Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Bérszínvonal 1979 MÁRCIUSÁBAN a szocialista iparban foglalkozta­tottak havi bérszínvonala — valójában a havi átlagbére — 3668 forint volt, s ez az első negyedév három hónapjában 6,2 százalékkal bizonyult többnek, mint tavaly, a megfelelő idő­szakban. Példánknál maradva: ha a népgazdaság számára az előbbi összeg a kötelező bérszínvonal, akkor úgy kell eljár­nia, hogy fölvesz egy dolgozót, akinek a fizetése kerek négy­ezer forint, ám alkalmaz egy másikat is, akinek 3336 forintot ad, mert így nem növekszik a bérszínvonal. A bökkenője a dolognak a következő: mi legyen akkor, ha a népgazdaság­nak két, ötezer forintos javadalmazást igénylő munkaerőre van szüksége? Hogyan gazdálkodjon úgy, hogy a bérszín­vonalat tartsa? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam 146. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. június 24„ vasárnap SZVésaSALT-ll. Ünnepség Moszkvában a KGST 30. évfordulóján Kormányfők vetetik a küldöttségeket , A Szakszervezeti Világszö­vetség nyilatkozatot adott ki székhelyén, Prágában a bé­csi szovjet—amerikai csúcs- találkozóról. Az állásfoglalás többek között kifejti: A Szakszervezeti Világszö­vetség melegen üdvözli a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról szóló megállapodást, a SALT—II.-t, amelyet június 18-án, Bécs- ben írt alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok két leg­magasabb szintű képviselő­je, Leonyid Brezsnyev és James Carter. — A SALT—II. aláírásával azonban a harc nem ért vé­get. A munkásoknak, a szak. szervezeti szövetségeknek és az egész világközvélemény­nek éberséget kell tanúsíta­nia azzal a kampánnyal szemben, amelyet a reakciós monopolista és militarista körök szerveznek a SALT— II. ellen. — A hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó tár­gyalások egy olyan tartós fo. lyamat részének tekintendők, amelynek el kell vezetnie mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverkezés teljes megszüntetéséhez. A szocialista országok gaz­dasági együttműködési szer­vezete fennállásának 30. év­fordulójáról ünnepélyesen emlékeznek meg a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa 33. ülésszakán, amely kedden kezdi meg munkáját Moszkvában. Az ülésszakon a tagállamokat a kormány­fők által vezetett küldöttsé­gek képviselik. A háromnapos tanácsko­záson meghallgatják a vég­rehajtó bizottság jelentését, megtárgyalják a Komplex Program és a hosszú távú együttműködési célprogra­mok végrehajtásának eddigi eredményeit, új programo­kat fogadnak el a hosszú tá­vú együttműködésről az ipa­ri fogyasztási cikkek gyártá­sában és a közlekedés fej­lesztésében, számos két- és több oldalú együttműködési megállapodást írnak alá. Az ülésszak Idején ülést tart a KGST Végrehajtó Bi­zottsága és Tervezési Együtt­működési Bizottsága is. Meg­tárgyalják a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésével kapcsolatos kérdéseket az 1981—85 kö­zötti időszakra. Szó lesz az energetikai együttműködésről, így a töb­bi között az atomerőművek fejlesztésének terveiről és a mezőgazdaság fejlesztéséről is. A tanács ülésszakának munkájában a KGST és Ju­goszlávia megállapodása alapján jugoszláv küldöttség is részt vesz. Megfigyelővel képviselteti magát számos ország, amelynek együttmű­ködési megállapodása, illet­ve más szerződése van a szocialista országok gazda­sági együttműködési szerve­zetével. Képviselteti magát az ülés­szakon az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az ENSZ több szakosított szerve. Az ülésszak munkája csütörtö­kön este ér véget. Új tantermek szeptemberre Mai lapszámunk tartalmából: WWMWIWWMWMWWWWWW A hét húrom kérdése Külpolitikai összefoglalónk a 2. oldalon. Egy szabadalom és hatmillió forint Parafadugó helyett mű­anyaggal zárják a boros­üvegeket. Olcsóbb is, kizár egy csomó manipulációt, mégis nehezen honosodik az újítás. Ennek útjáról ír G. Molnár Ferenc a 3. ol­dalon. Esték és évadok Három vendégjátékot lát­hattak az érdeklődők az egri színházban, ezekről és fogadtatásukról szól Már­kusé László méltatása a 4. oldalon. Mező­gazdaságunk hat hónapja Az időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak eddig. Mentusz Károly az 5. olda­lon olvasható cikkében ar­ról van szó, hogy milyen intézkedések születtek a károk mérséklésére. A DC—10 sztori Az amerikai óriásgép fel- emelkedése és bukása a témája lapunk 6. oldalán megjelenő érdekes írásnak. Hangsúlyozzuk, példánk elnagyolt, de érzékeltet valamit a bérszínvonal — a bérszínvonal-szabályozás — okozta di­lemmákból.‘A bérszínvonal nem más, mint a vállalat által fölhasználható bér egy főre jutó nagysága, amely a bérsza­bályozás két fő típusának egyikét alkotja: része a gazdásági szabályozók eszköztárának. A bér, — s így a bérszínvonal is — mindig kettős funkciót tölt be: ösztönöz a termelésben, szabályoz az elosztásban. Az elv világos, a gyakorlati meg­valósítás azonban nincs híján az ellentmondásoknak. Hozzá­tesszük, nem létezik tökéletes, minden követelménynek meg­felelő bérezési rendszer, alapuljon az bérszínvonalon, vagy bértömegen. Tudatosan kell vállalni a kedvező és a kedve­zőtlen hatások egyeztetését, mérlegelését. Napjainkban a bérszínvonal alkalmazásának két főbb változata ismeretes. Az egyik: az irányító szervek — függet­lenül a vállalat tevékenységétől — előírják az abszolút bér- színvonalat. Ez a gyakorlat főként a szolgáltató cégeknél, mint például a villamosenergia-iparban jellemző. A másik: a bérszínvonal összefügg a vállalati gazdálkodás eredményei­nek mutatóival, ha ezek jobbak, mint korábban voltak, ak­kor a bérszínvonal is jobb, azaz — meghatározott kereték között, előírt feltételek mellett — emelkedhet. Előre kiszá­mítható tehát az ilyen módszerrel dolgozó cégeknél, hogy bi­zonyos teljesítménytöbblet mennyi bérszinvonal-növekedést tesz lehetővé. Az élet persze, itt is tartogat egy „de” szócskát. Ha a vállalat nem tartja be a bérfejlesztés megengedett — a bér- fejlesztési mutató által lehetővé tett — mértékét, hanem túllép azon, akkor meghatározott számítási kulcsok alapján a részesedési alapjából adóznia kell, gyakran progresszív módon; nagy ugrásokkal növekvő járulékot fizet az állami költségvetésnek. Ez utóbbi korlátozás oka az, hogy lehetőleg szoros — megtervezett — keretek között kell tartani a bére­ket — a jövedelmeket —, mert ezek értéke csak akkor va­lós, ha minden tíz vagy száz forint teljesítmény mögött — áru, árujellegű szolgáltatás — fedezet áll, azaz ha vásárlási szándékainkat nem húzza át a kínálat alacsony volta. Idén márciusban a textiliparban a fizikai foglalkozású­ak havi átlagbére 3199 forintot tetí ki, s az összefoglaló adat mögött az 5200 forintos keresetű szövő-, kikészítői munkás éppúgy meglelhető, mint a betanuló idejüket töltő fiatal leá­nyok 1860 forintos fizetése. A két végletből alakul ki — oly­kor sok fejtörés árán — a bérszínvonal, az a számadat, amihez a vállalatoknak tartaniuk kell magukat. Ott, ahol — például a technológia jellegéből következően — magas a szakmunkások a műszakiak aránya, a bérszínvonalnak is magasabbnak kell lennie mint ott, ahol a túlnyomó többség­ben betanított és segédmunkások dolgoznak. A termelőtevé­kenység jellege tehát lényeges eleme a bérszínvonalnak, ahogy gyakran a társadalmi szükségletek is — így az ún, hiányszakmákra csábítás érdekében alkalmazott magas bét'» színvonal — kihatnak arra. SOKFÉLE ELŐNY ÉS HÁTRÁNY találkozási pontja a bérszínvonalat megjelölő számadat. Áttételesen, lefékezve közvetíti a hatékonysági törekvések eredményeit, elősegíti a fölös munkaerő megtartását, az úgynevezett vatta-létszá­mot, mivel az alacsony átlagkeresetűek bizonyos nagyságú csoportja teszi lehetővé a magasan kvalifikált szakmunká­sok megfelelő javadalmazását, a bérszínvonal sérelme nél­kül, a progresszív adózást elkerülve. Ez hátrány, az viszont tévhit, hogy a bérszínvonal nem ad lehetőséget a differen­ciálásra. Módot nyújt erre, csakhogy teljesítménynövekedés­hez köti a bérnövekedést, igaz, részleteiben nem egyértel­műen. S ami summázat lehet: a bérszínvonal alkalmazásá­nak ellentmondásossága nem magából a formából követke­zik, hanem bérezési rendszerünk belső aránytalanságainak, feszültségeinek tükrözője. Lázár Gábor Tarnaörsön új tizenhárom tantermes korszerű iskola épül. A belső szerelési munkálatokkal a szeptemberi iskola kezdésig végeznek az építők. így ígérik. Karácsonyon hat tanteremmel bővítik a régi iskolát, mintegy ötmillió forintos költséggel. Az új, mai követelményeknek megfelelő, jól felszerelt tantermek építésével párhuzamo­sán a régieket is korszerűsíti k. A létesítmény átadását au gusztus 20-ára tervezik (Fotó: Perl Márton) Szövetkezeti küldöttség iárt Cipruson A nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom egységéért A DÍVSZ és az NDSZ közös tanácskozása Szombaton délben befeje­ződött Budapesten a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség és a Nemzetközi Diák- szövetség kétnapos közös ta­nácskozása, amelyen megvi­tatták a haladó ifjúsági és diákmozgalom legfontosabb feladatait a békéért és a le­szerelésért, az antiimperia- lista szolidaritás erősítéséért a demokráciáért, és a társa­dalmi haladásért, az ifjúság jogaiért, az új nemzetközi gazdasági rend megteremté­séért és a nemzetközi együtt­működés kiszélesítéséért ví­vott harcban. A két nemzetközi szerve­zet különösen nagy fontossá­got tulajdonít hagyományos együttműködésük tovább­fejlesztésének. Közösen kí­vánnak tevékenykedni olyan jelentős kezdeményezések megvalósításáért, mint a ter­vezett ifjúsági és diák világ­konferencia a béke és a le­szerelés létfontosságú kérdé­seiről, a javasolt nemzetközi fórum a fejlődő országok fia­tal nemzedékének problémái­ról, az ifjúságnak a tanulás­hoz és a művelődéshez való jogáról, illetve az idén szep­temberben Moszkvában sor­ra kerülő világkonferencia, amely a nemzetközi gyer­mekév egyik legfontosabb eseménye lesz. A DÍVSZ és az NDSZ szo­lidaritásáról biztosította Vi­etnam, Dél-Afrika, Chile és Nicaragua népét, a palesztin népet, valmint mindazokat, akik a fasizmus és a reakció ellen harcolnak, s elsőrendű feladatának tekinti a fiatal nemzedék, valamennyi de­mokratikus és haladó erőan- tiimperialista egységének ós cselekvő szolidaritásának erősítését. («») A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kül­döttsége Czimbalmos Béla főtikár vezetésével szómba, tón hazaérkezett Ciprusról, ahol öt napot töltött a cipru­si parasztszövetség meghívá­sára. A látogatás során a két ország szövetkezetei közötti együttműködés fejlesztésé­ről tárgyaltak. A magyar delegációt fo* gadta Szpirosz Kiprianu cip­rusi köztársasági elnök és Ezekiasz Papajoannu, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkára. A küldött­ség megbeszélést folytatott az ország mezőgazdasági, ke­reskedelmi és ipari minisz­terével is. Ütbam hazafelé a delegáció rövid időre megszakította útját Görögországban és tárgyalt a görög mezőgazda: sági szövetkezetek országos szövetségének vezetőivel, akikkel elvi megállapodás született a két szövetkezeti szerv együttműködésének r_. fejlesztéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents