Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iß/ßfluj tun, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 148. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. június 27., szerda Kádár János köszöntőlevele a tanácskozáshoz Megnyílt a KGST XXXIII, jubileumi ülésszaka Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsar­nokában kedden ünnepélyes keretek között nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülés­szaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfőik, illetve miniszterelnök-helyetteseik képviselik. A magyar küldött, ség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Pullai Árpád közlckedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője és Mcisel Sándor, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. Meghívottként és megfigyelőként jelen van az ülés­szakon számos állam képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Konsztantyin Ruszakov. Ott volt a Szovjetunió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, köztük Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. A tagállamok zászlóival feldíszített, ünnepi díszbe öltözött teremben négyszögletes asztal mellett foglaltak helyet a tagállamok küldöttségeinek vezetői és a meghí­vott vendégek. Pontban tíz órakor nyitotta meg az ülésszakot Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Méltatta a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő tanács jelentőségét, köszöntötte az ülésszak résztvevőit és ven­dégeit. majd felolvasta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének üdvözletét. A KGST országainak együttműködése a béke, a népek biztonsága érdekében valósul meg. A tanács alap­okmányát, programdoku­mentumait, gyakorlati tevé­kenységét a béke eszméi hatják át. Meggyőződésem, — hangzik Brezsnyev üzene­te —, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tevékenysége a jövőben is fontos tényezője lesz a feszültség enyhítése elmé­lyítésének és konkrét, tár­gyi megvalósításának, a tar­tós béke és a népek barát­sága biztosításának. Ehhez kétségtelenül hozzájárul majd a KGST nemzetközi kapcsolatainak további fejlő­dése. Igen jó dolog, hogy a KGST jubileumi ülésszaka olyan széles nemzetközi fó­rumot jelent, amelyen 12 szocialista ország, négy vi­lágrész számos szuverén or­szága és több tekintélyes nemzetközi szervezet vesz részt. A KGST megfeszített mun­kával fogadja fennállásának 30. évfordulóját. Meg kell valósítani a hosszú távú együttműködési célprogra­mokat, amelyek az elkövet­kező évtizedre meghatároz­zák az együttműködés stra­tégiáját. A fő feladat most nyilvánvalóan az, hogy konk­rét megállapodások formájá­ba öntsük a hosszú távú programokat, az elkövetkező két ötéves tervidőszakot az intenzív termelési és tudo­mányos-műszaki kooperáció »időszakává tegyük. A KGST Lázár György beszéde szerveinek elő kell segíteni­ük azt, hogy a szocialista termelés a tudomány és technika legmagasabb foká­ra emelkedjék, segíteniük kell. hogy országaink hatal­mas termelő erőit maximá­lis hatékonysággal használ­ják ki. Mindez megerősíti az alapot ahhoz, hogy az elkö­vetkező években növeljük a szocialista országok népeinek él etszín vonalát. A szocialista gazdaság a különböző országok körülmé­nyei között fejlődik, s ez széles lehetőségeket ad a hatékony gazdasági formák és módszerek elterjesztésére és elsajátítására. Ügy vélem, hogy a közös ügy javára ak­tivizálni kellene az élenjáró tapasztalatok általánosításá­ra és felhasználására irányuló munkát. Ez mindinkább fej . désünk fontos tartalékává lesz. Meggyőződésem, kedves elvtársak, hogy gyümölcsöző munkájukban új, nagy sike­reket érnek el. — Fejeződik be Leonyid Brezsnyev üze­nete. Ezután a tagállamok kül­döttségeinek vezetői szólal­tak fel, mégpedig az orszá­gok nevének az orosz ábécé szerinti sorrendjében. Első­nek a Bolgár Népköztársaság nevében Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök mondott beszédet, majd Lá­zár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnöke szólalt fel. A KGST XXXIII. üléssza­kán Moszkvában részt vevő küldöttségek kedden koszo­rút helyeztek el a moszkvai Lenin-mauzóleum falára és lerótták kegyeletüket az is­meretlen szovjet katona sír­jánál is. A kegyelet.es aktu­son a küldöttségvezetőkkel az élen együtt vett részt a jubileumi ülésszak valameny. nyi delegátusa. Lázár György, az MSZM Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke vezeté­sével ott volt hazánk kül­döttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csa nevében szívélyesen kö­szöntőm az ünnepi ülésünk valamennyi résztvevőjét. A magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében megkülönböztetett tiszte­lettel köszöntőm a Szov­jetunió Kommunista Párt­ját, annak lenini központi bizottságát, vendéglátónkat, a Szovjetunió kormányát, a testvéri szovjet népet. Jó érzés és öröm szá­munkra, hogy testvéri kö­zösségünk legfőbb gazda­sági szervezetének, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulóját Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában ünnepelhetjük, itt, ahol közösségünk létre­hozásának nagyszerű gon­dolata megszületett, s ahonnan a KGST elindult történelmi útjára. — mon­dotta, majd a többi között hangoztatta: — Együttműködésünk harminc éve alatt világ­méretekben is páratlan — a tőkés országokét messze felülmúló — és dinamikus fejlődés ment végbe a KGST tagországaiban, és közös erőfeszítéssel mind- annyiunk javát szolgáló ha­talmas alkotások születtek. További építő munkánk, együttműködésünk előre­haladásának nélkülözhe­tetlen feltétele a béke. A béke és a biztonság meg­szilárdításához vezető úton nagy előrelépést jelent a Szovjetunió következetes külpolitikája eredménye­ként létrejött, történelmi jelentőségű SALT—II. meg­állapodás, amely az egész emberiség érdekeit fejezi ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertaná­csa rendkívül nagy jelen­tőséget tulajdonít a testvé­ri szocialista országokkal folyó széles körű gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködésnek, a szo­cialista gazdasági integrá­ció fejlesztésének. Teljes meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializ­must építő Magyarország csak így, csak a baráti kö­zösség egyenrangú tagja­ként tudta azt a fejlődési utat bejárni, amit a máso­dik világháború után meg­tett. Csak így tudta a há­ború előtt elmaradott és a háborúban erősen sújtott gazdaságát történelmileg rövid idő alatt a mai szín­vonalra emelni; fejlett szo­cialista ipart, korszerű me­zőgazdaságot létrehozni, jó és biztonságos életet terem­teni minden magyar dolgo­zó számára. Célunk a fejlett szocia­lista társadalom felépítése. Ez ragyogó távlatokat nyit meg népünk számára, de egyre bonyolultabb felada­tokat is állít elénk. Szilárd elhatározásunk, hogy a jö­vő feladatait is —' csakúgy, mint az elmúlt három év­tizedben — a testvéri or­szágokkal való összefogás útján, a kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági együttműködés szüntelen fejlesztésével, a KGST szervező erejének segítsé­gével oldjuk meg. Köszöntő beszédét Lázár György a következő szavak­kal fejezte be: — Végezetül engedjék meg, hogy átadjam önöknek pártunk, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, Kádár János elvtársnak szívélyes üdvözletét és jókí vánságait, s felolvassam az ülésszak résztvevőihez kül­dött levelét. Fleischmann Rudolf születésének 100. évfordulóján Tudományos emlékülés Kompolton Dr. Szalai György igazgató megnyitja a tudományos emlékülést. (Fotó: Perl Márton) Ha élne, idén lenne száz- esztendős Fleischmann Ru­dolf, a növénynemesítés tu­dományának legnagyobb ha­zai képviselője. Azon kevés szerencsés emberek közé tar­tozott, akinek neve már éle­tében fogalommá vált. Az általa nemesített 12 növény­fajta milliók szemében a jó minőség, a bő termés, az ellenállóképesség és a kör­nyezeti tényezőkkel szembe­ni igénytelenség szimbóluma lett. Életművén keresztül szinte meg lehet fogalmazni a ma növénynemesítőjével szembeni követelményeket. Székács Elemér, a valami­kori Vetőmagtermeltető Részvénytársaság vezetője 1919-ban nemesítő telepet létesített Kompolton, Káro­lyi Mihály uradalmában. A telep megszervezésével és ve­zetésével az osztrák szárma­zású Fleischmann Rudolfot bízták meg, aki korábbi, munkahelyén, a mai Jugo­szlávia területén levő Rumá. ban hívta fel magára a szak­emberek figyelmét. Fleischmann 1918 nyarán, Péter-Pál napján érkezett Kompoltra és az általa táp­lált bizalom jogosságát oda­adó és kimagaslóan sikeres tevékenységével bizonyítot­ta. Egymás után állította elő az új, értékes, a szárazság­nak és a fagynak ellenálló, bő termő növényfajtákat. Nemesítvényeit 30 millió hektáron vetették Magyaror­szágon. Kukoricáján, búzá­ján át a kenderig, illetve a lenig és a baltacímig 58 mil­lió mázsa többlettermést nyertek az üzemek, ami ma Kádár János üdvözlőlevele a KGST XXXIII. ülésszakához Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun káspárt Központi Bizottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának jubileumi ülésszakát. Az elmúlt három évtized tapasztalatai meggyőzően bi­zonyítják, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a közös erő­feszítések nagymértékben segítik minden egyes tagál­lam népgazdaságának fejlő­dését és korszerűsítését, a tudomány és a technika élenjáró vívmányainak gya­korlati alkalmazását. A KGST tagállamainak gazda­sági együttműködése fontos tényezője annak, hogy a szo­cialista közösség egyre nö­vekvő szerepet játszik a vi­lággazdaságban és a legfőbb kezdeményező erő a nemzet­közi enyhülés megszilárdítá­sában, a béke és a nemzet­közi biztonság elmélyítésé­ben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának meg­alakulásában és tevékenysé­gében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a testvéri szocialista országok minden­kor számíthattak a Szovjet­unió baráti segítségére, tá­maszkodhattak hatalmas gazdasági erejére, impozáns tudományos-műszaki ered_ ményeire. Kapcsolatainkat szilárd el­vek határozzák meg: a szo­cialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az elvtársi segítség- nyújtás. Ezek az elvek kiál­lották a gyakorlat próbáját és érvényesülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kívül álló országokra is. A KGST-tagországok há­rom évtizedes fejlődése ked­vező feltételeket teremt sok­oldalú gazdasági kapcsolata­ink elmélyítéséhez, a szocia­lista gazdasági integráció további kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztár­saság kormányának szilárd álláspontja, hogy a KGST ál­landó erősítése, a KGST or- szágok közötti gazdasági együttműködés szüntelen fej. lesztése jól szolgálja szocia­lista építőmunkánkat, a ma­gyar nép felemelkedését, minden tagország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű államok közötti együttműködés fejlődéséhez. Pártunk és a magyar nép el­tökélt szándéka, hogy a jö­vőben is cselekvőén részt vesz együttműködésünk to­vábbi mélyítésében, testvéri kapcsolataink szilárdítá­sában, a szocialista gazdasági integráció gyakorlati megva­lósításában. Kívánom, hogy a KGST érjen el további nagy sikere, két szocialista közösségünk, népeink javára szolgáló te­vékenységében. KÁD.lR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára éves gabonatermésünknek csaknem a fele. A felszabadulás után köz­vetlenül, az ország szántó- területének csaknem 50 szá­zalékán termelték Fleisch- mann növényfajtáit, ami becslések szerint 13 milliárd forintot eredményezett az országnak. Az általa neme­sített baltacím és sima bük­köny ma is köztermesztésben van. Elmélyült tudományos munkát is folytatott és több mint kétszáz cikket publikált a hazai, valamint a külföldi szaklapokban. Mindig sze­rény, másokat tisztelő em­berként élt 32 éven át — 1950-ben bekövetkezett halá­láig — Kompolton. Idegenből érkezett Ma­gyarországra és mégis ízig- vérig magyar lett, nemzeti­ségében éppúgy, mint gon­dolkodásmódban. A Gö- . döllői Agrártudományi Elve­tem Kompojti Kutatóintézeté, nek munkatársai ma is ke- . gyelettel 'őrzik a nagy ala­pító előd emlékét. Munkásságára emlékeztek kedden délelőtt az intézet parkjában rendezett tudo­mányos emlékülésen, Ott volt Nagy Katalin, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának osztályvezető­helyettese, dr. Varga József, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és dr. Udva­ri László, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem rektor­helyettese is. Részt vettek az emlékünnepségen a kompolti intézettel tudományos kap­csolatban levő csuvas ci- vilszki, az NDK-beli bern- burgi, valamint a csehszlová. . kiai piestanyi mezőgazdasági ’ kutatóintézet vezetői is. Dr. Szalai György igazga­tó megnyitó szavai után Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tartott előadást Fleischmann életművének aktualitásáról. Ezután dr. Bocsa Iván, az intézet tudo­mányos igazgatóhelyettese elevenítette fel Fleischmann életét és munkásságát. . Dr. Tompa Károly, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanára Fleischmann erdésze­ti nemesítő tevékenységéről beszélt. Dr. Varga Haszonits Zoltán, az Országos Meteo- róligiai Szolgálat Előrejelző Intézetének igazgatója pedig Fleischmann agrometeoroló­giai kutatásairól szólt. Az emlékülés végén az intézet kertjében megkoszo­rúzták Fleischmann mell­szobrát. A koszorút Szüllő Ferenc, az első tanítvány helyezte el. Ezután a nagy tudós valamikori lakóházá­nak falán emléktáblát lep­leztek le. A házat lánya, Fleischmann Mária ez alka­lomból öregek napközi ott­honának ajánlotta fel Kom­polt község javára. Meotnsz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents