Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
Gépjármű-vezetéstechnika! TOP! $ Fékezzünk, de hogyan? A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tájékoztatója Terhelés és az autózásban Vezetéstechnikai szempontból legveszélyesebb manőverek: a fékezés, kanyarodás és gyorsítás. A jármű gyorsítását alapvetően meghatározó tényező a súlyegységre eső motorteljesítmény. Hiába van azonban pontos adattábla a forgalmi engedélyben, ha a jármű vezetője csupán becsléssel állapítja meg a tényleges rakományát. Gyakran előfordul — nem szándékosan ugyan —, hogy a jármű túlterhelt lett. Az így leromlott fajlagos motorteljesítmény még sík úton is megtréfálja a járművezetőt egy előzési manőver végrehajtásában. Hol marad ilyenkor a deffenzív taktikában emlegetett erőtartalék? A kanyarodás közben a biztonságra főleg a sebesség, a kanyar íve és a súlypont magassága van a legnagyobb hatással. A sebesség helyes megválasztásához a jármű alapvető kormányozottsági tulajdonságát nem lehet figyelmen kívül hagyni, (alul és túlkormányozottság) Vontatványok esetén fokozott figyelmet érdemel a szerelvény becsuklása és ennek következménye. A jármű tervezésénél igyekeznek a súlypontot a földhöz közelíteni. A jármű vezetője ugyanezt tegye, amikor a csomagtartót, vagy a tetötartót megpakolja. A nehezebb tárgyak helye a csomagtartóban legyen és ne a tetőtartón. A fékezés, a mozgási energia felemésztése, a túlterhelés esetén már nem igaz a gyári paraméter és méretezés. A fékek túlzott igénybevétele csökkenti a hatásosságot. Erősen igénybe veszi az alkatrészeket és nem ott áll meg a jármű, ahol szeretnénk. A közlekedés biztonsága szempontjából ez egyáltalán nem mindegy. Milyen hasznos tanácsot lehet adni a jármű vezetőinek ahhoz, hogy ne érje váratlan meglepetés az úton? Kerülni kell a hirtelen gyorsítást, lassítást és kanyarvételt. A dinamikus hatások gyors és sokszor kiszá- míthatatlan veszélyt okoznak. A sebesség helyes megválasztásával „távköz és térközt” nyerünk, ami a defArra való tekintettel, hogy „fokozott” terhelésről van szó, legyen ez igaz a közlekedésben úgy, hogy „fokozott figyelemmel és elővi- gyázattal” közlekedjünk, és ezzel teszünk legtöbbet a balesetek megelőzésére. Elek László, MKBT felnőttoktatási szakbiz. vez. h. ' Az autó használatának végső soron mindig az a célja, hogy egymástól többé- kevésbé távol fekvő helyek között a személyek vagy áruk gyors és egyúttal biztonságos helyváltoztatását megvalósítsák. E két fő követelmény a közlekedésben elsődleges feladat, de egymással szemben bizonyos mértékig ellentétesek is. Ha a gyorsaság és biztonság arányai helyesek, akkor a gép- járművezető funkcióját általában megfelelően tudja teljesíteni. A gyorsaság a motor teljesítményétől függően adott. A biztonság elérésében alapvető szerep a gépjárművezetőnek jut. A gyorsaságra való törekvés ösztönös is, mert a sebesség és gép feletti uralkodás sokaknál természetes örömérzést ad. Józan gondolkodással azonban befolyásolni kell a gápj árművezetőnek ösztöneit. Ellenkező esetben a biztonság követelményei súlyos csorbát szenvednek. A gépjárművet irányító ember mellett maga a gépkocsi jelenti a közlekedés és Sebesség km/ó Reakcióidő alatt megtett út (m) biztonsága másik fő tényezőjét műszaki, menetdinamikai tulajdonságaival A közlekedési folyamat nem elhanyagolható -tényezője az útpálya sem (műszaki paraméterei, burkolat felszínének fizikai sajátosságai, forgalomszabályozása). Jelentős szerep jut a közvetlen (forgalmi viszonyok) és általános (pl.: időjárás) környezeti hatásoknak is. A felsorolt fő tényezők egyaránt lényeges elemei a gyorsításnak, a lassulásnak, fékezésnek. A fékezés mechanizmusában legfontosabb szerep az embernek jut (fékrendszer, futómű állapotának ellenőrzése, útfelület tapadásának megítélése, a fékezés időbeni elhatározása és végrehajtása, fékerőhatás érzékelése). Balesetvizsgálati tapasztalataink szerint többen azt sem tudják, hogy az általuk használt gépkocsinak kedvező viszonyok mellett, adott sebességnél mennyi a féktávolsága. Ez gépkocsinként változó. Átlagos adatot alapul véve vészfékezés esetén száraz úton a következők szerint alakul a féktávolság: Fékút (m) Az összes megtett út megállásig (m) fenzív vezetés taktikai alap50 1 13,9 12 25,9 elemei közé tartozik. 60 16,7 17,3 34,0 A rakományok elhelyezé70 19,4 23,5 42,9 sénél fontos a súlypont föld80 22.2 30,8 53,0 höz közelítése és megfelelő 90 25,9 38,9 63,9 rögzítése. 100 27,8 48,1 75,9 Ä féktávolság megfelelő imeretének birtokában a rutinfékezés veszélyei már csökkennek, önmagában ez még kevés. Végrehajtásának mechanizmusától sok minden függ. A táblázatban írt érték csak akkor érhető el, ha kerekenként a fékerő hatása egyenlő. Ez függ a beállítástól, a kerekek egyenletes tapadásától, amit külső tényező is befolyásolhat. Pl.: a gépkocsi egyik oldala vizes, poros, sáros, egyenletlen útfelületre kerül. Vészfékezés esetén ilyenkor a gépkocsi nem tart irányt. Tapasztalattal rendelkező gépkocsivezetők már Motorosok védelmében! KORUNK EGYIK JELLEMZŐ VONÁSA a motorizáció rohamos fejlődése, a gépjárművek mindennapi életünk fontos kellékei lettek. Az általános tendencia mellett főleg a fiatalok körében fokozott érdeklődés nyilvánul meg a kétkerekű „vasparipák” iránt. Azonban a fejlődésnek árnyoldalai is vannak. Évek óta emelkedik a közlekedési balesetek száma és különösen nagyarányú emelkedés figyelhető meg a kétkerekű járművek baleseteinél. A motorkerékpárok száma az összes járműnek alig 5—7 százalékát teszi ki, mégis a közti balesetek 30%-a velük történik. Arányuk a súlyos. és halálos baleseteknél is számukhoz viszonyítva indokolatlanul magas, 13—15% körüli. E sokunknak kedves jármű veszélyességét jelzi az a statisztikai adat is, hogy százmillió kilométerenként átlagosan 15 motorkerékpár-baleset történik, míg egyéb járművekkel közlekedve csak 3. Megyénkben sem jobb a kétkerekű járművek vezetőinek baleseti statisztikája, évente csaknem kétszázan szenvednek balesetet és évek óta igen erőteljes növekedésnek lehetünk tanúi e téren. Különösen szomorú és elgondolkoztató, hogy a motorkerékpár áldozatainak mintegy 90%-a 35 évnél fiatalabb, a halálos balesetekben is e korosztály részaránya 60%. Ha ennek a kedvezőtlen aránynak okait kezdjük kutatni, azonnal feltűnik a járműfajta felépítéséből származó kiszolgáltatottsága. Az utast nem védi a környezet hatásaitól semmi. Jó időben jó közlekedési viszonyok között, — talán éppen ez a körülmény adja a moCbMwiism 1979. június 16., szombat tor fő vonzását is, — veze- . tője szinte egész testével „élvezi” a sebesség varázsát. De esőben ugyanilyen szabadon csapódik arcába az előtte haladó gépjármű kerekéről a sár és víz, ezzel nagymértékben rontva a mo. tor vezetőjének látását. Balesetkor pedig szinte azonnal és minden esetben kapcsolata fizikai értelemben is közvetlenné válik a természettel. Mindehhez járul még hogy a technika fejlődése egyre gyorsabb, egyre nagyobb teljesítményű motorokat produkál. A legtöbb baleset gyorshajtás miatt vagy irányváltoztatással összefüggésben következik be. A gyorsaságra törekvés a célszerűségen túl ösztönös is. A kétkerekű járművek fajlagosán jóval nagyobb gyorsítóképességgel rendelkeznek mint a négykerekűek, vezetőik „fiatalos” lendülettel ki is használják ezt a tulajdonságot is éppúgy, mint járművük kis helyigényét. Így gyakran rendkívül balesetveszélyes szituációkat hoznak létre, mert arról már megfeledkeznek, hogy alig tenyérnyi területen kapcsolódnak a föld felületéhez és járművük nyomon tartása, leféke zése néha nem is egyszerű feladat. TOVÁBBI VESZÉLYT JELENT, hogy az emberi szervezet és érzékszerveink vi-. szonylag könnyen alkalmazkodnak a környezet körülményeihez. Így van ez a sebességgel is. Tartós utazás alatt ha megszokunk egy bizonyos tempót, aztán ha a forgalom és az útviszonyok megváltozása miatt lassítani kényszerülünk, tér. mészetellenesnek érezzük a lassúbb haladást és csak akaratunk aktív közreműködésével kényszerként vesz- szük tudomásul az új környezet lehetőségeit. Ha ez a rendszer valamely ok miatt nem működik kifogástalanul, sebességünket máris helytelenül választjuk meg és bár esetleg nem sértünk tételes jogszabályt, mégis a célszerűhöz, a biztonságoshoz képest nagyobb sebességgel fogunk közlekedni, ez pedig balesetveszélyes. A gépjárművek fejlesztésekor a gyárak nagy gondot fordítanak passzív biztonság fokozására, a karosszéria célszerű kialakítására. Motorkerékpároknál erre nincs lehetőség. A baleset következményeit csak néhány eszköz — bukósisak, bukócsö, célszerű ruházat — csökken, ti. Ezért a biztonsági vezetéstechnika műfogásainak sokkal nagyobb jelentősége van, mint az autók esetében. Arra kell törekedni, hogy a jármű műszaki állapota, felszerelése olyan legyen, hogy ne gátolja a könnyű és gyors manőverezést. Pl. egy rosszul elhelyezett csomag,, gyakorlatlan pótutas mind-mind baleseti veszélyforrás lehet. Érdemes gondolni arra is, hogy motorkerékpáron utazva viszonylag kevés a mozgáslehetősége, a célszerűtlenül kialakított ülés vagy kormánytípus okozta egészségtelen kényszertartás korai elfáradást, figyelemlazulást eredményezhet. Hasonlóan hat a tartós, erős napsütés, az egyhangú monoton vagy éppen lüktető ideges forgalom is. Célszerű ezért gyakori rövid pihenők beiktatásával megtenni az utat. Balesetek vizsgálatakor kiderül, hogy a vezető alapvető követelményeknek sem tett eleget, meggondolatlanul fáradt, kimerült állapotban vagy esetleg lázas betegen vezette járművét. A súlyos következmények ellenére még ma is minden negyedik motorosbalesetben játszik szerepet az . alkoholfogyasztás. A PASSZÍV BIZTONSÁG szinte egyetlen eszközéről, a bukósisakról még ma is megoszlanak a vélemények a motorosok körében. Kilo. gásolják — főleg a kezdő motorosok —, hogy a sisak nehéz, nyáron nagyon meleg, rontja a látást és nagymértékben tompítja a hallást. Kísérletek és hazai tapasztalatok ma már egyértelműen igazolják a bukósisak hasznosságát. A jó sisak egyértelműen csökkenti a rendkívül veszélyes fejsérülések bekövetkezését, védi az arcot és részben a nyaki gerincet is. A látóteret alig 3%-kal csökkenti, a széli részeken, melynek egyébként is kisebb a szerepe a közlekedésben. A sisak alatt mérések tanulsága szerint nem rosszabbak az akusztikus viszonyok mint egy olyan gépkocsiban, mely zárt ablakokkal közlekedik.. Nyilvánvalóan bizonyítja a sisak hasznosságát az a ténv. hogy 1976—78. 'között az USA 27 államában ismét lehetővé tették a motorosok számára a sisak mellőzését. Ezen idő alatt minden eddigit felülmúló méretűre nőtt a közlekedési balesetek következtében elhunyt motorkerékpárosok száma. A két év alatt a halálos áldozatok száma 23%-kal emelkedett, míg a motorkerékpárok alig 3%-kal szaporodtak. A passzív véde'em fontos része a megfelelő motoros ruházat, is. Bár hazánkban hiánycikk az igazi motoros, ruha. mégis arra kell törekedni. hogy az öltözék kellő védelmet nyújtson balesetkor, leoven annnira zárt. hogy védőén az időjárás vi_ szontansánaitól és a bogarak támadásától, de zártsága ne gátolja a börfelület szellőzését, illetnie a vérkeringést. Nem elhanyagolható a ruha színe sem, lehetőleg . rossz látási viszonyok között ia- vítsa a motoros láthatóságát. ALAPSZABÁLYKÉNT JÖ TUDNI minden motorosnak, hogy a közlekedésben ő a sérülékenyebb, ezért elsősor. bán saiát magának kell biztonságára vigyázni és mindenkor kerülje, hogy a jár. műve adta lehetőségekkel visszaéljen. Ugyanakkor más iárművek vezetői is vegyék figyelembe a motoros sajátos helyzetét. tekintsék nai-f- nemek 4s lehetőleg segítsék a közlekedésben. Dr. Dunay György rendőr orvos őrnagy tudják, hogy intenzív fékezés esetén a gépkocsi kormá- nyozhatatlan. Ezért is veszélyes kanyarban erősen fékezni. Tehát nem mindegy, hogy egyes veszélyhelyzetekben a fékezés, manőverezés vagy esetlegesen gyorsítás felől dönt-e a gépjárművezető. Minél nagyobb a sebesség, annál bizonytalanabb az intenzív fékezés megfelelő végrehajtása (váratlan tényező közbelépése ilyen esetekben gyakori). A táblázatból is látható, hogy 100-as tempónál csaknem kétharmaddal nagyobb a fékút, mint 60 km/ó sebességnél. Nem’ minden gépkocsi fékrendszere van ellátva blokkolásgátlóval. Ezek a gépkocsik erős fékezésnél megcsúsznak. A csúszófékezés nem biztosít olyan fékhatást, mint a gördülő tapadás. A fékezéssel járó veszélyek sáros, havas és jeges utakon fokozódnak. Ilyen útfelületen a tapadás minimális, vagy teljesen megszűnik, a kerekek egyenlő fékhatásával számolni nem lehet. Ezért a féktávolság 4—5- szörösre is növekedhet. Nyáron a vizes útfelület is kedvezőtlenül befolyásolja a fékhatás értékét. Ahhoz, hogy az abroncs az útfelületen kapaszkodni tudjon, vizet kell kiszorítania. A futófelületen ezért vannak bordák és rovátkák. A bordák széthasítják a vízfilmet, a rovátkák pedig elvezetik. Hazánkban a gépjárművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabály a személygépkocsik gumiabroncsa bordázatának alsó ér. tékát X mm-ben (minden ponton) határozza meg.-Több államban ez 2 mm-ben van megszabva. Külföldön végzett kísérletek azt igazolják, hogy eső utáni útfelületen nagyobb sebességnél lényegesen csökken a fékhatás 1 mm-es futófelületnél. 100 km/ó sebességű személygépkocsit fékezve — száraz úthoz visza- nyítva — 7 mm-es futófelületnél a fékhatás 63 százalékos, 1 mm-nél pedig 30 százalékos. A két értékhatár között a futófelület nagyságával arányosan alakul a tapadás. Tehát vízfilmmel takart úton csak 2 mm-es futófelület képes kiszorítani úgy a vizet, hogy csökkent értékű (40 százalékos) fékhatás keletkezzen. Ha eltérő a gumiabroncsok futófelületének profil- mélysége, a fékhatás egyenletlen lesz. Ezért célszerű úgy cserélni az abroncsokat, hogy egyenletesen kopjanak. Fejes Pál r. alezredes Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára gyermekeinket Ismét véget ért egy iskola! év és mintegy kétmillió általános iskolás tanuló megkezdi kéthónapos vidám vakációját. A tanulók egy része vidám táborokba vonul, hogy ott szerzett játékkal, sporttal és kulturális élményekkel erőt gyűjtsön a szeptemberben újra kezdődő iskolai munkához. A gyermekek nagyobb része azonban idejét az utcán, játszótereken tölti. Az önzetlen futball o- zást, játékukat gyakran zavarja meg egy-egy fülsértő fékcsikorgás. Sajnos e jelenet gyakori követője a mentőkocsi vijjogása. Az évente kiadott közlekedési baleseti statisztika is bi. zonyítja, hogy évről évre a vakáció idején történik a legtöbb gyermekbaleset. Nem keli különösebben hangsúlyozni, hogy mit jelent, ha a gyermeket játék közben az utcán éri a könyörtelen halál. Megyénk területén az 1978. évhez viszonyítva csökkent a gyermekbalesetek száma. Köszönhető ez a szakkörök vezetőinek, pedagógusoknak, kik nagy szakértelemmel ok. tátják a közlekedési szabályokat. 1978-ban a megyénk területén 52 14 éven aluli gyermek szenvedett balesetet. Ebből két halálos, 21 súlyos, 39 könnyű sérüléses volt. Vajon mi, oktatók, gépkocsivezetők megtettünk-e mindent, hogy ez a baleseti arány alacsonyabb legyen? Ügy érzem, van mit tennünk a jövőben is. Nemrégiben egy tíz. és nyolcéves gyermek frissen ásott sírja mellett álltak fájdalomtól összetörtén a szülők és néma megrendüléssel vettek örökre búcsút tőlük pajtásaik. Sok az olyan gyér. mekek száma, akik szeptemberben az iskolai évet nem folytathatják, mert valamelyik kórház sebészeti osztályának hosszú hónapokig lettek szomorú lakói. A közlekedési baleset miatt a gyermeknek úttesten maradt minden csepp vére, ártatlan szemeit elborító könnye, vagy akár elszakadt ruhácskája is, mindenkor súlyos vád a felnőttek közö- nye és gondatlansága ellen. Minden balesetet szenvedett gyermek ártatlan áldozata a közlekedésnek, s érte mi, szülők, felnőttek, gépkocsivezetők vagyunk felelősek. Ök csak áldozatok még akkor is, ha a jegyzőkönyvnek rideg sorai között olyan megállapítás olvasható, hogy fék. táv.olságon belül kerültek a jármű elé. Vagy nem tanúsítottak kellő figyelmet az úttestre lépésük alkalmával. Vajon elvárhatjuk-e 6—8 esztendős gyermektől, hogy mérlegelje, milyen sebességgel közlekedik a gépkocsi, át tud-e még érni a túlsó oldalra? A szabály, a jegyzőkönyv elmarasztalja a gyermeket, de nyilvánvaló, hogy balesetükért nemcsak ők a felelősek. Berecz Albert oktató Óvjuk KO Bizro ■■ Sok ember figyelmet felkeltették a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács felhívására készült közlekedésbiztonsági versenykirakatok. A nemes célt szolgáló igyekezetei a zsűri ötezer forinttal jutalmazta, A felvételünk a II. helyezett kirakatot, a GYÖNGYSZÖV-áruház kirakatrendezőié- nek, Szoó Gyulának a munkáját mutatja.
