Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
II magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Szabolcsi Gertrud akadémikust Háromszofos elentkezés az egri öiskolára A Magyar Tudományos Akadémia 1979. évi, 139. közgyűlésén a levelező tagok sorából rendes taggá választották — többek között — Szabolcsi Gertrudot. AZ EGYENJOGÜSÄG szóbeli elismerése ellenére nem túl sok női akadémikus foglal helyet a Magyar - Tudományos Akadémián. Ezért önmagában is érdekes a tudósnő portréja, akit, nők közül harmadiknak választottak be akadémikusaink soraiba. Szabolcsi Gertrud 1923- ban született Nagyváradon. (Amikor a riporter arról érdeklődik; illik-e ezt hölgytől kérdezni, és főleg leírni — elneveti magát: „Megteheti nyugodtan, amikor levelező tagnak választottak, közölték az újságok...”) Családi indíttatás nem aspirálta tudományos pólyára. A gimnáziumban kezdett vonzódni a természettudományokhoz, először a fizika, majd egyre jobban a kémia érdekelte. A középiskola befejezése után kelmefestőként ? dolgozott, és 1945-ben a ko- lozsvári egyetem vegyészka- rára jelentkezett. Akkoriban, a háború utáni években sok budapesti diák keresett ott menedéket a kibombázott fővárosból. Így ismerkedett meg egy budapesti orvostanhallgatóval, az ismeretségből házasság lett, és a házaspár visszatelepült a fővárosba. 1949-ben végezte el a vegyészkart, de már hallgatóként is dolgozott az Általános Kémiai Tanszéken, ahol fehérjékkel foglalkoztak. 1950-ben került gyakornokként abba az intézetbe, ahol azóta is dolgozik: a Karolina úti kutatóhely ma' az Akadémia Szegedi Biológiai Központjának Enzimo- lógiai Intézete néven működik. Azazhogy — mégsem egyfolytában dolgozik itt, csak jogilag. Mert 1950-ben „kikérték” egy évre, és az Akadémia elnöki osztályának vezetője lett. Nagy élmény volt Erdey-Gruz Tibor, Rusz- nyák István mellett dolgozni — mondja —. de a tudomány, a kutatás szeretete visszavonzotta. Visszatért az intézetbe, ahol Szörényi Imre, a híres biokémikus mellett lett aspiráns. A szigorú tudós melletti munka sokat formált Szabolcsi Gertrud emberi-kutatói magatartásán is. SZABOLCSI GERTRUD 1957-ben lett kandidátus, ér. tekezésének témája a fehérjék szerkezetének kutatása volt. 1964-ben szerezte meg a tudományok doktora fokozatot, ezúttal a fehérjék szerkezete és működése közötti kapcsolat volt disszertációjának tárgya. Jóllehet a fehérje óriásmolekula, csak egy kis része vesz részt a működésben (anyagcserében). Minthogy az élő szervezetben a fehérje képződése sok energiát igényel, vajon ennyire pazarló-e a természet? Nem, az egész szük19*9. május 13., vasárnap séges, ahhoz, hogy annak a bizonyos „kis rész”-nek a szerkezete kialakuljon. Az elsők között volt, aki olyan módszert dolgozott ki, amellyel a fehérjeszerkezet részleges megbontása révén ki tudta mutatni, hogy egyes részek — kisebb vagy nagyobb mértékben —, hogyan járuljanak hozzá az egész működéséhez. Ez a kérdés egyébként szorosan kapcsolódik szervezetünk saját fehérjéinek lebomlásához és megújulásához. A Magyar Tudományos Akadémia 1967-ben választotta levelező tagjainak sorába Szabolcsi Gertrudot, székfoglalójában is a fehérjetémákat dolgozta fel tovább. ÉLETRAJZÁHOZ tartozik, hogy államunk egy sor kitüntetéssel ismerte el eredményes kutatómunkáját: 1960-ban a Munka Érdemérem, majd 1970-ben a Munka Érdemérem arany fokozatával, 1961-ben Akadémiai Díjat kapott, majd 1973-ban Állami Díjban részesült. Aktív közéleti ember is, számos hazai és külföldi tudományos és társadalmi szerv, bizottság tagja. 1955-ben az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki, e tisztet 1972-ig töltötte be. Ekkor ment férjhez Straub F. Brúnó akadémikushoz, a világhírű biokémikushoz, aki az intézet igazgatója, és etikai okokból férj-feleség ugyanabban az intézetben vezető szerepet, illetőleg vezető helyettes-vezetői szerepet nem tölthet be... Azóta az intézet tudományos tanácsadója. Kutatási területe hosszú ideig elsődlegesen az egyedi fehérjék (egy-egy fehérje, enzim) szerkezetéhez, működéséhez kapcsolódott, ebből vont le következtetéseket, a fehérjék működésmechanáz- musóra és a fehérjeszerkezet általános sajátosságaira. Üjabban azt vizsgálja: a fehérjék egymással, sejten belül milyen kölcsönhatásban vannak? Jelenleg éppen a vörösvérsejttel kapcsolatos kísérletek sorozatát folytatja munkatársaival, olyan el. merülten, hogy a riportra megbeszélt időpontra sem 8. Ez persze jó ideig nagyban növelte az izgalmakat, de csakhamar kiderült, hogy szó sincs semmiféle támadásról a város ellen s az egész rémhír túlcsigázott fantáziából és félreértésből eredt. A rémhírt rövidesen röpcédulák is megcáfolták, amelyek a következőket adták tudtul a lakosságnak: „Eger város lakosságához! Az a hír, hogy tengerészek jönnek Egerbe, az állítólagos „ellenforradalom leverésére’’, nem igaz. Ezt rosszakaratú, a városban zavart előidéző és a zvargásban halászni akaró, felelőtlen egyének terjesztik, kiket magának a város polgárságának kell lehetetlenné tenni. A „Kosztka csendőr százados” aláirásával kiadott röpcédula ennek tudta és akarata ellenére adatott ki”. TORMÁSI RENDET CSINÁL Jó, hogy a lap még azt nem akarta elhitetni az olvasóival, a Rossztemplom- laktanyában Kosztka és Szita .tudta és akarata ellenére” cilák ki százszámra az el- cnforradalmároknak a fegy •ereket. Ez a nagy mellébeszélés pedig azért volt, meri emlékezett, mert egy nem a várt eredményt hozó kísérlet adatait számítgatta, elemezte, az egész világról, sőt, a leghétköznapibb dolgokról, például az ebédről is elfeledkezve. Egy új jelenséget ismert fel a vörösvérsejttel kap. csolatban: a sejt hártyája, ha az ozmózisnyomás (azaz a sejten belüli és a környező folyadék nyomásviszonya) változik, pulzál, és molekulaméret szerint enged ki a sejtből sókat, fehérjéket. A kérdés: másfajta sejt is így viselkedik-e, vagy, ami még ennél is fontosabb: mit lehet a sejtbe ilyen úton esetleg bevinni? Ez a probléma a gyógyszerek alkalmazásának egyik korszerű kérdése. Az említett „mindenről megfeledkezés” ismét a tudósról, mint magánemberről árul el valamit: hobbyja a munka. És ez nem frázis: ha egy kutatási probléma, egy kísérletsorozat érdekli, azzal hetekig képes akár éjjel-nappal is foglalkozni, minden mást félretéve. Ha éppen túlkerül egy ilyen időszakon, zenével, olvasással pihen. Pontosabban: preklasszikus zenével, vagy Mozarttal és Szabó Magda, Ionesco írásaival. Inkább a novella érdekli, mint a regény, talán azért is, mert az érzelgősséget nehezen viseli el, és arra, mint mondja, a novellában szerencsére nin. csen hely... Talán összefügg ez a szakirodalom változásával is — tűnődik —, hiszen régen hosszú, terjedelmes szakcikkekhez „szoktattak” minket, mostanában pedig a rövid, lényegretörő szakmunkáké a jövő... ÉS A Nö, a családanya szerepköre? Ott is egy, a tudománnyal összefüggő eseményre a legbüszkébb: előző házasságából született 26 éves nagylánya nemrég dók. torált általános nyelvészetből, és szintén kutatói pályára készül. Aminek külön örül: saját akaratából teszi ezt, nem az édesanya befolyására, és tőle nagyon távol álló tudományterületen. Lehet, hogy Szabolcsi Gertrud mindebben saját pályakezdésének ismétlődését látja. .. Szatmári Jenő István itt állt a város előtt Tormási Károly zászlóalja. Az ütegünket, amihez nagy reményeket fűztek, nem sikerült megszerezniük, és a helyzet kezdett számukra veszedelmessé válni. Sebtében összeállítottak egy nyolcas bizottságot Jankovics Dezső volt polgármester elnökletével, amely bizottság a kétkula- csosság jegyében született meg. A bizottságba a jómódú polgárokon, kulákokon kívül Szita Mihály alezredessel együtt beválasztották a direktórium volt elnökét, Lá- jer Dezső elvtársat is, hogy ténykedésüket mindkét irányba lefedezzék. De hogy valójában merrefelé húzott a szívük, azt jelzi a következő intézkedésük is: „ ... Ezenkívül szükségesnek tartották, hogy a volt forradalmi törvényszék által elítélt politikai foglyokat szabadon bocsássák, s erre nézve is megtették az intézkedéseket.” A lap nagy megnyugvással közli, hogy: „A vöröscsapatok parancsnokságát sikerült meggyőzni, hogy Egerben nincs ellenforradalom”. Az itt járt, magas rangú 'örzstisztet sikerült megtéveszteniük, de Tormásit, ezt keménykötésű, ŐrmesterMárcius 30-án lezárultak a jelentkezések a felsőoktatási intézményekbe. Az idén — lényegében a tavalyival megegyezően — több mint 35 ezren nyújtották be pályázatukat a nappali tagozatokra. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karára például a tavalyihoz képest valamivel kevesebben jelentkeztek, az akkori 5,5-szeres túljelentkezés ötszörösre „mérséklődött”. A tudományegyetemek primátusa mellett évről évre vonzóbb a fiatalok körében a tanárképző főiskola. Az első évfolyamokra orszá. güs átlagban a felvehetők két és félszerese adott be pályázatot. Az idén a népszerűségi lista első helyein az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, és budapesti — csepeli — kihelyezett tagozata, valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola áll Ezekben az intézményekben háromszoros a túljelentkezés. Továbbra is gondot jelent a kiválasztás szempontjából, hogy a tanítóképző főiskolákba a felvehetőknek csak alig több, mint másfélszerese jelentkezett. Tavaly a jóhírű sárospataki képző volt a „legostromoltabb”, az idén az esztergomi képző és zsám- béki tagozata vette át a stafétabotot. Az óvónőképző intézetek nappali tagozatain 625 elsőéves kezdheti meg tanulmányait: 1034 jelentkező közül kerülnek be a legjobbak. Az elmúlt évek statisztikája arról vall, hogy fokról fokra közelebb kerül a reálishoz az orvostudományi egyetemekre pályázók száma, aránya. A tavalyi 2,5-szeres túljelentkezéssel szemben az idén minden száz helyre •239-en adtak be felvételi ké_ reimet. Mérsékeltebb az érdeklődés a műszaki felsőoktatási intézmények iránt, bár nagy eltérések vannak itt is a karok és az intézmények között. A Budapesti Műszaki Egyetemre a tavalyihoz hasonlóan az idén is 1,7-sze- res volt a túljelentkezés, az építészmérnöki karra azonban a felvehetők 2,5-szerese jelentkezett. Hasonló az arány a Miskolci Nehézipari Műszaki egyetem bányamér. nöki karán. bői lett zászlóalj-parancsnokot nem. öt nem tévesztette meg ez a kétszínű játék . és mielőtt a városba bevonult: túszokat kért. Jankovics Dezső volt polgármestert, Isaák Gyula volt alispánt és Szita Mihály alezredest. A két polgári túszt meg is kapta, de Szita alezredes annyira „ártatlannak” érezte magát, hogy autóba ült és átszökött a cse- hekhez. Megszöktetőjét, Ru- szó János gépkocsivezetőt, aki több direktóriumi tagot kifosztott és Cvanciger politikai megbízottat a gépkocsija után kötötte és úgy vonszolta, visszatérése után elfogták és az érseki rezidencia kertjének a falánál agyonlőtték. A felszabadulásig márványtábla hirdette kivégzésének a helyét. Menekülni iparkodott Mészöly Géza őrnagy is, de a tihaméri bakterházba betérve, ott két vöröskatonát talált. Vele volt a felesége is. Mészöly igazolás helyett pisztolyt rántott és a vöröskatonákra lőtt. Ezek viszonozták a lövést, és Mészöly a helyszínen meghalt. Dehogy is volt itt ellenforradalom. mondja az Egri Újság. Félreértés, zűrzavar, amelyben néhány „jó szándékú?” ember semmi mást nem tett, minthogy biztosítani iparkodott a várbs lakosságának élet- és vagyonbiztonságát. Hogy az ellenforradalmárok akkor nem mutathatták ki nyomban a foguk fehérét, abban nagy része volt annak, hogy elv- társaink már jó élőié egy csomó túszt szedtek és szállítottak Budapestre.- Samrecsányi érseket pedig Dancza János: űz V/lO-es vörös tüzérüteg (Részletek a szerző azonos című visszaemlékezéséből) felújították Móra ferenc szülőházát Móra Ferenc születésének 100. évfordulójia alkalmából felújították az író szülőházát Kiskunfélegyházán. Az egykori Szarvas utcai — ma Móra Ferenc utca — házat az 1950-^s években Mezősi Károly irodalomtörténész kutatta fel. A nádtetős kis házban, eredeti tárgyak felhasználásával, rendeztek be az író apjának, Móra Márton szűcsmesternek a műhelyét (MTI Fotó — Karáth Imre — KS) Az Uj Prágai Trió egri fellépéséről Az Űj Prágai Trió pénteken este, a Bartók-teremben adott hangversenyt. Egerben, egyre inkább sza. porodnak a kamarazene hívei és ezzel egyenes arányban sűrűsödnek a hangversenyek, ahol kisebb együttesek a zeneirodalom intimebb hatású műveivel szórakoztatják a közönséget. Az Űj Prágai Trióban — Arnost Strizek zongora, Jiri Klika hegedű, Jan Zvolanek gordonka — kitűnő együttest ismertünk meg. Három egyenrangú művész magas fokú művészetét élvezhette péntek este az egri hallgatóság. Arnost Strizek inkább intellektuális alkat, határozott fegyelmezettségével és a zenei szöveg korrekt értelmezésével vezeti be közönségét a az utolsó pillanatban Molnár Márton nyomozónak sikerült Füzesabonyba szállítania. Hogy a túszok bőrének a féltése nélkül hogyan bántak volna el elvtársaink- kal, azt megmutatták a Tanácsköztársaság megdöntése után. Hogy az újság szerkesztői tökéletesen tisztában voltak a tisztikar megmozdulásának jellegével, azt félreérthetetlenül jelzi az Egri Népújság 1919. szeptember 12-i számának Mészöly Géza „meggyilkolásával” foglalkozó cikke is: „.. Május 2-án az egri katonák vissza akarták állítani a régi rendet.” Ugye, ez már mindenki szá- ’mára világos beszéd. Igaz, hogy ekkor már bátran lehetett nevén nevezni a gyermeket, mert akkor már az ellenforradalom kezében volt a hatalom. AZ ÜTEG ELSŐ SIKERE Május 2-án pihenten és jó hangulatban indultunk Felnémet felé. A vámházon túl, a malom felé vezető útra tértünk. Ott a nyílt terepen, az úgynevezett Káposztásföldön akasztottuk le a Bözsit, Szidit, Rozit meg a Katit a lőszertaligáról. Ezek a derék 10 cm-es ágyúk egri lányneveket kaptak, s a nevük ott volt az acél védőpajzsra felírva. Ami a nyelvelőképességeiket illeti, nemigen maradtak el a névadóiktól. Csövük már Felnémet felé irányult, amikor hirtelen ráeszméltem, hogy nem táncmulatságra, hanem komoly verekedésre készülünk. (Folytatjuk) mű mélyebb rétegeibe. Jlrt Klika hegedűművész hevülé- kenyebb természetű zongorista társánál, a szenvedélyeket, az érzelmeket ébreszti fel a mű élvezőiben: a gordonkáin játszó Jan Zvolanek a zene iránti alázattal vesz részt abban a közös zenélésben, ahol a gordonka is egyenrangú szerepet kap a másik két hangszerhez képest. Ez az együttes két cseh szerző műsorra vett művével igazolta mindazt, amit most róluk leírtunk. A bevezető számként el-' hangzó Beethoven-mű, a D-dúr trió összehasonlítási alapot adhat arra, hogyan értelmezi egy együttes a beethoveni léleknek ezeket a meghittebb alkotásait. Ha visszagondolunk az e héten, kedden, ugyancsak a Bartók- teremben megrendezett Kalmár—Radnóti koncertre, ott is a Tavaszi szonátára, le- mérhetők a temperamentum- és felfogásbeli különbségek és azonosságok. Igaz, ez a megállapítás, hogy minden előadóművész hozzáteszi a maga énjét, egyéniségét a megelevenedő zeneműhöz. És minden hangverseny esztétikai élménye más és más, és megismételhetetlen. A műsor második számaként Milan Slavicky Felvilágosodás című kompozíciója hangzott el. A mű 1976-os keletkezési évszámot visel magán. A komor hangzatok uralják ezt a művet, mintha a lélek mélységeit akarná megidézni nekünk hosszú percekre a zenész, hogy aztán a befejezésként elhangzó pianók és apró zenei lebegések megnyugtassanak affelől, hogy az emberi belsőben is helyre kell állnia az egyensúlynak és a megbékélésnek. A szerző a modern ember belső válságait, vagy válságos pillanatait tárja elénk, s csaknem riadtan kérdezzük magunktól, hogy ez a kor és a kor embere ekkora lelki veszedelmeket képes, vagy kényszerül átélni? Smetana G-moll triója ugyancsak komorló hangulatokat, nagy lelki fájdalmakat idéz. A szerző ezt a művét gyermekének elsira- tásaképpen írta meg. A lélek kínjait halljuk, az egekre kiáltó háborgástól az elcsendesedő belenyugvásig ível a zenész panasza és közben feltárul az a dallamvilág, amely annyira bőven árad Smetanánál. Az Űj Prágai Trió emlékezetes estét szerzett az egri közönségnek. 'farkmi J
