Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
4 technológia gyors fejlődése, a korszerű módszerek alkalmazása gazdaságunk haladásának kulcskérdése. Mai összeállításunknak ez a fő témája; egyetemi tanszékvezető mondja el véleményét gazdálkodásunk tecnológiai színvonaláról. a technika történetéből Davy kísérlete — Az „orosz fény” — Sterilizáló készülékek 170 éve, 1000-ben Humpry Davy (1778—1829) angol kémikus a londoni Royal In- stitutin-ban bemutatta, hogy 2000 összekapcsolt Volta-fé- le cink-réz galvánelem által fejlesztett áram két faszénpálcika között vakítóan éles fényívet képez. Ez volt a villamos ívfény első nagyobb szabású nyilvános bemutatója. Gyakorlati használatra' azonban még nem volt alkalmas, mert nem állott rendelkezésre megfelelő áramforrás és a szénru- dak hamar elégtek. •fc105 éve, 1874. július 23-án szabadalmaztatta Alekszandr Lodigin orosz elektrotechnikus az izzószálas égőjét, amelybe szénszálas izzó került beépítésre. Nagyobb szabású térvilágításra a péter- vári kikötő egyik dokkjában próbálták ki. Hamarosan kétszáz ilyenfajta lámpát szereltek fel Pétervár utcáin és azokat gázgéppel meghajtott áramfejlesztőből táplálták. Egy-egy lámpának 700—1000 óra volt az élettartama. Lodigin, bár találmányáért kitüntetést kapott, és külföldön ’ annyira elterjedt, hogy ott egyszerűen „orosz fény"-nek nevezték, a cári Oroszországban nem tudta találmányát megfelelően értékesíteni. ★ 1874-ben szerkesztette meg Vaillard-Desmaraux a légmentesen záró főzőüstökből álló, első sterilizáló készülékét. ★ Josep von Frauenhoffen német üvegtechnikus és fizikus (1787—1826) nagy szórású színképelemzőt készített és ezzel a Nap színképében fekete, elnyelési vonalakat fedezett fel. Később azt tapasztalta, hogy az izzó testek által kibocsátott fény színképe jellemző az illető test anyagára. Az anyagra jellemző vonalkákat róla „Frauenhof fen-vonalak”-nak nevezték el, 576 ilyen vonalka helyét határozta meg.- líováts Andor Lodigin izzólámpája Az első sterilizáló készülék A technológia és a tudomány Egyre többször találkozhatunk napilapjaink hasábjain a „technológia” szóval, s a népgazdaság eredményességét megszabó kormány- és párthatározatokban is mind gyakrabban fordul elő a technológia ügye. Mindez nem véletlen, hiszen napjaink korszerű technológiái nemcsak a termékek minőségét és gazdaságos előállítását szabják meg. de szoros kapcsolatban vannak a nemzeti jövedelem alakulásával is. De vajon miért éppen az utóbbi időben vált ilyen közérdekű problémává a tudomány és a technológia kapcsolata? — kerestük fel kérdésünkkel dr. Prohászka Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetőjét. — Már az 1970-es évek elején elértük hazánkban a teljes foglalkoztatottságot, így a nemzeti jövedelem ex- tenziv fejlesztésének lehetősége gyakorlatilag megszűnt. A termelés további növekedését a termelékenység mind jobbá tételével lehet és kell biztosítani, ez pedig a termékszerkezet változtatásával és a technológia fejlesztésével valósítható meg a leghatékonyabban. — Mit értenek a szakemberek a technológia szó alatt? — A technológia a természetben fellelhető nyersanyagok, illetve részben kész termékek emberi fogyasztásra alkalmassá vagy alkalmasabbá tételének tudománya, gyakorlata. — Gyakran, hallani arról, hogy egy-egy nagyobb cég részletesen ismerteti áruit, ám azok előállítási „titkairól”, a technológiai fogásokról szót sem ejt. Professzor úr véleménye szerint mi az oka ennek? — A „titokzatosság” a technológia egyik legjellegzetesebb vonása. A. termelési tapasztalatokról nem számol be a gyártó cég, s ez azért is meglepő, mert minden más tudományterületen a kutatók elsőrendű érdeke eredményeik nyilvánosságra hozása. Napjaink kiélezett és egyre éleződő nemzetközi versenyében azonban csak akkor lehet egy termék versenyképes, ha technológiája legkorszerűbb. Éppen ezért a technológiai újdonságokat addig titkolják, ameddig lehetséges, vagy ameddig annál jobbat nem dolgoztak ki. — Mint a technológia egyik jellegzetes vonását említette a „titokzatosságot”. Van még más sajátosság is? — Természetesen. A technológia eredményei egyszerűen mérhetők és osztályozhatók: egy-egy új módszernek hasznosabbnak, gazdaságosabbnak, jobbnak kell lennie a korábbiaknál. A technológia területén a kutató már eleve kockázatot vállal, s bizony gyakran megesik, hogy a kívánt eredmény elmarad. Talán éppen ezért nehéz egy-egy konkrét feladat vállalására vállalkozót találni. És éppen ezen „mérhetősége” miatt nem könnyű a tudományos előrehaladás sem a technológiában, e területen a legkevesebb a minősítettek száma. A technológiai folyamatok során tehát az anyagok tulajdonságait vagy azok alakját változtatjuk meg. — Ezek szerint a technológia nem elszigetelt tudományág . ■. — Semmiképp. A techno- • lógia — az anyag megmunkálása révén — egyre szorosabb kapcsolatba kerül a korszerű fizikával, kémiával, sőt az utóbbi időben a biológiai eredményeket is mind szélesebben hasznosítja. De nemcsak a fizikusok, kémikusok, biológusok és mérnökök ügye a technológia, hanem a társadalom-, a közgazdaság-, és a szervezéstudományok művelőinek is el kell sajátítaniuk. — A technológia — mint szó volt róla — erőteljesen befolyásolja az anyag- és energiafelhasználást, meghatározza a termékek minőségét, előállításuk gazdaságosságát. De vajon hogyan bírálják cl ezt a gazdaságosságot? — Ez bizony külön gondja a népgazdaságunknak. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink egyértelműen előírják, hogy a gazdaságtalan termékek gyártását azonnal be kell szüntetni. Am arra a kérdésre, hogy melyik termék gyártása gazdaságos, s melyiké nem az, nehéz egyértelmű választ' adni. Egy kevésbé korszerűnek tűnő termék is lehet gazdaságos, ha technológiája hasznúi biztosít. Sokféle gazdasági mutatót használunk ma, de hogy ezek közül melyik is tükrözi legjobban a nép- gazdasági érdekeket, arról keveset tudunk. — Még napjainkban is gyakran problémát jelent, hogy egy-egy új technológia bevezetését meglehetősen idegenkedve fogadják a munkások és a mérnökök. Professzor úr szerint mi az oka ennek? — A technológia újdonsár gai gyakran további ismeretek elsajátítását, új munka- folyamatok megértését, megtanulását követelik. Ez ellen gyakran tiltakozik a „jól bevált módszerhez” ragaszkodó dolgozó. Pedig éppen az ő érdekükben szeretnénk újabb és újabb technológiákat bevezetni. — Kifejtené ezt részletesebben? — Nézzünk egy konkrét példát, mondjuk az öntödék világából. Az öntvénytisztítás embertelenül nehéz feladatát nem vállalja senki az öntődében. A rendelő vállalatok tisztítatlanul veszik át az öntvényeket, s maguk tisztítják meg őket. Az ilyen és ehhez hasonló tevékenységeket kell olyan új technológiákkal felváltani, amelyek mentesítik a dolgozókat ezektől a — társadalmunk eszméivel összeegyeztethetetlen — terhektől. — Hogyan látja profesz- szor úr hazánk jelenlegi technológiai színvonalát? — Sajnos hazánk technológiai színvonala meglehetősen elmaradott a vezető ipari hatalmakéhoz képest. Persze nem szabad említés nélkül hagyni kiemelkedő eredményeinket sem, ám egy ország technológiai színvonalát nem néhány csúcs- eredmény, hanem az átlagos szint jellemzi. A csúcseredmények arra jók, hogy magukkal húzzák a lemaradókat, s ezek mutatják meg, hogy mit, s mily területen kell fejleszteni és javítani. Népünk kulturális felemelkedésében is jelentős szerepe van a technológiának, hiszen a tudományág nemcsak az anyag tulajdonságait, hanem az ember gondolatvilágát, gondolkodásmódját is formálja.. . Horváth Annamária Az atomfizika virágkorát századunk első harmadában élte: ekkor született meg a kvantummechanika. amely az atomburok jelenségeinek egységes leírását, értelmezését adta. beleértve azt a tömérdek optikai, spektroszkópiai adatot is. amelyet még a múlt században gyűjtöttek össze. Korábban ugyanis az atomfizikai ismeretek döntő többsége a fény az optikai spektrumok vizsgálatából származott. A fény keletkezésében azonban csak az atom legkülső, az atommagtól legtávolabbi elektronjainak van szerepe. Ahhoz, hogy több elektront tá vol í th as.su nk el az atomból, igen sok energia szükséges. Az új atomfizika tehát nagy energiájú atomfizika, amelyben nemcsak a legkülső elektronokat gerjesztik, vagy legfeljebb egy elektront távolítanak el. hanem elektronok sorát távo- lítjáik el az atomburokból. Az új atomfizika kialakulását a magfizika fejlődése tette lehetővé. A legtöbb magfizikai folyamatban ugyanis általában az atomok is jelen vannak, például az az anyag, amelvet a magfizikai gyorsítókban részecskékkel bombáznak atomokból vagy molekulákból áll, és a magütikö7ést atomburok jelenségek is kísérik. A vizsgálatokhoz természetesen a gyorsító nem elég a magfizika csaknem egész fegyvertárát, sőt. annak erre a célra továbbfejlesztett változatát is he kell vetni, A folyamatból kiléoő ronok eneT'ia»lo®ziá«:át fer^ektrumá*' q-.iá—„j - - -s <- -v •'Pgvis a bombázó ioné’ I<•■'<nvához. képest n különböző szögekben kilépő elektElektron-spektrométcr előkészítése a méréshez a csehszlovák intézetben. Ilyen műszerből mindössze kettő működik a szocialista országokban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ronok számának a változását speciális elektron-spektrométerekkel mérik. De mérik a külöböző sugárzások közötti időkapcsolatokat is. A Csehszlovák Tudományos kadémia Atomfi-»'kai Int-' zetének nukleáris spektroszkópiai osztálya több szocialista ország akadémiájával együttműködve tanulmányozza az atommag szerkezetét, valami nt gammasugárzás, átalakításának a problémáját. A vizsgálatok, bár ■'Idősorban elméleti jellegű- k. számos gyakorlati, ipar orobléma megoldásához is elvezethetnek. I Együttműködés az atomfizikában f HA J ^MtísoROK: RÁDIB KOSSUTH 8.27 Slágermúzeum. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó 10.35 Verbunkosok. 11.10 Madrigálok. 11.30 Senki ke. vesebbet?! 11.45 Változatok sötét húrra. 12.35 Zene és megrendelés. 12.50 Zenemúzeum. 14.12 Népek meséi. 14.41 A nemzetközi munkásmozgalom dalaiból 15.10 Operaáriák. 15.28 Csi. ribiri. 16.05 Nagy László: Adok nektek arapyvesszőt. 16.15 A St. Martin-in-the- Field Kamarazenekar játszik. 16.39 Olvastam valahol... 17.07 Brahms: Négy komoly ének. 17.25 Duó (Hangjáték). 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Jess Thomas a Lohengrin címszerepében. 19.50 Látogatóban a prágai Chorea Bohemica együttesnél. 20.40 A gyorsuló idő nyomában... 21.00 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Sárai Tibor műveiből. 22.56 Népi zene. 23.15 Csajkovsz. kij: a-möll trió. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a miskolci stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Takács Jenő: Táncok és dalok. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Népdalok, néptáncok. 16.35 Dallamok, emlékek. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Harmincéves a rádióoperett. 22.00 A tegnap slágereiből. 23.15 Fali operettjeiből. SZOLNOK 17.00-fől 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Amiről beszélnünk kell. Szerkesztő riporter: Nagy István — Beatkedvelőknek — A gyermekvárosban. Antal Magda riportja — Fiatalok falun. Önodvári Miklós jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi kró_ nika — A miskolci film- fesztivál ünnepélyes megnyitója — Kiállítás a képcsarnokban — Lap- és műsorelőzetes.,. 8.30 Tévétorna. 8.35 Iskolatévé. 14.45 Iskolatévé (Ism.) 16.20 Zsebtévé. 16.55 Telesport. 18.35 Tavasz a földe. ken. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó, 20.04 Jogi esetek. 20.40 Szávitri, az asz- szonyi hűség dicsérete (Tévédráma). 21.45 Ökölvívó Európa-bajnokság. Kb. 22.25 Tv-hiradó 3. 2 MŰSOR 18.40 En francais. 18.55 Osztályfőnöki óra. 19.30 Tv- hiradó. 20.00 Grieg; a-moll zongoraverseny. 20.35 Mágia 77. 21.20 Tv-hiradó 2. 21.45 Lidércfény. 1979. május 10., csütörtök Tűi
