Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

Nyár, kirándulások, turizmus. A szabad időről ilyenkor sokkal több szó esik, mint más évszakokban. Mai össze­állításunk témaköre is ezzel foglalkozik, nem feledkezve el egy-két figyelmeztetésről sem — elsősorban az autó­sok számára... A technika történetéből Farostos papír — A vulkanízálás Eiffel-torony — Daimler gépkocsija Az Eiffel-torony 1902-bcn Santos-Dumont híres léghajójával Friedrich Keller (1816—1895) természettudományos meg- * figyelése során jött rá arra, hogy a darázsfészek papiros­hoz hasonló anyagból ké­szül. és hogy a darazsak le­rágott fenyőfarostokat hasz­nálnak fel fészeképítéshez. Ez adta a gondolatot, hogy a fát használja fel papiros ké­szítéséhez: a fát köszörülés útján aprította, majd vízzel keverte és a péppé sűrűsö­dött anyagból lapokat saj­tolt. Ez az első fapapiros a rostok rövidsége miatt még nem volt megfelelő, de ké­sőbb, a hosszabb szálú ros­tos anyag olcsóbb papír ké­szítésére alkalmas volt. ★ Francia tudósok 1735-ben Peruban olyan edényeket, lábbeliket találtak, melyeket a kaucsukfa tejszerű nedvé­nek megszárítása útján nyer­tek. A kaucsukból gumit 135 évvel ezelőtt 1844-ben Charles Goodyear készített. Sokféle anyaggal kísérlete­zett, míg végül is a kaucsuk- nak a kénnel való keverése és hevítése után kapta meg a hőmérséklet változásainak ellenálló, számtalan gyakor­lati célra alkalmas gumit. ★ 90 éve. 1889. március 31- én avatták fel Párizs világ­szerte ismert jelképét, az Eiffel-tornyot, az akkori vi­lágkiállítás tiszteletére. A 300 méter magas torony hosszú ideig a világ legma­gasabb építménye volt, az új idők szimbóluma, amely az építészetben először ké­szült burkolat nélküli kivi­telben. Betonalapzata 676 négyzetméter, 1792 lépcső vezet tetejéig. Az I. világhá­ború idején szikratávíró adó­vevőt tartottak üzemben a legmagasabb erkélyén:' itt fogták fel a német titkos- szolgálat jelentéseit, mely­nek alapján például Mata Harit, a kalandos életű kém- táncosnőt is kivégezték. ★ Ugyancsak 90 éve szer­kesztette meg Gottlieb Daim­ler (1834—1900) az első víz­hűtéses, kéthengeres, négy­ütemű motorral ellátott gép­kocsiját, mely 1,5 lóerős. 268 kg-os volt, sebessége 18 kmóra és 10%-os emel­kedésre képes volt felmenni. Négysebességű volt, sebes­ségváltója kiegyenlítőmű ré­vén a hátsó tengelyhez kap­csolódott. , Dr. Kováts Andor Az első Daimler-gépkocsi (Fotó: Deutsches Museum, München) Tea Azon szekrénykék egyike, amelyet a svájci országutak men­tén állítanak fel a forgalomellenőrző és fényképező beren­dezések befogadására. Nem minden szekrénykét látnak el készülékkel, hanem naponta változtatják a rendelkezésre álló műszerek elhelyezését, így az autósok mindig bizony­talanságban vannak, tehát jobban is „tisztelik” e berende­zéseket. azután kirótta a büntetést. E módszernek az a gyengéje, hogy a bizonyító erejű sebes­ségi értéket egy műszerről olvassák le és később már nem áll rendelkezésre. Erre való tekintettel dolgozták ki a Traffipax-rendszerű forga­lomellenőrző és fényképező berendezést, amely olyan felvételt készít a gyorshajtó kocsiról, amelyen a szabály- sértés pontos ideje, a hala­dási sebesség műszerről le­olvasható számértéke is sze­repel, s természetesen a jár­mű forgalmi rendszáma is jól leolvasható. 16.35 Sivatagban, őserdő­ben. 18.05 Telesport. 18.30 Keresztül-kasul Bulgárián. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Rusticus im- perans, avagy András ko­vács királysága (tévéjá­ték). 20.55 Hajtás! (dok.- film). 21.40 Családi kör. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Az 50 fontos bank­jegy (angol tévéfilm). 20.50 Odüsszeia (bolgár rajz­film). 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Kertészkor. 21.35 Szemle. Jémüsm 1979. június 28., csütörtök Guruló szánkó KOSSUTH 8.27 Könnyűzene. 8.45 Szer. pentin. 9.44 Muzsika Zsu­zsika meséi. 10.05 Hobbi­dominó. 10.35 Gluck: A rászedett kádi (opera). 11.24 Népi ellenőrök vizsgálták. 11.39 A sziget. 12.35 Szilá­gyi Domokos: Tengerparti lakodalom. 12.45 Zenemú­zeum. 14.18 Mindenki könyvtára. 14.48 Bordalok — operettekből. 15.10 Da­lok a háború ellen. 15.28 Robin Hood. 15.43 Tanár úr kérem. 16.05 Fúvószene. 16.15 A rádiószínház hír­adója. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Svéd Sándorra emlé­kezünk. 18.12 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 A terasz (rá­diójáték). 19.47 Bemutat­juk új felvételeinket. 20.14 Népi zene. 20.52 A Magyar Rádió sanzonpódiuma. 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05 Verbunkos muzsika. 9.05 Slágermúzeum. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.56 Kap­csolás a pécsi stúdióba. 13.26 Gyermekek könyves­polca. 13.31 14 perc dzsessz. 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Egy este az Ezerjóban. 22.15 Tánczene. 22.45 Muzeális felvételeinkből. 23.15 Nótái csokor. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Nők férfias munkakörben — Ma is számos olyan mun­kakörben dolgoznak nők, melyeket régen csakis fér­fiakkal töltöttek be. Az évek és az eredmények azonban bebizonyították, hogy ezeken az úgyneve­zett férfias munkahelye­ken is helytállnak a gyen­gébb nem képviselői — Szerkesztőriporter: Tolnai Attila — A miskolci Spiri­tuálé együttes felvételeiből — Holnap lesz Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója. Gyárfás Imre jegyzete — 18.00 Észak­magyarországi krónika — A megyei tanács tárgyalta — Környezetvédelem a borsodi ércelőkészítő mű­ben — Lap. és műsorelő­zetes. .. Automatikus radarellenörzés Száguldás A hegyvidék vonzza a ki­rándulókat, turistákat, spor­tolókat, fiatalokat és időseb­beket egyaránt. A festői táj, a jó levegő igazi felüdülést nyújt, a magasság legyőzé­séhez szükséges erőkifejtés pedig átmozgatja korunk vá­rosi emberének az izomza- tát, keringési és légzőszer­veit. Sokszor életveszély kö­zött hódítják meg a szikla­mászók a még kevesek ál­tal látott csúcsokat és kere­sik az odavezető legnehe­zebb utakat. Nemkülönben bátorság kell a sípályákon gyorsvonati sebességgel le- siklóknak — ám úgy látszik, mindezt megéri a kaland, az élmény, amiket a hegység nyújthat. Sok helyi sportlehetőség azonban évszakhoz kötött. A sí, a szánkó természetesen csak a téli havas lejtőkön használható. Ezt az idénysze­rűséget igyekeznek újabban kiküszöbölni, és a magasból való gyors lesikláshoz újabb és újabb eszközöket konst­ruálnak, amelyekkel nyáron — hó nélkül is — a sízés vagy a szánkózás illúzióját élhetjük át. Természetesen így a sportlétesítményeket, például sílifteket üzemelte­tők illetve a vendégek ki­indulás elölt szolgálására hivatott vendég­lők, turistaházak is jól jár­nak. Nyugat-Németországban „sloper” a neve az új nyá­ri sporteszköznek. A négyke­rekű járműveket sípályákon használják, sílifttel vontatják a lejtő tetejére, és onnan ki- sebb-nagyobb kanyarokkal legurulnak vele. A kis kocsi­nak biztonsági övrendszerrel ellátott, kényelmes, rugózó ülése, négy széles gumikere­ke és kapaszkodásra és fé­kezésre szolgáló fogantyúja van. Lábbal az elülső ten­gelyre szerelt két pedál se­gítségével kormányozzák. Svájcban a „tobo roule”-t, a guruló szánkót találták ki és ezzel új szórakozási lehe­tőséget kínál Torgon, a Genfi-tó partján fekvő vá­ros az idelátogatóknak. A vállalkozó szellemű turisták felülhetnek a 35 guruló al­kalmatosság valamelyikére, amelyek egy 1200 méteres sínpályán haladnak le és fel. Dupla biztonsági rend­szer, biztonsági öv és féke­ző berendezés teszi tökélete­sen biztonságossá. Biztonságos alagút Ausztriában, Spittal an der Drau és Villach között húzódik a 750 méter hosz- szú Wolsberg-alagút. Az teszi nevezetessé, hogy a legmodernebb biztonsági berendezésekkel szerelték fel. Elektronika szabályozza a forgalom sűrűségét. A be­járati lámpák pirosat mu­tatnak, ha az alagútban haladó járművek száma meghaladta a megengedett maximumot, vagy ha vala­hol torlódás van. Az alagút elektronikusan vezérelt világítása alkalmazkodik a mindenkori természetes fényviszonyokhoz. Ellenőr­zi az alagút levegőjét, mé­ri a szénmonoxid mennyi­ségét, s attól függően sza­bályozza az elszívó szellő­zőgépek működését. Az alagútfalak hosszában fülkék vannak, bennük se­gélyhívó berendezések. A telefont riasztóberen­dezés egészíti ki: négy gombján az orvost, a rend­őrséget, az üzemzavart helyreállító szerelőket, il­letve a tűzoltóságot jelző szimbólumok teszik min­denki számára érthetővé, hogy szükség esetén melyi­ket kell megnyomni. Bár­mely riasztógomb megnyo­másakor villanófények is bekapcsolódnak, amelyek az alagútban haladó autó­kat arra figyelmeztetik, hogy valahol az alagútban zavar van. Áramkiesés ese­tén az alagúton kívül el­helyezett aggregátorok au­tomatikusan átveszik az alagút áramellátását. Minderre azért van szük­ség, mert az alagutakban a karambolok vagy más bal­esetek sokkal veszélyeseb­bek, mint a nyílt úton: sok járművet érinthetnek, és nehezebb a mentés. Ha pél­dául tűz üt ki, nagy a veszélye annak, hogy az gyorsan tovaterjed, hiszen az alagútban erőtelies lég­áramlatot tartanak fenn, hogy a kipufogógázokat fo­Az előírt sebesség betar­tásának ellenőrzésére min­den országban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrás, másrészt bizonyos sebesség­határon — 90—100 km/óra — felül nagyon megemelke­dik az üzemanyag-fogyasztás, ami ellene szól az eneregia- takarékossági célkitűzések­nek. Közismert tény, hogy a közlekedésrendészet sikerrel használja a radart a jármű­vek sebességének pontos meghatározásához. A készü­lékek a Doppler-effektus alapján működnek. Antenná­juk jól irányított, állandó frekvenciájú mikrohullámú sugárnyalábokat bocsát ki. Ha ez a sugárnvaláb vala­milyen mozgó tárgyat — pél­dául gépjárművet — ér, egy része arról visszaverődik, de a mozgási sebesség arányá­ban a visszaverődött hullám frekvenciája megváltozik, és a frekvenciaeltérés alapján a készülék elektromos úton se­bességet érzékel, illetve je­lez ki. Kezdetben a gyorshajtók leleplezését akként végezték, hogy a radarsugaras beren­dezés mellett elhaladó, a megengedett sebességet túl­lépő jármű rendszámát rá­diótelefonon tudatták a né­hány kilométerrel távolabb elhelyezkedő rendőrrel, aki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents