Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
Bérszínvonal 1979 MÁRCIUSÁBAN a szocialista iparban foglalkoztatottak havi bérszínvonala — valójában a havi átlagbére — 3668 forint volt, s ez az első negyedév három hónapjában 6,2 százalékkal bizonyult többnek, mint tavaly, a megfelelő időszakban. Példánknál maradva: ha a népgazdaság számára az előbbi összeg a kötelező bérszínvonal, akkor úgy kell eljárnia, hogy fölvesz egy dolgozót, akinek a fizetése kerek négyezer forint, ám alkalmaz egy másikat is, akinek 3336 forintot ad, mert így nem növekszik a bérszínvonal. A bökkenője a dolognak a következő: mi legyen akkor, ha a népgazdaságnak két, ötezer forintos javadalmazást igénylő munkaerőre van szüksége? Hogyan gazdálkodjon úgy, hogy a bérszínvonalat tartsa? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam 146. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. június 24„ vasárnap SZVésaSALT-ll. Ünnepség Moszkvában a KGST 30. évfordulóján Kormányfők vetetik a küldöttségeket , A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatot adott ki székhelyén, Prágában a bécsi szovjet—amerikai csúcs- találkozóról. Az állásfoglalás többek között kifejti: A Szakszervezeti Világszövetség melegen üdvözli a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló megállapodást, a SALT—II.-t, amelyet június 18-án, Bécs- ben írt alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok két legmagasabb szintű képviselője, Leonyid Brezsnyev és James Carter. — A SALT—II. aláírásával azonban a harc nem ért véget. A munkásoknak, a szak. szervezeti szövetségeknek és az egész világközvéleménynek éberséget kell tanúsítania azzal a kampánnyal szemben, amelyet a reakciós monopolista és militarista körök szerveznek a SALT— II. ellen. — A hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó tárgyalások egy olyan tartós fo. lyamat részének tekintendők, amelynek el kell vezetnie mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverkezés teljes megszüntetéséhez. A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete fennállásának 30. évfordulójáról ünnepélyesen emlékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33. ülésszakán, amely kedden kezdi meg munkáját Moszkvában. Az ülésszakon a tagállamokat a kormányfők által vezetett küldöttségek képviselik. A háromnapos tanácskozáson meghallgatják a végrehajtó bizottság jelentését, megtárgyalják a Komplex Program és a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtásának eddigi eredményeit, új programokat fogadnak el a hosszú távú együttműködésről az ipari fogyasztási cikkek gyártásában és a közlekedés fejlesztésében, számos két- és több oldalú együttműködési megállapodást írnak alá. Az ülésszak Idején ülést tart a KGST Végrehajtó Bizottsága és Tervezési Együttműködési Bizottsága is. Megtárgyalják a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésével kapcsolatos kérdéseket az 1981—85 közötti időszakra. Szó lesz az energetikai együttműködésről, így a többi között az atomerőművek fejlesztésének terveiről és a mezőgazdaság fejlesztéséről is. A tanács ülésszakának munkájában a KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján jugoszláv küldöttség is részt vesz. Megfigyelővel képviselteti magát számos ország, amelynek együttműködési megállapodása, illetve más szerződése van a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezetével. Képviselteti magát az ülésszakon az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az ENSZ több szakosított szerve. Az ülésszak munkája csütörtökön este ér véget. Új tantermek szeptemberre Mai lapszámunk tartalmából: WWMWIWWMWMWWWWWW A hét húrom kérdése Külpolitikai összefoglalónk a 2. oldalon. Egy szabadalom és hatmillió forint Parafadugó helyett műanyaggal zárják a borosüvegeket. Olcsóbb is, kizár egy csomó manipulációt, mégis nehezen honosodik az újítás. Ennek útjáról ír G. Molnár Ferenc a 3. oldalon. Esték és évadok Három vendégjátékot láthattak az érdeklődők az egri színházban, ezekről és fogadtatásukról szól Márkusé László méltatása a 4. oldalon. Mezőgazdaságunk hat hónapja Az időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak eddig. Mentusz Károly az 5. oldalon olvasható cikkében arról van szó, hogy milyen intézkedések születtek a károk mérséklésére. A DC—10 sztori Az amerikai óriásgép fel- emelkedése és bukása a témája lapunk 6. oldalán megjelenő érdekes írásnak. Hangsúlyozzuk, példánk elnagyolt, de érzékeltet valamit a bérszínvonal — a bérszínvonal-szabályozás — okozta dilemmákból.‘A bérszínvonal nem más, mint a vállalat által fölhasználható bér egy főre jutó nagysága, amely a bérszabályozás két fő típusának egyikét alkotja: része a gazdásági szabályozók eszköztárának. A bér, — s így a bérszínvonal is — mindig kettős funkciót tölt be: ösztönöz a termelésben, szabályoz az elosztásban. Az elv világos, a gyakorlati megvalósítás azonban nincs híján az ellentmondásoknak. Hozzátesszük, nem létezik tökéletes, minden követelménynek megfelelő bérezési rendszer, alapuljon az bérszínvonalon, vagy bértömegen. Tudatosan kell vállalni a kedvező és a kedvezőtlen hatások egyeztetését, mérlegelését. Napjainkban a bérszínvonal alkalmazásának két főbb változata ismeretes. Az egyik: az irányító szervek — függetlenül a vállalat tevékenységétől — előírják az abszolút bér- színvonalat. Ez a gyakorlat főként a szolgáltató cégeknél, mint például a villamosenergia-iparban jellemző. A másik: a bérszínvonal összefügg a vállalati gazdálkodás eredményeinek mutatóival, ha ezek jobbak, mint korábban voltak, akkor a bérszínvonal is jobb, azaz — meghatározott kereték között, előírt feltételek mellett — emelkedhet. Előre kiszámítható tehát az ilyen módszerrel dolgozó cégeknél, hogy bizonyos teljesítménytöbblet mennyi bérszinvonal-növekedést tesz lehetővé. Az élet persze, itt is tartogat egy „de” szócskát. Ha a vállalat nem tartja be a bérfejlesztés megengedett — a bér- fejlesztési mutató által lehetővé tett — mértékét, hanem túllép azon, akkor meghatározott számítási kulcsok alapján a részesedési alapjából adóznia kell, gyakran progresszív módon; nagy ugrásokkal növekvő járulékot fizet az állami költségvetésnek. Ez utóbbi korlátozás oka az, hogy lehetőleg szoros — megtervezett — keretek között kell tartani a béreket — a jövedelmeket —, mert ezek értéke csak akkor valós, ha minden tíz vagy száz forint teljesítmény mögött — áru, árujellegű szolgáltatás — fedezet áll, azaz ha vásárlási szándékainkat nem húzza át a kínálat alacsony volta. Idén márciusban a textiliparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 3199 forintot tetí ki, s az összefoglaló adat mögött az 5200 forintos keresetű szövő-, kikészítői munkás éppúgy meglelhető, mint a betanuló idejüket töltő fiatal leányok 1860 forintos fizetése. A két végletből alakul ki — olykor sok fejtörés árán — a bérszínvonal, az a számadat, amihez a vállalatoknak tartaniuk kell magukat. Ott, ahol — például a technológia jellegéből következően — magas a szakmunkások a műszakiak aránya, a bérszínvonalnak is magasabbnak kell lennie mint ott, ahol a túlnyomó többségben betanított és segédmunkások dolgoznak. A termelőtevékenység jellege tehát lényeges eleme a bérszínvonalnak, ahogy gyakran a társadalmi szükségletek is — így az ún, hiányszakmákra csábítás érdekében alkalmazott magas bét'» színvonal — kihatnak arra. SOKFÉLE ELŐNY ÉS HÁTRÁNY találkozási pontja a bérszínvonalat megjelölő számadat. Áttételesen, lefékezve közvetíti a hatékonysági törekvések eredményeit, elősegíti a fölös munkaerő megtartását, az úgynevezett vatta-létszámot, mivel az alacsony átlagkeresetűek bizonyos nagyságú csoportja teszi lehetővé a magasan kvalifikált szakmunkások megfelelő javadalmazását, a bérszínvonal sérelme nélkül, a progresszív adózást elkerülve. Ez hátrány, az viszont tévhit, hogy a bérszínvonal nem ad lehetőséget a differenciálásra. Módot nyújt erre, csakhogy teljesítménynövekedéshez köti a bérnövekedést, igaz, részleteiben nem egyértelműen. S ami summázat lehet: a bérszínvonal alkalmazásának ellentmondásossága nem magából a formából következik, hanem bérezési rendszerünk belső aránytalanságainak, feszültségeinek tükrözője. Lázár Gábor Tarnaörsön új tizenhárom tantermes korszerű iskola épül. A belső szerelési munkálatokkal a szeptemberi iskola kezdésig végeznek az építők. így ígérik. Karácsonyon hat tanteremmel bővítik a régi iskolát, mintegy ötmillió forintos költséggel. Az új, mai követelményeknek megfelelő, jól felszerelt tantermek építésével párhuzamosán a régieket is korszerűsíti k. A létesítmény átadását au gusztus 20-ára tervezik (Fotó: Perl Márton) Szövetkezeti küldöttség iárt Cipruson A nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom egységéért A DÍVSZ és az NDSZ közös tanácskozása Szombaton délben befejeződött Budapesten a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diák- szövetség kétnapos közös tanácskozása, amelyen megvitatták a haladó ifjúsági és diákmozgalom legfontosabb feladatait a békéért és a leszerelésért, az antiimperia- lista szolidaritás erősítéséért a demokráciáért, és a társadalmi haladásért, az ifjúság jogaiért, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért és a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséért vívott harcban. A két nemzetközi szervezet különösen nagy fontosságot tulajdonít hagyományos együttműködésük továbbfejlesztésének. Közösen kívánnak tevékenykedni olyan jelentős kezdeményezések megvalósításáért, mint a tervezett ifjúsági és diák világkonferencia a béke és a leszerelés létfontosságú kérdéseiről, a javasolt nemzetközi fórum a fejlődő országok fiatal nemzedékének problémáiról, az ifjúságnak a tanuláshoz és a művelődéshez való jogáról, illetve az idén szeptemberben Moszkvában sorra kerülő világkonferencia, amely a nemzetközi gyermekév egyik legfontosabb eseménye lesz. A DÍVSZ és az NDSZ szolidaritásáról biztosította Vietnam, Dél-Afrika, Chile és Nicaragua népét, a palesztin népet, valmint mindazokat, akik a fasizmus és a reakció ellen harcolnak, s elsőrendű feladatának tekinti a fiatal nemzedék, valamennyi demokratikus és haladó erőan- tiimperialista egységének ós cselekvő szolidaritásának erősítését. («») A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának küldöttsége Czimbalmos Béla főtikár vezetésével szómba, tón hazaérkezett Ciprusról, ahol öt napot töltött a ciprusi parasztszövetség meghívására. A látogatás során a két ország szövetkezetei közötti együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak. A magyar delegációt fo* gadta Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök és Ezekiasz Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkára. A küldöttség megbeszélést folytatott az ország mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari miniszterével is. Ütbam hazafelé a delegáció rövid időre megszakította útját Görögországban és tárgyalt a görög mezőgazda: sági szövetkezetek országos szövetségének vezetőivel, akikkel elvi megállapodás született a két szövetkezeti szerv együttműködésének r_. fejlesztéséről.
