Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
Kiskörei kérdőjelek: Kettős világ vizek között...? A cigánylakosság helyzetéről Kérdés: baj az, ha van városa a falunak? És ha igen: miért? Hivatalosan mindenki azt mondja, hogy nem baj. De vannak gondok. Kérdőjelek. Nem is egy helyen. Sőt... Csak a szót — kezdetben — nem könnyű kicsikarni. Vegyük sorra a tényeket. Akadnak, akik úgy vélik: Kisköre élete-vize pos- vány. És szólnak is így. Vannak, akik a falu-város ellentétet forgatják maguk előtt, önnön védelmükre — vitézül. Hogy megölője lesz majd a gyerek a szülőnek. Hogy szégyelli. Megtagadja. Tönkreteszi! Soha, senki, senkinek — Szeretnénk igazat látni és így is szólni — ezt mondja a nagyközségi párttitkár, Kontra Gyula. A tanácselnök vele ért egyet ebben az ügyben, és mert kö. zös a cél, együtt vázolják fel Kisköre térképét 1979-ben. (Kissé megkésve, igaz, mert ,ió térképészeink már megtették ezt előlegbe, és most — kicsit — ennek issza levét a világ. Azt hiszi, hogy már szinte van üdülőkörzet, ám hogy a szép terv csak a messze jövő zenéje, arról fogalma sincs. Igaz, az is: ezt még nem mondta ki soha, senki senkinek hivatalosan, tehát ha nincs híján türelemnek, a magyar várhat éveken át a holdbéli tájra ..) De a mának is megvan a gondja. Vannak — nem kevesen — akik úgy vélik, a Tisza II. megszületése jóváhozha- tatlan egyensúlybomlást okozott Kisköre és ,,édes gyermeke”, a rajta túlnőtt erőműtelep között. Nem vitás, hogy szemre szépen akad különbség, mint ahogyan nem lehet kétséges az sem, hogy igaz ítéletet alkotni az ügyben leginkább az ott dolgozók, az ott élők tudnak. Még akkor is, ha maguk sem értenek mindenben egyet. Lehet-e könnyű egyetérteni? Molnár István, Kisköre tanácselnöke: — Mindenki ezzel jön nekem. Vegyék már tudomásul, hogy az üdülőkörzet ügyében nem nyilatkozom! Nem az én tisztem, szakmai szerveké — teszi hozzá, és ha úgy tetszik: el kell hogy fogadjuk a szavát. Kisköre azonban nemcsak ennyi! Kiskörének a Balatont majdan egyszer, évtizedek múlva kiegészítendő funkciója mellett — ezernyi mai dolga van. Múlt: Egy falu—egy kút Kontra Gyula, a nagyközségi pártbizottság titkára, aki korábban növényterL mesztési üzemágvezető volt a termelőszövetkezetben, arra törekszik, hogy ellentmondásoktól nem mentes napjainkban lehetőleg maradjunk meg a realitás talaján. — Vannak vádaskodók — mondja, és ezzel a tanács, elnök tökéletesen egyetért —, akik azt mondják, hogy Kisköre évtizedek óta nem lépett előre. Hogy mennyire más a helyzet, azt az élet igazolja. Még emlékszem gyermekkoromra, amikor egyetlen artézikútja volt a falunak, onnan hozta 3600 ember a vizet. • Ma Kiskörének mintegy négyezer lakosa van, és olyan vízvezeték-gerinccel rendelkezik, melyre gyakorlatilag minden ház ráköthető. Az a minimum, hogy az udvarokon van csap, százszámra találni a, lakásokban falikutat, fürdőszobát, a mai házak pedig már csak így épülnek. És új ház szintén nagyon sok akad. A közvilágítás lényegileg megoldott, a KPM-hez tartozó utak mellett a tanács kezelésében jelenleg 2,6 km por- talanított út van. A vasút úgy nézett ki — még nem is régen —, mint Hatvan, amikor kibombázták: gödrök, árkok, nagy pocsolyák. Ma szép és modern az állomásépület. És van megfelelően járda, a Tisza II.-vei együtt 211 ezer négyzetméter szépen parkosított terület, és fővárosi szintű óvoda. Bölcsőde. Ez utóbbi még jobb. Mondhatni: sok is a jóból, pedig a vonalból, amit a kiskörei mai valóság felvázolására szeretnénk meghúzni ezúttal, még kilométernyi hátravan. Nem szóltunk arról, hogy az egykori „Nagygüdör” — így ü-vel — 1,5 hektáros területe most, a gyermekévben kezd átlényegülni játszótérré, ifjúsági parkká, a közeli jövő nagyszerű szórakozó, pihenésre, kikapcsolódásra, sportolásra alkalmas helyévé. 1979. június 17., vasárnap „Es még mi mindent!" — mondhatnánk a századelő kitűnő költőjével, Holtaival — „jó jövendőt...” — tantermekkel és tornateremmel kibővülő iskola, új egészségügyi központ. Hozzá, az emeleten — szolgálati lakások. Járdán Jánosné, az iskola igazgatója: — Legjobban a napközi szorít. Az induló létszámunk 420 volt, ebből 320 igényelt volna napközit. Hely csak 260-nak jutott nagynehezen. Ha majd meglesz a nyolc új tanterem, illetve az anyagiak függvényében először csak négy... — és sóhajt, mert már annyira várja — hogy alig hiszi, de tudja. Szigetbetegek...? Réti István, a kiskörei termelőszövetkezet elnök- helyettese és párttitkára.: — Volt fejlődés, igenis sok fejlődés volt az elmúlt évtizedekben. De juthattunk volna többre is, lényegesen. Vannak, akik szerint egyféle sziget a telep, nem is a több szintes, összkomfortos házak, hanem azok hetero. gén összetételű lakói miatt. Nem tudom, lehet, hogy egy-egy adott esetben így Felvásártútelep épült Hatvanban A hatvani áfész körzetében idén több mint négyszáz vagon zöldségfélét vásárolnak fel a háztáji és kiskertgazdaságokból. Már fogadja az árut Hatvanban a 3,5 millió forintfos költséggel épített felvásárló- és cl- osztótelep. A 280 négyzet- méteres raktárból naponta negyven üzletbe, vendéglőbe, üzemi konyhára és a gyermekintézmények ellátására szállítják a friss zöldséget és gyümölcsöt. _ (Fotó; Szabó Lajos) igaz ez. Mind a lakosság, mind a község, illetve az ottani vezetők esetében kell legyen azonban lehetőség az együvé tartozás megteremtésére. Látszólag mi sem köny- nyebb ennél: 122 lakása van a „telepnek”, ami város, és ebben 360 lakos él. Az összetétel igaz, hogy heterogén, de egyhatoda az itteni lakosoknak kiskörei gyökerű, közülük több család földpadlójú házból kö tetőzött be a parkettás, központi fűtéses, összkomfortos 2—3 szobás olcsó villanyt fogyasztó lakásba. Innen, hogy időnként, rossz perceikben tekintik egymást és önmagukat szigetlakoknak, pedig meglehet, legtöbben csak egy jó szóra várnak. Köszönésre, bólin- tásra, szemvillanására, hogy „szia, ismerlek!”, kéz emelésére üdvözlésre. Bizonnyal: ez lesz a jövő, de ma még keveset mutat. Nem mintha a vezetőkből hiányozna a szándék. Akad rá példaként magas szintű emberi kapcsolat is: Récsey Gyula, a Tisza II. szakasz- mérnökség vezetője osztálytársa volt a nagyközségi párttitkár Kontra Gyulának. Amit mond, lényegében mindkettőjük véleménye: Inkább csak látszat — A kettős világ létezik) én úgy látom. Akik itt laknak a telepen, közelebbről, vagy távolabbról kerültek ide, és"ki honnan jött, másmás szokásokat hozott. Már magában ez is lehetőség egyféle feszültség létrejöttéhez. Ami a „faluval” való esetenkénti rossz kapcsolatot illeti: könnyebb megszokni a jót, és utána bántani a korábban volt rosszat. Mégis, úgy gondolom, inkább csak lászat, ma még tisztázatlan kérdéssorozata az együvé- tartozás két szintjének, semmint valós és tartós ellentétek gyökere. A közeledésnek a közös problémák megoldására máris jó példái vannak, és a jóra épp úgy tudnak szót az emberek, mint a rosszra, szinte csak a kérdésen mú. lik, azon, hogy ki mit szeretne hallani. Igaz, ez azt is jelenti egyben, hogy végső értékítéletet alkotni jelenleg nemcsak nehéz, de nem is lehet. Napi- és hetirenden — más-más kérdésben — felizzik a helyzet, lénye, ges vonásaiban azonban nem mutat, nem mutathat túl a* neked földszint, nekem emelet testvéri civakodás problémacsoportján. Ugyanakkor az is igaz azonban, hogy Kisköre művelődési háza életveszélyes. Tenyérnyi repedések, megtámasztott falak a mutatói, és mint ilyenben, mindenféle rendezvény tilos. Igaz, azt mondják, a kitűnően kvalifikált népitánc-együttes például ennek ellenére itt gyakorol, és mindenféle más szép eredmények ellenére — mint Oláh József, a ház nélküli művelődési ház tiszte. letbeli igazgatója mondja, csak a „hétköznapi” (de nagyon fontos) munkára akad mód, közönséget vonzó lát- ványosság rendezésére nincs lehetőség. Meghívtuk Kovács Katit — Meghívtuk például egyszer Kovács Katit a telepi étterembe — meséli. — Mielőtt elkezdte a műsorát, -gyanakodva beleszimatolt a levegőbe, de mi szerencsére előtte jól kiszellőztettünk. És mindig újabb és újabb példák jönnek arra, hogy miért nem jönnek, ez az 1001. alkalom, hogy elmondom. Szép a „szigetlakok” otthonának is nevezett Tisza II. lakótelepe. Nagyobb városi kényelem, mint a városokban, benne azonban a falu megannyi ősi gondja .. Gyönyörű parkja van azonban, és akik egyszer itt le. telepedtek, elhagyni nehezen, nem ritkán csak köny- nyet hullajtva tudják, ám, ez nem érv a „szigeti betegség”, az egyesek szerint bezárt, társtalan, baráttalan világ ellen, de nem is mellette való. Egy már eddig is sokat mutatott és sok jót adott, forrongásban', fejlődésben levő világ egyazon pontjának két pólusáról van szó ma Kiskörén, és nincsen abban semmi rossz, ha ez a vizek által határolt világ az önmaga által alkotott többel viszi majd többre, mint az a nem kevés, mint amit már eddig is felmutatott. Fénye és árnyéka Nem a szóösszecseng es kedvéért, de Galambos Gáspár, a gondnok ennek tudatában, tősgyökeresként, (az „idekerült” feleségével) minden lényeges tényezőt meghányva-vetve döntött úgy, hogy elégedett. Talán kicsit túlságosan 4s szépen hangzik, hogy vendégségbe is, adott esetben munkára is szívesen invitál embereket, és csak azokat a keveseket nem érti, akikből itt csináltak embert”, akik itt lettek kiváló dolgozók, és aztán elhagyják a Tisza II- őt, vagy úgy beszélnek, mintha Körén — beleértve falut-telepet — minden rosszul menne... Hogy miért? Talán, mert nem ismerik fel — meglehet, túlságosan közel van testükhöz, lelkükhöz, érzés- és gondolatvilágukhoz — azt, hogy a Tisza II. létező valóság. A dolgok rendje szerint hol keletről, hol nyugatról vagy éppenséggel a másik két égtájról süt a rá a nap. Árnyéka épp úgy a köreieké is, mint csillogó fényei. Kérdés: lehet baj hát, ha van Kiskörének új telepe? B. Kun Tibor ILLETÉKES PÁRT- ÉS ALLAMI SZERVEK a közelmúltban áttekintették a hazánkban élő cigánylakosság helyzetével foglalkozó korábbi állásfoglalások végrehajtását és megjelölték a cigányság társadalmi beilleszkedését előmozdító legfontosabb tennivalókat. Megállapították, hogy a legutóbbi — csaknem két évtizeddel ezelőtti — hasonló jellegű számvetés óta számottevő, pozitív előjelű változás megy végbe. Meggyorsult a cigányok társadalmi beilleszkedése, jelentékenyen megnőtt foglalkoztatottságuk és kedvezően változnak lakás-, művelődési és közegészségügyi viszonyaik. A fejlődést jól érzékelteti, hogy míg 1961-ben a munkaképes cigánylakosság 33 százaléka volt állandó, s 32 százaléka alkalmi jellegű munkaviszonyban, addig jelenleg már a munkaképes férfiak 80—90 százaléka — túlnyomórészt állandó munkaviszonyban — dolgozik. Nő a foglalkoztatottság a nők körében is. Sokat változtak a cigányság életkörülményei. A 60-as évek elején még mintegy 70 százalékuk él-t a szociális, egészségügyi követelményeknek meg nem felelő telepeken; azóta ez az arány 25 százalékkal csökkent. 1965 és 1977 között 16 600 lakás építéséhez, illetve vásárlásához kaptak kedvezményes OTP-hitelt. Tanácsi lakáskiutalással és különböző kedvezmények révén, további 8100 cigánycsalád jutott új otthonhoz, sokan pedig saját erőből építkeztek, költözhettek megfelelő, korszerű hajlékba. 1961-ben a tanköteles korú cigánygyermekeknek csak 13 százaléka jutott el az általános iskolák felső tagozatába, és mindössze a 2—3 százaléka végezte el a 8 osztályt. Az elmúlt években hozott szervezeti, szociális és pedagógiai intézkedések nyomán nőtt az óvodai ellátásban részesülő és az iskolára előkészítő tanfolyamokba bevont gyerekek száma és aránya. Az utóbbi 8 esztendőben pl. 18 000-rel emelkedett az iskolába járó cigánygyerekek száma és összességében elérte a 77 000-et. Jelenleg a tanköteles korú cigánygyerekeknek csaknem 90 százalékát beíratják általános iskolába, s mind többen jutnak el tanévvesztés nélkül felső tagozatba. Az utóbbi években valamelyest növekedett a 8 osztályt elvégző és a középfokú oktatási intézményekbe jelentkező fiatalok száma. A cigánylakosság művelődésében előrelépést jelent, hogy a korábbinál többen kapcsolódtak be a munkahelyi képzésbe és továbbképzésbe, kivált azokba a tanulási formákba, amelyek az általános iskolai végzettséggel együtt szakképesítést is adnak. A művelődési intézmények rendszeres látogatói között is nőtt a cigánylakosság részaránya. Örvendetes tény, hogy a társadalmi beilleszkedés előrehaladásával párhuzamosan lényegesen növekedett az a réteg, amelynek állampolgári magatartása megfelel a társadalmunkban kialakult és megkövetelt normáknak. E rétegből mind többen vesznek részt a közéletben, pl. a helyi tanácsok tevékenységében. Számuk azonban még alacsonyabb, mint a cigánylakosság aránya. A jelentékeny eredményeket nyugtázva, a következő időszakban további nagy feladatok várnak megoldásra. Fontos'tennivaló a foglalkoztatás arányainak és színvonalának további javítása, elsősorban a munkaképes korba lépő tovább nem tanuló 15—18 éves fiatalok teljesebb körű munkába állítása. Különös gonddal kell segíteni a cigánydolgozókat abban, hogy szakképzettséget szerezzenek, s bekapcsolódjanak a munkahelyi szervezett szakmai képzésbe és továbbképzésbe. A lakásépítési program ke-' rétében továbbra is napirenden kell tartani a rászoruló cigánylakosság lakásproblémáinak megoldását, s folytatni kell az egészségtelen, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolását. A központi feladatok közé tartozik a cigánylakosság műveltségi viszonyainak ellátása, a cigányfiatalok oktatása és nevelése. A különböző tanácsi és társadalmi szerveknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük, hogy minél több cigánygyerek rendszeresen járjon óvodába. s a tankötelesek tegyenek eleget tanulási kötelezettségüknek. Az érintett tanácsoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a napköziotthoni, kollégiumi ellátásban, a diákétkeztetésben megfelelő számban részesüljenek a cigánycsaládok gyerekei is. Fontos feladat az egészség- ügyi ellátás színvonalának emelése. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek javításával együtt fokozni szükséges a felvilágosító munkát, s előterébe a családtervezést, a gyermeknevelést, a higiéniai követelményeket kell állítani. A CIGÁNYLAKOSSÁG társadalmi beilleszkedésének gyorsítását szolgáló intézkedések végrehajtásában, amely mindenekelőtt az állami és társadalmi szervektől kíván összehangolt erőfeszítést, támaszkodni kell a már beilleszkedett cigányrétegek aktív közreműködésére. Áz új lakótelep új üzletei Az egyre nagyobb ütemJ ben fejlődő Gyöngyös legújabb lakótelepe az Április 4. tér környékén található, összkomfortos városrésznek is nevezhetnénk, mivel rö-i vid idő alatt a lakások mel- lett a különböző üzletek is megnyitották kapuikat. Minti arról hírt adtunk, könyves-) bolt és barkácsfelszereléSel-d boltja, valamint egy jól be-j rendezett és nagy áruválasztékkal rendelkező élelmiszer- üzlet kezdte el működését az elmúlt hetekben. A legújabb üzlet a ZÖLDÉRT nevéhez fűződik: gyümölcs- és zöldségfélék mellett konzerveket is kínálnak itt. Hátravan még a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat mintaboltjának megnyitása, amely vár- hrtúan, többszöri módosítás utón, a közeli napokban már a vásárlók rendelkezéséra áll.
