Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Színházak Egerben Esték és évadok Három vendégjátékot lát- ík az egri színházban. özek Európa-szerte siker­játszott Tangó-ját a szol­nak előadásában, Tennes- Williams Orfeusz alászáll iű drámáját, amelyet a ti Színház mutatta be, jd Franz Kafka A per iű művét a pécsiek tol- csolásában. vz előadások művészi ivónál a, a rendezések új- rűsége és nem utolsósor- n az egriek érdeklődése ipok alatt elfogytak a je- ek) ismét igazolta, milyen sznos és életképes a Mű- rrendező Iroda és a He­tei Művelődési Központ iszefogásával előkészített idégjáték-sorozat, a már 'yományos Színházi esték. gy-egy előadás után nem >t ugyan feladatunk a be. atók méltatása, avagy kája, ám elismerésünk- ha csak néhány meg- zés erejéig is, mégis :ot adunk. nényt nyújtott a két ;i színház produkciója, orban a Tangó tetszett, ,,yről nem túlzás felje­gyezni, hogy a II. világhábo- ■> utáni időszak egyik je- .cntős drámája. Paál István bravúros rendezése, a színé­szek értelemre és érzelemre egyaránt ható játéka létre­hozta a gondolatébresztő va­rázslatot. Kafka víziójával már ne­hezebben birkóztak meg a lűvészek, s így a közönség A per azonban — a te- tséges és ötletgazdag Szi- ■a János rendezésében — a a színpad próbáját, a ében fiatal pécsi színé- árnyaltan és , fegyelme- ' bontották ki az író ■*» Uta jellemeket. ams végletes szenve­:el telített drámáját ózsef kitűnő rendezé- s rangos szereposz- áttuk. A közönség elvezte a játékot, fe­szülten figyelte a mai ameri­kai Orfeusz-történetét és hosszan tapsolta az ismert színészeket. A vendégjátékok célszerű­sége, sikere vitathatatlan. Bepillantást nyertünk két rendező egyéniség — Paál és Ruszt —, valamint egy har­madik, a pályakezdő Sziko- ra sajátos alkotóműhelyébe, ugyanakkor némi kitekintést kaptunk a hazai színházi életre. És nem utolsósorban láttunk három érdekes drá­mát. Igazi színházat kaptunk, olyan előadásokat, amelyek mondandójukkal, látványos színpadi megoldásaikkal iz­galomba hozták a közönsé­get. Nem kívánjuk kisebbíteni a Színházi esték jelentősé­gét, csupán erről a gyakran emlegetett „közönségről” me­ditálunk. Nevezetesen _ arról, hogy évtizedekkel ezelőtt va­lóban örülni lehetett annak, ha egy-egy előadásra meg­telt a színház nézőtere, mert akkortájt az a félezer néző volt „a” közönség. Azóta fii,# 1979. június 24»-, vasárnap Jelenet A per című drámából polgárjogot nyert, divattá, még inkább életmóddá vált a színházba járás, felnőtt, kialakult, megszerveződött a szélesebb körű színházi kö­zönség. És ez a közönség már nem az „elit” színházlátogatók­ból, hanem több ezer néző­ből tevődik össze: munká­sokból és értelmiségiekből, mezőgazdasági dolgozókból és alkalmazottakból, diákokból és nyugdíjasokból — a társa­dalom minden rétegéből. Bár Heves megye még mindig nem mondhat újra magáénak önálló társulatot, a miskolci-egri színház je­lenléte, az évadonként 180 előadásban megtartott tíz bemutató fokozatosan mégis értő közönséggé rendezte, mintegy demokratizálta a nézőket. Majd 80 ezer jegyet váltanak évente a Gárdonyi Géza Színház előadásaira, növekszik a bérlők száma, kialakult a törzsközönség. Egerben tizenháromszor, ti­zenötször játszanak el egy- egy prózai darabot, a zenés műveket pedig hússzor, sőt. még többször is. Miért hangsúlyozzuk e vi­tathatatlan tényeket? Azért, mert tapasztaljuk, hogy oly­kor disszonáns hangok kísé­rik a Színházi esték sikereit. E hangok tulajdonosai leg­szívesebben a különböző tár­sulatok — vidékiek és fővár 1 rosiak — vendégjátékaira építenék Eger évtizedek munkájával kialakított szín­házi életét. Megfeledkezve így a nagyközönségről, a színház közművelődési sze­repéről, vagyis arról, hogy a társadalom milyen rétegei­hez jut el a színházművé­szet. , Mert nyilvánvaló, hogy sem a politika, sem a mű­velődés szintjén nem lehet közömbös, hány előadással van jelen Egerben egy-egy bemutató. És hogyan van je­len önmaga: a színház! A Színházi esték, mint so­rozat, nagyszerű, életrevaló igyekezet ugyan, ám mint nevében is jelzi, „esték” csupán, amelyek vendégjá­tékot ígérnek — mint leg­utóbb három társulat egy- egy előadását —, de sem­miképp Egerben jelenlevő, s megfelelő mélységekig hatni tudó színházat. Jó színházat nyújtottak persze ezek az egyszeri es­ték, lehetőséget adtak az ősz. szehasonlításra, művelték a közönséget (ha annak szűk rétegét is), magasan tártott mércéjükkel pedig bizonyá­ra hozzájárulnak az újabb igények felkeltéséhez is. Ezt a tudati, ízlésbeli hoz­zájárulást várjuk továbbra is a Színházi estéktől, csak­úgy, mint az ötödik évadjá­ba lépő egri várszínháztól. Mindkettő fontos, szükséges is a maga helyén, de egyik sem téveszthető össze, nem cserélhető fel az év tíz hó­napjában előadásaival rend­szeresen jelenlevő egri Gár­donyi Géza Színházzal. Az állandó színházzal. Amely színház ízlést for­málva, széles hátteret bizto­sít az egyszeri vendégjáté­kokhoz és a nyári színház előadásaihoz is, Márkusz László ftolleiiwk — kihasználtság nélkül A megyeszékhelyen évek óta megoldatlan problémát jelent a nyári turistaforga­lom, illetve az ebből adódó elhelyezési gond. Mint ko­rábbi lapszámunkban már utaltunk rá, az Oktatási Minisztérium renáelete szerint a kollégiumokat nyáron igénybe lehet venni üdülési célokra. Nos, ezek az intézmények mindeddig nem voltak kellően „érde­kelve” abban, hogy fogad­ják a hazai, vagy a kül­földi fiatalokat. Ez nem­csak országos gond —, de megyénkben is hasonló a helyzet. Egerben az ifjúsá­gi bentlakásos intézmények nagyobb részét átalakítják, renoválják. A legbiztosabb helyi szálláshely a főiskola kollégiuma, amely már évek óta nemzetközi építő- táborozókat fogad. Pedig az évre vonatkozóan volt egy olyan állásfoglalás, hogy az illetékes szervek növelik az intézmények anyagi érdekeltségét. így emelkedik az ott dolgozók munkadija, és az üdülési díjakból is nagyabb rész marad a fejlesztési díjak­ra. Érthető, hogy a felújí­tási munkálatokat csaknem mindenütt a nyári szezon­ra teszik, de gondolni kel­lene — a nem elhanyagol­ható bevételi forrásokat je. lentő — elhelyezésekre is, amelyek ugyancsak meg- könnyítenék szűkebb kör­nyezetünk idegenforgalmi problémáit. Táncosok, muzsikusok, képzőművészek Egriek sikere Poriban Észt, NSZK-beli és svéd fiatalok álltak körbe, kéz a kézben. Középütt a tekerő­lantos fiú és két magyar táncos. Mezőségi népi tánco­kat tanítottak a fesztivál fia­taljainak. — Táncház Poriban? — Megpróbáltuk — vála­szol Fajcsák Attila, a Me­gyei Művelődési Központ előadója, aki a magyar dele­gáció művészeti vezetője volt. — És sikerünk lett, mindenki csodálattal, élve­zettel lépegetett a magyar népzenére.. Még a város sé­tálóutcáján is sikerült rög­tönzött bemutatót tartanunk, természetesen finn járóke­lőkkel együtt. — Mi is volt tulajdonkép­pen ez a nemzetközi talál­kozó? — A finn Pori városának nyolc országban van testvér- városa, s ezek közül négy küldte el fiataljait a meg­hirdetett barátsági fesztivál­ra. Bremenhaven az NSZK- ból, Riga a Szovjetunióból, Sundsval Svédországból, no és Eger, hazánkból. A tőkés­országbeliek baloldali, túl­nyomórészt munkások lakta települések, így a találkozó­nak nyilván politikai jellege is volt. A kiírás szerint nép­zenét, népi táncot és képző- művészetet kellett „vin­nünk”; ezek által bemutatni a várost. — Hányán utaztak Eger­ből? — Ferencz Éva, a megyei úttörőelnök vezetésével öten. Balogh Ágnes és Fülöp Ist­ván, az egri néptáncegyüttes tagjai, Koch Árpád fafaragó, s jómagam. Árpi egyébként meg is „örökítette” a feszti­vált: egy négy és fél méte­res faoszlopot faragott, amit Kulaallában, a szálláshe­lyünkön állították föl, gyö­nyörű helyen, egy kis tó mellett, az erdő közepén. A minták a találkozó pillana­tait ábrázolják. — Hol léptek fel? — Naponta egy-egy város mutatkozott be. Mi először Eger történelméről mondtunk néhány szót, majd népi kul­túránkat zenével, tánccal aláfestve ismertettük meg a nézőkkel. Felléptünk kollé­giumokban, a pori „Nép­kertben”, s tízperces műsort adtunk a város főutcáján is. Képzőművészeti anyagunk is igen gazdag, a főiskola volt hallgatóinak munkáiból állí­tottunk össze egy csokorra valót. Festményeket, met­szeteket, rajzokat. — A siker titka? — Talán az, hogy egyedül mi vittünk népi hangszere­ket, s a mi összeállításunk volt a legteljesebb, már ami a kiírást illeti. Játszottunk tekerőlanton, dudán, furu­lyán, dorombon, okarinán. Ezért tetszett sokaknak elő­adásunk. Természetesen, mint, ilyen alkalmakkor általában, rengeteg új barátság, isme­retség születik. A svéd nép­zenében egy szál hegedűvel kísérik a táncosokat, s volt egy svéd fiú, aki nagyon szépen játszott e hangszeren. Igen. megtetszett neki a fu­rulyám ... hát odaajándé­koztam. Emlékeztetőül a pori barátsági fesztiválra. Józsa Péter Nyitott ajtók Hz egri közigazgatási szakkönyvtárban A megyeháza második emeletén szerény tábla jelzi a közigazgatási szakkönyv­tár két tágas szobányi biro­dalmát. Évekkel ezelőtt a megyei levéltár régi hírlap- állománya pihent itt az ódon boltívek alatt. S itt halmoz­ták fel és bújtatták Eger, Gyöngyös, Hatvan városok legértékesebb levéltári do­kumentációját, a háború vé­ge felé mindent Nyugatra hurcolni akaró megyei „hon­atyák” elől. A közigazgatási szakkönyvtár nem nagy múltra tekinthet vissza. Az országban — Hajdú-Bihar megye után — másodikként kezdte meg működését ez az intézmény, 1977. februárjá­ban. — Miben áll a könyvtár tevékenységi köre? — kér­deztük Hegedűs Andrást, a szakkönyvtár vezetőjét. — Intézményünk a me­gyei könyvtárral közös léte- sítésű — mondotta, — ám fenntartója a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Fel­adatunk a szakigazgatási munka könyvtári és doku­mentációs alátámasztása, se­gítése. Arra törekszünk, hogy minél közvetlenebbül és szak­Á rock meséskönyvéből (2.) Randit kérnek a nagypapától William (Bili) Haley meg­érte, hogy klasszikussá avat­ták, hogy immár szobra van. Lilian Roxon szerint Ha­ley a Rock az óra körül cí­mű dalával egy nemzedék Marseillaise-ét alkotta meg. Kétségtelen, hogy a rockzene első nagy áttörése az a film volt, amelyben ez a dal is szerepel. A feketetáblás dzsungel című, a maga ne­mében jó alkotás, a dühön­gő, kiúttalan tizenévesekről szóló film tisztesen bevonul­hatott volna a filmlexiko­nokba, a filmtárak polcaira, ha nem lett volna a kísérő­zene. E zenére megtörtént az, amire senki sem számított: a bemutató ifjú közönsége alaposan helybenhagyta a mozit, mondhatni gyufaszál nagyságú darabokra szedte, az effajta törés-zúzáshoz nem szokott felnőtt közvéle­mény nagy megbotránkozá­sára. Haley, az 1927-ben High- land Park USA-ban szüle­tett fehér muzsikus, ha ma kezdené pályafutását,. alig- haneíh. éhenhalna. Sem zenei V tudása, sem három akkord­ból álló, öt-hat szó ismétlé­sére épülő dalai nem arat­nának sikert. Csakhogy a mai, bonyolult zenéjű, össze­tett, intellektuális szövegű popmuzsika erre az egykori zenére épül. „Egyszerű dolog volt kita­lálnom a rockot — mondja ma Bili Haley nemes egy­szerűséggel. — Gondoltam egyet: mi lenne, ha egy dixie- melódia kíséretének első és harmadik ütemét kissé el­kenném, a másodikat és ne­gyediket viszont egy-egy dobütéssel, mintegy szívdob- banásszerűen megerősíteném, hogy erre valami furcsa, ringatózó mozdulattal akár tapsolhasson, akár táncolhas­son a hallgató”. Ugye, milyen pofonegysze­rű? Azóta eltelt a negyedszá­zad. Bili Haley pedig ugyan­olyan ezüstlamé gallérú) bordó szmokingban, ugyan­olyan dundian, Ugyanazzal a homlokára fésült,f egyetlen napóleoni tinccsel játszik. Sőt, együttese sem változott S ha a mai tizenévesek autogrammot, randit kémek tőle, nem gondolnak vele, hogy Bilinek immár négy unokája van — mind lány. Másik hősünk, az első iga­zi színpadi egyéniség Saint Louisban született 1931-ben, és a keresztségben a Charles Edward Berry nevet kapta. Mi azonban Chuck Berry- nek ismerjük a néger-indián- spanyol-angolszász ősökkel büszkélkedhető gitárost. Berrynek két nagy szerelme volt: a nők és Amerika. Ű tudta a legvadabb neveket kitalálni világhírű dalai höl­gyeinek: Baby Doll, Carole, Nadine, Maybelline. De éne­kelt az Édes kis tizenhat­évesről, meg. magáról is, aki „barna szemű kedves ember”. Amerikát pedig szinte feltér. képezte dalaiban: Memphis, Oh Lousiana. De ő alkotta meg a rock programját is: Lépjünk túl Beethovenen, vagy a Rocik and Roll Mu- sic ..J 1965-ben, amikor a Beatles ismét sikerre vitt két Berry­Grimasz, fekete haj, fanyar mosoly: Chuck Berry. ’ No meg az az ördöngős bal kéz a gitár nyakán. dalt, a közvélemény újra fölfigyelt a szerzőre. A til­takozások, a bírósági eljárá­sok hatására’ a szerződést felbontották. Az újabb vi­lágsikert a Fill more West- beli hangversenye, illetve a Régi idők rockzenéje című film hozta meg a furcsán, grimaszosan mosolygó, csu­patűz showman Chuck Berry számára. Szántó Péter (Folytatjuk) szerűbben kielégítsük a szak- irodalmi igényeket, hogy könyvtári tájékoztatásban ré­szesítsük a megyében műkő- t dő helyi tanácsi szerveket. Közművelődési feladatok tel­jesítése mellett segítjük a jogpropaganda-tevékeny­séget is. A szakkönyvtár könyvál­lományában könyvészeti rit­kaságokat is őriznek. Meg­található például a Magyar Közlöny teljes sorozata, megjelenésétől, 1886-tól nap­jainkig. És a Magyar Tör­vénytár, a Corpus juris Hun* garici kötetei is hiánytala­nul megvannak 1913-ig be* záróan. A szakirodalmi anyag el-' látottsági szintjének emelése itt állandó napi téma. Azért is, mert a könyvtárnak kell gondoskodni arról, hogy a megyei tanács szakosztályait ellássa friss szakmai anya­gokkal. A központi könyvtár közvetlen gondozásában 4100 leltári egység szerepel. A szakosztályoknál kintlevő anyagok — a napi munká­hoz szükséges rendeletek gyűjteménye, szakkönyvek stb. — ugyanennyire tehetők. A szakkönytárba kerülnek a megyei tanács és a végre­hajtó bizottság üléseinek jegyzőkönyvei is. amelyeket itt dolgoznak fel lyukkár­tyákra, témák szerint. Nem­rég tárgyszókatalógusok'ban dolgozták fel például — a szakmai továbbképzéseket se­gítendő — az Államigazga­tás című folyóirat cikkeit. — A közigazgatási szak- könyvtár csak a közigazga­tásnak szolgál? — Szó sincs erről. Nyitott könyvtár vagyunk, közön­ségszolgálatot is teljesítünk, ajtónk nincs zárva senki előtt. Igaz, kölcsönzés nincs, de jöhet hozzánk bárki, tá­jékoztatást kap mindenszak- kérdésben, s a szükséges dokumentumok, törvények, rendeletek itt a könyvtárban tanulmányozhatók. 'oMéJML fp. dj ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents