Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Intézkedések a károk mérséklésére Mezőgazdaságunk hat hónapja r feasean vége az első félév­itek, és ilyenkor hat hónap munkájáról gyorsmérleget készítenek az üzemek, a vál­lalatok, a termel ős zövetkeze- , tek. Felmérik, hol tartanak, milyen eredményeket értek el. Az idei esztendő első fele I nem kedvezett a mezőgazda­ságnak. Annak ellenére, hogy az üzemek mindent megtet­tek a kedvező eredménye­kért, mégsem úgy sikerült, ahogyan tervezték. FAGY, BELVÍZ ÉS ASZÁLY Az üzemi tervek gyakran előkerültek a múlt hetekben vezetőségi üléseken. Sok he­lyen a tavaszi fagyok és a belvizek után módosítani kellett azokat. Aztán a hir­telen, minden átmenet nél­kül jöitt negyven napig tartó aszály a további elképzelé­seket is felborította. Ha visszapillantunk az év elejére, üzemeink optimis­tán terveztek. Az MSZMP Központi Bizottsága múlt év december 6-i ülésének hatá­rozatait szem előtt tartva, az országos három százalék helyett 5,8 százalékos ter­melésnövelést irányoztak elő 1979-re. Ez akkor reálisnak is tűnt. Az eredményes gaz­dálkodást megalapozó tervek készítésének elve az egyen­súlyi helyzet javítása volt. Ezt azonban hátráltatta, hogy a tavalyi után az idén is folytatódott a kedvezőtlen időjárás. Hatásában az előző évekhez képest a legnagyobb károkkal sújtotta a növény­zetet és akadályozta a terv­szerű termelő tevékenységet. Ugyanakkor tavaly a kö­zös gazdaságokban a nyere­ség 22 százalékkal csökkent, és a megye történetében ed­dig legnagyobb, 86'millió fo­rintos veszteséggel zártak a gazdaságok. Ilyen körülmé­nyek között kevesebb pénz­zel kezdték az idei évet, me­lyet a januárban életbe lé- / pett módosított közgazdasági szabályozók is nehezítettek. Az elmúlt hat hónap azonban több nem várt fordulatot ho­zott, A május végi felmérések szerint az őszibúza-terület a fagy-, a belvíz- és az aszály­károk miatt a tervezett kettő helyett mintegy 17 százalék­kal csökkent. A növényzet hétezer hektáron kipusztult. Ezt a területet tavasszal ku­koricával, napraforgóval, kö- i lessel és silótakarmánnyal ’ hasznosították a gazdaságok. MARADT A ZÖLDSÉGTERMELÉSI KEDV Az aszálykárok miatt azon., bán a tervezett hektáran- . kénti 40 mázsás búzatermés­től lényegesen kevesebb vár­ható! Az őszi és a tavaszi árpa együttes vetésterülete meghaladja a 15 ezer hek­tárt, de a várható hozamok ezektől is alacsonyabbak lesznek, mint amennyit ter­veztek gazdaságaink. Kuko­ricát a kipusztulások pótlá­sára 23 ezer hektáron vetet­tek, főleg a hevesi és a gyöngyösi járásban. A nap­raforgó területe is lényege­sen növekedett és meghalad­ja a kilencezer hektárt. Ezt főleg a kipusztult káposzta- repce és a gabonafélék pót­lására vetették. A gazdaságokban örvende­tesen megmaradt a zöldség­termelési kedv. Ezt bizo­nyítja, hogy 5300 hektáron foglalkoznak vele. Paprikát például 477, paradicsomot pe­dig 1319 hektáron ültettek. A szükségleteknek megfelelően csökkent a gyökérzöldségek, a káposztafélék és a hagyma területe. A palántákat idő­ben nevelték, és tavasszal jó minőségben kijuttatták a földekre. A fiatal növénye­ket, ahol csak lehetőség van rá folyamatosan öntözik az üzemekben. Az aszályos idő­járás azonban visszafogta fejlődésüket. 1* TÖBB SZÁLAS ÉS TÖMEGTAKARMÁNY Heves megye gyümölcsö­seiben az április 19—20-i fagy a kajszi- és a cseresz­nyeültetvényeket virágzásban érte. Becslések szerint 80 szá­zalékos kárt okozott. A meggy-, az őszibarack-, és az almatáblákat azonban kevés, bé károsította. A gyümöl­csösökben összesen 1398 hek­tárt sújtott a tavaszi fagy, és a későbbi aszály ugyan­csak hátrányosan hatott az ültetvények fejlődésére. Így gyümölcsökből várhatóan kö­zepes termésre számítanak a gazdaságok. A kora tavaszi hűvös idő miatt lemaradt a növekedésben a szőlő. A me­leg hatására azonban behoz­ta ezt a lemaradást és vi­szonylag jó termésre van ki­látás! Az állattenyésztés helyzete az elmúlt hat hónapban ja­vult. Bár a szarvasmarha­tenyésztésben továbbra is le. maradás van, főleg a tehe­nészetben é§ a tejtermelés­ben. Ez főleg szakmai hiá­nyosságokkal magyarázható! Ahol intézkedéseket tettek ennek megszüntetésére, ott máris javulás tapasztalható. Például több tejet termelt az elmúlt félévben a vámos- györki, az egerszalóki és a nagyrédei termelőszövetkezet. Ezzel szemben jelentős a visszaesés Pétervásárán, Er­dőtelken és Tiszanánán. Me- ‘«l zöszemerén és' Feldebrőn pe- m* dig a tejtermelés várhatóan a tervnek csupán 94—96 szá­zalékát éri el. A tavalyihoz képest több a szálas- és a tömegtakar- mány-termés. Bár a fűmeny- nyiség a vártnál kisebb a sok kisült legelő miatt. A gazda­ságok köziül több vetett egy­nyári szálas takarmányt és a silókukoricára is nagyobb gondot fordítottak. A pillan­gósok közül a lucernát jó minőségben takarították be az üzemek. Sertésből a gazdaságok fél­év alatt több mint 54 ezret értékesítettek, túlszárnyalva az elképzeléseket. Az állat- tenyésztés leggyorsabban fej­lődő ágazata továbbra is a juhtenyésztés. A pélyi juh- telep eredményesen műkö­dik, és jó ütemben halad a pétervásári telep építése is. Az elmúlt félévben a pélyiek irányításával társulás alakult több gazdaság részvételével, amely a juhtenyésztés to­vábbi fejlesztését segíti elő. SÜRGETŐ MASODVETÉSEKET Az időjárás okozta károk pótlására a szövetkezetekben előtérbe kerültek a mellék­és kiegészítő tevékenységek. Borvidékeinken a gazdaságok arra készülnek, hogy minél több szőlőt saját maguk dol­gozzanak fel. Gyöngyöspatán, Mátraballán és Hatvanban pedig a műanyag és vasipari tevékenység fokozására pót­lólagos szerződéseket kötöt­tek a partnervállalatokkal. A közös gazdaságok felkészül­tek az idei aratásra. A gépe­ket mindenütt kijavították. A nyári betakarításban 502 kombájn vesz részt a megye gazdaságaiban, emellett a kölcsönös együttműködés alapján 140 csehszlovák kom. bájn és 90 pótkocsi is segít a munkákban. A szövetkezetek a háztáji termelést az elmúlt hat hó­napban is eredményesen tá­mogatták. Ami pedig a félévi expor­tot illeti, a külföldre küldött áruk minősége tovább ja­vult. A szövetkezetek főleg búzát, bort, kukoricát és hí­zómarhát , exportáltak, me­lyekhez a nyári hónapokban a dinnye és a paradicsom is csatlakozik. Heves megye mezőgazdasági üzemeiben az első félévi tervek tehát a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően alakultak. Tel­jesítésüket azonban az idő­járás keresztülhúzta. A költségek minden ága­zatban növekedtek az elmúlt hat hónap során. Nagyüze­meink a növénytermelésben ' jelentkező árbevételi kiesé­seket jobb szervezéssel, költ­séggazdálkodással mérsékel­hetik. Mindenütt intézkedési terveket készítettek, és fel­mérik az igényeket az oly fontos másod- és' tarlóveté­sekhez. Ennek megfelelően főleg rövid tenyészidejű ku­koricát, babot, uborkát, va­lamint silókukoricát vetnek. Nyújtott műszakokat szer­veznek és mindent elkövet­nek, hogy több árbevételhez jussanak. & Mentnsz Károly Nem voR egyforma értékű az országos eső Az elmúlt napok esőzései nyomán országszerte felüdült a határ. A növényállomány számára valóságos megváltás volt a 40—60 millimétemyi csapadék, amely részben pó­tolta a májusi hiányt. Az esőzés országos volt és így minden terület kapott nedvesség-utánpótlást. Mégis, nem mindenütt volt egyfor­ma értékű a csapadék, vol­tak ugyanis olyan területek, amelyeken a rosszabb víz­gazdálkodású talajok nö­vényállománya már későn jutott hozzá. Mindenekelőtt az úgynevezett* sülevényes talajokon tengődő rozs és az őszi árpa már későn kapta meg az anyagcseréhez szük­séges vizet, s ezeken a terü­leteken az eső már nem so­kat segíthetett. Ellenben a jobb talajokon élő búza fel­tűnően élénken reagált az esőre. Az agronómusok sze­rint a nedvesség jól segíti az érés folyamatát, a szemek telítődését. A búzatermelők általában azt tartják, hogy az erőltetett érés folyamata némileg lefékeződött, s ez a termésátlagokat valamelyest növeli majd. A kapásnövények mélyebb gyökérzetet eresztettek, s az esőzések nyomán megélén­kült anyagcseréjük, kiegyen­súlyozottabbá vált fejlődé­sük. Országszerte szépen mu­tat a kukorica, amelynek magassága az évnek ebben az időszakában 40—60 centi­méter között van. Felüdültek a cukorrépaföldek és erőtel­jes fejlődésnek indult a nap­raforgó. A kertészetekben a meleg­igényes növények a májusi kánikula idején viszonylag jól fejlődtek. A paradicsom most jó termést ígér. Á réteket és a legelőket a kánikula a legtöbb helyen alaposan kiszárította. Talán a mezőgazdaságnak ebben az ágában volt a legnagyobb szükség a csapadékra, amely nélkülözhetetlen a takar­mány-fogáshoz”. A lucerna első kaszálásával országszer­te elkészültek, s miután az esők után az újrasarjadás megindult, esedékessé vált a második kaszálás is. A bur­gonyatáblákat a terméskötés idején, éppen a legjobb idő­szakban érték az esők. Tinta víz Jobb lenne. Olaj a kútban Füzesabony környékén nyoma sincs olajmezőnek, ám az említett olajos kútra mégis itt találtak rá még az év elején. A felfedezők: a MÁV Villamos Vonalfelügye- löségének dolgozói. Igaz, ők vízért mentek a kúthoz, mert a mintegy 40 dolgozó ezt a vizet használta tisztálkodás­ra, ebből tudtak inni, ha megszomjaztak. Tehát nem­igen örültek meg, amikor víz helyett a drága energiahor­dozó került a poharukba. Honnan az olaj? A közel­ben. azaz jó 300 méternyire, az ÁFOR füzesabonyi tele­pén sok van belőle, így hát csak onnan származhatott. Február 2-án jegyzőkönyv is készült az ÁFOR-telep és a vonalfelügyelőség vezetői­nek kötés szemléjéről. Ott megállapodtak abban, hogy a vállalat a telepről kiindulva vízvezetéket építtet a vasút dolgozóinak; vállalja a költ­ségeket, s addig is, amíg a vezeték elkészül, ideiglene­sen adnak vizet. Ez volt februárban. A vál­lalat miskolci tájegységi köz­pontja el is küldte a meg­rendelést az Universal Szer­viz Ipari Szövetkezetnek, hogy a 300 méteres nyomó- vezetéket készítse el. A szö­vetkezet csőszerelő részlegé­nek vezetőjétől azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy ők készek a munkára, anyaguk is van, de a földmunkákat a Településtisztasági Vállalat végzi, lyukat kell fúrni a vasút alatt, ez pedig nem egyszerű dolog. Az ígéret mindenesetre úgy szól, hogy ebben a hónapban elkészül a földmunka, júliusban pedig két-három hét alatt a csö­vet is lefektetik. Nem sokáig tart tehát — igaz, február óta már jó kis idő eltelt —, hogy nélkülöz­niük kell az iható vizet ' a tfonalfelügyelőség dolgozói­nak, nem kell a nagy vizes- kannákat cipelni a jókora távolságról. Az olajos kútra sem lesz többé szükség; nem használ­ható, ki is törődne vele? Őszintén szólva, maradt azért itt néhány nyugtalaní­tó tény. Az ÁFOR-telep ve­zetője. amikor a szennyező­dés okairól tudakozódtunk, elmondta: a vasúti tartály­kocsik lefejtő állomásán rendszeresen elcsordogál az olaj a rossz tömítések, csat­lakozások miatt, s aztán a csapadékvíz lefolyóiba kerül­ve, a földbe szivárog. Nem történt még végleges választ adó vizsgálat, csak feltétele­zik, hogy az évek óta így összegyűlt olaj jelent meg a kútban. Más kutat nem szennyez, mert ilyen közel, mint a vasúté, szerencsére nincs egy sem. Azért a 300 méter sem kis távolság. Ez már igen „ala­pos” környezetszennyezés; Erről kérdeztük meg dr. Jurkovich Jánosnak] a KÖ­JÁLÉ füzesabonyi járási kí- rendeltségvezetöjének véle­ményét is. — A MÁV értesítése nyo­mán február 12-én tartottunk vizsgálatot és felszólítottuk a vállalat tájegységigazgató­ját, hogy február 28-ig kö­zölje, hogyan hárítják el a környezetszennyezés hatásait, ki ezért a felelős. Március 5-én ismételt felszólításra kaptuk meg a választ: ki­tisztítják a kutat, ideiglene­sen engedélyezik, hogy a te­lepről kapjanak vizet a vasút dolgozói. A vállalat a máso­dik negyedév végére meg­építi a községi hálózatra csatlakozó vízvezetéket. Én azóta nem tudom mi történt az ügyben, de ha június 30- ára nem készülnek el a mun­kával, kezdeményezzük a vállalat megbírságolását. At én véleményem egyébként: nagy felelőtlenség volt el­tűrni, hogy így szennyezze a környezetet a telepről elszi­várgó olaj. A vízvezeték elkészültével megoldódik a vasutasok gondja, de a jövőben ki, vagy mi védi meg a környé­két a szétfolyó olajtól? ■ Szeretnénk megnyugtató' választ kapni erre a kérdés­re is. Hekeli Sándor Á jobb ellátásér]'... Karácsonyon új ABC-áruház épül több mint hatmillió forin­tos költséggel. Az új létesítmény átadását november 7.-ére , . tervezik ‘ ÍFotói Peti Matiaa) Ég a kezük alatt a munka...! Vasi diáklányok a konzervgyárban Diáklányok a gyárban, a munkacsarnokokban. Még­hozzá nem is akárhonnan. Egy részük a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium ta­nulója, a többi a szentgott­hárdi Vörösmarty Gimnázi­umból érkezett. A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság ál­tal szervezett önkéntes épí­tőtábor lakói, szállásuk a Kállai Éva Kollégium, mun­kakedvük pedig immár ne­gyedik napja a Hatvani Konzervgyárnak gyümölcsö­zik. ötkilós paradicsomkon- zervet és egykilós zöldborsót csomagolnak gyorsan, szak­szerűen. Mondatjuk úgy: ég a kezük alatt a munka. S hogy ez mennyire igaz, Ké­pes Tibor, a gyár KISZ-bi- zottságának titkára tanúsít­ja. — Már az első napon ti­zenkét vagonnyi árut dobo­zoltak, címkéztek a lányok, tegnapi teljesítményük pe­dig megközelítette a húsz vagont. Hamar megtanulták tennivalójukat, amiben ré­szük van az olyan lelkiisme­retes, régi gyári munkások­nak, amilyen Vilmos And­rás né „_ —; Az igazi eredmény, a jó teljesítmény kulcsa a sze­mélyes példaadás, vallom én! S hogy mennyire így van, tízesztendős építőtáboros múltam tapasztalatai tanú­sítják, amikor voltam éve­kig sima brigádtag, majd különböző funkciókat töltöttem be az országszerte szervezett táborokban — mondja Karaszek Judit, aki­vel megrakott targoncák közt ugrándozva próbálunk szót váltani. — A lányok egyéb­ként versenyben vannak egy­mással. Brigádonként és is­kolánként. Tizenegy nap után értékeljük teljesítmé­nyüket, s a legjobbak „kivá­ló brigádtag” kitüntető jel­vényt kapnak a KISZ Köz­ponti Bizottságától, egyhetes üdülésen vehetnek részt au­gusztus második felében, a konzervgyár pedig pénzjuta­lomban részesíti őket. De higgye el, leányainkat nem ez izgatja elsősorban, hanem az új, szokatlan környezet, a munkásmiliő, amiről annyit hallottak, olvastak. Most eb­ben élnek két hétig . _ rendeztünk, aminek a lángját elmosta ugyan az eső, de nó- tázni, beszélgetni attól még lehetett a kollégium jól föl­szerelt társalgójában. Egyik hatvani tanárunk dia­képes városismertetőt is tartott, aztán sokan nézték meg a százesztendős Rákó­czi úti iskola jubileumi kiál­lításait, vagy éppen a Hat­vanba látogató S1KI együt­tes műsorát hallgatták végig. Persze ez még nem minden! A Kinizsi-sporttelep éppen úgy várja a szombathelyi, szentgotthárdi lányokat, mint a strandfürdő, ahová ingyen belépőjük van. Hétvégeken pedig Egerbe, Párádra viszik őket, hogy tágabb környeze­tünket is megismerjék. dent megtettek azért, hogy önkéntes munkánkat valaho­gyan viszonozzák. Fél hét­kor reggeli, a déli melegvi­zes fürdő után ízletes ebéd vár bennünket, azt követő­en pedig miénk a világ, az­az Hatvan és környéke. Gon­dolom, ennek ugyanúgy sze­repe van napi teljesítmé­nyünkben, mint a táborpa­rancsnok, Karaszek Judit mindenre kiterjedő figyelmé­nek, tapintatának. Hetvennégyen vannak, s a táborvezető Karaszek Judit, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem oktatója, akit jófor­mán sohasem lehet „pa­rancsnoki” irodájában talál­ni. Legtöbbször beáll ő is valamelyik brigádba, vagy raktárról raktárra vatjdpr ol­ya eümonz, lelkesít . ..... A gyár igazgatója Róna­széki Gábor bízta meg az építőtábor istápolásával, a fölmerülő gondok, ügyek ren­dezésével. Utóbbiba az is beletartozik, hogy napi hat órai munka után megfelelő szabadidő-program várja a Vas megyei lányokat. Hogy ez mennyire sikerült? — Már az első napom tá­bortüzes ismerkedési Piskor Edina fehér sapká­ban, kék munkaköpenyben lép ki néhány percre, a tor­nyosuló dobozok közül, ahol „anyagbeszerzői” minőség­ben segíti tízfőnyi brigád­juk napi munkáját. Tiszte, hogy a lányok előtt mindig legyen üres doboz, fedőlap, ragasztópapír. — Nem unalmas, nem fá­rasztó a hajlongás, a szinte futószalagszerű munka? Nemet int fejével a gépek • dübörgésében, majd köze­lebb lép hozzánk. — Én azt hiszem, hogy tízhónapi iskolai gürcölés után még jót is tesz a szer­vezetünknek, idegrendsze­rünknek a változatosság. Egyébként a helyiek mm­Sikerül a gyár gazdasági főnökével, Fazakas Zsigmond főkönyvelővel is találkoz­nunk. Tervtárgyalását sza­kítja félbe, hogy az építőtá­borral kapcsolatos tapaszta­latait kifejthesse. — Akik ismerik a kon­zervgyár munkaerőhelyze­tét főszezonban, azok meg­értik, hogy nagy örömmel fogadtuk a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjú­sági Bizottság összefogásával Hatvanba telepített építőtá­bort. S amit ezek a fiatal lányok eddig nyújtottak, csak elismerésre méltó. Fegyel­mezetten, jókedvűen, lendü­letesen végzik mindennapi munkájukat, aminek ered­ményeként megugrott gyá­runkban a készáru kiszállí­tása, továbbá sok raktártér szabadult fel. Bár a követ­kező három turnus is ilyen lelkiismeretesen, föladatának súlyát érezve dolgozna! És ha már nyilatkozom, az új­ságnak, hadd fogalmazzam • meg az igazgatóság felhívá­sát: várjuk, hogy jövőre ha­sonló segítségben lesz ré­szünk, s nagyon szeretnénk, ha az ideinél több fiatal se­gítene szorító helyetünkön .. J Moldvay Győa§ >-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents