Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

Megelégedettség Számítógép a termelésben A Dunaújvárosi Papírgyár az idén százhatvanezer tonna hullámalappapírt és ún. író- nyomó papírt gyárt. A gépek kapaeitásának kihasználását segíti egy új. számítógépes termelésfolyamat-szabályozó berendezés. A számítógépbe beprogramozták a gyártási pa­ramétereket. A gép folyamatosan méri a termelés értékeit, összehasonlítja a programmal. Ha eltérés van, azonnal beavatkozik és legmegfelelőbb értékre korrigálja. A képen: az író-nyomó papírt gyártó gépsort már a számítógép ellenőrzi. A képernyő a kért adato­kat azonnal megjeleníti. (MTI fotó — Hadas János jelvétele) Hogyan hoz 33 milliót egy jó hagyomány Erdőtelki vélemény: komolyan kell venni a zöldségeket Élünk — ki jobban, ki rosszabbul. Akad, akinek vá­gyai és lehetőségei éppen fe­dik egymást — mégse elége­dett. Egy másik ember az álmai és a valóság között leküzdhetetlen űrt érez. Ez utóbbi természetesen szintén nem a büszkeséget választja alapmagatartásul, ha sorsá­ról kérdezik. Talán elképzelhetetlen olyan pillanata az emberi létnek, amikor elmondhat­juk: most rendben van min­den, nincs olyan területe éle­tünknek, ahol hibádzhatna valami. Persze a képhez, a valósághoz az is hozzátarto­zik, hogy szívesebben pa­naszkodunk, mint büszkélke­dünk. Igaz, a legtöbb keserv­nek kézzelfogható okai van­nak. Nemcsak az emberek álta­lában, hanem a tudósok is foglalkoznak (mégpedig nem keveset) a megelégedettség­gel. Kategóriát is alkottak a tárgyban, az életminőség fo­galmát. És az élet minősége esetről esetre arról beszél: milyen mértékben elégedet­tek az emberek, melyek azok a tényezők, amelyek szerepet játszanak benne, hogy ne le­gyen okunk az aggodalomra. Nem az anyagiak A témában végzett kutatá­sok meglepetése, hogy ko­rántsem az anyagiak állnak az első helyen a „boldogság­csináló” tényezők közül. A munkahely (a hely szelleme és nem a fizetés), a család megelőzi a pénzhiányt, avagy az anyagiak bőségét. A „Hogyan élünk, hogyan éljünk” divatos vitájában lé­nyeges ténynek számít a munkahely kiemelt szerepe a megelégedettségben. Ter­mészetes ez a pozíció. Gon­doljuk csak végig. Akárhogy is, de végeredményben a nap huszonnégy órájából a legtöbb időt a munkahe­lyünkön töltjük. Nyolc óra. Éppen harmada a napnak. Ezt figyelembe véve termé­szetes, hogy a legtöbb hatás a kollégáink között ér ben­nünket. És nemcsak a mun­kahellyel kapcsolatban. Gyakran ott értesülünk egy- egy kellemes vagy kellemet­len családi eseméhyről, vall­juk be, onnan intézzük hi­Mindenkinek kötelessége és alapvető érdeke, .hogy védje és gyarapítsa az or­szág vagyonát. Ennek je­lentősége húzza alá, hogy az új Büntető Törvény- könyv egész fejezetet szen­tel a gazdasági bűncselek­ményeknek. Gazdálkodási kötelezett­ség megszegéseként foglal­ja össze a Btk az olyan cselekményeket, amikor va­laki megszegi termék elő- áltításárá, forgalmára, fel- használására, bejelentésé­re. készletben tartására vagy kezelésére vonatkozó kötelességeit. Ha ezzel a népgazdaságnak hátrányt okoz, 5 évig terjedhet bün­tetése. Napjainkban különösen nagy jelentősége van an­nak. hogy a beruházások­nál minden fillér oda ke­rüljön. ahol népgazdasági- lag a legnagyobb szükség van rá. A Btk ötévi sza­badságvesztésig terjedhe­tő büntetést helyez kilátás­ba annak, aki a meghatá­rozott beruházás céljára szánt pénzt a céltól eltérő­en használ fel, illetve be­ruházást más célra rendelt összegekből valósít meg. A népgazdaság és a vá­sárlóközönség védelmét egyaránt szolgálja a Btk- nak az a rendelkezése, amely a rossz minőségű termék forgalomba hozata­láról szól. Eszerint az a vezető munkakört: betöltő dolgozó, aki jelentős meny- nyiségű vagy értékű rossz minőségű árunak jó minő­vatalos és magánügyeinket. Ezernyi ok van tehát rá. hogy változóan borús, vagy derűs legyen a kedvünk. És. ha mindehhez még hozzá­vesszük a munkahelyi lég­körnek elkeresztelt hangula­tot, könnyen belátható: nem mindegy mi történik körü­löttünk a nyolc óra alatt. A légkör fontossága Nemrégiben fiatal, pálya­kezdő pedagógusokkal be­szélgettem. Az életükről, ar­ról mit terveznek, mi a szán­dékuk pályájukon. Szó esett arról is, van-e családjuk, s ha van, hogyaji élnek otthon. Ügy is mondhatnám: az éle­tük minősége volt az, ami érdekelt. Érvek és ellenérvek hang­zottak el, ám nem kellett hozzá több, mint tíz-tizenöt perc, s máris ott voltunk, a legfőbb témánál: a munka­helynél. A beszélgetést igen­csak befolyásolta, hogy a tanítók többsége a diploma- osztás utáni első évet töltöt­te éppen a katedrán. A ki­sebbség már régebben is ott dolgozott a szép, új, világos iskolában. Vitatkoztak. Be­széltek róla, miért nem kö­zeledik egymáshoz a két cso­port, miért van, hogy régi a régivel, az új az újjal barát­kozik szívesen. A beszélgetésnél új sze­replővel gazdagodott a kör. Az igazgatónő nyitott be a terembe, s mert marasztal­ták, maradt. Innen kezdve egy alkalomszülte ifjúsági parlamenthez hasonlított az eszmecsere — kérdések vol­tak, s néha egy-egy válasz. A kérdezők alátámasztották a tételt a munkahely légkö­rének fontosságáról. Kide­rült, hogy lehet ugyan sokat beszélni a családról, a meg­vásárlandó televízióról, mo­sógépről, vagy éppen telek­ről, ám a munkahely fonto­sabb mindezeknél. (Félreér­tés ne essék, esetünkben nem a szakma, a hivatás, hanem a munka színhelye.) És ezen sincs miért csodálkozni. Ami történik velünk a munká­val töltött órák alatt, ideges­sé tesz bennünket, örömet okoz, esetleg közömbösen hagy. Ám hogy hat ránk az ségűként való értékesítése, forgalomba hozatala iránt intézkedik, bűntettet követ el és 3 évig terjedő sza­badságvesztéssel büntethe­tő. Ugyanígy bünteti a tör­vény azt is, aki a termék- minőség megállapításának szabályait megszegve teszi lehetővé a rossz árucikk­nek jó minőségűként való forgalomba hozatalát. A gyárból kikerülő rossz ter­mékért tehát — ha azt jó minőségűként akarják for­galomba hozni — büntető­jogilag felelős az igazgató, a minőségért felelős közép­vezető és a meós is! Bűntettnek minősíti a törvény, ha valaki minősé­get tanúsító okiratban je­lentős mennyiségű vagy ér­tékű termékről valótlan adatot tanúsít. Az ezért ki­szabható büntetés 3 évig terjedhet. Ugyanez szabha­tó ki arra is, aki olyan jel­zéssel hoz forgalomba je­lentős mennyiségű terméket, amelynek az nem felel meg. Több bűncselekmény ösz- szefoglaló címe: A gazdál­kodás rendjét sértő bűn- cselekmények. Nem tesz különbséget a törvény aszerint, hogy a népgazda­ság : érdekeit egyéni érdek­ből vagy valamilyen kisebb csoport, gazdasági egység érdekében sértik meg. Köz­ismert. hogy a csoportér­dekből elkövetett bűncse­lekmények mögött az ese­tek nagy részében egyéni érdekek állnak. Az elköve­tő védekezhet azzal, hogy bizonyos. És a ránk ragadt hangulatot aztán magunkkal visszük haza. A történetek­től függően mosolyogva vagy éppen búbánatos képpel in­dulunk el televíziót, mosógé­pet venni, morcosán alku­szunk a kiszemelt telekre. Nem mindegy tehát, milye­nek a munka körülményei. Hangulat és pénz Még mielőtt rám sütné akárki a bélyeget, hogy cse­kélynek ítélem a szorgosko­dásunkért kapott anyagi és erkölcsi elismerés jelentősé­gét, gyorsan citálok egy pél­dát a légkör és a pénz össze­függésére. A már említett pedagógusoknál történt meg, hogy ketten kimaradtak a jutalomosztásból. A pedagó­gusnapon szokásos jutalma­zásból. A dolog önmagában aligha érdekes (a jutalom adható, de nem kötelező ad­ni), említésre méltóvá az te­szi az esetet, hogy a szóban- forgók a tanév folyamán va­lamennyi jutalmazásnál bo­ríték nélkül maradtak. Köz- bevetőleg: hivatalos véle­mény szerint korántsem vé­geztek kevesebbet vagy gyengébb munkát a többiek­nél. Egyikük vette magának a bátorságot és rákérdezett az igazgatónőre, miért nem jutalmazták őt egész évben? A válasz nem volt kielégítő, hiszen a vezető (szokás kér­dése) ügyesen kitért. Mint mondta, heki csak javasol­tak, s ő tanácsok alapján döntött. A kérdező elérte célját (szerzett néhány kelle­metlen percet igazgatónőjé­nek) ám az eset még sokáig foglalkoztatta. Éppen a mun­kahely hangulata miatt. A légkör okán, amely esetében olyan volt, hogy általa nem lehet hitele a jutalmaknak és velük kapcsolatban a mi­nősítéseknek. A fenti eset hőse azóta se emésztette meg a történte­ket. s mérce, támasz nem lé­vén, egyedül szűrte le az eset tanulságait. Elnézést az ismétlésért, de így volt: a munkahelyének hangulatá­ról, az őt minősítő kollégák­ról lett meg a véleménye. vállalata, szövetkezete vélt érdekében cselekedett — de tettét ez nem menti! Elsőként említi a Btk a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények sorában az üzérkedést. Ezt az kö­veti el, aki jogosulatlan ke­reskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn, áruval gazdasá­gilag indokolatlan kereske­dést űz, árdrágításra alkal­mas módon üzérkedik. Ha a cselekményt üzletszerű­en, illetve bűnszövetségben, jelentős mennyiségű vagy értékű árura, a devizagaz­dálkodás megsértésével összefüggésben (csempé­szés, vámorgazdaság), vagy gazdálkodó szervezet sza­bályszerű működésével ál­cázva követik el, a bünte­tés 5 évig terjedhet. Ennél is súlyosabb lehet, 8 évig emelkedhet a büntetés, ha a bűncselekménnyel hát­rányt okoznak a népgazda­ságnak. Ide tartoznak mind­azok az esetek, amikor ipa­ri vagy mezőgazdasági szö­vetkezet nevében. olykor annak bélyegzőjével folytat valaki üzleti tevékenységet, s ezzel drágítja az árut, lassítja annak útját a ter­melőtől a fogyasztóhoz. Egy­szerre károsítja meg a nép­gazdaságot és a vásárlót. Kihatásában hasonló bűn- cselekmény az árdrágítás. Az követi el. aki áruért a hatósági ,vagy egyébként kötelező árnál többéi kér, köt ki vagy fogad el. Ár­drágító az is, aki hatósági ár hiányában úgy állapítja — Javaslom: beszéljünk zöldségeket. — Kérem, beszéljünk zöldségeket. Mint e kis röpke párbe­szédből látható, tréfás­komoly javaslatom meg- (és egyet-) értésre talált az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet általá­ban egyébként komoly el­nökénél, Lőcsei Ferencnél. A magyarázat pedig fölött tébb egyszerű: zöldségről — de most már a szó komoly értelmében — az ezen a vidéken élők többnyire szí­vesen beszélnek. És nem­csak beszélnek, hanem el­sősorban is — tesznek érte. — Köztudott — mondja meg valaminek az árát, hogy tisztességtelen haszna legyen. Ha ezt üzletszerű­en, bűnszövetségben, je­lentős mennyiségű' árura, illetve jelentős nyereség el­érése céljából követik el, a büntetés 5 évig, ha pedig a népgazdaságnak ezzel. hát­rányt okoznak, 8 évig ter­jedhet. Súlyos, a népgazdaság és a fogyasztóközönség érde­keit egyaránt sértő bűncse­lekmény a közellátás ve­szélyeztetése is. Ezt követi el, aki jogszabályban meg­határozott tilalom, illetve a gazdálkodás szabályai el­lenére megsemmisíti, hasz­nálhatatlanná teszi, elrejti, eltitkolja vagy felhasználja a rendelkezésére álló ter­mékkészletet. Ugyancsak veszélyezteti a közellátást az, aki valamiből szükség­leténél jóval nagyobb kész­letet szerez be és ezzel megnehezíti, hogy mások is vásárolhassanak abból. Ha jelentős mennyiségű vagy értékű termékkel kö­vetnek el ilyen bűncselek­ményt, a büntetés elérheti az 5 évi szabadságvesztést is. A törvény nem határoz­za meg összegszerűen, hogy hol kezdődik a jelentős és a különösen nagy érték, hol van a határ az egyes értékkategóriák között. Az ár- és értékviszonyok ugyanis állandó mozgásban vannak, ezeket nem lenne helyes hosszú időre rögzí­teni, a törvény pedig hosz- szabb időszakra szól. Így az értékkategóriák határát más jogszabályok, legfel­sőbb bírósági irányelvek ár­lapítják meg, s az abban foglaltakat a szükséghez képest lehet változtatni. Várkonyi Endre- • (Folytatjuk) erről az elnök —, hogy mi­felénk hagyomány a zöld­ség- és gyümölcstermesz­tés. Ezt tesszük mi ma, és ezt tették a mai felnőtt nemzedék szülei, nagyszü­lei és még a nagyszülők nagyszülei is. Ez ténykér­dés, mint ahogy az is, hogy nemigen tanulta ez a nép a zöldségtermesztés tudo­mányát. Beleszülettünk. apáról fiúra szállt... Minden bizonnyal így van, aligha lenne szükséges vi­tát nyitni e témakörben, legfeljebb annyival érde­mes kiegészíteni, hogy az elhangzottak természetesen nem azt jelentik, mintha az erdőtelkiek — és velük együtt a termelőszövetke­zet dolgozói, vezetői — megrekedtek volna az év­tizedekkel ezelőtti gazdál­kodási módoknál, módsze­reknél. Erről természetesen szó sincs. Ellenkezőleg, és ez egyáltalán nem mond ellent a tradíciótiszteletük­nek, amit itt nagyon he­lyesen úgy értelmeznek, hogy akkor jó igazán, ha a hazulról hozotthoz min­denki hozzátesz annyi jót, hasznosat, melyek birtoká­ban az utána jövők is könnyen boldogulnak. Nemcsak a focihoz ért a magyar — Érvényes-e ez a tétel napjainkra, melyekre előbb a földet repesztö, terményt kiégető májusi aszály, majd a szükségesnél jóval bő­vebb esőzés jellemzett? — Nem könnyű erre egy­értelmű feleletet adni — mondja az elnök. — Az az igazság, hogy óriási káro­kat okozott itt is az aszály, és az eső valóban a 24. órában érkezett. Később viszont sok is lett a jóból, most már normál nyár kel­lene, sok napsütéssel. De hát ezt mondani sem érde­kes, mindenki tudja, mert nemcsak a futballhoz ért a magyar, hanem az agro­nómiához, meteorológiához, meg szinte mindenhez — ha rákényszerül. Ha már a kényszernél tartunk: a rendkívül ked­vezőtlen időjárás az erdő­telkieket (és megannyi más gazdaságunkat) valósággal rákényszerítette arra, hogy mentsék a menthetőt, min­den tudásukat latba vessék a szinte pótolhatatlan vesz­teségek csökkentésére. Sze­rencséjük a sok gond kö­zepette, hogy a termelőszö­vetkezet évek hosszú sora óta — beleértve azokat is, amikor nehezebb idők jár­tak — valósággal elkötele­zettje a zöldségtermesztés­nek. Kertészetük az utób­bi három évben kétszáz hektárral bővült, és jelen­leg 530 hektáron termel­nek zöldségfélét. Legtöbb a paprika, a paradicsom és a dinnye, aztán az uborka, a káposzta, végül zöldbor­só, zöldbab, karfiol, karalá­bé következik. Ezekre ter­veztünk — magyarázza az elnök — 33—34 milliót, s hogy ez mit jelent, az ta­lán _ akkor lesz igazán ért­hető, ha hozzáteszem: az egész növénytermesztésünk­re 57 millió forint a terv...' Marad a remény... Azt sem szabad elhall­gatni, hogy a 750 termelő­szövetkezeti tagságnak több mint fele, a közös gazda­ság hét szocialista brigád­jából öt zöldségtermesztés­ben dolgozik, és otthon, a háztájiban szintén szép zöldségeskertek vannak. A megtermelt paprika, para­dicsom stb. 80 százaléka exportra, elsősorban tőkés piacra kerül, de jut a hat­vani — és kisebb mérték­ben a nagykőrösi — kon­zervgyárnak is. Mindennek igen sok szerepe van ab­ban, hogy az elmúlt évben — a háztájiból adódó be­vételt nem számítva — 50 ezer forint felett volt az egy tagra jutó évi jöve­delem. — Ez nagyon szép. De mit hoz 1979? — Mindenki tudja — vá­laszol Lőcsei Ferenc _, h ogy az aszály miatt ta­karékra kell srófolni remé­nyeinket. Ugyanakkor: ná­lunk az a tapasztalat, hogy ha gyengébben sikerülnek a kalászosok, akkor jó lesz a zöldség. Mármost a kalá­szosok vérszegény volta sajnos bizonyosság. Ugyan­akkor zöldségpalántáink jelenleg 80 százalékos be­állítottságot ■ mutatnak. Mi a 33 milliót ennek ismere­tében terveztük. És a biza­kodás jegyében: hogy lesz most már szépen napsütés. B. Kun Tibor 1979. június 28., csütörtök Malonyai Péter Július 1-én életbe lép A f Bi* . . rr T" r I ■■ Az uj Büntető Törvénykönyv (8.) Gazdasági bűncselekmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents