Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

V Lengyel kormánynyilatkozat a leszerelésről yitÄG raOCETA^a^BCSY^miETEKf Az ENSZ főtitkárának megkeresésére válaszolva, a lengyel kormány nyilatkozat­ban fejtette ki álláspontját arról a programról, amelyet az ENSZ közgyűlésének a le­szerelésről tartott rendkívü­li ülésszaka fogadott el és a 33. ülésszak, mint fő célt tű­zött ki a diplomáciai tárgya­lások és a leszerejéssel fog­lalkozó bizottságok munkája elé. A lengyel kormány nyilat­kozatban hangsúlyozza, hogy Lengyelország mélyen elkö­telezett a fegyverkezési haj­sza megfékezése és a lesze­relés ügye mellett. A lengyel kormány nyilat­kozatában támogatásáról biz­tosítja a közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának záró- dokumentumát és az abban foglaltakat, a továbbiakban pedig állásit foglal amellett, hogy az ENSZ valamennyi tagállamának közösen kell fellépnie a nemzetközi konf­liktusok megoldása és a feszültségek megszüntetésé­nek érdekében, a háborús készülődés és a fegyverkezé­si hajsza ellen. A nyilatko­zat méltatja a helsinki ér­tekezlet záróokmányának és a Varsói Szerződés Tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületé 1978-as javaslatá­nak jelentőségét, és megálla­pítja, hogy igen jelentős lé­pés lenne, ha a helsinki zá­róokmány aláírói — a Szov­jetunió javaslatának megfe­lelően — köteleznék magu­kat arra, hogy nem alkal­maznak elsőként egymás el­len sem atom-, sem hagyo­mányos fegyvereket. A lengyel kormánynak az a meggyőződése, hogy az .általános leszerelési program központi feladata a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rítása. Az első lépés a nuk­leáris fegyverek valamennyi típusa gyártásának korláto­zása lehetne, majd a min­denfajta kipróbálásukról va­ló lemondás következne. Be kellene tiltani a neutron-- fegyverek gyártását és be­vezetését, valamint új tö­megpusztító fegyverek kifej­lesztését is. A nyilatkozat Lengyelor­szág teljes támogatásáról biztosítja a stratégiai táma­dófegyvereknek — a SALT keretében történő — további korlátozását, és figyelmeztett arra, hogy sürgős szükség van a nem nukleáris tö­megpusztító fegyverek korlá­tozására és felszámolására is. Végezetül a dokumentum állást foglal a leszerelési vi­lágértekezlet összehívása mellett. Eredménytelen Carter-Ohira találkozó Az amerikai és a japán kormány megegyezett, hogy hosszú távon rendezik ke­reskedelmi ellentéteiket, de gyakorlati eredményt a legújabb tárgyalások sem hoztak. Carter amerikai elnök és Ohira japán kormányfő tár­gyalt a többi között a ke­reskedelem több mint 11 milliárd dolláros amerikai mérleghiányáról. A kiadott közös közlemény szerint egyetértettek a következő években követendő gazdasá­gi és pénzügyi politika alapkérdéseiben. Washington viszonzásul — nyilván japán sürgetésre — ugyancsak elvi ígéretet tett, hogy mérsékli a dollár hí- guLását, korlátozza olajbeho­zatalát .és elősegíti az ame­rikai kivitelt. Hír szerint a párhuzamo­san szakértői szinten folyta­tott tárgyalások nem hoztak haladást. Az amerikai fél — röviddel Ohira érkezése előtt — megszakította a tár­gyalásokat. hogy tiltakozzék az elfogadhatatlannak mi­nősített japán álláspont miatt A Carter—Ohira közle­mény politikai részében mindkét fél kötelezte magát hogy fenntartja és javítja katonai erőit az ázsiai tér­ségben. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataik változatlanul fontosak. állapította meg Carter és Ohira. Mindkét ország „barátságos” kölcsönö­sen előnyös” kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval mondta a közlemény. Üzemanyag-takarékossági rendelet Jugoszláviában Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Jugoszláviában életbe lé­pett a kormány üzemanyag- takarékossági rendelete, amely a járműforgalomban sebességkorlátozást vezetett be (a megengedett legna­gyobb óránkénti sebesség az autópályák kivételével 80 km.) Továbbá megtiltotta, hogy a páratlan számmal végződő rendszámú gépko­csik csütörtöki napokon, va­lamint a hónap utolsó szom­batján és vasárnapján, a pá­ros számmal végződő rend- számúak pedig hétfői napo­kon, valamint a hónap első szombatján és vasárnapján közlekedjenek. A rendelet nem érinti a mentőket, a tűzoltókat, a nemzetvédelmi és a belügy­minisztérium, a diplomáciai testület járműveit, a taxikat, valamint a külföldi rendszá­mú kocsikat. A teherautók 200 km-nél hosszabb távra nem szállíthatnak árut A kormányrendelet meg­szegőit a közlekedési rend­őrök a helyszínen 1000 dí- náros pénzbüntetéssel sújt­ják. Vállalati járművek ese­tén a vállalatra 30100— 50 000, a felelős személyekre pedig 5000—30 000 dínáros pénzbüntetés szabható ki. A szakemberek számítása szerint a rendelet alkalma­zásával évente mintegy 300 000 tonna benzint és Die­sel-olajat fognak megtaka­rítom és 1 műkő tonnával i kevesebb kőolajat kell im­portálni. Az üzemanyag-ellátás egyébként jelenleg mindenütt biztosított és zavartalan. (MTI) Apwtisaa A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 102. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. május 4., péntek Púja Frigyes Indonéziában DJ AKARTAI Thaiföldi látogatását be­fejezve, Púja Frigyes kül­ügyminiszter csütörtök dél­után indonéz kollégájának meghívására, hivatalos láto­gatásra Djakartába érkezett. A repülőtéren fogadta Mochtar Kusumaatmadja in­donéz külügyminiszter. Je­len volt Vranovicz Imre, a Magyar Népköztársaság dja- kartai nagykövete. A repülőtéren rögtönzött sajtóértekezleten a magyar diplomácia vezetője elmond­ta, hogy Adam Malik, akkori indonéz ' külügyminiszter 1974-ben történt látogatását jött viszonozni, azzal a cél­lal, hogy tárgyalásokat foly­tasson a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések­ről. Magyar küldöttség utazott Baselbe Csütörtökön Baselbe uta­zott — Darvasi István, az Országos Béketanács alelnö- ke és dr. Káldy Zoltán evan­gélikus püspök, a Béke-vi- lágtanács és az OBT elnök­ségének a tagja. A két or­szággyűlési képviselő május 4. és 6. között a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi konferenciáján vesz részt, A Béke-vflágtanács ren­dezte tanácskozás célja, hogy az egyiptomi—izraeli külön­béke után kialakult veszé­lyes helyzetben kifejezésre juttassa a világ haladó erői­nek szolidaritását a palesz­tin néppeL ■" (MTI) Színjátszó csoportok és irodalmi színpadok néphadseregi fesztiválja Megkezdődtek a bemutatók Csütörtök délelőtt — Egerben, a Hámán Kató Megyei Üttörőházban — tartották a színjátszó csopor_ tok és irodalmi színpadok néphadseregi fesztiváljának megnyitó ünnepségét. A résztvevőket Méreg László ezredes, a Magyar Néphad­sereg politikai főcsoportfő­nöksége kulturális osztályá­nak vezetője üdvözölte. Töb­bek között elmondotta: ez a találkozó jó alkalom arra, hogy az együttesek széleskö­rűen tájékozódjanak, megis­merjék egymás tevékenysé­gét, tapasztalatokat gyűjtse­nek. Más szóval: az itt szer­zett élményeket otthoni munkájuk során kamatoz­tathatják. Ezt követően megkezdőd­tek a bemutatók. A tudósí­tó újságíró örömmel nyug­tázhatta azt, hogy a katona­fiatalok vonzódnak az el- gondolkodtató, a gazdag mondanivalójú, az értéke­sebb művekhez, s készség­gel vállalják azok tolmácso­lását. Először . w adósért Hádész Színpad tagjai adtak ízelítőt képességeikből. Ber- náth Balázsné rendezésében Gáli József Künn a bárány, berni a farkas című jelene­tét adták elő. A jászberényiek egy Nagy Lajos-novellából és a kora­beli vicclapokból szerkesz­tett műsort elevenítettek meg. A verőcemarosiaife az 1848—49-es forradalom és szabadságharc időszakának állítottak emléket. A budapesti Kinizsi Szín­pad egy régi népi játékot keltett életre. Ma folytatódnak: a bemu­tatók. Holnap délután — a városi tanács dísztermében szakmai tanácskozásra ke­rül sor, ahol a meghívottak, a csoportvezetők, a rende­zők s a fiatalok képviselői közösen értékelhetik műso­raikat, s azt is megvitathatják, hogy hol tart a néphadsere­gi öntevékeny művészeti moaaaioi», -­Á háztáji és kisegítő gazdaságokra változatlanul számít az ország ■ MÉM-sajtótájékoztató Hatvanban Major Lajos tájékoztatóját tartja (Fotó: Szabó Sándor) Tegnap délelőtt a hatvani tanácsház dísztermében ren­dezett sajtótájékoztatót a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. Patkó Imre köszöntötte a városba érkezett újságírókat, a tájé­koztató vendégeit, közöttük Szokodi Ferencet, a városi pártbizottság első titkárát, Koós Viktort, a megyei ta­nács osztályvezetőjét, majd Major Lajos, a MÉM szö­vetkezeti főosztályvezetője taglalta a háztáji és kisegí­tő gazdaságok társadalmi, népgazdasági jelentőségét, az időszerű gondokat, feladato­kat, valamint a továbblépés lehetőségeit.. Mint bevezető­jében elmondotta, a háztáji és kisegítő gazdaságok sze­repe változatlanul fontos, hi­szen segíti mind az önellá­tást, mind a piacra, feldol­gozásra való nyersáruterme­lést. A mozgalom szükségét bizonyítja a Központi Bi­zottság egyértelmű állásfog­lalása is, különös figyelem­mel arra, hogy a négymillió­nál több embert érintő tevé­kenység hatvanmilliárd fo­rint értékű árucikket „tett asztalra” az 1978-as eszten­dőben, s ez megközelíti egész mezőgazdaságunk termés­hozamának 33 százalékát. — A kisárutermelés, a háztáji jószágtartás helyzete a korábbi évekhez viszonyít­va döntően nem változott 1978-ban, legfeljebb belső el­tolódás tapasztalható. Vala­melyest, csökkent a növény- termesztés Iránti érdeklődés, ezt azonban kiegyenlítette a szarvasmarha-, a sertés-, a nyúl- és a galambtenyésztés, s a különböző állati eredetű termékekből produkált négy- százalékos terméknövekedés — állapította meg Major La­jos főosztályvezető. — Csak nyűiből harmincmillió dol­lárt hoztak népgazdaságunk­nak a szakcsoportok, s tíz­millió dollárt kaptunk a kül­földre- szállított mézért. Ugyanekkor igen kedvezően kell értékelnünk azt a tényt, . hogy mind e munkát egyre jobban segítik a termelőszö­vetkezetek, áfészek. Szakem­bereket, szaktanácsadókat ál­lítanak a háztáji üzemágak, különböző szakcsoportok élé­re, valamint szervezik áz ér­tékesítést, a kisárutermelők tápszerrel, takarmánnyal, munkagéppel való ellátását.. — Ami sürgető feladatain­kat illeti, ki kell emelnem a nagyobb tervszerűséget, a szakcsoportok, kisáruterme­lők által leszállított jószág, zöldség, gyümölcs eddiginél átgondoltabb piaci terítését, s ugyanakkor arra is elodáz- hatatalanul szükség van, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokat megfelelő mennyiségben ellássuk kis­gépekkel, kézi szerszámokkal. Ezek gyártására kijelölte a kormány a veszprémi Mező- gépipari Vállalatot, sajnos ennek a felkészültsége még nem felel meg a kívánal­maknak — mondotta a főosz­tályvezető. Major Lajos főosztályveze­tő tájékoztatójához Bocsi László, a Hatvan és Vidéke Áfész igazgatóságának elnö­ke, Szűrszabó Gusztáv, a he­lyi gazdasági egységek pél­dáival egészítette ki az orszá­gos felmérés tapasztalatait. Ezt követően a központi és megyei újságoktól, folyóira­toktól érkezett újságírók, ri­porterek autóbuszokra ' ül­tek, s. több háztáji gazda­ságot tekintettek meg Hatvan határában és Boldögón. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium saj­tótájékoztatója délután foly­tatódott, amikor a tárca és a SZÖVOSZ munkatársai vá­laszoltak az újságírók kér­déseire. Munkatársunk első­sorban az iránt érdeklődött, hogy Heves megye kisáru- termelő mozgalma milyen he­lyet foglal el országos vi­szonylatban, illetve miféle új törekvések jellemzik a háztáji és kisegtíő gazdasá­gok tevékenységét. — Heves megye főleg zöld. ség- és gyümölcstermesztés tekintetében igen jelentős szerepet tölt be hazánkban, de kiemelten értékeljük né­mely település kisállatte­nyésztő szakcsoportjának te­vékenységét is. A fogyasztá­si szövetkezetek égisze alatt folyó tenyésztő-, felvásárló- és értékesítőmunkának szin­tén vannak példás vonásai. Nagyon érdekes kezdeménye­zés ugyanekkor, hogy Eger vidékén fel akarják újítani a csonthéjas gyümölcsfélék termesztését, amire nagysza­bású programot dolgoztak ki. Hasonló gondolat foglal­koztatja a Mátra alján, Már­káz környékén levő közsé­gek termelőszövetkezeteit, áfészeit. Heves nagyközség pedig, a korábban ugyancsak virágzó zöldségkultúrát kí­vánja fölkarolni — válaszol­ta munkatársunk kérdésére Major Lajos. — Egyébként, ami Hatvant illeti, a mező- gazdaság, a szövetkezeti élet ilyen irányú gazdag kibon­takozását, eredményeit, mi sem dicséri jobban, mint hogy egy éven belül másod­szor rendezünk országos saj­tótájékoztatót ebben a város­ban. S nyilván nem utoljára, mert mindannyiszor hasznos­nak bizonyultak az együtt töltött órák. Moldvay Győző A településfejlesztés és a mezőgazdaság Ä településfejlesztés, va­lamint a mezőgazdaság vál­tozásainak összefüggéseit vizsgálta meg együttes ülé­sén az országgyűlés építési és közlekedési, valamint me­zőgazdasági bizottsága. A képviselők elé terjesztett je­lentés leszögezi, hogy a me­zőgazdaság « ugrásszerűen megnövekedett termelése, az ipari eszközök rohamos tér­hódítása és az ipars/.erű rendszerek gyors terjedése «»ad inkább megnöveli a közlekedés, a szállítás, a szakember-ellátottság és az anyagi-műszaki háttér sze­repét. A Minisztertanács 1971-es hosszú ' távú településfejlesz­tési koncepcióját az élet így igazolta. A mezőgazdaság dinami­kus fejlődése a jövőben fel­tétlenül megköveteli a terv­szerűbb településfejlesztést, mindenekelőtt az infrastruk­túra gyarapítását. Az inten­zív fejlődésnek, a további korszerűsítésnek ugyanis a fejlett település, valamint a megfelelő anyagi-műszaki háttér, a termelési és lakos­sági infrastruktúra fejleszté­se a legfontosabb feltétele. Mindenekelőtt ott vár az irányítókra és végrehajtókra a legtöbb teendő, ahol a- nö­vénytermesztéshez és az ál­lattenyésztéshez a legkedve­zőbbek a természeti adottsá­gok — hangoztatták a többi között az ülésen. 4RKF9

Next

/
Thumbnails
Contents