Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

V KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Együttműködés — közös célokért BEFEJEZŐDÖTT Sztanko Todorov bolgár kor­mányfő magyarországi tartózkodása. A Bolgár Nép- köztársaság miniszterelnöke, Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tett baráti látogatást hazánkban. Mind a hivatalos magyar—bolgár tárgyalások légköre és eredményei, mind az itt-tartózkodás egyéb esemé­nyei méltók voltak a két testvéri nép barátságának gazdag hagyományaihoz, jól szolgálták kétoldalú és egyetemes feladataink rövid és hosszú távú megol­dását. Országainkat összefűzik a nagy, közös célkitűzé­sek : a varsói szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa aktív tagjaiként munkálkodunk az európai és a világbéke megszilárdításán, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételén. Kétoldalú kapcsolataink a politikai, gazdasági, kulturális élet minden területén örvendetes ütemben fejlődnek. Né­peink — hála a fejlődő turizmusnak — a szó szoros értelmében tömegesen ismerkednek egymás ünnepei­vel és hétköznapjaival, a barátság hajszálereivel há­lózva be kapcsolatainkat. 1979-ES ÁRUCSEREFORGALMI JEGYZŐ­KÖNYVÜNK 240 millió rubeles előirányzatot foglal magában. A magyar kivitel legjelentősebb tétele 250 darab csuklós és hegyi járatú Ikarusz autóbusz. Mintegy nyolcmillió rubel az élelmiszeripari gépek, konzervipari, mezőgazdasági berendezések értéke. Importunkban a legjelentősebb volument az anyag- mozgató gépek és az ezekhez tartozó alkatrészek al­kotják, értékük megközelíti a negyvenmillió rubelt. Országaink között örvendetesen növekszik a koope­rációban gyártott termékek forgalmának részaránya. A Kossuth Kiadó éppen a napokban adott ki egy válogatást Todor Zsivkov írásaiból és beszédeiből. Ebben a kötetben olvasható a BKP első titkárának tanulmánya a munkásmozgalom kiemelkedő bolgár alakjáról, Dimitrovról is. ANNAK IDEJÉN a magyjr közvélemény leg­jobbjai is tisztelettel adóztak a nagy bolgár forra­dalmár haláltmegvető kiállásának a hírhedt lipcsei per idején. Most elégtétellel, bizakodással tekintünk vissza az azóta megtett útra, amelyen mindkét or­szág jelentős eredményeket ért el a szocializmus épí­tésében. Harmat Endre Magyar vezetők üdvözlő távirata Csehszlovákia felszabadu­lásának 34. évfordulója al­kalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losoncz.i Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölte dr. Gustav Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökét, és dr. Luhomir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A táviratban jókí­vánságaikat fejezték ki a köztársaság népeinek a nem­zeti ünnep alkalmából, s megállapították, hogy az or­szágaink közötti gyümöl­csöző, sokoldalú együttmű­ködés jelentősen hozzájárul a szocialista közösség nssze- forrottságának és egységének további erősítéséhez. Ha kezdődik az FKP kongresszusa PÁRIZS Szerdán reggel nyílik meg a Párizs vörös övezetéhez tartozó Saint Ouen kisváros sportcsarnokában a Francia Kommunista Párt 23. kong­resszusa. A párt központi bizottsága kedden összeült hogy megtegye a végső elő­készületeket a tanácskozá­sokra és jóváhagyja a be­számolót, amelyet szerdán Georges Marchais ' főtitkár terjesztett elő a kb tevé­kenységéről és a kommunis­ták előtt álló feladatokról. A beszámoló címe: „A Francia Kommunista Párt egységes harcban a nadrág­szíjmeghúzó politika, a munkanélküliség, a tekin­télyuralmi módszerek és a nemzeti lemondás ellen, harcban azért, hogy a de­mokrácia útján Franciaor­szág javára munkálkodva haladjon a szocializmus fe­lé". A francia kommunisták tanácskozásán 98 megyei fö­deráció csaknem 2000 kül­dötte vesz részt. A kong­resszus előkészítése több hó­napig tartott. A 700 ezer párttag (az 1976-ban ugyancsak Saint Ouenben megtartott 22. kongresszus óta a taglétszám több , mint 200 ezer- . fővel nőtt) a 28 ezer pártsejtben, majd a pártszekciók 3000 tanácskozásán gondosan megvitatta a kongresszusi dokumentumokat. Az FKP kongresszusán mintegy száz külföldi kom­munista párt és forradalmi mozgalom küldöttei lesznek jelen; az MSZMP-t Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője képviseli. Kekkonen Bonnban Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bonnban találkozott dr. Urho Kekkonen finn elnökkel (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Kreisky dz ország belpolitikájában nem várható jelentősebb változás Ausztria kezdettől fogva aktív szerepet játszott az európai enyhülési politika kialakításában és az újabb négy évre bizalmat kapott szocialista párti kormány a jövőben is ebben az irány­ban kíván tevékenykedni — mondotta keddi sajtóérte­kezletén Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. Nagyon remélem, folytatta a gondolatmenetet a vasárnapi választási győzelemtől látha­tóan kiegyensúlyozottabbá vált osztrák kormányfő — hogy minden bizonnyal a közeljövőben aláírásra kerü­lő második SALT-egyezmén.y lendítőleg hat majd a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokra és hatással lesz a jövő évben Madridban meg­tartandó biztonsági értekez­letre is. Kreisky kancellár külön méltatta az 1955-óta egyen­letesen fejlődő és bővülő szovjet—osztrák kapcsola­tokat és a jelenlevő nyugati tudósítókhoz fordulva meg­említette, hogy az energia- válság idején Ausztriának alkalma volt megismernie a Szovjetunió nagyvonalú és példamutató partnerségét. Belnoli ti kai kérdésekre vá­laszolva Kreisky kancellár jelezte, hogy az ország bel­politikájában nem várható jelentősebb változás, az el­múlt négy év politikai gya­korlatát eredményesnek ta­lálja és semmi sem indokol­ja az eddig követett irány feladását, a kormány átala­kítására is legfeljebb hóna­pok múlva, ősszel kerülhet sor. Erről a szocialista párt júniusi kibővített elnökségi ülésén döntenek majd. Hírügynökségek jelentik RABAT: Kedden a marokkói Fez városban több mint negyven ország küldöttének részvéte­lével megnyílt a 10. iszlám konferencia. Az értekezleten megvitat­60 millió kommunista Az osztályharc élvonalában Az emberiség históriájá­nak legutóbb} 130 éve meg­cáfolhatatlan bizonysággal igazolta, hogy a szocializ­mus, a történelem leggyor­sabban terjedő eszméje, fel­tartóztathatatlan folyamatot hívott életre. A nemzetközi kommunista mozgalom alig egy évszázaddal az első zászlóbontás után a kor leg­jelentősebb politikai erejé. vé lett. háromszázán kezdték Amikor a múlt század kö­zepén, egy évvel a „népek tavasza”, az Európa nagy ré_ szén végigsöprő polgári de­mokratikus forradalmak előtt. Marx és Engels Német, országban létréhozta a Kom­munisták Szövetségét, a pröletariätus első önálló, a tudományos szocializmus ta­laján álló nemzetköz) párt­ját, a szervezetnek mindösz- sze három-négyszáz tagja volt. E néhány száz forra­dalmár azonban nem keve­sebbre vállalkozott, mint­hogy a Kommunista Kiált­ványban megfogalmazott hitvallását a tőke uralma alatt megnyomorított vala. mennyi kizsákmányolt harci programjává tegye. És a forradalmi munkásmozgalom rövid idő alatt gyökeret vert. A XIX. század utolsó har­madában Európa majd min­den országában megalakul­tak a munkásosztály tömeg- , pártjai, amelyek Marx és Engels útmutatásai alapján a kapitalista társadalom forradalmi átalakítását tűz­ték ki célul. Létrejöttek azok a pártok, amelyek az in­ternacionalizmust elsődlege. sen szem előtt tartva — a Kommunista Kiáltvány sza­1979. május 9., szerda vad szerint — „o többi pro­letár párttól csak abban kü­lönböznek, hogy egyrészt a proletariátus különböző nem­zeti harcaiban az egész pro­letariátus közös, a nemzeti­ségtől független érdekeit hangsúlyozzák és érvényesí­tik, másrészt abban, hogy a proletariátus és a burzsoázia között folyó harc különböző fejlődési fokain mindig az összmozgalom érdekeit kép­viselik.” A munkásmozgalom fej­lődésében döntő fordulat volt, hogy 1903-ban Lenin, a munkásmozgalomban el­uralkodó reformizmussal és revízión izmussal szembefor­dulva, megteremtette az új típusú forradalmi pártot Oroszországban: a bolsevik pártot. Ezzel megkezdődött a reformista szociáldemokrata és a forradalmi szocialista, vagyis a kommunista moz­galom szervezeti különválá­sa. VILÁGMÉRETŰ FOLYAMAT Az új típusú forradalmi pártok létrejöttének folya­mata, a kommunista mozga­lom terjedése rövid idő alatt világméretűvé lett. 1918-ban 10 kommunista párt műkö­dött, 1921-ben már 34, 1928- ban 46 volt a számuk, 1935- ben 61, 1961-ben 87, 1977- . ben pedig 97 országban mű­ködött kommunista párt. A 29 európai, 23 ázsiai, 17 af­rikai 26 amerikai és 2 óceániai államban, illetve gyarmaton létező kommunis. ta mozgalom tagjainak szá­ma ma körülbelül 60 millió. „A kommunista világmozga­lom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb ténye­zője lett” — állapította meg a kommunista és munkás­pártok I960, évi moszkvai nemzetközi tanácskozása. Ez megnyilvánul abban, hogy a kommunisták a tö­megek élére állva a világ egyharmadán elméletből gyakorlattá — a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésének gyakorlatává — vál­toztatták a tudományos szo- -cializmust hogy ma, a tő­kés országok kommunista pártjai a nemzetközi osz- tályharc élvonalában küzde­nek, s harcuk nyomán foko­zódik a munkásosztály és más társadalmi és politikai erők aktivitása a monopol­tőke uralma ellén, a gyöke­res társadalmi átalakulásért a békéért, a népek együtt­működéséért. A kommunista világmoz­galom befolyásának erejét bizonyítja, hogy pártjai meg. bízható szövetségesei a nem­zeti felszabadító erőknek. A kommunista pártok az afri­kai, ázsiai, és latin-artteri- kai Országokban következete. sen küzdenek a gyarmati rendszer végleges felszámo­lásáért, és azért, hogy ezek az országok ne csak a poli­tikai függetlenséget, hanem a gazdasági önállóságot is kivívják és a társadalmi ha­ladás útjára lépjenek. A moszkvai megállapítást igazolja, hogy állandóan nö­vekszik a kommunista világ­mozgalom nemzetközi jelen­tősége, világpolitikai hatása egyre erőteljesebb. Korunk, bán a világgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok egyetlen jelentős problémája sem oldható meg a szocialis­ta világrendszer és a kom­munista pártok álláspontjá­nak figyelembevétele nél­kül. A nemzetközi kommu­nista mozgalom növekvő tár. sadalmi és világpolitikai be­folyása összefügg azzal, hogy a világban bekövetke­ző változásokat tanulmá­nyozva állandóan fejleszti a világ forradalmi átalakításá­nak tudományát, növelj el­méleti erejét. A kommunisták óriási hadseregének fő erőit a szo­cialista országok alkotják, de a mozgalomnak erős pozíciói vannak a tőkés- és a fejlődő országokban is. A fejlett tőkés világban 26 marxista- leninista párt működik és soraiban mintegy 4 millió kommunista harcol. Ázsiá­ban 22 kommunista párt te­vékenykedik, amelyeknek több mint 700 ezer tagja van. Afrikában 9 marxista— leninista párt van, körülbe­lül 20 ezer taggal. Részben legális, de nagyrészt illegá­lis kommunista pártok dol­goznak az arab és a latin­amerikai országokban. A kommunista mozgalom hatása egyre újabb és újabb társadalmi rétegekre terjed ki. A második világháború előtt az akkor négymilliós mozgalom résztvevői kö­zött körülbelül egymillió fő volt a ném proletár. Ma számuk ennek sokszorosa. A kommunista mozgalomhoz csatlakoztak a parasztok nagy tömegei és az értelmi­ség jelentős része is. VÁLTOZŐ SZEREP Számottevően mégváltozott a kommunista pártok kor­mányzati-hatalmi helyzete és szerepe. A háború előtt mindössze két kommunista párt volt hatalmon: a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Mongol Népi Forradalmi Párt. 1945 után Közép- és Kelet-Európábán, valamint Ázsiában kerültek kommu­nista pártok a társadalom irányításának élére. Az 1960-as években a kubai, a 70-es években a laoszi párt­tal bővült a kormányzó kommunista pártok köre. Ma már Angéla, Mozambik, Kongó. Benin és több más fejlődő országok kormányzó pártja is a tudományos szo­cializmust tekinti eszmei alapjának. Néhány tőkés- és fejlődő országban az elmúlt években napirendre került — más pártokkal együtt — a kommunista párt részvé­tele a kormányzásban. A fejlődés fontos mutatója az is, hogy egy sor tőkés, or­szágban — Európában pél­dául 15 — parlamentjében a kommunista képviselők is helyet foglalnak, és még je­lentősebb a befolyásuk a he­lyi közigazgatási szervekben. A tőkés és fejlődő orszá­gokban összesen mintegy 40 millió választó szavaz a kommunista jelöltekre. A kommunista mozgalom megerősítette sorainak inter­nacionalista egységét is. A kommunista pártok nemzeti pártokként jöttek létre ,de kezdettől fogva összekap­csolta őket a távlati célok azonossága és az eszme kö­zössége. A kommunista moz. galom történelemformáló erejének egyik alapvető for­rását mindig, és ma is. az egység, a pártok összefogása, közös fellépése jelentette. Az imperializmus elleni közös harcban a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért együttesen folytatott küzde­lemben fontos mérföldkő volt a kommunista és mun­káspártok 1969-es nemzetkö­zi tanácskozása, amelyet re­gionális találkozások sora követte. Ezek a kontinentális-re­gionális találkozók azért je­lentősek, mert azokban a pártok közös értékelést ala­kítanak ki a világ, az adott térség helyzetéről, valamint az ezekből levonható követ­keztetések alapján közösen határozzák meg az érintett kommunista pártok tenniva­lóit, beleértve a szükséges közös akciókat is. A tanács­kozások hozzájárulnak szá­mos elméleti-politikai kér­dés tisztázásához, az ezek­kel összefüggő nézetek köl­csönös alapos megismerésé­hez. a közös álláspont kiala­kításához js. A történelem fejlődése megnövelte a kommunista mozgalom lehetőségeit a munkásosztály forradalmi tetteinek sikeres megvalósí. fásához. A pártok tevékeny­ségének sikere attól függ, hogy tudnak-e élni a kedve­zően megváltozott feltételek­kel. Ehhez elengedhetetlen az eltérő körülmények kö­zött dolgozó pártok kapcso­latainak szüntelen erősítése, a mozgalom egységének megszilárdítása, az együttes fellépés az imperializmus el­len, a szocializmusért, a bé­kéért. Papp Gábor ják az egyiptomi—izraeli különalkú következtében kialakult közel-keleti hely­zetet és Jeruzsálem tör­vénytelen izraeli megszállá­sának kérdését. Szó lesz a leszerelésről, az iszlám orszá_ gok közötti sokoldalú együtt­működés erősítéséről és kü­lönböző nemzetközi kérdé­sekről is. KAIRO: Szadat egyiptomi elnök kéd-' den Kairóban amerikai üzlet­emberek csoportjának kijé- jentette: nem fél az arab or­szágok ellenlépéseitől és végig akar haladni a megkezdett úton. Magasztal­ta az Egyesült Államok kö­zel-keleti politikáját és az amerikai—egyiptomi kap­csolatok „csúcspontjáról” be­szélt. VARSÓ: Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök zárszavával, Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Henryk Jablóhs- ki, az államtanács elnöke részvételével ért véget Var­sóban kedden este a Szabad­ság és a Demokrácia Harco­sai Szövetségének (ZBOWID) a lengyel partizánszövetség­nek 6. országos kongresszu­sa. A tanácskozás több do­kumentumot fogadott el. BEJRUT: Kedden reggel és délután az izraeli légierő vadászgé­pei újabb támadásokat in­téztek libanoni területek él­len. (A kedd reggeli táma­dás három halálos áldozatot követelt.) Délután öt izraeli repülőgép bombázta Közép- Libanonban a Liteni folyó­tól északra levő területet. LOS ANGELES: Az FBI keddi tájékoztatá­sa szerint az Amerikai Szö­vetségi Nvomozó Hivatal emberei szombaton őrizetbe vettek egy férfit Los Ange­lesben, aki kihallgatásakor azt vallotta, hogy egy Car- ter-ellenes összeesküvés tag­ja. A 35 éves Raymond Lee Harvey-t az FBI nyomozói tíz perccel azelőtt vették őrizetbe Los Angeles belvá­rosában, hogy Carter elnök egy ünnepségre a helyszínre érkezett volna. A motozás­kor egy sport indítópisztolyt találtak nála, amely állító­lag arra szolgált volna, hogy a tervezett merénylet idő­pontjában riasztólövések le­adásával terelje el a figyel­met a bűntársairól, akik a zűrzavart felhasználva meg­gyilkolták volna az elnököt.

Next

/
Thumbnails
Contents