Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Kádár János vezetésével hétfőn párá- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége hétfőn hivata­los, baráti látogatásra Bulgáriába utazik, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívásá­ra. A változások ritmusa MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL KÉZENFEKVŐ LOGIKAI KAPOCS fogta egybe az or­szággyűlés nyári ülésszakának napirendjét, hiszen az 1978. évi költségvetés végrehajtásának tapasztalatait, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat olyan tárgysoro­zatot alkotott, amelynek sokféle eleme közös. Közös első­sorban olyan értelemben, hogy a gazdálkodás mikéntje — fegyelme, ésszerűsége, következetessége, szervezettsége — folyamatosan növekvő szerephez jut nemcsak a termelő- ágazatokban, hanem* társadalmi tevékenységünk minden te­rületén. Ezt igazolta egyébként a két törvényjavaslat vitá­jában szót kérő képviselők véleménye is, akik tények sorá­val bizonyították, jelentősek a tartalékok, a kiaknázatlan fejlődési lehetőségek. A miniszteri expozék, a felszólalások legfőbb vonása — leegyszerűsítve — a változások ritmusá­nak vizsgálata volt, azaz a parlament tanácskozása a te­endők fölismerése és a cselekvés közötti gyakran jelentős időbeli eltérést, ennek hátrányait, következményeit elemezte. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a tavalyi gazdálko­dásnak vannak-e kedvező változásokról tanúskodó jegyei, akkor habozás nélkül felelhetünk igennel. A költségvetési befizetések valamelyes növekedése több területen a terme­lésnövekedés egészének a termelékenység javulásából tör­ténő fedezése, a termékszerkezet korszerűsítésének némely biztató eredménye, a tanácsi gazdálkodás — 100 milliárd forint állt rendelkezésünkre — kiegyensúlyozottsága, jó né­hány más tényezővel egyetemben támasztja alá ezt az igent. Gazdálkodásunknak vannak olyan visszatérő elemei, melyekről könnyen felfedezhetjük a célok és cselekedetek közötti összhang hiányát. A tervezettnél 15 milliárd forinttal többet fordítottak a szocialista szektorban beruházásokra, a számítottnál sokkal nagyobb mértékben bővültek a kész­letek, s ennek ellenére — vagy éppen ezért — nem sikerült javítani a kivitel és behozatal egymáshoz viszonyított ará­nyát. Ugyanakkor az egy esztendővel korábbihoz képest 7,8 százalékkal többet költöttek társadalombiztosítási kiadá­sokra, vállalatok jelentős csoportja hajtott végre olyan bér- fejlesztést, melyet a későbbiekben nem fedeztek teljesítmé­nyek, nem igazoltak a gazdálkodási eredmények. Ha most szembesítjük a pozitív és negatív jelenségeket, be kell lát­nunk: párhuzamos létük hosszabb távon megengedhetetlen, mert keresztezi a társadalom érdekeit. EZ UTÓBBI, a társadalmi érdekeltség érvényesítésének igénye diktálta azt az új törvényt is, amelyet az állami pénzügyekről fogadott el az országgyűlés nyári ülésszaka. Eddig nem volt olyan átfogó, magas szintű jogszabály a gazdálkodás e terepe dolgainak rendezésére, mint amelyet most jóváhagytak. S még inkább jelentőssé válik e lépés, ha hozzátesszük: az állami pénzügyek mögött valójában min­dennapjaink sűrű szövevénye áll, a banki munkától, a hite­lezéstől a vállalatok fizetési fegyelméig — amivel elég sok gond akad —, a költségvetési tevékenység korszerűsítéséig. Az új jogi keretek olyan formát alkotnak, amit hatásosab­ban használhatunk a megváltozott gazdasági, gazdálkodási körülmények közvetítésére, ha kell, ösztönzésre, ha kell, kényszerítésre. Mindkettőre szükség van. Ismét egy példa: tavaly a vállalatok száz forint értékű társadalmi terméket harminc fillérrel nagyobb ráfordítás­sal hoztak létre, mint egy évvel korábban, s így a. ráfordí­tás teljes összege 85,90 forintra emelkedett. A csekélységnek látszó harminc fillér mögött, olyan tények sorakoznak, mint az élőmunka és az állóeszközök pazarló hasznosítása, az anyagok és az energia célszerűtlen földolgozása félkész- és késztermékké, a műszaki fejlesztés kamatainak a vártnál kisebb mértéke, az árrendszer tökéletlen működése. Igaz, a figyelmeztető tényekkel szemben biztató eredmények is áll­nak, hiszen sikerült fenntartani a lakásépítés magas színvo­nalát; a költségvetés az egészségügyi és a szociális intézmé­nyek fenntartására 16 milliárd forintot — 15,3 százalékkal többet, mint 1977-ben adott ki. Ugyanakkor szűkült a vál­lalati költségvetési támogatások köre; 203 ezer négyzetmé­terrel bővült a kiskereskedelem üzlethálózatának alapterü­lete stb. Ám hiba lenne hallgatni arról, hogy mindezek el­lenére egyre élesebben mutatkoztak meg a várt és a tény­leges teljesítmények közötti távolságok a gazdasági szer­vezetek munkájában. Éppen az előbbi miatt nemcsak érthetőnek, hanem egye­nesen indokoltnak kell tartanunk — az országgyűlési ta­nácskozás anyagának ismeretében — a parlamenti vita stí­lusát, a nyersebb fogalmazást, a gondok fölmutatását. A szót kérők egyöntetűen azt hangsúlyozták, hogy lehetősé­geink jóval nagyobbak, mint amit a változások eddigi té­nyei tanúsítanak, azaz: a változások ritmusát kell gyorsíta­nunk, az irányítás körében éppúgy, mint a termelőhelyeken. VANNAK ELKERÜLHETETLEN KONZEKVENCIÁI a gazdálkodási tapasztalatoknak — elég itt' hivatkozni az ár­rendszer, a termelői és a fogyasztói árak szükségszerű mó­dosítására —, s ezek terhét viselni kell. A teher azonban könnyíthető, célratörő cselekvéssel, a társadalmi érdekelt­séggel egyező határozott lépésekkel a termelés és a fel- használás minden részterületén. XXX. évfolyam, 140. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. június 17., vasárnap A BARÁTSÁG EZER SZÁ­LAI fűznek össze bennün­ket barátainkkal, a bolgár néppel. Erről szól írásunk a lap 3. oldalán. ÉRETTSÉGI ELNÖK VOLT egyik kollégánk. Az ott szerzett benyomásairól töp­reng a lap 4. oldalán. Az idei gondok közül a legtöbb fejfájást az aszály okozta és okozza. PÉLYEN MA IS LEGTÖBBET A VÍZHIÁNYRÓL BESZÉL­NEK — erről számol be munkatársunk az 5. olda­lon. Baj az, ha van városa a falunak? Kettős világ a vizek között? A KISKÖ­REI KÉRDŐJELEKRŐL olvashatnak lapunk 6. ol­dalán. Négyen a három a-ból 25 év után. EGY RÉGI FÉNY. KÉP ALAPJÁN indult el munkatársunk, azt kutat­va, hogyan alakult az egy­kori dobósok élete. A ri­port a 7. oldalon olvasható. GYŐZ-E AZ ESE LENIN- VÁROSBAN, ITTHON TARTJA-E GYÖNGYÖS A KÉT PONTOT? Előrejel­zésünk a 10. oldalon. Ballagási ünnepség az egri stadionban Szovjet’—amerikai csúcs Bécsben Régóta esedékes volt már ez a találkozó •^eszt Edit átveszi a vörös diplomát dr. Szűcs László főigazgatótól (Fotó: Perl Márton) Szombaton a Himnusz ün­nepi hangjai jelezték az egri Líceum falai közt, hogy az idén a 31. tanévét záró főiskolá, ismét jövendő pe­dagógusokat bocsát szárny­ra. A díszteremben megren­dezett nyilvános tanácsülé­sen — amelyen többek közt megjelent Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Koós Hutás Gergely, az Oktatási Minisz­térium főelőadója, és Palcsó Péter, a városi KlSZ-bizott- ság munkatársa — a ven­dégek üdvözlése után 255 tanárjelölt avatását jelentet­ték be. Őket, a négy éven keresz­tül eredményesen tanuló hallgatókat köszöntötte dr. Szűcs László főigazgató, aki fölidézte nemcsak az elsu­hanó órákat, de jelölte az eztán következő szép, új feladatokat is. Mint többek közt elmond­ta, pedagógusnak lenni ma sem tartozik a legirigyeltebb foglalkozások közé. Aki tá­volról pillant csupán e pá­lyára kevéssé tudja, még kevésbé érti mi kölcsönzi mégis az új nemzedékek számára a toborzó varázsát a katedrának, a nevelésnek. Talán az emberformálás öröme. Amit megsejt már a ífiefcelás, a képzős, s amit sejtjeiben hordoz élete utol­só órájáig az igazi nevelő. Majd így folytatta: szeressék a gyerekeket, s legyenek sa­ját magukkal is folyamato­san és egyre fokozottabban igényesek akármilyen szin­ten, akárhol, bármilyen mi­nőségben is végezzék azt a lélekmelegítő munkát, amit általában pedagóguspályának szoktak nevezni. Ezt követően a főigazgató átnyújtotta a tanári okleve­leket. Elsőként a matemati­ka—fizika szakos Feszt Edit­nek a vörös diplomát. Mi­után a jókívánságokat di­áktársai nevében is megkö­szönte Udvarhelyi Tibor, a főiskolai alapítványok és ki­tüntető címek kiosztására került sor. A marxista ala­pítvány első helyezettje az idén Pintér László biológia— testnevelő szakos hallgató lett. Dolgozatának cime: A tudat kialakulásának társa­dalmi meghatározottsága. Második Marcinkovics Gabriella (orosz—testneve­lés), aki Andreics János munkásságáról írt. A Jó ta­nuló. jó sportoló kitüntető címet Erőss Zsuzsanna (orosz—testnevelés) és Szalai Ferenc (földrajz—testneve­lés) hallgatók vehették, át. Végül dr. Nagy József főigazgató-helyettes a főisko­la tudományos bizottsága ál­tal meghirdetett pályaműn, kák díjait ismertette. Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola diploma­avató ünnepsége az Intéf- nacionáléval zárult. Kis Csaba', Pírityi Sándor és Szabó Zoltán, az MTI tudó­sítói jelentik: Az Egyesült Államok bé­csi nagykövetségének épüle­tében szombaton délelőtt pontosan 11 órakor megkez­dődött az első munkaülés Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és James Car­ter, az Egyesült Államok elnöke között. Az ülésen részt vettek ! a két ország küldöttségének tagjai: szov­jet részről Gromiko külügy­miniszter, Usztyinov honvé­delmi miniszter, Csernyen- ko, az SZKP KB titkára, Ogarkov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese, a szov­jet fegyveres erők vezérka­ri főnöke. Amerikai részről Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter a Hofmburgban (Folytatás a 2. oldalról) Az iskolában eltöltött három év eseményeiből adtak szí­nes összeállítást búcsúztató­ul a művészeti kiscsoportok tagjai (jobbra). (Fotó; Peri Marton) Diplomaavatás az egri főiskolán Vance külügyminiszter, Brown hadügyminiszter, Brzezinski, az elnök nemzet- biztonsági tanácsadója és Jones tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottsá­gának főnöke vett részt a küldöttségben. Mindkét rész­A Bornemissza Gergely 212. számú Szakmunkáskép­ző Intézet mintegy 800 diák­ja búcsúzott az iskolától tegnap délelőtt az egri sta­dionban. A 18 szakmát kép­viselő fiatalokat Pálffy Ist­ván igazgatóhelyettes kö­szöntötte, külön kiemelve szorgalmukkal, tanulmányi eredményükkel, kiváló sportteljesítményekkel élen­járó diákokat, majd ezt kö­vetően az intézet művésze­ti csoportjai színes műsor­ral kedveskedtek búcsúzó társaiknak és az ünnepségen részt vevő szülőknek. A sta­dion lelátóin jelen voltak a vállalatok, üzemek és szö­vetkezetek vezetői, képvi­selői is. . Balassa Zsigmond osztályfő­nök búcsúzó diákjaival (fenti képünk). i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents