovább fokozta a „hetek” körében az energiakérdésben amúgy is jól érzékelhető megosztottságot. AZ OPEC-DÖNTÉS KÜLÖNÖSEN kellemetlen a szinte teljesen kőolajra berendezkedett és azzal pazarlóan gazdálkodó Egyesült Államok, valamint a szükségletét 99 százalékban importból — az OPEC- országokból — fedező Japán számára. A csúcsértekezlet előtti lázas kétoldalú tárgyalások — igaz, különböző érdekekből — Carter amerikai elnök és Ohira japán miniszterelnök ezért aztán valóságos „egységfrontot” alkotott a tőlük szigorú takarékoskodást követelő másik öt résztvevővel szemben. A közös piaci országok persze egyértelműen visszautasították azt az amerikai és japán elvárást, hogy OPEC-importjuk visszafogásával az EGK tagjai külön-külön csökkentsék felhasználásukat. Az NSZK, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia egyúttal ismét erélyesen leszögezte: az újabb gazdasági visszaesés elkerülése érdekében — ha nincs más kiút — külön is megvalósítják olaj takarékossági programjukat, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a fekete arany fogyasztását egységesen az 1978-as szinten fagyasszák be. HOGY VÉGÜL IS MI LESZ a tokiói csúcs eredménye, az-talán már a pénteki zárónyilatkozatból kiderül. A civódások mindenesetre a vezető tőkés országok közötti ellentétek kiéleződését sejtetik. Kocsi Margit Szíriái—izraeli légicsata BEJRÜT, DAMASZKUSZ, NEW YORK, TEL AVIV Szelim Al-Hossz miniszterelnök a libanoni kormány nevében a szerdai izraeli támadás és a nyomában kirobbant szíriai—izraeli légicsata után nemzetközi segítséget kért országa biztonságának megvédésére. Leszögezte, hogy Tel Aviv akcióival megsérti a nemzetközi elveket’ és az emberi értékeket. Burkoltan bírálta az Egyesült Államokat is, amikor kifejtette, hogy „Tel Aviv támogatói nem használják ki befolyásukat Izrael féken- tartására”. Al-Hossz egyúttal ismét elvetette Begin, izraeli kormányfőnek a napokban megismételt ajánlatát. hogy Libanon kövesse Egyiptom példáját és üljön le tanácskozni Izraellel. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár szerdán mély aggodalmának adott hangot a libanoni események miatt. Szóvivője útján felkérte a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és segítsék elő hatékony fegyverszünet elérését a térségben. A Palesztinái Felszabadulási Szervezet véleménye szerint az izraeli támadás és légicsata azt bizonyítja, hogy a Camp David-i megállapodások nem hoztak békét a Közel-Keletnek, sőt, az alku „egyezmény a háborúra”. Rafael Ejtan tábornok, az izraeli fegyveres erők vezérkari főnöke a légicsata lefolyását ismertetve sajtótudósítók . előtt kijelentette, hogy az izraeli—szíriai ösz- szecsapás nem fogja megváltoztatni „a palesztin táborok elleni katonai taktikát” — vagyis értelemszerűen Tel Aviv folytatni kívánja támadásait libanoni területek ellen. Begin miniszterelnök már többször is „figyelmeztette” Damaszkuszi, hogy vonja ki a libanoni arabközi békefenntartó erők „kötelékébe tartozó csaknem 30 ezer szíriai katonát Libanonból. Tőkés csúcs Csütörtökön tovább folytatódott Tokióban hét tőkés hatalom vezetőinek gazdasági csúcsértekezlete. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) TOKIÓ Csütörtökön délelőtt a tokiói Akaszaka palotában, amely a versailles-i palota 1906-ban Taiso trónörökös számára épített mása. megkezdődött a hét vezető tőkés ország csúcsértekezlete. Az ilyen jellegű, immáron ötödik találkozóra első ízben kerül sor a mind nagyobb gazdasági és politikai súlvú ■távol-keleti szigetország fővárosában. A házigazda Ohira japán miniszterelnök ven. dégei: Carter amerikai és Giscard d’Estaing francia elnök, valamint Clark kanadai, Schmidt nyugatnémet, Thatcher brit és Andreotti olasz kormányfő. Részt vesz a konferencián Jenkins, az Európai Gazdasági Közösség bizottságának elnöke, továbbá a képviselt államok kül- ügy- és gazdasági miniszterei is. A kétnapos megbeszéléseken a .fő figyelem a tőkés világgazdaság legégetőbb problémájára, az energia- és olajbehozatali gondok kérdésére irányul,' noha a napirendre felvették az infláció, a munkanélküliség, a Újabb teherűrhajó indult a Szaljuthoz Csütörtökön — moszkvai idő szerint 12.25 órakor — a Szovjetunió területéről felbocsátották a Progressz 7-es automata irányítású teherszállító űrhajót. Az űrhajó üzemanyagot és más utánpótlást szállít a Szaljut 6. orbitális állomásra. Felbocsátásának másik célja az, hogy tovább finomítsák a hasonló űrhajók szerkezeti elemeit, fedélzeti rendszereit és berendezéseit. A Progressz 7. a csütörtök déli sikeres rajtot követően föld körüli» pályára állt, amelyről többszörös pálya- módosítással, automatikus vezérléssel közelíti meg az űrállomást és mintegy 50 órával a rajtot követően kapcsolódik össze azzal. Újra Andreotti ? Pertini olasz köztársasági el. nők csütörtökön délelőtt foly tatta az új olasz kormány megalakításáról szerdán meg. kezdett tárgyalásait. Elsőként a kereszténydemokrata párt küldöttségét fogadta, élén Piccoli elnökkel és Zacca- gnini főtitkárral. Hírek szerint a kereszténydemokraták azt ajánlották a köztársasági elnöknek, hogy ismét Andreotti mostani miniszter, elnököt bízza meg a kormány megalakításával. A vietnami menekültkérdésröl — reálisan 1979. júníns29„ péntek A NYUGATI SAJTÓ szinte már rendszeresen visz- szatérő Vietnam-ellenes kampányainak soréban ezúttal a menekültkérdés került terítékre. Délkelet- Ázsia, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa lapjait a szó szoros értelemben elárasztják azok a tendenciózus történetek, amelyeknek főszereplői, közkeletű angol elnevezéssel: „boát people”, azaz a csónakos emberek. A hadjárat szellemi éltetői, mindenekelőtt Peking és Washington, azt akarják elhitetni a világgal, hogy Vietnam „exportálja” a menekülteket, hogy tudatosan szét akarja zilálni Délkelet- Ázsia amúgyis törékeny stabilitását. Peking ezt megtoldja azzal, hogy Vietnam — úgymond — „ki akarja üldözni az egész kínai kisebbséget az országból”. Hanoiban ma fokozott érzékenységgel reagálnak az amerikai sajtó kampányára, és ennek megvan az alapos oka. Világos ugyanis, hogy a jelenlegi kivándorlási hullám tágabb értelemben része annak a tömeges elvakulásnak, amelyet még az amerikaiak kezdtek el szervezni a sai- goni rezsim összeomlásának napiéiban. A Fehér Ház. pontosabban a Cl A terve az volt, hogy kidolgozott menetrend szerint elszállít- iák Dél-Vietnamból a kolla- boráns hivatalnoki-katonatiszti réteget. A hatalomátvétel váratlan gyorsasága azonban halomra döntötte ezeket a terveket, s mint esv magas rangú CIA-ügv- nök közelmúltban megjelent könyvéből tudjuk: sok tízezer Washingtonhoz kör tődő káder rekedt Saigonban. Ezek most távozni akarnak. S hogy ez viharosan zajlik, nem utolsósorban a vietnami—amerikai kapcsolatok változatlan rendezetlenségének következménye. Ami a Vietnamban élő kínaiak, azaz a hoák távozása körül csapott pekingi hírverést illeti, ez épp egy esztendeje folyik már. A hoák kivándorlásának okai ma is ugyanazok, mint 1978. júniusában. Legtöbbjük egy Peking által ösztönzött hisztériakeltés áldozata. Sokan közülük nem tudják elviselni a háború utáni Vietnam gazdasági nehézségeit, vagy nem tudnak beilleszkedni az új, munkára és termelésre épülő társadalomba. A hivatalos Pekinghez közelálló hongkongi lapok nagy hévvel bizonygatják, hogy az új gazdasági övezetek programja nem más, mint a hoák burkolt kiüldözése. Hanoi ezt joggal nevezi a valóság durva eltorzításának. AZ TIJ GAZDASÁGI ÖVEZETEK a vietnami talpra- állás. stabilizálódás folyamatának sarkkövei. Lényege: a jelentős földtartalékok megművelésével kell fellendíteni a döntő fontosságú élelmiszer-termelést. Az úi gazdasági övezetek munkájában természetesen egyaránt részt vesznek vietnamiak és kínaiak, khmerek és nungok. Ez nem nemzetiségpolitikai kérdés, hanem Vietnam holnapját eldöntő vállalkozás. A tendenciózus nyugati állítások másik vissza-visz- szatérő eleme, hogy Vietnam „ relel »V len”, elzárkózik a megoldás kollektív gazdasági növekedés, a kereskedelem, a valutaügyek és az észak-déli kapcsolatok témakörét is. A vezető hét tőkés ország tokiói csúcsértekezletén a résztvevők csütörtökön egész napos tárgyalás után sem jutottak egyezségre a legvitatottabb kérdésben, az olaj behozatali korlátozások bevezetésének módozatait illetően. Ezért a probléma további vizsgálatát jelenlévő személyes képviselőikre. a szakminiszterekre bízták. Erről Ohira Maszajosi japán kormányfő, a konferencia elnöke tájékoztatta este a nemzetközi sajtót. Az este megtartott nemzetközi' sajtóértekezleten Tanaira Rokuszuke, japán kabi- . netfőnök ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet a csúcsértekezlet résztvevői az indokínai menekültek ügyében fogadtak el. Szavaiból kitűnt, hogy az okmány Carter elnök és Ohira kormányfő Tokióban folytatott előzetes megbeszéléseinek tartalmára épült. A nyilatkozat nemzetközi értekezlet mielőbbi összehívását sürgeti. irágáítl) fesz az olaj felkutatása elől. A hanoi kormány épp a múlt héten adott csattanós választ erre, amikor kinyilvánította:. Vietnam kész olyan nemzetközi tanácskozáson részt venni, amelyet az ENSZ menekültügyi főbizottsága hív össze, hogy más, közvetlenül érdekelt országok képviselőivel megvitassa a legsürgősebb teendőket. A hangsúly az ENSZ-en, és a közvetlenül érdekelt országokon van. Hanoi álláspontja szerint ugyanis minden más jellegű, tágabb nemzetközi tanácskozás a Viet- tam ellen folytatott amerikai és kínai kampányt, a VSZK nemzetközi tekintélyének csorbítását szolgálná. s természetesen nem vinne közelebb a menekült- kérdés megoldásához. NEM ANNYIRA KÖZTUDOTT, de egyre bontakozik egy másik menekültügy. is Délkelet-Ázsiában. A nyugati sajtó jóval diszkrétebben kezeli azt a tényt, hogy nemcsak vietnamiak, hoák, hanem mind nagyobb számban kínaiak is ostromolják Délkelet-Ázsia országait. Tévedés ne essék: a Kínai Népköztársaság állampolgárai. Ezrek szöknek át úi abban Kínából Hongkongba, s a kis brit koronagyarmat tehetetlen a bevándorlási hullámmal szemben. Hiába küldött London rendőri csapaterősítéseket. Hongkong cselekvési szabadságának megvannak a kitapintható határai. Túlságosan erősen függ Pekingiül. Délkel et- Azsia többi országában egyre erősebb az aggodalom: mi történik, ha kínai kormány meenvifia határait a távozni kívánók előtt, s a jövőben „csónakok” helyett maid flották indulnak az ASEAN államai felé. Győri Sándort - » Genfi ülésén újabb áremelésekről döntött az OPEC, a kőolajexportáló országokat tömörítő szervezet. Képünkön: Yamani szaúd-arábiai olajminiszter nyilatkozatot ad a sajtónak. • (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az egységes olajárat megállapítani képtelen OPEC- tagországok olyan kompromisszumos megállapodást fogadtak el, amely lehetőséget ad Szaud-Arábia számára, hogy az átlagosan 35 százalékkal megemelt olajárnál alacsonyabban adja el saját kitermelésű kőolaját. A megállapodás értelmében Szaud-Arábia a kőolajat hordónként (159 liter) 18 dollárért fogja adni, míg az OPEC-országok többsége hordónként — a minőségtől függően — 20 dollártól 23.5 dollárig terjedő összeget állapít meg. Az új árak július 1-vel lépnek hatályba. Szeptemberben az OPEC országainak újabb miniszteri konferenciája dönt az olajárak esetleges újabb változtatásairól. Kínai—vietnami tárgyalások Tegnap megkezdődött Pe- kingben a kínai—vietnami kormányközi tárgyalások második fordulója. Mint ismeretes, a tárgyalások egyhónapos első fordulójában nem sikerült megállapodásra jutni, mert a kínai fél nem volt hajlandó megfontolás tárgyává tenni a vietnami javaslatokat. A vietnami kormányküldöttség vezetője új javaslatot terjesztett elő. A határmenti feszültség csökkentése és felszámolása, valamint annak érdekében, hogy a tárgyalások kedvező légkörben folyhassanak, a vietnami fél megállapodást javasolt. Hangsúlyozta, hogy a vietnami és a kínai nép hagyományos barátsága a kínai vezetők akciói következtében romlott meg. Dinh Nhö-liem visszautasította azokat a kínai vádakat, amelyek szerint a szocialista Vietnam terjeszkedő és hegemonista politikát kög vet Délkelet-Ázsiában. Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes, a kínai küldöttség vezetője beszédében durván támadta Vietnamot, „regionális hegé- monis*a, militarista, agresz- szív és terjeszkedő politikát” tulajdonított neki. Kifejtette, hogy Kína ragaszkodik az eredeti nyolc-» pontos javaslatához, külö- nöskéooen az első két pont elfogadásához. Ellenkező esetben a kínai fél nem lát alapot arra. hogy megoldják a "roblémát. Vagyis mindaddig nem hajlandók belemenni a két ország között ‘ennálló problémák részletes megvitatásába, amíg Vietnam eleget nem tesz a kínai követelésnek, hogy fogadja ei a kínai javaslat „lényegét” jelentő hegemóniaellenes tételt. Ebben látja a kínai küldöttség a tárgyalások „heg lyes orientációját”.
