Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

II magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Szabolcsi Gertrud akadémikust Háromszofos elentkezés az egri öiskolára A Magyar Tudományos Aka­démia 1979. évi, 139. közgyűlé­sén a levelező tagok sorából rendes taggá választották — többek között — Szabolcsi Gertrudot. AZ EGYENJOGÜSÄG szó­beli elismerése ellenére nem túl sok női akadémikus fog­lal helyet a Magyar - Tudo­mányos Akadémián. Ezért önmagában is érdekes a tu­dósnő portréja, akit, nők közül harmadiknak válasz­tottak be akadémikusaink soraiba. Szabolcsi Gertrud 1923- ban született Nagyváradon. (Amikor a riporter arról ér­deklődik; illik-e ezt hölgy­től kérdezni, és főleg leírni — elneveti magát: „Megte­heti nyugodtan, amikor le­velező tagnak választottak, közölték az újságok...”) Csa­ládi indíttatás nem aspirál­ta tudományos pólyára. A gimnáziumban kezdett von­zódni a természettudomá­nyokhoz, először a fizika, majd egyre jobban a kémia érdekelte. A középiskola be­fejezése után kelmefestőként ? dolgozott, és 1945-ben a ko- lozsvári egyetem vegyészka- rára jelentkezett. Akkoriban, a háború utáni években sok budapesti diák keresett ott menedéket a kibombázott fővárosból. Így ismerkedett meg egy budapesti orvostan­hallgatóval, az ismeretségből házasság lett, és a házaspár visszatelepült a fővárosba. 1949-ben végezte el a ve­gyészkart, de már hallgató­ként is dolgozott az Általá­nos Kémiai Tanszéken, ahol fehérjékkel foglalkoztak. 1950-ben került gyakor­nokként abba az intézetbe, ahol azóta is dolgozik: a Karolina úti kutatóhely ma' az Akadémia Szegedi Bioló­giai Központjának Enzimo- lógiai Intézete néven műkö­dik. Azazhogy — mégsem egy­folytában dolgozik itt, csak jogilag. Mert 1950-ben „ki­kérték” egy évre, és az Aka­démia elnöki osztályának vezetője lett. Nagy élmény volt Erdey-Gruz Tibor, Rusz- nyák István mellett dolgozni — mondja —. de a tudo­mány, a kutatás szeretete visszavonzotta. Visszatért az intézetbe, ahol Szörényi Im­re, a híres biokémikus mel­lett lett aspiráns. A szigorú tudós melletti munka sokat formált Szabolcsi Gertrud emberi-kutatói magatartá­sán is. SZABOLCSI GERTRUD 1957-ben lett kandidátus, ér. tekezésének témája a fehér­jék szerkezetének kutatása volt. 1964-ben szerezte meg a tudományok doktora fo­kozatot, ezúttal a fehérjék szerkezete és működése kö­zötti kapcsolat volt disszer­tációjának tárgya. Jóllehet a fehérje óriásmolekula, csak egy kis része vesz részt a működésben (anyagcseré­ben). Minthogy az élő szer­vezetben a fehérje képződé­se sok energiát igényel, va­jon ennyire pazarló-e a ter­mészet? Nem, az egész szük­19*9. május 13., vasárnap séges, ahhoz, hogy annak a bizonyos „kis rész”-nek a szerkezete kialakuljon. Az elsők között volt, aki olyan módszert dolgozott ki, amellyel a fehérjeszerkezet részleges megbontása révén ki tudta mutatni, hogy egyes részek — kisebb vagy na­gyobb mértékben —, ho­gyan járuljanak hozzá az egész működéséhez. Ez a kérdés egyébként szorosan kapcsolódik szervezetünk saját fehérjéinek lebomlá­sához és megújulásához. A Magyar Tudományos Aka­démia 1967-ben választotta levelező tagjainak sorába Szabolcsi Gertrudot, szék­foglalójában is a fehérjeté­mákat dolgozta fel tovább. ÉLETRAJZÁHOZ tarto­zik, hogy államunk egy sor kitüntetéssel ismerte el eredményes kutatómunká­ját: 1960-ban a Munka Ér­demérem, majd 1970-ben a Munka Érdemérem arany fokozatával, 1961-ben Aka­démiai Díjat kapott, majd 1973-ban Állami Díjban ré­szesült. Aktív közéleti em­ber is, számos hazai és kül­földi tudományos és társa­dalmi szerv, bizottság tag­ja. 1955-ben az intézet igaz­gatóhelyettesévé nevezték ki, e tisztet 1972-ig töltötte be. Ekkor ment férjhez Straub F. Brúnó akadémi­kushoz, a világhírű bioké­mikushoz, aki az intézet igazgatója, és etikai okok­ból férj-feleség ugyanabban az intézetben vezető szere­pet, illetőleg vezető helyet­tes-vezetői szerepet nem tölthet be... Azóta az inté­zet tudományos tanácsadó­ja. Kutatási területe hosszú ideig elsődlegesen az egyedi fehérjék (egy-egy fehérje, enzim) szerkezetéhez, műkö­déséhez kapcsolódott, ebből vont le következtetéseket, a fehérjék működésmechanáz- musóra és a fehérjeszerke­zet általános sajátosságaira. Üjabban azt vizsgálja: a fe­hérjék egymással, sejten belül milyen kölcsönhatás­ban vannak? Jelenleg éppen a vörös­vérsejttel kapcsolatos kísér­letek sorozatát folytatja munkatársaival, olyan el. merülten, hogy a riportra megbeszélt időpontra sem 8. Ez persze jó ideig nagyban növelte az izgalmakat, de csakhamar kiderült, hogy szó sincs semmiféle táma­dásról a város ellen s az egész rémhír túlcsigázott fantáziából és félreértésből eredt. A rémhírt rövidesen röp­cédulák is megcáfolták, amelyek a következőket ad­ták tudtul a lakosságnak: „Eger város lakosságához! Az a hír, hogy tengerészek jönnek Egerbe, az állítóla­gos „ellenforradalom leveré­sére’’, nem igaz. Ezt rossz­akaratú, a városban zavart előidéző és a zvargásban ha­lászni akaró, felelőtlen egyé­nek terjesztik, kiket magá­nak a város polgárságának kell lehetetlenné tenni. A „Kosztka csendőr százados” aláirásával kiadott röpcédula ennek tudta és akarata elle­nére adatott ki”. TORMÁSI RENDET CSINÁL Jó, hogy a lap még azt nem akarta elhitetni az ol­vasóival, a Rossztemplom- laktanyában Kosztka és Szita .tudta és akarata ellenére” cilák ki százszámra az el- cnforradalmároknak a fegy •ereket. Ez a nagy mellébe­szélés pedig azért volt, meri emlékezett, mert egy nem a várt eredményt hozó kí­sérlet adatait számítgatta, elemezte, az egész világról, sőt, a leghétköznapibb dol­gokról, például az ebédről is elfeledkezve. Egy új jelenséget ismert fel a vörösvérsejttel kap. csolatban: a sejt hártyája, ha az ozmózisnyomás (azaz a sejten belüli és a környe­ző folyadék nyomásviszonya) változik, pulzál, és moleku­laméret szerint enged ki a sejtből sókat, fehérjéket. A kérdés: másfajta sejt is így viselkedik-e, vagy, ami még ennél is fontosabb: mit le­het a sejtbe ilyen úton eset­leg bevinni? Ez a probléma a gyógyszerek alkalmazásá­nak egyik korszerű kérdése. Az említett „mindenről megfeledkezés” ismét a tu­dósról, mint magánemberről árul el valamit: hobbyja a munka. És ez nem frázis: ha egy kutatási probléma, egy kísérletsorozat érdekli, azzal hetekig képes akár éjjel-nappal is foglalkozni, minden mást félretéve. Ha éppen túlkerül egy ilyen időszakon, zenével, olvasás­sal pihen. Pontosabban: preklasszikus zenével, vagy Mozarttal és Szabó Magda, Ionesco írásaival. Inkább a novella érdekli, mint a re­gény, talán azért is, mert az érzelgősséget nehezen viseli el, és arra, mint mondja, a novellában szerencsére nin. csen hely... Talán összefügg ez a szakirodalom változá­sával is — tűnődik —, hi­szen régen hosszú, terjedel­mes szakcikkekhez „szok­tattak” minket, mostanában pedig a rövid, lényegretörő szakmunkáké a jövő... ÉS A Nö, a családanya szerepköre? Ott is egy, a tu­dománnyal összefüggő ese­ményre a legbüszkébb: elő­ző házasságából született 26 éves nagylánya nemrég dók. torált általános nyelvészet­ből, és szintén kutatói pá­lyára készül. Aminek külön örül: saját akaratából teszi ezt, nem az édesanya befo­lyására, és tőle nagyon tá­vol álló tudományterületen. Lehet, hogy Szabolcsi Gert­rud mindebben saját pálya­kezdésének ismétlődését lát­ja. .. Szatmári Jenő István itt állt a város előtt Tormá­si Károly zászlóalja. Az üte­günket, amihez nagy remé­nyeket fűztek, nem sikerült megszerezniük, és a helyzet kezdett számukra veszedel­messé válni. Sebtében össze­állítottak egy nyolcas bizott­ságot Jankovics Dezső volt polgármester elnökletével, amely bizottság a kétkula- csosság jegyében született meg. A bizottságba a jómódú polgárokon, kulákokon kívül Szita Mihály alezredessel együtt beválasztották a di­rektórium volt elnökét, Lá- jer Dezső elvtársat is, hogy ténykedésüket mindkét irányba lefedezzék. De hogy valójában merrefelé húzott a szívük, azt jelzi a követ­kező intézkedésük is: „ ... Ezenkívül szükségesnek tartották, hogy a volt forra­dalmi törvényszék által el­ítélt politikai foglyokat sza­badon bocsássák, s erre néz­ve is megtették az intézke­déseket.” A lap nagy megnyugvás­sal közli, hogy: „A vöröscsa­patok parancsnokságát sike­rült meggyőzni, hogy Eger­ben nincs ellenforradalom”. Az itt járt, magas rangú 'örzstisztet sikerült megté­veszteniük, de Tormásit, ezt keménykötésű, Őrmester­Március 30-án lezárultak a jelentkezések a felsőoktatási intézményekbe. Az idén — lényegében a tavalyival meg­egyezően — több mint 35 ez­ren nyújtották be pályáza­tukat a nappali tagozatokra. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karára például a tavalyihoz képest valamivel kevesebben jelentkeztek, az akkori 5,5-szeres túljelent­kezés ötszörösre „mérséklő­dött”. A tudományegyetemek primátusa mellett évről év­re vonzóbb a fiatalok köré­ben a tanárképző főiskola. Az első évfolyamokra orszá. güs átlagban a felvehetők két és félszerese adott be pályázatot. Az idén a nép­szerűségi lista első helyein az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola, és budapesti — csepeli — kihelyezett ta­gozata, valamint a Pécsi Ta­nárképző Főiskola áll Ezek­ben az intézményekben há­romszoros a túljelentkezés. Továbbra is gondot jelent a kiválasztás szempontjából, hogy a tanítóképző főisko­lákba a felvehetőknek csak alig több, mint másfélszere­se jelentkezett. Tavaly a jóhírű sárospataki képző volt a „legostromoltabb”, az idén az esztergomi képző és zsám- béki tagozata vette át a sta­fétabotot. Az óvónőképző intézetek nappali tagozatain 625 első­éves kezdheti meg tanulmá­nyait: 1034 jelentkező közül kerülnek be a legjobbak. Az elmúlt évek statiszti­kája arról vall, hogy fokról fokra közelebb kerül a reá­lishoz az orvostudományi egyetemekre pályázók száma, aránya. A tavalyi 2,5-szeres túljelentkezéssel szemben az idén minden száz helyre •239-en adtak be felvételi ké_ reimet. Mérsékeltebb az érdeklő­dés a műszaki felsőoktatási intézmények iránt, bár nagy eltérések vannak itt is a karok és az intézmények között. A Budapesti Műsza­ki Egyetemre a tavalyihoz hasonlóan az idén is 1,7-sze- res volt a túljelentkezés, az építészmérnöki karra azon­ban a felvehetők 2,5-szerese jelentkezett. Hasonló az arány a Miskolci Nehézipari Műszaki egyetem bányamér. nöki karán. bői lett zászlóalj-parancsno­kot nem. öt nem tévesztet­te meg ez a kétszínű játék . és mielőtt a városba bevo­nult: túszokat kért. Janko­vics Dezső volt polgármes­tert, Isaák Gyula volt alis­pánt és Szita Mihály alez­redest. A két polgári túszt meg is kapta, de Szita al­ezredes annyira „ártatlan­nak” érezte magát, hogy au­tóba ült és átszökött a cse- hekhez. Megszöktetőjét, Ru- szó János gépkocsivezetőt, aki több direktóriumi tagot kifosztott és Cvanciger poli­tikai megbízottat a gépko­csija után kötötte és úgy vonszolta, visszatérése után elfogták és az érseki rezi­dencia kertjének a falánál agyonlőtték. A felszabadulá­sig márványtábla hirdette kivégzésének a helyét. Menekülni iparkodott Mé­szöly Géza őrnagy is, de a tihaméri bakterházba be­térve, ott két vöröskatonát talált. Vele volt a felesége is. Mészöly igazolás helyett pisztolyt rántott és a vö­röskatonákra lőtt. Ezek vi­szonozták a lövést, és Mé­szöly a helyszínen meghalt. Dehogy is volt itt ellenfor­radalom. mondja az Egri Újság. Félreértés, zűrzavar, amelyben néhány „jó szán­dékú?” ember semmi mást nem tett, minthogy biztosí­tani iparkodott a várbs la­kosságának élet- és vagyon­biztonságát. Hogy az ellen­forradalmárok akkor nem mutathatták ki nyomban a foguk fehérét, abban nagy része volt annak, hogy elv- társaink már jó élőié egy csomó túszt szedtek és szállítottak Budapestre.- Samrecsányi érseket pedig Dancza János: űz V/lO-es vörös tüzérüteg (Részletek a szerző azonos című visszaemlékezéséből) felújították Móra ferenc szülőházát Móra Ferenc születésének 100. évfordulójia alkalmából fel­újították az író szülőházát Kiskunfélegyházán. Az egykori Szarvas utcai — ma Móra Ferenc utca — házat az 1950-^s években Mezősi Károly irodalomtörténész kutatta fel. A nád­tetős kis házban, eredeti tárgyak felhasználásával, rendeztek be az író apjának, Móra Márton szűcsmesternek a műhelyét (MTI Fotó — Karáth Imre — KS) Az Uj Prágai Trió egri fellépéséről Az Űj Prágai Trió pénte­ken este, a Bartók-teremben adott hangversenyt. Egerben, egyre inkább sza. porodnak a kamarazene hí­vei és ezzel egyenes arány­ban sűrűsödnek a hangver­senyek, ahol kisebb együtte­sek a zeneirodalom intimebb hatású műveivel szórakoz­tatják a közönséget. Az Űj Prágai Trióban — Arnost Strizek zongora, Jiri Klika hegedű, Jan Zvolanek gordonka — kitűnő együttest ismertünk meg. Három egyenrangú művész magas fokú művészetét élvez­hette péntek este az egri hallgatóság. Ar­nost Strizek inkább intellek­tuális alkat, határozott fe­gyelmezettségével és a zenei szöveg korrekt értelmezésé­vel vezeti be közönségét a az utolsó pillanatban Mol­nár Márton nyomozónak si­került Füzesabonyba szállí­tania. Hogy a túszok bőré­nek a féltése nélkül hogyan bántak volna el elvtársaink- kal, azt megmutatták a Ta­nácsköztársaság megdöntése után. Hogy az újság szer­kesztői tökéletesen tisztában voltak a tisztikar megmoz­dulásának jellegével, azt fél­reérthetetlenül jelzi az Egri Népújság 1919. szeptember 12-i számának Mészöly Géza „meggyilkolásával” foglalko­zó cikke is: „.. Május 2-án az egri katonák vissza akar­ták állítani a régi rendet.” Ugye, ez már mindenki szá- ’mára világos beszéd. Igaz, hogy ekkor már bátran le­hetett nevén nevezni a gyermeket, mert akkor már az ellenforradalom kezében volt a hatalom. AZ ÜTEG ELSŐ SIKERE Május 2-án pihenten és jó hangulatban indultunk Felnémet felé. A vámházon túl, a malom felé vezető út­ra tértünk. Ott a nyílt tere­pen, az úgynevezett Káposz­tásföldön akasztottuk le a Bözsit, Szidit, Rozit meg a Katit a lőszertaligáról. Ezek a derék 10 cm-es ágyúk egri lányneveket kaptak, s a ne­vük ott volt az acél védő­pajzsra felírva. Ami a nyel­velőképességeiket illeti, nem­igen maradtak el a névadóik­tól. Csövük már Felnémet felé irányult, amikor hirte­len ráeszméltem, hogy nem táncmulatságra, hanem ko­moly verekedésre készülünk. (Folytatjuk) mű mélyebb rétegeibe. Jlrt Klika hegedűművész hevülé- kenyebb természetű zongoris­ta társánál, a szenvedélyeket, az érzelmeket ébreszti fel a mű élvezőiben: a gordonkáin játszó Jan Zvolanek a zene iránti alázattal vesz részt abban a közös zenélésben, ahol a gordonka is egyen­rangú szerepet kap a másik két hangszerhez képest. Ez az együttes két cseh szerző műsorra vett művével iga­zolta mindazt, amit most ró­luk leírtunk. A bevezető számként el-' hangzó Beethoven-mű, a D-dúr trió összehasonlítási alapot adhat arra, hogyan értelmezi egy együttes a beethoveni léleknek ezeket a meghittebb alkotásait. Ha visszagondolunk az e héten, kedden, ugyancsak a Bartók- teremben megrendezett Kal­már—Radnóti koncertre, ott is a Tavaszi szonátára, le- mérhetők a temperamentum- és felfogásbeli különbségek és azonosságok. Igaz, ez a megállapítás, hogy minden előadóművész hozzáteszi a maga énjét, egyéniségét a megelevenedő zeneműhöz. És minden hangverseny esztéti­kai élménye más és más, és megismételhetetlen. A műsor második száma­ként Milan Slavicky Felvilá­gosodás című kompozíciója hangzott el. A mű 1976-os keletkezési évszámot visel magán. A komor hangzatok uralják ezt a művet, mintha a lélek mélységeit akarná megidézni nekünk hosszú percekre a zenész, hogy az­tán a befejezésként elhangzó pianók és apró zenei lebegé­sek megnyugtassanak affelől, hogy az emberi belsőben is helyre kell állnia az egyen­súlynak és a megbékélésnek. A szerző a modern ember belső válságait, vagy válsá­gos pillanatait tárja elénk, s csaknem riadtan kérdezzük magunktól, hogy ez a kor és a kor embere ekkora lel­ki veszedelmeket képes, vagy kényszerül átélni? Smetana G-moll triója ugyancsak komorló hangula­tokat, nagy lelki fájdalma­kat idéz. A szerző ezt a művét gyermekének elsira- tásaképpen írta meg. A lé­lek kínjait halljuk, az egek­re kiáltó háborgástól az el­csendesedő belenyugvásig ível a zenész panasza és közben feltárul az a dallam­világ, amely annyira bőven árad Smetanánál. Az Űj Prágai Trió emléke­zetes estét szerzett az egri közönségnek. 'farkmi J

Next

/
Thumbnails
Contents